Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-07 / 178. szám

. iy,/.' •• . •• ;VK 8-; *. fa ‘W*V 1942. JiVGVSZI US 7 ‘ v. Eszi tudós irja Kolozsvárra: Elhurcol fák.. Kivégezték Észtország fekete napjai a vörös rémuralom * hónapjaiban »»* Rendkívül érdekes levelet kapott Csefeey István egyetemi tanár, a Finnugor Kulturá­lis Bizottság magyar osztályának elnöke, egy kimagasló észt személyiségtől, aki ma­gas miniszteriális állást töltött be Észt­országban és a Finnugor Kulturális Bizott­ság észt osztályának egyik kimagasló tagja. A Kievböt 1942 julius 3-áról kelt levelet köz­érdekű tartalmánál fogva átengedte közlésre Csekey professzor. Belőle képet szerezhet magának minden magyar, hogy milyen sors várna ránk Európa bolsevizálása esetén. (A zárójelbe foglalt rövid magyarázó megjegy­zések Csekey professzortól származnak). A levél igy hangzik: __________ Kedves Barátom! —^ Indíttatva érzem magamat, hogy egy al­kalmat felhasználva, életjelt adjak Neked magamról és közö3 barátainkról. Miután a Szovjet megszállta országunkat, nagyon forró lett talpam alatt a talaj. Mivel a bolsevista rendszert jól ismertem, nyom­ban világos lett előttem, hogy önkéntelen átköltözés vár rám az Ural mögé. Hogy ettől megszabaduljak, elhatároztam, hogy felhasználom a balti németeknek a Német Birodalomba való áttelepítését megmenekü­lésemre. Mivel Németországhoz mindig jó kapcsolataim voltak és testvérem családjá­val együtt 1919 óta német birodalmi állam­polgár, csatlakozhattam az áttelepülőkhöz és igy 1941 márciusa óta a Birodalomban élek. 1941-ben összesen körülbelül 8000 ember költözött ki Észtországból, kiknek, csaknem a fele észt volt, köztük törli jó ismerős, igy Paldroch és Boots professzor ék. Ilmar Lili (fiatal gyógyszerész és gyáros), stb. (A 16 ezer balti német kitelepítése már 1939 őszén a német-szovjet egyezmény alapján meg­történt). 1941 szeptember 1-e óta Kosenbergnek, a keleti részek birodalmi vezetőjének vezér­karához beosztva teljesítek szolgálatot. No­vemberben kiküldöttek a Baltikumba, ahol csaknem hét hónapot töltöttem, főleg Rigá­ban. Emellett többször felkerestem Révait (Tallinn) és Dorpatot (Tartu). Az észt ön- kormányzat már a mult ősz óta szívesen látott volna regi állásomban az Antal-hegyen (Tönismägi, hol a kormányhivatalok székel­tek), én azonban komolyan veszem áttelepü- lésemet. Emellett oly jó fogadtatásban és elhelyezésben részesültem, hogy nem merem kockáztatni mostani állásom feladását. Je­lenleg hivatalos kiküldetésben Kievben tar­tózkodom és előreláthatólag még néhány hónapig Itt maradok. Mint jól tudod, drága Észtországunk ret­tenetesen sokat szenvedett. Dorpat félig le­égett, csak az egyetem és épületeinek jó része maradt megkímélve. Reval (a főváros) szinte semmit sem szenvedett, csak vala­mennyi üzemét szétrombolták. (Ezt a várost évszázadok óta csodák mentették meg, úgy­hogy vára, erődítményei és épületei a XUT. század óta épségben megvannak). Viszont Révaiban az emberek többet szenvedtek. Egyáltalán alig látni már ismerősöket. Ebből a kis népből (egymillió százezer lakosa volr Észtországnak) 63 ezret kivégeztek vagy cl. hurcoltak. Valamennyi egykori minisztert, politikust, gazdag háztulajdonost és föld­birtokost, de egészen jelentéktelen embere­két Is, mint kézművesek, kiskereskedők, parasztok, munkások, fodrászok, stb. elhur­coltak. Mozgósítás ürügy.j alatt az. egész fiatalabb nemzedéket Oroszországba vittél:, ahol többnyire elpusztultak. Az egykori mi­niszterek közül csak Lattik és Kann (mind­kettő lelke volt a Finnugor Kulturális Kongresszusoknak) vannak Révaiban, mert a vészes idők alatt mindketten elrejtőzköd­tek. Uluots professzor (a kolozsvári egyelem diszöoktora, az utolsó észt miniszterelnök, aki Moszkvában a tárgyalásokat folytatta), Julius Lili (gazdag gyógyszerész és gyáros, nagy magyarbarát) és Őskor Rütli (híres dorpati ügyvéd és képviselő) hónapokon át erdőkben bujdostak és igy tudták megmen­teni életüket. Az egyetemi tanárok közül csak Sarai, Piip (volt államfő és külügy­miniszter) és Kaluimagi (volt evangélikus püspök) professzorokat hurcolták el. Kopp püspököt (az egyetem hosszú éveken át volt rektorát) megkímélték. Közös ismerőseink közül még a jámbor és jószivü Kari Jürgen- son államtitkárt (a Finnugor Kulturális Bizottság egyik lelkes tagját) is elhurcol­ták. Veiderraa (volt észt közektatásügyi mi­niszter, a Finnugor Kulturális Bizottság észt osztályának elnöke) ismét igazgatója a leányliceumnak, amitől a trlsevikiek meg­fosztották. Az öreg Ollik (volt miniszteri igazgató, a Finnugor Kulturális Bizottság tagja) még mindig az An'al-hegyen mozog. Megvan az egykori tiszteletbeli magyar kon­zul, Märt Baud (gyárigazgató) is. Konstan­tin Päts köztársasági elnököt és Laidoner tábornokot (az észtek Mannerheimét!) csa­ládjukkal együtt még 194) augusztusában elhurcolták Oroszországba. Päts állítólag Ufában él, Laidooert pedig (aki a cári idők­ben orosz vezérkari tiszt volt) egy hadsereg, vezetésére kéoysze’ lt ették. Észtországban most jobb a hangulat, mint a többi balti országban. Az ország többet szenvedett és ennek fo!/tán a kölcsönös viszrny a németek!, el barátságosabb. Csak­nem 60 ezer észt kúíd önként a bolsevik' ek ellen a fronton. Az egyetem (amelyet Dor- patban még 1632-ben alapított Gusztáv Adolf svéd király) csak részben működik, Edgar Kant, a gazdasági löki rajz profé äz- szora, a rektorhelyettes. Utódod, Kliimann (a közigazgatási jog nyilvános rendkívüli tanára) vérszomjas bolsevik: volt, akit Dor­pat megszállása után ma-uk az észt ön­védelmi csapatok lőttek agyi n. Észtország nem értett hozzá, mint F.nnország, hogy kellő időben megtalálja a helyes utat és ezért keserűen meg kellett lakolnia. Annál inkább tiszteletet ébreszt Finnország maga­tartása és cselekvése. Sokszor gondolok a Magyerországon -öl­tött felejthetetlen napokra, a lendületes kul­turális kongresszusokra és a jóbarátokra északon és délen. Ebben az évben sokfelé jártam; voltam Berlinben Nürnbergben Posenben, Litzmannstadtban, Danzigban, Rigában, Révaiban, Dorpati an, Kaunasban, Vilnában, Minksben, Krakkóban és Kievben. Nem lehetetlen, hogy egyszer ismét eljutok Magyarországba is. Addig azonban kérlek, légy szives átadni üdvözleteimet jóbarátaink­nak. Téged melegen köszönt régi hived és őszinte barátod. Szent István hetében nyilik meg Budapesten a „Magyar haza, magyar kard” kiállítás Budapest, augusztus 6. A magyar nemzet államalkotó készségéről, katonai erényeiről, önfeláldozó vitézségéről kultúrát megbe­csülő és azt élete kockáztatásával is meg­védő magyar katonáról sokat Írtak és be- . szeltek, Különösen az elmúlt trianoni rab­ság alatt. Nyugat védőbástyái vagyunk' Hangoztatták állandóan. Ennek hatalmas bizonyságát láthatjuk majd Szent István heteiben megnyiló „Magyar haza, magyar kard“ történeti kiállításon, melyet az Egye­sületközi Együttműködés rendez a Szépmű­vészeti Múzeumban és a Műcsarnokban. A nagyszabású kiállítás előmunkálatai már. hetek óta csendben folynak, a legkitű­nőbb magyar tervezők, hadtörténészek, ipar­művészek és képzőművészek bevonásával. Mind a Műcsarnok, mind pedig a Szépművé­szeti Muzeum termei ez alkalomra ünnepi díszbe öltöznek. A Szépművészeti Muzeum dísztermében a magyar birodalmi gondolat megtestesítőjét, a Szent Koronát, pontos másolatát állítják ki. Körülötte lesznek alkotmány fejlődé­sünk dokumentumai: régi krónikák, ősi tör­vények, királyi hitlevelek, nevezetes levél­váltások és mindazok a történelmi doku­mentumok, eredeti és másolati példányai, amelyek ezeréves alkotmányunkban rendkí­vül nagyjelentöségüek. Mindezt nagy gond­dal összeállított történeti Képkiállitás egé­szíti ki. A Műcsarnok az örök magyar katona ezeréves hősi s dicső küzdőiméit mulatja be, a honfoglaló őseinktől a keleti harctéren küzdő honvédeinkig. A harci eszközök fejlő­dése el egészen a mai legtökéletesebb gép­pisztolyig szemléltetően kerülnek bemuta­tásra. Az örök magyar katonának az euró­pai kulturközösségért vívott harcát hatal­mas dombormű mutatja oe. Ezt egészíti ki az a fotomontázs, amely arról bcizél, hogy a magyar nemzet nyugat védelmében ma már hatalmas szövetsége­sekre talált. A Hadvezérek termében a legkitűnőbb magyar hadvezérek siremlékszerü dombor­művel lesznek. Külön termet szentelnek a magyar haditengerészetnek, melyben a hadi­tengerészetünk fényes diadalának emlékei láthatók. A zsákmány-teremben pedig érde­kes gyűjtemény kerül bemutatásra. Japán nem foga«fhalpa el India Eáiszólagos fiicffjelSensetjéi Tokió, aug. 6. (MTI) A Ştefani iroda je­lenti: Jah ági ezredes, a hadsereg szóvivője a sajtó képviselői elírt tett nyilatkozatában kijelentette, hogy Japán nem fogadhatja. el India látszólagos függetlenségét, amelyet az angolok szándékoznak teremteni és amely lehetővé tenné a brit. csapatoknak, hogy az országban ' állomásozzanak. A bban az eset­ben, ha Angliának sikerülne akaratát rá- kényszeritenie az indiaiakra, Japán nem ha­bozna az angolokat India területén megtá­madni. A csendesóceáni helyzettel foglalkozva Jahagi ezredes hangoztatja, hogy az Egye­sült-Államok Ausztráliáoan hatalmas tá­maszpontot akarnak kiépíteni a Japán el­leni amerikai offenziva céljaira, amelyet 1944 vége felé indítanának meg. Japán szi­lárdan elhatározta., hogy' az újjáépítő mun* kát befejezi és minden akadályt legyűr. Ja. pán mindenesetre azt szeretné,, ha India is részesévé válnék a közös felvirágzásnak. Ha pedig ezt a törekvését nem tudná elérni békés utón, úgy' nem riad vissza az erőszak alkalmazásától. A hadsereg szóvivője végül kijelentette, hogy a kinőj' viszályt csak fegyverrel lehet rendezni. GANDHI KOMOLY FIGYELMEZTETÉST INTÉZ AZ INDIAI ALKIRALYHOZ Bombay, aug. 6. (MTI) Az OFI jelenti: Gandhi az indiai alkirályhóz küldendő le­velével kapcsolatban kijeiért ette, hogy a le­vél nem tartalmas ultimátumot, csupán ko­moly figyelmeztetést. Ha a válasz kedvező lesz — hangsúlyozta Gandhi — akkor a le­vél alapul szolgálhat további tárgyalásokra. Zsidó és arab zászlóaljakat szervez az angol kormány I^aleszlinában Amszterdam, aug. 6. (MTI) A Német j Távirati Iroda közli: Mint a brit hírszolgálat jeientl. a brit kormány hivatalosan közötte, hogy Paleszti­nái csapattestet állítanak fel, amely kálón zsidó és arab gyalogos zászlóaljakból fog állani. Már az United Press is igy látja: Lehetetlen a német előnyomulást feltartóztatni STOCKHOLM, augusztus 6. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Az United Press Moszkvából azt közli, hogy a jelek szerint, egyszerűen lehetetlen a német előnyomulást feltartóztatni. Az orosz harctéri jelentésekből világosan meg­állapítható a helyzet komolysága. Úgy lát­szik, hogy a szovjet hadsereg az északkao- kázusi arcvonal déli szakaszán is visszavo­nulóban van. Hatalmas tűz pusztított a maros vásárhelyi Nemes-féle enyvgyárban Marosvásárhely, aug. 6. Csütörtökön dél­ben hatalmas tűz pusztított a marosvásár­helyi « Nemes-féle Marosmenti Enyvgyár Sándor János-utcai gyártelepén. A tűz a, gyár olvasztóhelyiségében keletkezett, ahol egy kipattanó szikra iángboboiitotta az ol­vasztásra összegyűltön nyersanyagot. A gyár vezetősége azonnal értesítette a tűz­oltóságot, mire azonban ezek megérkeztek, ott egész olvasztóhelyiség lángokban állott. A tűzoltóság nyomban hozzálátott a vesze­delmes tűz lokalizálásához, de feladatát rendkívül megnehezítette a vízszolgáltatást korlátozás. Végül a Turbinaárokból szi­vattyúztak vizet a tűz eifoűátéra. A tűz. oltóság többórás emberfeletti munkával megfékezte a lángokat, a gyár olvasztóké, lyiségét azonban megmenteni nem lehetett: a lángok martaléka lett. A hatóságok megejtették a szokásos vizs­gálatot és pontosan tisztázták a tűz kitöré­sének körülményeit. Az eláö becslések sze­rint a tűz okozta «cár 2Ö.0J0 pergőt tesz ki. Megdöbbentő szerelmi tragédia történt Szatmárnémetiben Szatmárnémeti, aug. 6. Megrázó szerelmi dráma történt Sza .márnémetlben Prámer Péter Béla magán tisztviselő egy 22 centi­méter hosszú késsa leszúrta szerelmesét, rrwid a kést a saját mellébe iójle Az áldozat Bálint Szeréna 17 esztendős leány, Bálint Andraj nyugalmazott vasúti raktárnek egyetlen gyermeke, akinek a gyilkos fiatalember már huzamosabo idő óta komoly szándékkal udvarolt. Legutóbb a fiatalok összezördiuteie és egy hét óta nem is találkoztak. A gyilkosság előtt a fiatalember az egyik közeli italmérésben barom féldeci pálinkát ivott. Úgy látszik Bátorítani akaita magát, hogy előre megfontolt szánaékát félelem nélkül valósítsa meg. Szerelmese lakásán Bálintné közölte vele hogy leánya a hálószobában lepihent és ugyanott alszik az édesapja is. Prámer Pé­ter Béla arra kérte Bálintiét, keltse fel leányát, de az anya er rí nem volt hajlandó. Felszólította a fiatalembert, hogy várjon, amíg gyermeke felóbi vl Közben Prámer Péter Béla égj (dűl maradt és mégis belépett a hálószobába. Nem sike­rült megállapítani, hogy közvetlen ezután mi történt-, mert Bálint András a véres ese­mények ideje alatt sem ébredt fel nyugod­tan aludt, mialatt mellette leányát az el. szánt udvarló a hosszú késsel halálra se­bezte. Valószínű, hogy a fiatalember álmá­ban szúrta le Bálint azerénat, A leány nem halt meg azonnal. Ssgélyk'aii ésaira anyja berohant a szobába ahol leányát a földön elterülve találta, tne-öböl-szivárgott a vér. Felriasztotta álmáoól á még mindig alvó férjét és gyermekit az elö>-.obáfca vonszol­ta, ahol a szerencsétlen teremtés rövidesen kiszenvedett. A szülök ügyeimét annyira le­kötötte gyermekük tragédiája, hogy mm is törődtek a gyilkossal, aki szerelmese ápolá­sa közben önmagával is végzett, a kést sa­ját szivébe döfte és még volt annyi ereje, hogy a pengét ki is husin mjliéboi. Most is pontos munkát végzett, pillanat Ok alatt ki­szenvedett. Eilemetlék Fehértájy Tibort, a magyar sajtó hősi halottját Budapest, aug. 6. (MOT) A tragikus sze­rencsétlenséggel .elhunyt Fehér, iájy Tibor tartalékos főhadnagy újságíró, temetése csü­törtökön volt a Farkasréti temetöbén. A hösihalált halt újságírót a római katolikus egyházi gyászszertartás után Darvas János szerkesztő, az újságíró főosztály titkára bú­csúztatta az Országos Magyar Sajtókama­ra nevében. Az Újságíró Egyesület és a többi újságíró szervezet nevéoen Lövik Ká­roly mondott utolsó istenhozzáóot Fehértájy Tibornak. A sírnál az egyházi szertartás után Saly Dezső, az Uj Nemzedék főszer­kesztője mondott búcsúbeszédet. Ezután a zenekar a Himnuszt játszotta és a magyar imádság hangjai mellett han.o'ták el a fia­talon elhunyt Fehértájy Tibort. A szerkesztésért és kiadásért (elel: JENEI LÁSZLÓ. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Pos­ta takarékpénztári csekkszámla száma: 72148. Postafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adnnk vissza. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Miiintézet Bt, nyomása, F. v,: Major József (

Next

/
Thumbnails
Contents