Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-01 / 173. szám
I 942. 4UGVSZ Szeptember 8-án nag ünnep' séggel leplezik le Zilahon a megszállás alatt ledöntött Wesselényi szobrot A magyar társadalom áldozatkészségéből ismét visszakerül méltó helyére Fadiusz János remekműve ZUah, julius 31. Nagy és jelentőségében a helyi vonatkozások fölé emelkedő ünnepség színhelye lesz szeptember S-án a Szilágyság szellemi központja: Zilah városa. Ezen a napon, a magyar honvédség bevonulásának második évfordulóján leplezik le Sz’lágy vármegye halhatatlan emlékű nagy fiának: Wesselényi Miklós bárónak szobrát. Tulajdonképpen nem is szoborleleplezésről, hanem a régi s országszerte hires Wesselényi- szobor visszaállításáról beszélhetünk. A híres szobor kálváriája A zilahi Wesselényi-szobor. Fadrusz János remek alkotása szomorú kálváriát járt a huszonkétesztendős idegen megszállás alait. A szobor egyébként negyven évvel ezelőtt készült Fadrusz naphegyi műtermében s leleplezése annakidején az egész Magyarorszig közvéleményét megmozgatta. 1902-töl 1918 végéig a gyönyörű bronszobor háborítatlanul hirdette a nagy Wesselényiben megtestesült nemzeti egységgondolatot. A szobor fő- alakja: Wesselényi Miklós magához emeli a magyar föld leghívebb gyermekét: a felszabadított jobbágyot. Amikor 1918 végén a megszálló tornán csapatok Zilahot is elérték, a gátlásai ától felszabadult tömegösztön a Wesselényi-szob- rot sem kímélte. A Wesselényitől felszabadított román jobbágyok unokái körtáncot jái- tak a szobor körűi, a rouián katonák pedig fegyverrel lövöldöztek a szoborra. A puskalövések nyomot hagytak ugyan a szobor ércanyagán, de annak épségét nem bántották. Annyi bizonyos, hogy a Wesselényi- szobor továbbra is helyén maradt, mert az erdélyi román politikusok minden elfogult- sâgulţ mellett is tudták, hogy Wesselényi politikájának és emlékének az erdélyi román nép is csak hálával tartózbatlk, hiszen a jobbágyság felszabadításakor rengeteg román jobbágyot ért szerencsés sorsfordulat. ledöntik a szobrot Az összelövöldözött szobormű tehát ottmaradt Zilah főterén s a kisebbségi sorsban most már azt jelképezte, hogy főur és földműves egyként egymásia van utalva a kisebbségi élet súlyának elviselésében. A román közhangulat szeszélyes hullámzásaiban a zilahi Wesselényi-szobor természetesen újabb es újabb gyülölethuilámokat váltott ki. A harmincas években egy sötét éjszaka „Ismeretlen tettesek" ledöntöttek a Wesse- lényl-szobrot. Az emlékmű kőtalpazatát szétrombolták, de a szobor fő- és mellék- alakját nem bántották. Egy deszkafészer sarkában A szobor bronzalakjai érdekes uton-módon menekültek meg a pusztulástól. A zilahi magyarság vezető emberei annakidején felszedték a sárbadöntött szonrr.l és a magyar sors johhrafordulatúnak hitében elrejtették épp a zilahi vármegyeháza udvarának egjűl: télszerében. Évek hosszú során át a deszka- félszer sarkában rejtőzött a tngy Wesselényi és falszabaditott jobbágyának ércalakja s ott is érte meg a bécsi döntés napját, majd a magyar honvédség bevonulásával az uj magyar élet felvirradását. Megmozdul a magyar társadalom Gazda Endrét, Szilágy vm megye alispánját illeti igen nagy érdem abban, hogy a hazatérés után a Wesselényi-szobor ügyet azonnal elővette és a vármegye magyarságának osztatlan örömére mo/.galmat Indított a szobor restaurálása érdekében Az Ö elnöklete alatt alakult meg a Wesselényi-szobor- bizottság, amely azután Igen nagy és szép eredménnyel gondoskodott a szobor helyreállításához szükséges anyagiak előteremtéséről. A hazatérés után megtartott első zilahi megyebál körülbelül 3000 pengőt eredményezett a nemes célra. De máshonnan is kapott támogatást a Wesselényi-szobor visszahelyezésének ügye. Budapest székesfőváros 5000, a Nemzeti Bank 3000 pengőt ajánlott fel a szoborbizottságnak. Szilágy vármegye társadalma nagy lelkesedéssel adakozott a szobor restaurálásának költségeire és a Wessciényi-esalád leszármazottjai is ígéretet tettek arra, meghozzák a maguk áldozatát. Ezen az utón a költségek legnagyobb részét sikerült biztosítani. Uj talapzatot kap a remekbemintázott szoboralak A restaurálási munkálatok megkezdődtek és párhuzamosan folynak is. egyrészt Zilahon. másrészt Budapesten. A szoborbizottság a tervek elkészítésére Welchinger Károly műegyetemi tanárt és Erdey Dezső szobrász- művészt kérte fel, a kivitelt Gabay László budapesti szobrászművészre bízta. Az uj formában helyreállított Wesselényi-szobor esak abDan tér el a régitől, hogy a kőtalapzat formája uj lesz. és a réginél szerencsésebb. A bronzalakokon az 1918-ban véghezvitt lövöldözés nyomait Zitahon javítják ki s ennél több változtatást nem is végeznek a két remekbemintázott figurán. Az >ij szobortalapzatot egyébként haraszti fehér terméskőből faragják. A munkálatok annyira előre na 1 adtak, hogy a szoborbizottság már a leleplezés rmpját is kitűzhette szeptember 8-ra. a magyar honvédség bevonulásának második évfordulójára. Az ünnepség országos jelentőségét és fontosságát jelzi az a körülmény, hogy a szoborbizottság meghívásán a leleplezésen résztvesz a kormány több tagja, a vármegyei és városi törvényhatóságok, valamint a különböző testületek és intézmények képviselői. akik koszorút helyeznek a szoborra. Szilágy vármegye magyaisága azonben forró szívvel gondolt arra is. hogy ha a körülmények megengedik, Kormányzó Urunk is résztvehet a szilágysági magyarságnak zen a történelmi nevezetessegü ünnepén. ÜZENET A lélek előtt nincs határ, Költőnk, Te nagy, Te lángoló. a gondolat sem rabmadár. elválaszthat hegy és folyó. nincsen előttük torlasz ... ma egybeforr a lélek . .. Mindkettő nyíltan arraszáll. Pihenj Te „túl", legyünk mi itt, hol letört ifjan a halál. ma mégis egyesit a hit, hol síri csendben poriasz .., itt vagy vélünk S mi Véled! Fehéregyházi csatasik, Háromszinü zászlók alatt, ha „odaátra“ is esik, minden magyar feléd halad. ma mégis rajta állunk ... mint hallgatag zarándok ... Úgy nézzük némán a kopott, Eszméd, példád most is hevít, viharvert emlékoszlopot egy nemzet esküszik meg itt, és térdet hajt a lábunk. hogy őrzi tanításod! Hol száguldottak paripák Kelj szárnyra sóhaj és repülj, és kozák lándzsa döfte át aztán szállj le és települj kopott honvédzekédet. egy süppedt hantra sírva ... kissé homályosan talán, Szállnánk, sóhaj, mi is veled, de hulló könnyünk fátyolán sodorj bár egy zöld levelet szemünk most arra réved. a honvéd-tömegsirva! ni£KT HIRDESSEN 4 KELETI ÚJSÁGBAN ? Mm ezt i '»por t < ORSZÁG EG ESZ VEVŐK fcPES KÖZÖNSÉGÉ oá Gondnokok és bérlők pereskedése a kolozsvári „Napoleon-szálló" körül fl törvényszék felebbviteli tanácsa augusztus 5-én folytatja a nem mindennapi iigy tárgyalását * Kolozsvár, julius 31. Érdekes birtoklási per foglalkoztatta a kolozsvári törvényszék polgári fellebbviteli tanácsát. A per a Horthy Miklós-ut 112. szám alatt lévő „Napoleon szálló" bérleti joga körül keletkezett. Az flea János tulajdonában lévő szálloda Romániába távozó birtokosa a bécsi döntéskor közjegyzői meghatalmazással Landesmann Lajost bízta meg ingatlana gondozásával. Ezt a megbízatást a honvédség bevonulása után életbelépő katonai köz- igazgatás nem vette tekintetbe és a szálloda gondnokául Héjjas Ferencet nevezte ki, aki a katonai parancsnokságtól nyert megbízatása értelmében feleségével együtt a szállodát teljhatalmulag birtokába vette. A kato-nai közigazgatást felváltó polgári közigazgatás bevezetése után a kolozsvári városi árvaszék Landesmann Lajos szabály- szerű megbízatása alapján elismerte annak vagyonkezelői jogosultságát és Héjjas Ferencet gondnoki tisztjétől felmentette. Héi. jas a hozott határozatot megfellebbezte s megtagadta az ingatlan átadását Landes- mannak. Gondnoki megbízatásuk megszűnése után, de még az erre vonatkozó határozat jogerőre emelkedése előtt Héjjasék >x szállodái négy esztendőre bérbeadták Vinni Endre miskolci lakosnak. Közben —*■ az elismert vagyonkezelői meghatalmazása tudatában — Landesmann is bérleti szerződést kötött Szakács Györggyel, Héjjasék azonban a tulajdon átadását nekik is megtagadták. Landesmann Lajos és Szakács György erre keresettel fordultak a kolozsvári járás- bírósághoz. hogy ítélettel kötelezze a szállodát szerintük jogtalanul birtokló alpereseket a szálloda átadására és a felmerülő perköltségek megfizetésére. Keresetüket a felperesek Vizsai ellen is kiterjesztették. Az alperesek hatályos bérleti szerződésükre hivatkozva kérték a kereset elutasítását. A járásbíróság azonban junius 17-iki Ítéletében helytadott a felperesek keresetének és az alpereseket az ingatlan 15 napon belüli átadására, valamint — végrehajtás terhe mellett — 630 pengő perköltség megfl zetésére kötelezte. A bíróság ítéletében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Héjjasék és Vicaai közöt létrejött szerződés hatálytalan, mert azt már Héjjas gondnoki tisztségétől, való felmentését követőleg kötötték meg. Vizsai Endre különben is miskolci lakos, sem előzetesen, sem jelenleg nem lakik Kolozsváron, tehát nem is kezelheti személyesen az ingatlant. Már pedig jogszabály az, hogy „a vagyonkezelő gondnoki tisztében a rendes családapa gondosságával tartozik eljárni. Intézkedéseiben következésképpen kizárólag az általa gondnokolt érdekelt kell szem előtt tartania". E kötelezettség szemelőtt tartásával az alperes felmentése után (bárha még nem is emelkedett az jogerőre), jóhiszeműen és jogszerűen nem köthetett négy évi időtartamra szóló bérleti szerződést. Ilyen körülmények között tehát annak alapján az alperesek nem formálhatnak jogot az ingatlanhoz. A járásbíróság ezért elmarasztalta őket és a költségek megtérítésére is kötelezte. Az alperesek fellebbezést adtak be ez Ítélet ellen. Indokolásuk szerint a járásbíróság birtokpernek minősítette felperesek kérésé, tét, holott birtokbahelyezés helyett a szerződés hatálytalanitását kellett volna kérniük. A szerződés fiktív voltát ugyanis nem állapíthatták meg a peres felek eskü alatti kihallgatása nélkül, amit a bíróság mellőzött. További indokaikat külön kérésben fejtették ki az alperesek. Ezek szerint a felpe- sek keresetét, birtokpernek való minősítés esetén, a szüneti tanács nem is tárgyalhatja, mert a birtokbahelyezés nem tartozik a sür- göstermészetü perek közzé. Indokaik közül az a legjelentősebb, hogy az elsőrendű felperes perképessége a 55.59— 19t,Z M. E. számú rendelet értelmében megszűnt, mert mint zsidó házgondnoki jogát tovább nem gyakorolhatja és nem is gyakorolja s a kérdéses ingatlan kezelése az árvá3zék hatáskörébe ment át. amely julius elsejével Hegedűs Sándor dr. ügyvédet bízta meg a gondnoksággal. így a jelen pert perképesség hiányában nem lehet folytatni és a bíróságnak meg kell szüntetnie, mert az elsőrendű felperes az ingatlan gondnokságot nem vette át s most annak átvételét nem is kérheti. A törvényszék a becsatolt árvaszéki vámhatározat tanúsága szerint gondnokká üi- retídelt Hegedűs Sándor dr. kihallgatása végett augusztus 5-ére újabb tárgyalást tűzött ki. HzLETlUlSrtr, Arcvonal a bomlasztok ellen Az égést ország közvéleménye felfigyelt Kállay miniszterelnök legutóbbi beszédére, amelyet a vitézi rend, a tűzharcosok és a nemzetvédelmi keresztesek tagjai előtt mondott. Messzebangzó beszéd volt ez, amelyet a mai rendkívüli időkben meg kell szívlelnie nemcsak azoknak, akik előtt elhangzott, hanem minden magyar embernek, aki ragaszkodik ehhez a földhöz és aki szivén viseli ennek az országnak és a maga családjának a jövőjét. A miniszterelnök beszédének lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy ma. amikor honvédéin!» távol az ország határaitól nehéz küzdelmeket vívnak, a legnagyobb kötelesség ebben az országban: megőrizni a nemzet lelkének rendjét. A nemzet e sorsdöntő idejében szükség van arra, hogy az egész hazafias magyar társadalom megbízható támaszként álljon a kormányzat mellett és honvédségünk önfeláldozó harcát idehaza egységes, szilárd belső arevonal támogassa. Mindenki tudatában van annak, hogy a magyar katona meg fogja állni ott kint a fronton a helyét, nekünk azonban arról kell gondoskodnunk, hogy 1018 őszének szégyen- teljes eseményei soha ebben a hazában meg ne ismétlődjenek, azaz ha katonáink egyszer a nehéz küzdelmek után visszatérnek, itthon ne bomlást, ne megingást, ne kishitűségei találjanak, hanem egy, célokban és elhatározásokban egységesen összeforrott nemzetet. Ezért van szükség — állapította meg a minis/,terelnök — a fegyvereimül tn testületek tagjainak szövetségére. De szükség van arra is, hogy- a nemzet lelkinyugalmának, fegyelmezel(ségének és szilárdságának megőrzésére irányuló munkában minden jóakaratu magyar ember kivétel nélkül részt vegyen. Mert ha rendben lesz a nemzet lelke, akkor nem lesz széthúzás > akkor töretlenül erősek leszünk. Megemlékezett beszédében a miniszter- elnök arról is, hogy sajnos van a magyar társadalomnak egy kisszámú, vékony és nagyon átlátszó rétege, amely legfőbb feladatát a hamis hirek terjesztésében, a hazugságban, tehát a lelkek bomlasztn- sában látja legfőbb feladatát. Ez a vékony réteg ma a magyar nemzet legnagyobb ellensége, tehát ellene fel kell vennünk a harcot. E réteg tagjainak nincsen helye közöttünk és nincsen joguk az ország dolgaiban való beleszólásra. Ezekkel szemben kell frontot alkotni, ezekkel kell szembefordulni, hogy meg tudjuk őrizni a nemzet lelkét a maga épségében és hogy a magyar közélet tisztaságát biztosíthassuk. Ezeket a gondolatokat kell beleplántálni elsősorban a magyar ifjúságba, az utánunk következő nemzedékbe, hiszen el fog következni az idő, amikor ez a fiatal nemzedék áll a nemzeti munka sorompójába és veszi vállairg a nemzet, jövőjének hordozását. A magyar fiatalságnak tehát ugyanúgy kell gondolkoznia, mint ahogy a vitézek, a tűzharcosok és a nemzetvédelmi keresztesek gondolkoznak. Ha ezt elérjük, akkor igazán nem kell aggódnunk a nemzet jövőjéért. S meg kell értenie minden magyar embernek, hogy odakint Oroszországban, sokszáz kilométernyire határainktól, idegen földön, a magyar honvédek Magyarországért, » jobb magyar jövőért, vágyaink, céljaink, igazságunk beteljesüléséért és a maga kis otthonáért harcolnak. Az a küzdelem tehát amely most. ezekben a napokban a Don partján folyik, valóban a magyarság küzdelme, amelyért érdemes minden áldozatot meghoznunk. Baráti jobbját nyújtva hívott a miniszterelnök minden magyar embeit ennek a belső lelki arcvonatnak a kialakításához, de megmondta azt is, hogy az a magyar kéz, amely baráti jobbját nyújtja e nagy feladat elvégzéséhez, ha a szükség ngy kívánja, ökölbe is tud szorulni és a magyar ököl le is tud sújtani azokra, akik kishitiiek, vagy hazugságokkal és rágalmakkal akarják megfertőzni a jobb jövőjéért küzdő magyar nemzet lelkét! Közel 3000 pengőt vittek el a betörők a kolozsvári Schull- kendőgyárból Kolozsvár, julius 31. Vakmerő betörök jártak julius 30-ára virradó éjjel a Schull-féle kendögyár Akácfa-utca 27. szám alatti telepén. Az ismeretlen látogató az éjszakai sötétség leple alatt behatolt a fejkendögyár Igazgatói irodájába és onnan 2848 pengő 63 fittért ellopott. Az ismeretien betörö munkáját megkönnyítette. ’ hogy a pénzt nem páncélszekrényben, hnem egy egyszerű, könnyen feltörhető kézikasszában tartották. A pénz nagyiésze 100 pengős bankjegyekből állott. A rendőrség megindította a nyomozást.
