Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-01 / 173. szám

I 942. 4UGVSZ Szeptember 8-án nag ünnep' séggel leplezik le Zilahon a megszállás alatt ledöntött Wesselényi szobrot A magyar társadalom áldozatkészségéből ismét visszakerül méltó helyére Fadiusz János remekműve ZUah, julius 31. Nagy és jelentőségében a helyi vonatkozások fölé emelkedő ünnepség színhelye lesz szeptember S-án a Szilágyság szellemi központja: Zilah városa. Ezen a napon, a magyar honvédség bevonulásának második évfordulóján leplezik le Sz’lágy vármegye halhatatlan emlékű nagy fiának: Wesselényi Miklós bárónak szobrát. Tulaj­donképpen nem is szoborleleplezésről, hanem a régi s országszerte hires Wesselényi- szobor visszaállításáról beszélhetünk. A híres szobor kálváriája A zilahi Wesselényi-szobor. Fadrusz János remek alkotása szomorú kálváriát járt a huszonkétesztendős idegen megszállás alait. A szobor egyébként negyven évvel ezelőtt készült Fadrusz naphegyi műtermében s le­leplezése annakidején az egész Magyarorszig közvéleményét megmozgatta. 1902-töl 1918 végéig a gyönyörű bronszobor háborítatlanul hirdette a nagy Wesselényiben megtestesült nemzeti egységgondolatot. A szobor fő- alakja: Wesselényi Miklós magához emeli a magyar föld leghívebb gyermekét: a fel­szabadított jobbágyot. Amikor 1918 végén a megszálló tornán csapatok Zilahot is elérték, a gátlásai ától felszabadult tömegösztön a Wesselényi-szob- rot sem kímélte. A Wesselényitől felszabadí­tott román jobbágyok unokái körtáncot jái- tak a szobor körűi, a rouián katonák pedig fegyverrel lövöldöztek a szoborra. A puska­lövések nyomot hagytak ugyan a szobor ércanyagán, de annak épségét nem bántot­ták. Annyi bizonyos, hogy a Wesselényi- szobor továbbra is helyén maradt, mert az erdélyi román politikusok minden elfogult- sâgulţ mellett is tudták, hogy Wesselényi politikájának és emlékének az erdélyi román nép is csak hálával tartózbatlk, hiszen a jobbágyság felszabadításakor rengeteg ro­mán jobbágyot ért szerencsés sorsfordulat. ledöntik a szobrot Az összelövöldözött szobormű tehát ott­maradt Zilah főterén s a kisebbségi sorsban most már azt jelképezte, hogy főur és föld­műves egyként egymásia van utalva a kisebbségi élet súlyának elviselésében. A ro­mán közhangulat szeszélyes hullámzásaiban a zilahi Wesselényi-szobor természetesen újabb es újabb gyülölethuilámokat váltott ki. A harmincas években egy sötét éjszaka „Ismeretlen tettesek" ledöntöttek a Wesse- lényl-szobrot. Az emlékmű kőtalpazatát szétrombolták, de a szobor fő- és mellék- alakját nem bántották. Egy deszkafészer sarkában A szobor bronzalakjai érdekes uton-módon menekültek meg a pusztulástól. A zilahi magyarság vezető emberei annakidején fel­szedték a sárbadöntött szonrr.l és a magyar sors johhrafordulatúnak hitében elrejtették épp a zilahi vármegyeháza udvarának egjűl: télszerében. Évek hosszú során át a deszka- félszer sarkában rejtőzött a tngy Wesselényi és falszabaditott jobbágyának ércalakja s ott is érte meg a bécsi döntés napját, majd a magyar honvédség bevonulásával az uj magyar élet felvirradását. Megmozdul a magyar társadalom Gazda Endrét, Szilágy vm megye alispán­ját illeti igen nagy érdem abban, hogy a hazatérés után a Wesselényi-szobor ügyet azonnal elővette és a vármegye magyarságá­nak osztatlan örömére mo/.galmat Indított a szobor restaurálása érdekében Az Ö elnök­lete alatt alakult meg a Wesselényi-szobor- bizottság, amely azután Igen nagy és szép eredménnyel gondoskodott a szobor helyre­állításához szükséges anyagiak előteremtésé­ről. A hazatérés után megtartott első zilahi megyebál körülbelül 3000 pengőt eredménye­zett a nemes célra. De máshonnan is kapott támogatást a Wesselényi-szobor vissza­helyezésének ügye. Budapest székesfőváros 5000, a Nemzeti Bank 3000 pengőt ajánlott fel a szoborbizottságnak. Szilágy vármegye társadalma nagy lelkesedéssel adakozott a szobor restaurálásának költségeire és a Wessciényi-esalád leszármazottjai is ígéretet tettek arra, meghozzák a maguk áldozatát. Ezen az utón a költségek legnagyobb részét sikerült biztosítani. Uj talapzatot kap a remekbemintázott szoboralak A restaurálási munkálatok megkezdődtek és párhuzamosan folynak is. egyrészt Zila­hon. másrészt Budapesten. A szoborbizottság a tervek elkészítésére Welchinger Károly műegyetemi tanárt és Erdey Dezső szobrász- művészt kérte fel, a kivitelt Gabay László budapesti szobrászművészre bízta. Az uj formában helyreállított Wesselényi-szobor esak abDan tér el a régitől, hogy a kőtalap­zat formája uj lesz. és a réginél szerencsé­sebb. A bronzalakokon az 1918-ban véghez­vitt lövöldözés nyomait Zitahon javítják ki s ennél több változtatást nem is végeznek a két remekbemintázott figurán. Az >ij szobortalapzatot egyébként haraszti fehér terméskőből faragják. A munkálatok annyira előre na 1 adtak, hogy a szoborbizottság már a leleplezés rmpját is kitűzhette szeptember 8-ra. a magyar hon­védség bevonulásának második évforduló­jára. Az ünnepség országos jelentőségét és fontosságát jelzi az a körülmény, hogy a szoborbizottság meghívásán a leleplezésen résztvesz a kormány több tagja, a vár­megyei és városi törvényhatóságok, valamint a különböző testületek és intézmények kép­viselői. akik koszorút helyeznek a szoborra. Szilágy vármegye magyaisága azonben forró szívvel gondolt arra is. hogy ha a kö­rülmények megengedik, Kormányzó Urunk is résztvehet a szilágysági magyarságnak zen a történelmi nevezetessegü ünnepén. ÜZENET A lélek előtt nincs határ, Költőnk, Te nagy, Te lángoló. a gondolat sem rabmadár. elválaszthat hegy és folyó. nincsen előttük torlasz ... ma egybeforr a lélek . .. Mindkettő nyíltan arraszáll. Pihenj Te „túl", legyünk mi itt, hol letört ifjan a halál. ma mégis egyesit a hit, hol síri csendben poriasz .., itt vagy vélünk S mi Véled! Fehéregyházi csatasik, Háromszinü zászlók alatt, ha „odaátra“ is esik, minden magyar feléd halad. ma mégis rajta állunk ... mint hallgatag zarándok ... Úgy nézzük némán a kopott, Eszméd, példád most is hevít, viharvert emlékoszlopot egy nemzet esküszik meg itt, és térdet hajt a lábunk. hogy őrzi tanításod! Hol száguldottak paripák Kelj szárnyra sóhaj és repülj, és kozák lándzsa döfte át aztán szállj le és települj kopott honvédzekédet. egy süppedt hantra sírva ... kissé homályosan talán, Szállnánk, sóhaj, mi is veled, de hulló könnyünk fátyolán sodorj bár egy zöld levelet szemünk most arra réved. a honvéd-tömegsirva! ni£KT HIRDESSEN 4 KELETI ÚJSÁGBAN ? Mm ezt i '»por t < ORSZÁG EG ESZ VEVŐK fcPES KÖ­ZÖNSÉGÉ oá Gondnokok és bérlők pereskedése a kolozsvári „Napoleon-szálló" körül fl törvényszék felebbviteli tanácsa augusztus 5-én folytatja a nem mindennapi iigy tárgyalását * Kolozsvár, julius 31. Érdekes birtoklási per foglalkoztatta a kolozsvári törvényszék polgári fellebbviteli tanácsát. A per a Horthy Miklós-ut 112. szám alatt lévő „Napoleon szálló" bérleti joga körül keletkezett. Az flea János tulajdonában lévő szálloda Romániába távozó birtokosa a bécsi döntéskor közjegyzői meghatalmazással Landesmann Lajost bízta meg ingatlana gondozásával. Ezt a megbízatást a honvéd­ség bevonulása után életbelépő katonai köz- igazgatás nem vette tekintetbe és a szálloda gondnokául Héjjas Ferencet nevezte ki, aki a katonai parancsnokságtól nyert megbíza­tása értelmében feleségével együtt a szállo­dát teljhatalmulag birtokába vette. A kato-nai közigazgatást felváltó polgári közigazgatás bevezetése után a kolozsvári városi árvaszék Landesmann Lajos szabály- szerű megbízatása alapján elismerte annak vagyonkezelői jogosultságát és Héjjas Fe­rencet gondnoki tisztjétől felmentette. Héi. jas a hozott határozatot megfellebbezte s megtagadta az ingatlan átadását Landes- mannak. Gondnoki megbízatásuk megszűnése után, de még az erre vonatkozó határozat jog­erőre emelkedése előtt Héjjasék >x szállodái négy esztendőre bérbeadták Vinni Endre miskolci lakosnak. Közben —*■ az elismert vagyonkezelői meghatalmazása tudatában — Landesmann is bérleti szerződést kötött Szakács Györggyel, Héjjasék azonban a tu­lajdon átadását nekik is megtagadták. Landesmann Lajos és Szakács György erre keresettel fordultak a kolozsvári járás- bírósághoz. hogy ítélettel kötelezze a szállo­dát szerintük jogtalanul birtokló alpereseket a szálloda átadására és a felmerülő perkölt­ségek megfizetésére. Keresetüket a felpere­sek Vizsai ellen is kiterjesztették. Az alperesek hatályos bérleti szerződésük­re hivatkozva kérték a kereset elutasítását. A járásbíróság azonban junius 17-iki Íté­letében helytadott a felperesek keresetének és az alpereseket az ingatlan 15 napon be­lüli átadására, valamint — végrehajtás ter­he mellett — 630 pengő perköltség megfl zetésére kötelezte. A bíróság ítéletében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Héjjasék és Vicaai kö­zöt létrejött szerződés hatálytalan, mert azt már Héjjas gondnoki tisztségétől, való fel­mentését követőleg kötötték meg. Vizsai Endre különben is miskolci lakos, sem elő­zetesen, sem jelenleg nem lakik Kolozsváron, tehát nem is kezelheti személyesen az in­gatlant. Már pedig jogszabály az, hogy „a vagyonkezelő gondnoki tisztében a rendes családapa gondosságával tartozik eljárni. In­tézkedéseiben következésképpen kizárólag az általa gondnokolt érdekelt kell szem előtt tartania". E kötelezettség szemelőtt tartásá­val az alperes felmentése után (bárha még nem is emelkedett az jogerőre), jóhiszeműen és jogszerűen nem köthetett négy évi idő­tartamra szóló bérleti szerződést. Ilyen kö­rülmények között tehát annak alapján az alperesek nem formálhatnak jogot az ingat­lanhoz. A járásbíróság ezért elmarasztalta őket és a költségek megtérítésére is köte­lezte. Az alperesek fellebbezést adtak be ez Íté­let ellen. Indokolásuk szerint a járásbíróság birtokpernek minősítette felperesek kérésé, tét, holott birtokbahelyezés helyett a szer­ződés hatálytalanitását kellett volna kér­niük. A szerződés fiktív voltát ugyanis nem állapíthatták meg a peres felek eskü alatti kihallgatása nélkül, amit a bíróság mellő­zött. További indokaikat külön kérésben fejtet­ték ki az alperesek. Ezek szerint a felpe- sek keresetét, birtokpernek való minősítés esetén, a szüneti tanács nem is tárgyalhatja, mert a birtokbahelyezés nem tartozik a sür- göstermészetü perek közzé. Indokaik közül az a legjelentősebb, hogy az elsőrendű felperes perképessége a 55.59— 19t,Z M. E. számú rendelet értelmében meg­szűnt, mert mint zsidó házgondnoki jogát tovább nem gyakorolhatja és nem is gya­korolja s a kérdéses ingatlan kezelése az árvá3zék hatáskörébe ment át. amely julius elsejével Hegedűs Sándor dr. ügyvédet bízta meg a gondnoksággal. így a jelen pert per­képesség hiányában nem lehet folytatni és a bíróságnak meg kell szüntetnie, mert az elsőrendű felperes az ingatlan gondnokságot nem vette át s most annak átvételét nem is kérheti. A törvényszék a becsatolt árvaszéki vám­határozat tanúsága szerint gondnokká üi- retídelt Hegedűs Sándor dr. kihallgatása végett augusztus 5-ére újabb tárgyalást tű­zött ki. HzLETlUlSrtr, Arcvonal a bomlasztok ellen Az égést ország közvéleménye felfi­gyelt Kállay miniszterelnök legutóbbi be­szédére, amelyet a vitézi rend, a tűzhar­cosok és a nemzetvédelmi keresztesek tagjai előtt mondott. Messzebangzó be­széd volt ez, amelyet a mai rendkívüli időkben meg kell szívlelnie nemcsak azok­nak, akik előtt elhangzott, hanem min­den magyar embernek, aki ragaszkodik ehhez a földhöz és aki szivén viseli en­nek az országnak és a maga családjának a jövőjét. A miniszterelnök beszédének lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy ma. ami­kor honvédéin!» távol az ország határai­tól nehéz küzdelmeket vívnak, a legna­gyobb kötelesség ebben az országban: megőrizni a nemzet lelkének rendjét. A nemzet e sorsdöntő idejében szükség van arra, hogy az egész hazafias magyar tár­sadalom megbízható támaszként álljon a kormányzat mellett és honvédségünk ön­feláldozó harcát idehaza egységes, szi­lárd belső arevonal támogassa. Mindenki tudatában van annak, hogy a magyar katona meg fogja állni ott kint a fronton a helyét, nekünk azonban arról kell gon­doskodnunk, hogy 1018 őszének szégyen- teljes eseményei soha ebben a hazában meg ne ismétlődjenek, azaz ha katonáink egyszer a nehéz küzdelmek után vissza­térnek, itthon ne bomlást, ne megingást, ne kishitűségei találjanak, hanem egy, célokban és elhatározásokban egysége­sen összeforrott nemzetet. Ezért van szükség — állapította meg a minis/,terelnök — a fegyvereimül tn testületek tagjainak szövetségére. De szükség van arra is, hogy- a nemzet lel­kinyugalmának, fegyelmezel(ségének és szilárdságának megőrzésére irányuló munkában minden jóakaratu magyar em­ber kivétel nélkül részt vegyen. Mert ha rendben lesz a nemzet lelke, akkor nem lesz széthúzás > akkor töretlenül erősek leszünk. Megemlékezett beszédében a miniszter- elnök arról is, hogy sajnos van a magyar társadalomnak egy kisszámú, vékony és nagyon átlátszó rétege, amely legfőbb feladatát a hamis hirek terjesztésében, a hazugságban, tehát a lelkek bomlasztn- sában látja legfőbb feladatát. Ez a vé­kony réteg ma a magyar nemzet legna­gyobb ellensége, tehát ellene fel kell ven­nünk a harcot. E réteg tagjainak nincsen helye közöttünk és nincsen joguk az or­szág dolgaiban való beleszólásra. Ezekkel szemben kell frontot alkotni, ezekkel kell szembefordulni, hogy meg tudjuk őrizni a nemzet lelkét a maga épségében és hogy a magyar közélet tisztaságát bizto­síthassuk. Ezeket a gondolatokat kell beleplántál­ni elsősorban a magyar ifjúságba, az utánunk következő nemzedékbe, hiszen el fog következni az idő, amikor ez a fiatal nemzedék áll a nemzeti munka sorompó­jába és veszi vállairg a nemzet, jövőjének hordozását. A magyar fiatalságnak tehát ugyanúgy kell gondolkoznia, mint ahogy a vitézek, a tűzharcosok és a nemzetvé­delmi keresztesek gondolkoznak. Ha ezt elérjük, akkor igazán nem kell aggód­nunk a nemzet jövőjéért. S meg kell ér­tenie minden magyar embernek, hogy odakint Oroszországban, sokszáz kilomé­ternyire határainktól, idegen földön, a magyar honvédek Magyarországért, » jobb magyar jövőért, vágyaink, céljaink, igazságunk beteljesüléséért és a maga kis otthonáért harcolnak. Az a küzdelem tehát amely most. ezekben a napokban a Don partján folyik, valóban a magyar­ság küzdelme, amelyért érdemes minden áldozatot meghoznunk. Baráti jobbját nyújtva hívott a minisz­terelnök minden magyar embeit ennek a belső lelki arcvonatnak a kialakításához, de megmondta azt is, hogy az a magyar kéz, amely baráti jobbját nyújtja e nagy feladat elvégzéséhez, ha a szükség ngy kívánja, ökölbe is tud szorulni és a ma­gyar ököl le is tud sújtani azokra, akik kishitiiek, vagy hazugságokkal és rágal­makkal akarják megfertőzni a jobb jö­vőjéért küzdő magyar nemzet lelkét! Közel 3000 pengőt vittek el a betörők a kolozsvári Schull- kendőgyárból Kolozsvár, julius 31. Vakmerő betörök jár­tak julius 30-ára virradó éjjel a Schull-féle kendögyár Akácfa-utca 27. szám alatti tele­pén. Az ismeretlen látogató az éjszakai sö­tétség leple alatt behatolt a fejkendögyár Igazgatói irodájába és onnan 2848 pengő 63 fittért ellopott. Az ismeretien betörö mun­káját megkönnyítette. ’ hogy a pénzt nem páncélszekrényben, hnem egy egyszerű, könnyen feltörhető kézikasszában tartották. A pénz nagyiésze 100 pengős bankjegyek­ből állott. A rendőrség megindította a nyo­mozást.

Next

/
Thumbnails
Contents