Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-05 / 176. szám

Mindent honvédünkért! 1942. JtVGVSZt VS S síim A MAGYAR SORS AAPIPARAACSA: Kockáztathatunk mindent a ha­záért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad. Deák Ferenc MA; IWüZECTMOK* Botanikus Mnzeam a Botanikus Kertben. (Majális-utcá.) Az Országos Történelmi Ereklye Mnzenm eddig még ki nem állított anyagának rendezése miatt a gyűj­temény további Intézkedésig zárva van. Erdélyi Nemzeti Muzenm (Bástya­utca 2. szám.) Nyitva; délelőtt 9—i-ig. Megtekinthetők; őskori, római, népvándorlás- és honfoglalás­kori gyűjtemények, római és közép­kori kőtár. Képtár, fegyvertár es éremtár KOLOZSVÁR VAROS NYÁRI ELŐ ADAS Al; Este fél 9 órakor a „Rozmaring" c. operett bemutatója. MOZIELÖADASOK: CAPITOL; Földöntúli muzsika. EDISON: Hétszilvafa. (Magyar.) EGYETEM: Hamis pénz. RIO: Dankó Pista. (Magyar.) ROYAL: Hatodik emelet. URANIA: Három csengő. (Ma­gyar.) SZOLGALATOS GVOGYSZERTAKAK: Szent György gyógyszertár (Dr. Hintz) Mátyás király-tér 28. Távbe­szélő: 32-32. — Halász dr. gyógy­szertára. Boeskay-tér 5. Távbeszélő: 31-75. — Remény gyógyszertár (Flohr), Horthy Miklós-ut 50. Táv­beszélő: 26-99. — Diana gyógyszer- tár (Dr. Mártonffyj, Jókai-utca 19. Távbeszélő: 21-51.^ — Arviz pusztít Uruguayban Montevideó- ból jelentik: Uruguayban két napig tartó óriási esőzés következtében több helyen ár­víz támadt. Montevideónak, a fővárosnak több része víz alá került. Attól lehet tartam, hogy sok ház összeomlik. A veszélyeztetett épületekből a lakókat elköltöztették. Három ember a vizbefulladt. A Montevideóba vezető utak közül az áradás néhány utat elvágott. Vidéken is megáradtak a folyók és sok köz­séget elöntöttek. — Rómában utcát neveznek el Japánról. Rómából jelenti a Ştefani iroda: Róma kor­mányzója értesítette a japán nagykövetet, hogy a főváros egyik legszebb utcáját Japánról nevezik el. — DR. DEÁK GYULA kit. köz­jegyző irodáját áthelyezte Szentegyház- u. 1. sz. alá. — Rendelet a nyulbörkészletek átvételé­ről. A Budapesti Közlöny szerdai száma közli az iparügyi miniszter rendeletét a zár alá vett mezei- 4s bazinyulbőrkészletek át­vételéről. — Az Erdély részi Magán tiszt viselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesületének „Gábor Áron" Lövészegylete augusztus 3-va! lepályáját a Honvéd-utca 12. szám (Wesse­lényi Lövészegylet) alól az egyetemi lövész- pályára, a Horthy-parkba helyezte át. Az egyesület tagjai hetenként kedden és csü­törtökön este 6 órától kezdve tartanak lö- gyakorlatokat. — Halálos szerencsétlenség egy falusi mozielöadáson. Budapestről jelentik: (MTI ) Bakonyszentkirály községben hétfőn este egy vándormozi előadását többen egy desz­kákkal fedett kútról nézték végig. A deszka a nézők alatt beszakadt és ketten a kútba estek. Mátyus András a vizhtfult, Molnár Ferencit pedig életveszélyes sérülésekkel emeltek ki a kutbol. . A Keleti Újság tegnapi számában kivona­tosan közöltük vitéz Lukács Béla tárcanél- küli miniszternek a Magyar Élet Pártértesi- töjében megjelent vezércikkét. Tekintettel a vezércikkben érintett kérdés nagy fontossá­gára, teljes egészében közöljük most vitéz Lukács Béla vezércikkét: A nemzetközi zsidóság és az angolszász hatalmak által mesterségesen szított ellensé­geskedés uj világháborúban robbant ki. Mindnyájan tudjuk, hogy a páriskönyéki bé­keparancsnok a legyőzött nemzetektől még az életlehetőséget is elvették és a mostani világháború annak a négy évig tartó küzde­lemnek folytatása, mely 1914-ben kezdődött és amelyet a központi hatalmak nem a harc­tereken, hanem a mögöttes országrészekben vesztettek el. Emlékezzünk 1918-ra. Anglia és a zsidóság a központi hatalmak ellen a mögöttes országrészekben nagyarányú bom­lasztó tevékenységbe kezdett. Hiába halmo­zott a német és osztrák-magyar hadsereg győzelmet győzelemre, hiába á'ltak minde­nütt ellenséges földön katonáink, a belső front felbomlott és összeomlott minden. Megszületett az őszirózsás forradalom, az. uralmat átvette az utca, elhangzott a sátáni szó: „Nem akarok katonát látni". Az ese­mények gy orsan követték egymást. A harc­tereken győztes honvéd kezéből kicsavarták a zászlót és a nemzet elsüllyedt a csőcselék, a zsidóság, a hitetlen magyarok mocsarában. Történelmünk tanúbizonysága szerint nem retünk válságos időkben mindig fel tudott emelkedni saját erejéből. Ez történt a gyá­szosemlékü kommunizmus és az országot szörnyümódon megcsonkító trianoni békepa­rancs után is. A nekünk oly drága ország­részek, millió és millió magyar vérünk el­vesztése után a guzsbakötött nemzet bará­tok nélkül, ellenséges szurony erdőktől köt ül­tévé is, elindult a felemelkedés utján. Ké­sőbb barátokat szereztünk és a baráti Né- metbirodalom, valamint Olaszország segít­ségével Kormányzó Urunk országlása alatt a trianoni Magyarország csaknem kétszere­sére gyarapodott. Visszatért .az. ezeréves ha­zához a magyarlakta Felvidék, Kárpátalja, Kelet-Magyarország, Észak-Erdély, Bácska és a Muraköz. A nyolcmiiliós kis ország la­kossága tizennégy és fél millióra emelkedett és igy megoiövekedve, hazánk Európa egyik legjelentősebb középhatalmává lépett elő. Mindezeket az eredményeket a bölcs, cél­tudatos. magyarságában megerősödött, szen­vedéseiben megedződött nemzet csaknem véráldozat nélkül érte el. Az elért eredmé­nyek megtartására és kitűzött céljaink el­érésére most áldozatot kell hoznunk. Részt- veszünk a mostani világháborúban. Még ha nem ért volna bennünket egy évvel ezelőtt orvtámadás Kassán, Csapon és a Felső-Tisza Kolozsvár, aug. 4. I93S. év december ele­jén egészen világvárosi mintájú hatalmas áruház nyitott ki a kolozsvári Unitárius Egy ház Kossuth Lajos-utcai modern bérpalotá­jában. Ez az áruház egy egész Európában, sőt még Délamerikában is jelentős szerepet ját­szó részvénytársaságnak fiókvállalata volt. Kolozsváron „Szóra" néven nyitotta meg üz­letét. A zsidókézbeu lévő vállalatnak Prágán kívül az akkori Romániában Csernovitzban és Bukarestben is volt a kolozsvárihoz ha­sonló üzleti vállalkozása A bécsi döntés után a részvénytársaság minden vagyonával Romániába költözött, de ott sem tudott az akkori összetételében meg maradni, mert a részvénytársaságot időköz­ben Romániában is árjásitották. Kolozsváron egészen 1942 augusztus ele­jéig díszelgett a Kossuth Lajos-utcában a „Szóra“ áruház öles cégére. Hétfőn azonban már eltűnt a ház homlokzatáról s ez a vál­tozás egy régóta húzódó peres ügy lezár' "t is jelenti. • A románok kivonulása után a részvény- társaság a kolozsvári áruház likvidálását határozta el. Ebből a célból Kolozsvárott ma­radt Balosu Virgil, a Szóra áruház ügyve­zető igazgatója, aki dr. Milea Auré’ ügyvéd­del közösen intézte a cég felszámolását. Az aránylag rövid fennállás alatt az áru­háznál« 49.000 pengő házbértartozása maradt fennt az Unitárius Egyházzal szemben. Az egyház dr. Sathmári János ügyvéd utján ke­resetet adott be az összeg erejéig a rész­vénytársaság ellen. Az ügyben juiius 7-én volt az első tr'jgya'ás, de a felek nem tud­tak megegyezni. Julius 10-én azonban sike­rült bírói egyességet kötni oly értelemben, hogy a részvénytársaság 48.000 pengő ház­bértartozását kifizeti és augusztus elsejére kötelezi magát arra, bogy az üzlethelyiséget kiüríti és átadja a háztulajdonosnak, " völgyében, még akkor Is részt kellett volna vállalnunk abban a keresztes hadjáratban, amelyet Európa népei viselnek az Istentelen bolsevista veszedelem ellen. Nemcsak az uj Európáért, hanem gyermekeinkért, csalá­dunkért. hazánkért, magunkért harcolunk. Az élethalál harc már egy év óta folyik és most, amikor a szövetséges csapatok hazánk határaitól többezer kilométer távolságban győzedelmesen üldözik az ellenséget, ne­künk, akik a belső front nélkülözéseit szinte észrevétlenül tudjuk elviselni, azokra a kö­telességekre kell gondolnunk, melyeket azok­kal szemben keM teljesítenünk, akik életük kockáztatásával, fegyverrel kezükben védik templomainkat, családi tűzhelyeinket, há­zainkat, az uj európai rendet. Apáink és fiaink küzdelmét segítjük elő', hazánk jövőjét alapozzuk meg, amikor fo­kozottabb erőkifejtéssel támogatjuk a mesz- szé földön harcoló drága honvédeinket. Tud­juk, hogy- a kormány és a legfelsőbb hadve­zetőség mindent elkövet a magyar honvéd jólétéért és hiányt semmiben sem szenved a második világháborúban résztvevő magyar katona, mégis felhívom a Magyar Élet Párt szervezeteit, hogy kötelességeinket fokozott mértékben teljesítsük harcoló honvédőink iránt. Szálljon minden gondolatunk, féltő és szerető gondoskodásunk a harctéren küzdő magyar katona felé. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a bolsovizmus Végleges legyőzé­sével nem ért véget Oroszországban a há­boríts állapot. Honvédéin!« feladata, áldoza­tos munkája, küzdelme tehát az embert és állatot egyaránt megbénító orosz télbe fog nyúlni. Jóelőre fel kell készülnünk arra, hogy véreink munkáját, küzdemét a végte­len orosz síkságon elviselhetőbbé tegyük. Ké­rem Munkástársainiat, szervezeteink veze­tőit, hogy haladéktalanul szervezzék meg az orosz harctéren lévő honvédalakuiataink ré­szére a téli ruhaneniüek gyűjtését. Gyújt­sunk szőrmés kesztyűket, kötött-szövött alsó nadrágot, érmelegltőt. szőrmés sapkát, hó- szemüveget, sífelszerelést, sícipőt, tábori sapkát, szőrmés mellényt, lábszarnielcgítöt, takarót. Szervezeteink nőUigjai ugyanakkor szervezzék meg a kötődélutánokat. Az össze­gyűjtött holmit a vármegyei szervezetek ál­tal megjelölt helyre kell majd eljuttatni. Mu­tassuk meg harcoló testvéreinknek, hogy a belső front szorosan felsorakozott mögöttük, teljesítjük kötelességünket, mert ez a gyűj­tés is kötelesség. Ma mindnyájan — férfiak, nö(í egyaránt — katonák vagyunk. Azokat, akik nem né'úülözik a családi otthon mele­gét hassa át a kötelességteljesités, az áldo­zatvállalás gondo.ata. A belső front küldje a szeretet melegét azoknak, akik a legna­gyobb írté két, az életet kockáztatják »ríjuk és kiáltsa minden magyar fülébe: „Mindint honvédőinkért és a győzelemért". A megállapodás élteimében augusztus el­sején a bérletet valóban át is adták az Uni­tárius Egyháznak. A megüresedett hatalmas bolthelyiségre természetesen szinte özönével Indult meg a kereslet. Egyidöben az a hir járta, hogy a bolthelyiséget apró üzletekre osztják és a ko’ozsvári igényjogosult kiskereskedőknek adják bérbe. Érdeklődésünkre a kővetkező választ kap­tuk az Unitárius Egyház képviseletében el­járó ügyvédi irodától: — Az egyház már régebben elvi megálla­podást kötött a városi Közjóléti Szövetkezet­tel, hogy a helyiség felszabadulása után a város bérletébe megy át. Ez meg is történt ugyannyíra, hogy' a bolthelyiség átalakítását a várossal közösen megállapított terv alap­ján az. Unitárius Egyházközség a saját költ­ségére már meg is kezdte. A városban elterjedt különféle kombiná­cióknak tehát semmi alapjuk nincsen. Az üzlethelyiséggel a város rendelkezik, da ahogy értesültünk a polgármester még nem döntött, milyen formában és milyen célra akarja felhasználni a kétségtelenül nagy' for­galmi értéket jelenlő üzlethelyiséget. Ebben az ügyben beszélgettünk dr. Keledy Tibor po'gármesterrel, aki megerősítette azt, hogy a város Közjóléti Szövetkezete vette bérbe a hatalmas üzlethelyiséget. A szövetkezet olyan kolozsvári kisiparos­nak és kiskereskedőnek — körülbelül 16—20- nak adja bérbe az üzlethelyiséget, megfelelő átalakítás után, akik tőkehiány vagy' egyéb akadá'yok miatt mindezideig nem tudtak üz­lethelyiséget. szerezni. Ezzel a polgármesteri nyilatkozattal vég­legesen lezárult a ..Szora-ügy“. Amint az átalakítások befejeződnek, a Szóra helyén keresztény magyar kiskereskedők üzlethelyi ségei fognak állani, az nj magyar élet bi­zonyságaként fiz arab a hivatalos nyelv Egyiptomban Erzerum, aug. 4. (MTI) A Német Táv­irati Iroda közli: A kairói rádió szerint Faruk király tör­vényt irt alá, amely valamennyi hivatalos hely számára az arab nyelv használatát Írja elő. Minden beadványt és okiratot arab nyelven kell fogalmazni, ha pedig más nyel­ven fogalmazzák, arab fordítást kell mellé­kelni. KIK KAPHATNAK K KNYÉRFÖT JEGYET 7 Kolozsvár, augusztus 4. Az utóbbi napok­ban ismét valósággal megrohanták a város közélelmezési ügyosztályát pótkenyérjegy- igénylésekkel. leginkább olyan egyének igé­nyelnek több kenyérvásárlásra jogosító je­gyet, akiknek erre jogcímük nincs. A város közélelmezési ügyosztálya mereven ragasz­kodik az előírásokhoz és csak azoknak utalja ki a kenyérpótjegyet, akik erre jogosultak: nehéz testi munkások. Ezek közé tartoznak a teherhordó, szállító és rakodómunkások, a mező- és erdőgazdaságban, a vas- és fém­iparban. a vas-, acél- és fémáruk elöáüitá- f sánál, gép- és járműgyártás, villamostech­nika és finom technikai gyártásnál fogla1- koztatott munkások. A kő-, föld-, agyag- és üvegiparban, fa- és csontiparban, papiros­iparban, élelmezési és élvezeti cikkek, ve­gyészeti iparban és építőiparban dolgozó munkások. A ruházati iparban foglalkozta­tott munkások közül a gőzmosódákban al­kalmazott vasalómunkások »jogosultak kenyérpótjegyet igényelni. _ — Tizes kisivekben kerülnek forgalomba a Vöröskeresztes bélyegek. A posta a kö­zeli napokban két Vöröskeresztes bélyegso­rozatot hoz forgalomba és a bélyegek felára a Magyar Vöröskereszt támogatására szol­gál. A tervek szerint 300.000 példányban bo­csátják ki a bélyegsorozatokat. A bélyeg­gyűjtők és kereskedők a mai viszonyok kö­zött ezt a példányszámot magasnak tartot­ták és aggodalmaskodtak, vájjon elhelyez­hető lesz-e a bélyegek ilyen nagy mennyi­sége. A postaigazgatóság most úgy oldotta meg ezt a problémát, hogy a sorozat egyes értékeit nem százas ivekben, hanem tíz bé­lyeget tartalmazó kisivekben hozza forga­lomba. Az iv-szélek fogazatlanok lesznek, úgyhogy a blokkgyüjtők számára ez külön érdekességet jelent. így biztosítottnak lát­szik a kibocsátandó Vöröskeresztes felárán bélyegek hiánytalan elhelyezése. (Magy. Tud.) — Ualálrazuzta magát egy aszí ag rakó gazda. Zalaegerszegről jelentik: Zsigmond Pál zalaszentvári gazda asztagfakás közben a toöbb méter magas asztagról oly szeren­csétlenül csuszot le, hgy néhány óra múlva belehalt sérülésébe. — A kolozsvári rendőrség hírei. Szövérd­ffy Domokos Dézsma-utca 38- szám alatti lakos feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki vasárnap éjjel a Szent István-uton egy kapu alatt, ahol elszunnyadt, a zsebéből ki­lopta 28 pengő készpénzét, továbbá a kenyér- és a cukorjegyét is. — özvegy Kuj- busz Jánosné Fecske-utca 26 szám alatti lakos feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki álkulccsal behatolt lakásába és onnan 467 pengő készpénzt lopott. — Az Erdélyi Iskola második kötete Ve­ress Ernő szerkesztésében, tetszetős kiállí­tásban, 128 oldalon hagyta el a sajtót. A gazdag tartalomból kiemeljük a következő cikkeket: Kari János ír Comeniusról jubi­leuma alkalmából, Bálint Zoltán a kolozsvári egyetem lélektani intézetének munkásságát ismerteti különös tekintettel a kérdőíves tömegvízsgálatra. Földes Zoltán a nyolcosz- tályu népiskolát állítja be a Székelyföld viszonylataiba, Fonay Tibor a népiskola ünnepélyeit dolgozza fel módszertani alapon, Angi Dénes a közösségi tudatra nevelés, Eröss Alfréd pedig az egyéni hatás pedagó­giáját fejtegeti sok időszerű szemponttal. Erdélyi olvasó sok érdekes és újszerű dolgot talál a szegedi polgári iskolai tanárképzés leírásában. Venezel József az Erdélyi Iskola megszállás alatti munkáját mutatja be, M:kó Gábor ismerteti a magyar nyelv és irodalom tanításának uj segédkönyveit, Gáspárdy Sándor pedig a marosvásárhelyi tankertiét adatait dolgozza fel. A népnevelő részbe."» írtak: Gerencsér István a népművelés elv- szerüségéről. Csizmadia Andor a népfőisko­lákról. Heszke Béla a népnevelő helye* magatartásáról. Előadás vázlatokat és rész­ben egészen kidolgozott előadásokat közöl; Szűcs Ferenc A kenyér és a magyar ember, Zathureczkv László: Vitaminok és az isko­lás gyermek, Mikó Gábor: Székely sors — székely lélek. Végül teljes egészében köz:i a folyóirat a bukovinai székelvek jullus 5-iki nagy ünnepi játékát: „Dalol a tengerszem", Németh Kálmán tollából. Az évenként négy­szer legyenként 128 oldalas) megjeler.ö folyóirat szerkesztősége és kiadóhivatal* Kolozsvár, Magyar-utca 38. A város bérletébe ment át a hajdani Szóra áruház üzlethelyisége fi Szóra igazgatósága kifizette az unitárius egyháznak ^8.000 pengős házbértar oiását

Next

/
Thumbnails
Contents