Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-04 / 175. szám
I 1942. JtLGV$ZTtl& 4 Uj kenyér, uj jövendő Peng a kasra, muzsikál a cséplőgép,' Aratnak s csépelnek szerte Magyarországon. Most szüretelik a jövő esztendőre »aló kenyerünk aranyszínű szemeit: az acélos magyar búzát. Meghatva tűnődünk az élet évröl-évre megismétlődő szent csodáján, az aratáson. Az évek váltófutásáhan az idén is keziinkhe adta a természet az étet világosságához nélkülözhetetlen szövétncke- ként a kenyeret. Nincs okunk aggódni, nines okunk remegni: van buzánk és lesz kenyerünk is. Ha nem volnánk hadban álló nemzet, talán meg sem hallanák a kasra pengését, a eséplőgép hí ő muzsikáját s a szemünk sem örvendezne a nagy misztériumnak: az u,j kenyér születésének. De éppen azért, mert háborúban állunk, mert az első háborús esztendő tapasztalatai sok mindenre megtanítottak és mert a második háborús gazdasági év kenyércsatáját is meg akarjuk nyerni, szemünk fokozottabb mértékben örvend a kasza alá dűlő gabonarendek aranyló hullámainak és a cséplőgép duruzsoló muzsikájának. Most születik meg a jövő évi kenyerünk, amely épp oly fontos tényező a magyar sors jobbrafordulásának reményében megvívott harc győzedelmes befejezéséhez, mint a pusztulást és halált vivő hadigépek robbanóanyaga, A második háborús nyár derekán, amikor mindennapi kenyerünk izében ott érezzük az uj buza izét, az acélos búza- szemek lisztjéből sütött kenyér mindennap, minden morzsájával figyelmeztet valamire. A mindennapos kenyérndagból megtudhatjuk, hogy ez a háború létünk, vagy nemlétünk tétje körül tombol. A nemzet ütőképessége nemcsak attól függ, hogy a harctereken küzdő és vérző honvédfiaink miképpen állják meg helyüket az ellenség túlerejével szemben, de függ attól is, hogy mi, a belső arcvonal magyarjai miképp vívjuk meg a magunk belső harcát a mindennapi élet felfokozott gondjaival. Ne felejtsük el egy pillanatra sem: a hatalmas csaták színterétől távol élő ország minden egyes polgára katona, akinek itthon kell kötelességét épp olyan vasfegyelennnel teljesítenie, mint a sorkatonának. Megtanultuk már, bogy ez a háború nem elszigetelt konfliktus, hanem az egész földkerekségére kiterjedő hatalmas mérkőzés, amelynek erőpróbájából uj világnak s abban egy uj, ezeréves múltjához mindenben méltó Magyarországnak kell megszületnie. Csak győznünk lehet ebben a próbatételben, mert más eshetőségünk nincs. A jó magyar fegyver bebizonyította, hogy bízhatunk benne. Honvédfiaink több mint ezer kilométernyire állanak az ősi határtól. És hol tart a nemzet a maga arcvonalán? Mutathat-e fel ily nagy eredményeket a mindennapos élet gondjainak legyűrésében ? A kérdésre a tények válaszolnak. S a tények azt mondják, hogy ha a harcban álló nemzet belső fegyvertényei nem is állanak oly határozottan a világ elölt, mint honvédeink fényes győzelmei, mégis nagy és biztos eredményekre tekinthetünk vissza. A belső arcvonal megállta a helyét s derekas magatartásával hathatósan segítette a harctéren küzdő magyarok fegyveres tevékenységét. Az elmúlt esztendő eseményei igazolták, hogy belső arcvonalunk egységét, szilárdságát, erejét igen nagy gondok közepette is megtartottuk. A két arcvonal fegyelmezetten támogatta egymás tevékenységét s a tavalyi aratástól az idei aratásig eltelt idő a magyar nemzet egységet szorosabbra kovácsolta, mint valaha. Nincs okunk csüggedésre, aggodalomra, mert amíg sorsunkat ilyen öntudatos józansággal és fegyelemmel magunk tartjuk kezünkben, a külső ellenség túlerejétől nincs mit tartanunk. Nem ringatjuk magunkat illúziókba: nyugodtan, megfontoltan nézünk szemközt a tényekkel. Tudatában vagyunk a rendelkezésre álló erőknek s minden attól függ, hogy a következő aratásig miképpen sáfárkodunk azokkal. S ha a fegyverek munkáját bizalommal bízzuk honvédfiainkra. akik áldozatkészségben, fegyelemben és eredményben mindig követendő példaképeink lehetnek, a belső arcvonalon is rendíthetetlen bizalommal és hittel kell rohamra indulnunk a napi gondok hadállásai ellen. Tudomásul kell vennünk, hogy nekünk, idehaza csak egy módunk és. lehetőségünk van hathatósan támogatnunk a nemzet élethalál harcának jó kilátásait: engedelmesen bele kell illeszkednünk az életnek ama rendjébe, amelyet a rendkívüli körülmények a közösségre és az egyesekre hárítanak. A háborút mi, itthoniak abban érezzük meg elsősorban, hogy korlátozások vannak és lesznek is mindaddig, amig a háború tart. Ami a béke éveiben magától értetődő volt, az most oktalan fényűzésnek és esztelen pazarlásnak számit. Az élet fenntartásához nélkülözhetetlen anyagjaink azonban megvannak s azokból mindenki igazságosan, egyformán megkapja a maga adagját. Az adag természetesen nem any- nyi, mint amennyit régebben elérhettünk, de elég arra, hogy mindenki teljesíthesse munkahelyén a maga kötelességét. A közellátási kormányzat, nagy előrelátással gondoskodott, eddig is arról, hogy szükséget ne szenvedjünk. Énnek az előrelátásnak köszönhetjük, hogy ha szükehhen is éltünk, mégsem szűkölködtünk. S ahogy a katona vakon és ellentmondás nélkül követi a vezérkarnál kidolgozott hadmoz- dulatok végrehajtását megvalósító parancsokat, nekünk is ilyen vasfegyelemniel kell alkalmazkodnunk a mindennapi élet csalójában kiadott; közellátási rendelkezésekhez. Mindnyájan katonák vagyunk s ha nem is harcolunk fegyverrel a kezünkben, a mi fegyelmezettségünk, nyugalmunk és béketiirésiink az elkerülhetetlen rend betartásában, fontos és nélkülözhetetlen ténye a győzelemnek. Gabonatermelő nép vagyunk s büszkék vagyunk búzánkra, még büszkébbek kenyerünkre. S mégis, ez a háború legelsősorban a magyar nép kenyérszeretetét tette nagy próbára, de az erőpróbát kiáltottuk. Senki ebben az országban meg nem halt, azért, mert a háború miatt kevesebb volt a kenyere, mint régebb. S a kenyéradag nagyságát nem a közellátás- ügy legfőbb tényezőinek szándéka szabja meg, hanem a természet kiszámíthatatlan szeszélyeitől függő termés. Ettől függ a mi mindennapi kenyerünk nagysága és milyensége. v De vájjon szabad-e zúgolódnunk egy esetleges gyengébb termés esetén azért, ha csökken a kenyérfejadag; ha a természet vak erői beleszólnak életünk rendjébe? A magyar honvéd künn az arcvonalon a természet minden szeszélyével is hősiesen szembeszáll s minekünk nincs jogunk elégedetlenkednünk akkor sem, ha esetleg kisebbre méreteződik a mindennapi kenyérkaréj. Mi a mi lemondásunk a magyar honvéd liiáni eröfeszité- seihez képest?! De nincs okunk ennek a kérdésnek taglalására. Egy nehéz, de nem eredménytelen év van a hátunk mögött s annak tapasztalatai megújuló bizalommal töltenek el. A nemzet bízik vezetőiben, mert bízik önmagában s a jobb magyar jövendőért meghoz minden áldozatot. Semmiféle lemondás nem lesz nagy ár azért, ha a békében megszületik az ezeréves múlthoz Debrecen, augusztus 3. (MTI.) Lossonczy István közellátásügyi miniszter vasárnap délelőtt a tiszántúli politikai napilapok és hetilapok képviselőit tájékoztatta a közellátás időszerű kérdéseiről. A sajtóértekezleten megjelent vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály, a Sajtókamara elnöke, Gáspár Jenő, a Sajtókamara igazgató-főtitkára és a helyi hatóságok főbb vezetői. — Mióta a közellátás irányítását rámbiz- ták — mondotta a miniszter — egyik legfontosabb feladatomnak tartom, hogy a sajtó utján felvilágosítsuk a közönséget, ne tegyünk beválthatatlan ígéreteket, ne kecsegtessük reményekkel, de becsületesen, őszintén tárjuk fel a való helyzetet. Ezután a kenyérellátás átmeneti nehézségeit ismertette, majd dicsérettel emlékezett meg a közönség példás fegyelmezettségéről. — Rendkívül fontos — mondotta — hogy a közönség és a kormányzat között a bizalom fennálljon. A bizalom megteremtésében a sajtó igen nagy segítséget nyújthat. A vidéki sajtónak is legfontosabb feladata a mai viszonyok között töretlenül megőrizni mindenkiben a hitet a jobb és szebb magyar jövőben és ugyanakkor lankadatlanul hirdetni, hogy ezért a szebb jövőért, mindent szívesen el kell viselni, a korlátozást, a nélkülözést is, mert a legkisebb áldozat is meghozza a maga gyümölcsét. Igyekezni fogok a közellátást jobbátenni. Ez nem any- nyit jelent, hogy többet adni. hanem jobban, zavartalanabbá és - simábban. Igyekezni fogok, hogy az élelemből és az elsőrendű közszükségleti cikkekből az ellátás elégséges legyen. A miniszter ezután megemlékezett a csa- lángyüjtésről, amelynek felhasználásával léméltó nj Magyarország. Peng a kasza a magyar búzamezőkön és duruzsol a cséplőgép a magyar szőrükön. A győzelem indulóját zengik a magyar aratás munkagépei. A kenyércsatát megnyertük s csak rajtunk múlik, hogy a természet ajándéka a sorsáért küzdő nemzetet megtartsa bitében, bizalmában. Nem is aggódunk kenyerünkért. De a kenyér mellett még sok minden egyéb is szükséges a napi élethez. Például zsír is. A közellátási kormányzatnak mindennapos gondjai között ott van a zsirgazdál- kodás kérdése is. Az eddigi zsiradagot nehéz volt megtartani s az ellátás nem is volt egyenletes az egész országban. Budapestnek — például — jobb a zsirellá- tása, mint sok vidéki vármegyének és városnak. Minden jel arra mutat, hogy ezen a téren szabályozásra lesz szükség, éppen az igazságos és egyenlő elosztás érdekében. Az elmúlt gazdasági év tapasztalatainak birtokában nem kételkedhetünk abban, hogy amennyiben a kormány a zsírelosztást újra szabályozza, egészen kis egyéni áldozattal esetleg az egész ország jobb ellátásának ügyét vittük előbbre egy lépéssel. Ebben a kérdésben nincs véleménykülönbség magyar és magyar között: az áldozatot mindnyájan szívesen meghozzuk. Mentői jobban és lelkiismeretesebben betartjuk a rendelkezéseket, annál kisebbek lesznek majd az áldozatok. Könyörtelen törvénye ennek a háborúnak, hogy grammokon és dekákon dőlhet el a győzelem, vagy a kudarc kérdése. A magyar nemzet azonban győzni akar. Győzelmet vár a külső arcvonalon és győzelmet csikar ki önmagától is a belső fronton. nyegesen megjavíthatja a nagyközönség ruhaellátását, majd hangsúlyozta az ócska holmik és hulladékok gyűjtésének fontosságát.. Ezután rámutatott arra. hogy rengeteg szó hangzik ei a lábbeli ellátás hiányosságáról, ugyanakkor a közönség nem tanusit semmi érdeklődést a pófcanyagok iránt, pedig a miitalpas lábbeli viselésével nagymértékben kímélni lehetne a bőrtalpú cipőket. A továbbiakban vázolta azokat a szempontokat, amelyeket a mai háborús helyzetben a vidéki sajtónak a közellátási kérdések ismertetésénél mindig szemelött kell tartania Megállapította, hogy sajnálatos jelenség a rémhírterjesztés. Budapesten hónapokon keresztül terjesztették a ruha-pontrendszer bevezetésének hírét. Az utóbbi időben Somogy vármegyébe^ azt hiresztelték, hogy akinek 10 kacsája van, annak nem szabad sertést hizlalnia. Az ilyen hírek megmételyezik az ország közhangulatát. Végül röviden vázolta az árpolitika legidőszerűbb kérdéseit és hangsúlyozta, lássa be végre a nagyközönség, hogyj háborúban vagyunk, a háboru minden terhét viselni kell. Szükség van arra, hogy küzdjünk, meit nem lehet, hogy 191S mégegyszer megismétlődjék. A nagy tetszéssel fogadott tájékoztatásért a sajtó képviselőinek nevében Kolosváry- Borcsa Mihály, a Sajtókamara elnöke mondott köszönetét. Hangoztatta, hogy a sajtó pártállásra való tekintet nélkül támogatja a minisztert, aki nemcsak elméleti felkészültséggel, hanem kiváló gyakorlati érzékkel is tölti be a mai nehéz időkben a legnehezebb őrhelyet. Eossonczy István közellátásügyi miniszter és felesége debreceni/ tartózkodásuk során szombaton délután megjelentek azon az Ünnepségen, amelyet a MÁV mühelytelepen rendeztek a kormányzói pár arcképének leleplezése alkalmából. A közellátásügyi miniszter debreceni tartózkodása során vasárnap délben megnyitót In a Debrecenben fel- áílitott kísérleti konyhát, amely a magyar háziasszonyok számára ad korszerű főzési. Útmutatást. Az ország nagyobb városai közül Debrecen volt az első, amely a város vezetőségének áldozatkészségéből megnyitotta a kísérleti konyhát. Hősi halált halt Fehértájí Tibor, a Tábori Újság szerkesztője Budapest, aug. 3. Fehértájí Tibor tartalékos főhadnagy az Ujnemzedék munkatársa, a Tábori Újság felelős szerkesztője hősi halált halt. Futárszolgálat közben visszatérőben a harctérre, gépkocsiszerencsétlenség áldozata lett. Kinevezték az igazságügyi tanácsok vezetőit Budapest, aug. 3. (MTI) A Kormányzó az igazságügyminiszter előterjesztésére ' az igazságügyi gazdasági tanács elnökévé dr. Fabinyi Tihamér nyugalmazott pénzügyminisztert és az igazságügyi műszaki tanács elnökévé dr. Szabó Gusztáv, a József Nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem nyilvános rendes tanárát három évi tartamra kinevezte. Az igazságügyminiszter a gazdasági tanács alelnökévé Bornemissza Géza nyugalmazott minisztert három évi tartamra kinevezte. Egy román jegyespár kötötte az első távházasságot Maros-Torda- megyében Szászrégen, aug. 3. Maros Torda megyében is megkötötték az első távházasságot. Az érdekes esemény szinhelya Alsóhölkény község volt, ahol a régeni Alsójárás, főszol- gabirája, Véniss Pál dr. adta egybe ez elébe járult Moldován Anna soropháza) illetőségű menyasszonyt az orosz hadszíntéren harcoló Bcxa János görgénykakucsi lakossal. Mind a menyasszony, mind pedig a vőlegény román ajkú. A főszolgabíró román nyelven köszöntötte a fiatalasszonyt: — Az aranykalászt ringató délibábos végtelen magyar róna testvéri ölelését és üzenetét tolmácsolom. Ennek az országnak minden nemzetiségű népe egyformán kedves gyermeke az országalapitó szentkirálynak és csak arra kér mindenkit, hogy szeresse minden fia a hazát, ahol a boldogságot minden hü gyermeke megtalálja. A főszolgabíró szaval mély hitá,3t keltettek. m w FERENCJOZSEF ' r. KESERUVIZ 4 V ír * • ' V i A . — Gépkocsiszerencsétlenség történt Ma- kay Margittal. Budapestről jelentik Makay Margitnak, a Nemzeti Színház művésznőjének magángépkocsija a Visegrádi-utca sarkán összeütközött egy hatósági gépkocsival. A művésznő a jobb térdén megsérült. A mentők a Park-szanatóriumba vitték. Valószínűleg a térdkalácsa tört el. — Beírások a szegedi egyetemen. Szegedről jelentik: A Horthy Miklós Tudományegyetem 1942/43. tanév első felére a rendes beiratkozásokat szeptember 1-töl szeptem-- ber 15-ig bezárólag tartják meg. Az utólagos beiratkozás a késedelemnek szeptember 15-ig történő igazolása mellett szeptember 30-ig a kari dékán engedélyével végezhető. A legkisebb áldozat is meghozza a maga gyümölcsét —■ mondotta bossonczv? közellátásügyi miniszter Debrecenben a tiszántúli sajtó képviselőmén adott tájékoztatójában
