Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-29 / 195. szám

MútsErtElr&jxa __ 4 Előre elkészített ojtindékcsomosohhal várták Kolozsvárott a téliholmlt syiijtű leventéket Meglepőén sok az adományok közölt az uj holmi — A kereskedők és szűcsök nagyon kitellek magukért — Milyen kolozsvári utcákban folytatódik ma a gyűjtés ? Kolozsvárott a tizedesek és a leventék be­kapcsolásával bonyolítják le a gyűjtést. A várost tizenhat kerületre osztották. Minden kerület öt szekeret kapott, amelyeken az összehordott ruhanemiieket a kijelölt gyűjtő­helyre szállítják. Minden megbízottnál blok- könyv van. Ellenőrzésül és igazolásul az át­vevő minden holmiról három nyugtát ăl lit ki. Az egyiket átadja az adakozónak, a má­sikkal elszámol a hatóságnak, a harmadikat •negt artja a maga igazolására. Mindebből lát­szik, hogy a uemescélu gyűjtési mozgalmat úgy rendezték meg, hogy az adakozó nyu­godt lehet, minden holmi odakerül, ahová szánták. Kolozsvár közönsége már a kora reggeli órák eredményeivel megmutatta, hogy mé­lyen átérezte hős fiaival szembeni kötelessé­gét. „Magadnak adsz, ha honvédőinknek adsz“ — ez a gondolat hatott át mindenkit, ahová bekopogtak a leventék. A gyűjtés során megható mozzanatok köz­ben nyilvánult meg Kolozsvár lakosságának ragaszkodása és szeretete honvécieink iránt. Az egyik hölgy éppen a piacra igyekezett, unikor a Szentegyház-utcában észrevette a gyüjtökocsit. — Jaj lelkeun, ki ne hagyjatok az Is­tenért, hiszen már napok óta várlak benne­teket ... — szaladt a távozó kocsi után és felirattá a címet. A boltokban, a lakásokban úgyszólván ki­vétel nélkül előre elkészített és összecsoma­golt ajándékukkal várták a leventéket. Alig akadt hely, aiiol meg kellett volna magya­rázni a jövetel okát. Sok helyen egyszerű ujságpapirosba csavarva száz-kétszáz pengő értékű gyapjuholmit is összecsomagoltak. .Az adakozók nem tartották szükségesnek cimiik feljegyzését sem. — Szívből adjuk ... — mondották —. és tudjuk azt is, hogy a rendeltetési helyre ke­rül minden darab .... Az átvevők azért kiállították a nyugtákat, mert nekik a parancs szerint kell eljárniok. Minden ajándék egyformán kedves Meglátogattuk a Horthy Miklós nţ, a Szentegyház utca, a Deák Ferenc utca sorá­ban gyűjtő leventéket. Megnéztük a holmikat is és szemtanúi voltunk, miképpen fogadták a kora reggeli órákban az ajtóikon kopogtató ifjakat a mindennapi gondra ébredő kolozs­váriak. Nem kellett csöngetni az ajtókon. Erre az alkalomra mindenki itthon volt. Néhol egy- egy folyosóról kosárszámra hozták le az aján­dékokat. Mindenki adott valamit. Voltak akik régi könyveket kötöztek össze, napvédő-szem­üveget adtak, használt szőttest, fél keztyüt, téli sapkát, kopott kabátot, de valamit mégis csak adtak. A szegényebbek szégyenlősen nyújtották át ajándékaikat. — Nincs egyebem — mondta egy reszkető- kezü nénike a leventének és átnyújtott egy százszor is megstoppolt, át javított pullovert. — Isten fizesse meg — köszöntek az aján­dékot a leventék. Meg egy óra sem telt e! a gyűjtés megkezdésétől s máris kibontakozott előttünk az akció várható eredménye. Kolozs­vár társadalma valóban szive mélyéig átérezte azt, amit kért tőle Magyarország Sigjctsz- ezonya. Néhány apró csomagot felbontottunk. Az egyikben vadonatúj érmelegitő volt, rajta igombostüvel odatüzvp egy cédula: —- Távolban harcoló testvérünknek küldjük \szeretettel . . . Az egyik hósipkán ez a felírás röpítette tá­volba az üzenetet: — Gondolj ránk olyan szeretettel, amilyen­nel ezt mi kötöttük . .. Megállapítottuk, hogy az ajándékok között \meglepően sok volt az uj holmi. A leventék beszélik, hogy a kolozsvári kereskedők meg- : lepő udvariassággal állta ti ak rendelkezésükre. A ssücsiparosok például feldolgozatlan érté­kes szőrméké/ aduik... den városban és faluban téli ruhagyüjtö mozgalmakat szerveztek a leventék közre­működésével. Házról-házra járva gyűjtik össze az ajándékokat, hogy senki sem ma­radhasson ki a magasztos célú mozgalom­ból A nemzet gyásza miatt, amely a Kor­mányzóhelyettes halálával ért bennünket, a legtöbb városban, Így Kolozsvárott is pén­tek reggelre halasztották a gyűjtési akció megindítását. Nem «karunk iinneprontók lenni, dé a gyűjtők á'talános és egybehangzó véleménye szerint a kolozsvári zsidók nagyrésze külön­féle ürügyekkel távoltartotta magát az ada­kozástól. — A magunk katonáinak kell adnunk... — mondották a legtöbb helyen. Olyan zsidó is akadt, aki ezt válaszolta: — Kistarcsára küldöm a meleg holmit . . . Néhány óra színfoltjai ezek. Megállapíthat­tuk, hogy a gyűjtés eredménye nem válik szé­gyenére' a kolozsvári m-agyarsiignak. Az elkö­vetkezendő orosz tél borzalmaiban hős fiain­kat nemcsak az ajándékozott meleg holmik fogják megvédeni a hidegtől, hanem melegí­teni fogja lelkűket az a szeretet is, amellyel az itthoniak rájuk gondoltak, amikor meleg holmijaikat gondolkozás nélkül a szent, ma­gasztos colra ajándékozták. T. Gy. * Augusztus 31-én, valamint szeptember 1-én reggel 8 órától eMe 8 óráig a városháza köz­gyűlési termében átveszik azok adományait, akiknek alkalmasabb ajándékaikat igy beszol­gáltatni. Az adón'dny okát a Nőszövetség megbízottai veszik át. * Ma, szombaton egyébként a következő ut­cákban lesz téliruha gyűjtés: Ady Endre-. Apaffy-, Allatvásár-tér, Át­járó-, Berde Mózes-, Békás-telep, Brassai-, Böhm Károly-, Gr. Csáky I.-, Dávid Ferenc-, Ferenc József-, Feneei-u. és környéke, Fl- nály-, Forduló-, Galamb-, Három püspök- tere, Hitler-tér, Horthy Miklós-u. 1-töl SO-ig, Hosszú-, Hunyadi-tér, Kalauz-, Káldy György-, Kármán-, Kézai-, Kert-, Kis-, Kö­nyök-, Kriza-. Krizbai-, Lakatos-, Majláth-, Mészáros-, Méhes-, Nagy Károly-, Pap-, Szent István-u. második fele, Szondy-, Ti- borcz-, Vágó-, Wesselényi Miklós- és Zom- bori-utcákban. Felhívás a gyűjtésre beosztott leventékhez A városi és járási leventeparanesnokság ezúton hivja fel a téliruha gyűjtési akcióba szolgálatra beosztott leventék (s egyben munkaadók •figyelmét), hogy a beosztás a honvédelmi miniszteri rendelet kapcsán tör­ténik s igy a szolgálat nem teljesítése levente- kötelesség mulasztásának minősül. Saját ér­deke minden beosztott leventének, hogy a kijelölt helyen és időben a Tizes Szervezet főtizedesénél pontosan jelentkezzék. 1942- AUGZJST1US 29 halál utáni meghosszabbítása is. Gyertyákat égettek és áldozati ajándékokat ajánlottak fel még a szertartás alatt; viaszból gyúrt, kis emberi tagokat, amelyeknek gyógyulá­sáért istenhez folyamodtak az emberek. Kr. e. 48-ban Julius Caesar katonái jelen­tek meg Alexandriában s az utcai harcokban a híres könyvtár nagyrésze elhamvadt. A-r, aktiuml ütközetben, Kr. e. Egyiptom elveszti függetlenségét, római uralom alá kerül. Kereskedeimi jelentősége továbbra is fenn­marad. Kr. u. 389-ben a falai között dúló vallási villongásokból keletkezett utcai har­cokban tűzvész martalékává válik a könyv­tár megmaradt része is. A Dyugatrómai birodalom bukásával fénye elhalványul. Azóta elvonultak felette különböző hatalmi rendszerek, egyik-másik viharosan pusztítva, rombolva, de Alexandria túlélte mindegyiket, régi fényét azonban többé nem nyerte visz - sza. Ma nem több. mint a Földközi-tenger egyik nagyobb kikötővárosa. fiz iparúdéi miniszter szabályozza a szén és koksz háztartási felhasználását Budapest, augusztus 28. A Budapesti Közlöny szombati számában megjelenő ren­delet értelmében ismét az iparügyi miniszter szabályozhatja a szén, briket, koksz és kokszbriket háztartási célra való felhaszná­lását és forgalmát. A közellátási miniszter eddig tett rendelkezései azonban hatályban maradnak mindaddig, amig az iparügyi mi­niszter a jelen rendeletben kapott felhatal­mazás alapján másként nem rendelkezik. Romokba döntött a földrengés egy északalbániai várost Tirana, aug. 28. (MTI) A Stefani-iroda jelenti: Csütörtökön reggel 8 óra 15 perckor Pesko- pija északalbániai kisvárost erősebb földren­gés súlyosait megrongálta. .1 házak SO száza­léka lakhatatlanná vált. A földrengés mind­össze néhány másodpercig tartott. A környék­beli községekben is súlyos károk keletkeztek. Már az első hírek több halottról és sebesült- röl szólnak, A Duce egymillió Urát ajánlott fél ae Észak-Albániában pusztító földrengés káro­sultjai számára. fl megszálló hatóságok védelmét élvezik az egyházak Belgiumban Brüsszel, aug. 28. (MTI) Azokkal a kül­földön elterjesztett hamis hírekkel kapcsolat­ban, hogy Belgiumban uj korlátozásokat Ve­zetnek be vallási téren, beavatott helyről köz­ük, hogy Belgiumban a katolikus egyház és minden más egyház a megszálló hatóságok védelmét élvezik. llafátiiiirás a nagybányai OI i-Lórbázban Matét előtt öngyilkos lett egy e mebeteg asszony Nagybánya, augusztus 28. Öngyilkosságot követett el elmezavarában egy asszony az OTT-kórház sebészeti osztályán. Az asszonyt a napokban bélcsavarodással vitték a kór­házba s az orvosok a vizsgálat alapján mű­tét szükségességét állapították meg. A beteg asszonyt addig is egy emeleti szobában he-' lyezték el. A beteg nő feltűnően csendesen viselkedett, semmi gyanúra sem adott okot, éjszaka azonban kilopózott az ágyból, olyan csendesen, hogy még beteg társai sem ébred­tek fel, az emeleti ablakból kiugrott és halál- razuzta magát. A vizsgálatot megindították. Halálra «féllek a pelrőcí le«V vér«) Y'Ik őst Újvidék, aug. 28. (MTI) Kukávszki János Pelrőc községben meggyilkolta öccsét, Ku­kávszki Mihályt és a nála lévő 60 pengőt el­rabolta. A holttestet a kukorica földön földel­te el. Az alig egy arasznyira eltemetett holt­testet a kutyák kikaparták. A csendőrség rö­vid nyomozás után elfogta a gyilkost. Az új­vidéki törvényszék annakidején életfogytig­lani fegyházra Ítélte. Fellebbezés folytán most tárgyalta az ügyet a szegedi tábla és Kukávszki Jánost kötéláltali halálra ítélte. Kukávszki védője fellebbezett és egyúttal ke­gyelmi kérvényt adott be. Az újabb világháború fejleményeivel kap- | csolatban is egyre gyakrabban esik szó j Alcxandriáról, erről a Nílus deltája közé- * lében fekvő, ma mintegy félmillió lakosú tengerparti városról. Nagymultu várost érült ezzel érdeklődésünk, mert volt az emberiség történetének néhány évszázada, amely alatt ez a város nem csupán kereskedelmi góc­pontja volt az Adriától a Perzsa öbölig ter­jedő hatalmas földterületnek, de szellemi központja is az akkori civilizált világnak. Bízvást elmondhatjuk, hogy mai civilizációnk nem egy lényeges alkotó elemének ez a város születési helye. Nem érdektelen tehát, ha röviden megemlékezünk Alexandria fény­koráról. Nagy Sándor nevét viseli Alexandria Alexandria a Ntlus deltájától kissé nyu­gatra, a tenger és a Mareotisz tó között húzódó partszegélyen épült. Állítólag Nagy Sándor alapította Kr. e. 3.1t-hon s az ö nevét is viseli. Nagy a valószínűsége azonban annak, hogy ez a megállapítás csak törté­nelmi monda. Az előtte fekvő Fárosz sziget­nek mindig nagy- jelentősége volt a tengeri hajózás szempontjából, ennélfogva feltételez­hető, hogy ezen a helyen már Nagy- Sándor előtt is volt valamilyen település. Tény az, hogy Nagy Sándor ismerte fel először ennek a településnek sztratégiai és kereskedelmi fontosságát s az ő megjelenése óta kezdett a város jelentőségre szert tenni. Amikor Nagy Sándor halálával (323-ban Kr. e.) a nagyhirtelen összetákolt roppant macedón birodalom széthullott, Egyiptomot egyik tá­bornoka, Ptolemeosz választotta székváro­sául s most már gyors ütemben fejlődött nagyvárossá Alexandria. A Ptolemeoszok uralma 300 éven át állott fenn s ezalatt Alexandria az akkori világ legfényesebb és legnagyobb városává emelkedett. Egyiptom volt ezidőben a Föjdközi-tonger mellékének vezető hatalma. Alexandria nagyságban ve­tekedett Karthágóval. Kereskedői bejárták Arábiát, Sziriát, Mezopotámiát. Indiát, nyu­gaton pedig versenytársai voltak a karthagói kereskedőknek. Kereskedelmi jelentősége Egyiptom bukása után is megmaradt, sőt a római császárok uralma alatt jutott csak jelentőségének igazi magaslatára. A Ptolemeoszok és a görög és macedón föurak nagyszerűen tudtak alkalmazkodni Egyiptom politikai és vallási viszonyaihoz és szokásaihoz. Elmondható, hogy inkább Egyiptom hódította magához a Ptolemeoszo- kat, somminthogy a görögök uralkodtak volna Egyiptom felett, t’lolemeosz lett a fáraó, az istenkirály', tisztviselői pedig a fáraók ősi hagyományai szerint gyakorolták a végrehajtó hatalmat. Az udvar és a köz­igazgatás nyelve az attikai görög lett. Ez a nyelv lett Egyiptom müveit rétegeinek min­dennapi nyelve s néhány évszázad alatt, Kr. e. és Kr. u. görögül beszélt minden müveit ember az Adriától a Perzsa Öbölig. Az első Ptolemeosz megalapítja Ale­xandriában a múzeumot, a világ első nyilvá­nos főiskoláját. Amint a neve mutatja, ren­deltetése a múzsák szolgálata. Tudósok gyü­lekezete ez, akik főleg kutatással és tudomá­nyos müvek Írásával foglalkoznak, de — tanítással is. Egy évszázadon át, Kr. e. 220-ig olyan magas tudományos színvonalra emelkedett a tnuzeum, amilyenre Athén még fénykorában sem hágott. A matematika és földrajz terén különösen bámulatos eredmé­nyeket ért el. Itt alkotta meg Euklide« a róla elnevezett geometriai rendszert. Eratos­thenes megmérte a föld kiterjedését s alig ötven mérfölddel tévedett a told átmérőjének kiszámításánál. Itt dolgozta ki Apoilinus a kúpszeletek rendszerét. Hipparchos meg­kísérli a csillagok rendszerbeszedését s hogy' a csillagképek minden elváltozását meg le­hessen állapítani, megrajzolja az égboltozat, térképét. De az orvostudomány művelése is magas színvonalra emelkedett Alexandriában. Keta- filoszról, a legnagyobb alexandriai sebészről feljegyzik, hogy halálraítélt bűnösöket élve boncolt fel. Más tudóik viszont a gyógy­szerek tudományát fejlesztették. A múzeummal egyidőben alapította I. Pto­lemeosz az alexandriai nagy könyvtárat. A múzeum és a könyvtár vakító fénnyel vilá­gitó fáklya az ókor sötétségében. Fénye azonban magas falakba ütközött, sugarai nem jutottak a falakon túl, n tudomány eredményei nem válhattak közkinccsé. El­jövendő évszázadok feladata lett, hogy az alexandriai tudományos eredményeket köz­kinccsé avassák. Vallások találkozása és egybeolvadása A kikötőkben és piactereken az akkor ismert világ minden nációjának embere ta­lálkozott egymással. Ezek az emberek ki­cserélték egymással portékáikat, miközben megismerkedtek egymással. Hovatovább nem csupán portékáikat cserélték ki, hanem az életről való felfogásaikat és nézeteiket Is. végűi pedig hitüket is. Amint igy az embe­rek egybevetették vallásos eszméiket, lassan- kint úgy találták, hogy habár nagyon sok­féle istenség van, lényegüket nézve mind egyforma. Az emberek önkéntelenül is arra a megállapításra jutottak, hogy tulajdon­képpen egy és ugyanazon istent iniádják különböző néven s igy hitük végeredmény­ben egybeolvadt. Az egyiptomi léleknek ősidőktől fogva lényeges problémája volt az egyéni életnek a Magadnak adsz. ha hcmédeinkMek adsz Kolozsvár, augusztus 28. Magyarország Nagyasszonya néhány héttel ezelőtt megrázó erejű felhívást intézett az ország társadal­mához, hogy az elkövetkező tél idejére se­gítsük meg az orosz tél fergeteges hóviha­raiban kötelességüket teljesítő hős kato­náinkat meleg ruhákkal, kesztyűkkel, pré­mekkel, egyszóval mindennel, amire szüksé­gük van. A Föméltóságu Asszony felhívása az or­szág társadalmának minden rétegében meg­értő és áldozatkész fogadtatásra talált. Min-

Next

/
Thumbnails
Contents