Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-28 / 194. szám

1942. JttGtSZIVS 28 5 JKíbzeti UrsMQ Az erdélyi közösségi gondolat igazi meg­nyilvánulása volt az Erdéiyrészi Hangya marosvásárhelyi közgyűlése Marosvásárhely, augusztus 27. Az Erdély- részi Hangya Központ Marosvásárhely vá­rosházának közgyűlési termében többszáz szövetkezeti kiküldött -jelenlétében tartotta meg első rendes közgyűlését. A gyűlésen a hatóságok is képviseltették magukat és a tárgy-sorozatot számos előkelőség hallgatta végig. A földmivelésügyi minisztérium Ba­logh Vilmos miniszteri tanácsossal, a mi­nisztérium erdélyi kirendeltségének vezető­jével küldötte el üdvözletét és meleg elisme­rését az eddig végzett munkáért az erdélyi szövetkezeti hálózatnak, amit az elnöki megnyitó után Balogh Vilmos miniszteri ta­nácsos rövid beszédben jelentett be. A gyűlés délelőtt tiz órakor kezdődött. Az elnöki megnyitót Rorparicli Ede, az Erdéiy­részi Hangya Központ elnöke mondotta el. Kormányzóhelyettes Urunk elhunytéval az országot ért nagy gyászról szóló megemlé­kezését a résztvevők állva hallgatták végig, majd egyperces néma imával áldoztak a nagy magyar hős emlékének. Imreh Zsig- mond alelnök és Telegdy László emlékének idézése után azt a nehéz munkát vázolta az elnök, amelyet a termelés és közellátás te­rén az erdélyi szövetkezetek az e'mult idők alatt végeztek. Hangsúlyozta, hogy ? cél­kitűzések nincsenek ellentétben a társa­dalmi renddel s a szövetkezetek a magyar élet gazdagabbá és jobbá tételéért küzdenek. Napirend előtti indítványban jelentette be, hogy a miniszterelnököt, a kormány tagjait, a törvényhozás két házának elnökét és ttínb magasállásu közéleti férfiút a közgyűlés táv­iratban üdvözli. Az egész szövetkezeti háló­zat mélységes részvétét fejezte ki a gyászoló Kormányzói Pár és a Korniúnyr.óhelyetles Ur özvegye iránt már a gyűlés megkezdése előtt. Az eddigi eredmények Ezután -lánky Endre vezérigazgató ismer­tette a szövetkezeti központ eddigi tevékeny­ségét. Ismertette a hálózat feladatait, az er­délyi közellátás megszervezését a szövetke­zetek és mintegy kétszerannyi keresztény kiskereskedőnek fontos árucikkekkel való ellátásával. Megemlékezett a szövetkezeti há­lózat élő- és vágottállat, zöldség, toll, tojás, vadon termő gyümölcsök, gyógynövények, gabonanemíiek és háziipari cikkek értékesí­tésével végzett munkájáról. A hálózat el­évé« tervet dolgozott ki az erdélyi baromi i- áltomány feljavítására s ennek a munkának során ezidáig közel tízezer napos csibét és 10.000 pengő értékii zöldség-vetőmagot osz­tott ki a gazdáknak. Az erdélyi nyersanyagok olcsóbb feldolgo­zására Meggyesfalván vegyészeti gyárat, ecetgyárat, rum- és likörgyárat, szárítót es gyümölcsfeldolgozót, tésztagyárat, kádártr.ü- helyt, ládagyárat és seprükölöző üzemet ál­lítottak fel. A gazdasági jellegű munkákon kívül a szellemi irányítás tekintetében — igen nagy költséggel — szintén jelentés munkát végzett a hálózat, népoktatö lapok, naptárak és más kiadványok terjesztésével. Az iskolaszövetkezetekben igen sok gyermek sajátítja el máris a gazdasági ismereteket, a könyvelést és az életben hasznavehető sok más szakismeretet. A mérleg adatainak ismertetése alkalmá­val a közgyűlés lelkes éljenzéssel vette tudo­másul. hogy az Erdély részi Hangy a a nem­zetiségi vidékeken élő magyarság támoga­tására, valamint a különböző intézetekué! magyar falusi gyermekek neveltetésére több, mint harmincezer pengőt adományozott, ez­zel is bizonyítva altruisztikus munkásságát. A közösségi gondolat szolgálatában A jelentések elhangzása után Pataky Ti­bor dr. miniszterelnökségi államtitkár, Ador­ján Imre országgyu ési képviselő, Bitai An­tal tanító, Fodor Béla református lelkész, Kovács Balázs rom. kát. esperes és gut Teleki Béla személyében uj igazgatósági ta­gokat választott a közgyűlés sorsolás utján. A „Szövetség" hitelszövetkezeti központ Pr>- lonkay Tivadar dr. országgyűlési képvise öt delegálta igazgatósági tagnak a maga részé­ről. Az uj felügyelöbizottság tagjai: Schuller Artur, Márk Mihály, Papp István. Fekete János. Rigó János, Szabó János és Nagy Lajos. Ezután a felszólalásokra kei ült sor. E síi­nek Szabó Gyula, majd a bágyi szövetkezet kiküldöttje kérte az igazgatóságot, hogy járjon közben a szövetkezeti iparengedé­lyeknek már az elsőfokú iparhatóság részé­ről való kiadása érdekében, amint az a kis­kereskedők esetében van. A szövetkezetek 100—150 falusi magyar család akaratából jönnek léire, tehát közösségi intézményes s mint ilyenek, nem gáncsoskodást, hanem támogatást érdemelnek. Mihály Kár-oly széki kiküldött a szövetbe- zetellenes támadásokról szólott. Hangi u- lyozta, hogy az eddig is több keresztény kis­kereskedőt szolgált ki áruval az erdélyi Hangya hálózata, mint szövetkezetét, tehát nem elnyomója —, amint sokan rrfondják —, hanem segitője a valóban magyar kereske­delemnek. Nagy örömmel veszi tudomásul a nemzetiségi vidéken élő magyarok javára felajánlott 25.000 pengős segítségei. Ki­emelte, hogy nem beszélni, hanem csele­kedni kell ezért az ügyért, amint a szövet­kezetek is teszik. A következő felszólaló annak a vélemé­nyének adott kifejezést, hogy a szövetkeze­tek eddig is magyar nemzeti intézmények voltak és nem ellenségei, hanem megbecsülő! a tisztességes magyar kereskedelemnek. — Az idegeneket azonban nem tűrjük so­rainkban, — mondotta, — mert a gazdasági életben végre a székeiység akar a maga földjén a vezető lenni. Sürgette ezután a szövetkezeti boltosok és más vezetők továbbképzését. A falu kívánsága — magyar kívánság! Fekete János nyárádkarácsonyfalvi 'elkész szólalt fel ezután és hangoztatta, hogy a szövetkezeti tábor azért jött össze közgyű­lésre, htigv az összetartás szükségességét hirdesse. A támadásokról szólva, kijelen­tette, hogy nem a szövetkezeteket kell tá­madni, amelyek a falvak kívánságára, tehát igazi magyar kívánságra jönnek létre, ha­nem azokat a részvénytársaságokat, ame­lyek a magyar kereskedelem űrügye alatt zsidó tőkét és zsidó kereskedelmi módszere­ket bujtatnak. Aki a szövetkezeti hálózatot akarja niegbénitani, az a magyar nép szán­déka és kívánsága ellen fordul. Bodonkutró! Fekete János kiküldött tény­leges panaszt emlitett fel. amennyiben a szövetkezetét bizonyos hivataloknál mellőzés éri, majd Gyimesbükk kikü’döttje vázolta, hogy a csiki szövetkezetek nem kaptak bőr, cipő, liszt és más közszükségleti cikkek áru­lására kijelölést. Segítséget kért a központ­tól és köszönetét fejezte ki az eddigi hatha­tós munkáért. Szövetkezeti eredmények Benedek Gábor háromszékmegyei unitá­rius lelkész hangoztatta, hogy a szövetke­zetek elleni támadás tekintetében nem le­het szava az egyes ember érdekének ott, ahol többszáz magyar család közös érdekéről és kívánságáról van szó. Felsorolta azokat a munkákat, amelyeket az elmúlt kisebbségi Időkben a Hangya szövetkezetek vállaltak az egyházak, iskolák támogatásával, feleke­zeti tanítók eltartásával, jutalomkönyvek, tanulmányi alapok juttatásával a magyarság érdekében. A legerélyesebben visszautasít minden olyan támadást, amely a szövetke­zetek létjogosultságát hangoztatja. A szö­vetkezeti munka igazi áldását látja abban, hogy az idei nyáron saját községe, amely elveszítette brassói piacát, hanninchetezer pengőt árult estik zöldhatáréi a Hangyának. Ilyen példaként említi azt is, hogy az el­múlt nyáron a lerongyolódott, kisemmizett székeiység, amely most a felszabadulás után kezd ismét gazdaságilag életlehetőséghez jutni, félmillió pengőt keresett a vadontermő gyümölcsökkel, gyógynövényekkel és más havasi termények gyűjtésével. — A mi hizonyságtételiink előtt »1 kell némuinia minden támadásnak, mert mi dol­gozunk a magyar népért és a magyar fa­luért, — mondotta. Kérte az elnökséget, hogy ezt az egyhan­gúan minden magyar faluban kialakult véle­ményt hozza a kormánytényezők tudomá­sára. A szövetkezeti szándék nem egyelőké, hanem a népé, amely az ősi kalákarendszert folytatja a modern szövetkezeti szervezet­ben. Gyulakutáról Péterffy Kálmán szóla't ? íl és hangoztatta, hogy ha a kiskereskedői ré­teg — nem ismerve a szövetkezetek igazi munkáját — támadja az erdélyi szövetkeze­teket, akkor éppen a zsidóságnak és az ide­gen kereskedelemnek használ, mert két tor- zsalkodó fél között örül a harmadik. Végül Hosszú Gyula dr. Szászt égenböl, az EMGE zilahi kirendeltségének képviselője és a ko­lozsvári Dennata munkás-szövetkezetének kiküldötje szólalt fel. Az egyes felszólalá­sokra és indítványokra lánky Endre vezér- igazgató adott választ, majd a lelkes hangu­latú közgyűlés, ame'y az erdélyi közösségi szellem igazi megnyilvánulása volt, a Him­nusz eléneklésével végétért. A közgyűlésen a már emlitett előkelősége­ken kívül Mikó László főispán, Májay pol­gármester. Zsák A. József idegenforgalmi igazgató, Bedő Géza dr. rendórtanácsos, gróf Teleki Arktur, Jeszenszky Ferenc miniszteri tanácsos. Oberding József dr. egyetemi inté­zeti igazgató és még sok más közéleti ve­zető vett részt. eV' . ' " . DANIELI, rS: I kus iTuziOivsta, a hindu maharád zsák udvari varázslója pénteken, szombaton, vasár* nap, hétfőn. Kedden este Vz9 és vasárnép dé'után 5 órakor MS Mm tarlja előadását a ISíyári SssinUöiben. Jegyelővétel délelőtt lél 10-től 1-ig és dél* \ Uián 5-től. Az előadásokat a Színkör zene­bora ki» éri. ' üoSrányos éleVmóilol folytainak az amerikai újoncok Háromszáz meghívott katona közül csak ötvenkettő je’ent meg a multimilliomos Uanderbiltné estéidén Már néhány héttel az általános védkötete- zettség elrendelése után az Egyesült Államok közv éleménye c'őtt sok panasz hangzott el a bevonult újonc» k züllöttségérőt. A gengszte­rek egyrész> az uj törvényben is kitűnő üzletet szimatol1, és a kaszárnyák közelében hamarosan i elegével nyíllak a különböző játékkaszinók és a kétes hifii szórakozá- helvek, amebik a katonákban csakúgy an szorgalmas tö’ zsvendégekre találtak. A had- vezetöség hiába próbálkozott meg a katonák távoltartásával, minden kísérlet csődöt mon­dott és a botr u j os részegeskedés, főbenjáró fegyelmivé. «és i setei hihetetlen mértékben elbur jáno/tak A katonai állomáshelyekké! sújtott váro­sok polgársága mért éktelenül felháborodott a sorozatos botlányok felett, eredményt azonban nem U-dott elérni, meri a geng­szterek mos* is hamar megtalálták a mód­ját, hogy a rendőrséggel üzleti kapcsolatba lépjenek. Erre a nagyhatalmú női szerveze­tek vették kezükbe a dolgot és a katonák szabadidejének k<»öttésére ártatlan táncesté­lyeket rendeztek. De e kisérle’ is csődöt mondott, mert a katonák ezeket a szerény mulatságokat nem találták eléggé szórakoz­tatónak és a tiszteletreméltó polgárok jo­nevelésű lányait hamarosan cserben is hagy­ták. Nem járt jobban Vanderhiitné, a hü es multimilliomosné se, aki a biokk’yni hadi­hajógyár matrózai számára adott estélyt. A 300 meghívott közül csak 52 jelent meg, úgyhogy 248 gazdag társaságbeli hölgv tán­cos nélkül maradt. Vanderbilt asszony végjó kétségbeesésében az utcáról hivatott fel katonákat, vendégei számát így sem tiuita száznál többre emelni. A többi kísérletek hasonlóképpen balul ütöttek ki. A táborról táborra küldött mannequin csoportok és revügörSök jobbon lekötötték az unatkozó ujoneok érdeklődését, a katonaság körében uralkodó etkölcsi álla­potokon azonban ez sem sokat javított. A legutolsó kísérlet a napi zsoldnak 0.21 dol­lárról fél dollárra való emelésével próbálko­zott meg. ám ez is csak olaj volt a tűzre és azóta az amerikai hadsereg tagjainak bot­rányos viselkedése ellen elhangzó panaszok száma még jobban megnövekedett. (MN) „E R D ÉLY“ Mozgóképszínház (volt Edison) NA, TEGNAP, HOLNAP Főszerepben: Szilágy’ Szabó Eszter, Jávor Pá(. Málv Gető. Vaszarv Piri, Maklárv Jön! Szept. 1-töl Jön! Enyhítő körülmény Kik kaphatnak és kik keresnek munkát Kolozsvárott ? Kolozsvár, aug. 27. A kolozsvári Állami Munkaközvetitö Hivatal utján az alábbiak kaphatnak, illetőleg hetesnek munkát: Állást kaphat: 4 asztalos, 1 bádogos, 3 cipész, 1 kovács vidéken. 2 kőműves, beton­építő, 1 férfiszabó, 6 borbély, fodrász, 1 kö­szörűs, 1 szolga, kifutó, 1 nevelőnő, társai- kodónő és 18 házicseléd. Ailá-st keres: 10 ács, 35 asztalos, 10 bádogos- viz- és gázvezeték- szerelő. 10 fodrász. 9 cipész, 1 cipöfelsörész- készitő, 2 cukrász, 1 fa- és csont esztergályos, 1 faszobrász, 30 géplakatos, gépkoceiszereló, 10 gépkezelő, gépkocsivezető, 46 gyári be­tanított munkás. 3 hentes, mészáros, 1 ká­dár, 1 kalapos, 2 kályhás. 2 kárpitos, papla- nos. 2 kazánkovács, 1 kelmefestő, 3 kémény­seprő, 6 kerék- és kocsigyártó, 14 kovács, 19 kőműves, 1 könyvkötő, 1 köszörűs, 1 ha- risnyakötö. 17 lakatos. 1 mázoló cím- és c„- merfestö, 3 molnár, 8 műszerész, Iátszerests, 2 műszaki rajzoló, 66 napszámos, 1 órás, 6 pék, 29 férfiszabó, 5 nöiszabó, 16 szállodai szakmunkás, pincér, 1 szíjgyártó, bőröndké­szítő, 9 szobafestő, tapétázó. 1 szűcs, 1 tí­már, 2 üvegező, 7 vas- és fémesztergályos, 2 vas és fémönto, 3 vegyészeti ipari munkás, 2 villany'szerelö, 2 vésnök. 3 kőbányász, 12 magantisztviselő, 25 könyvelő, levelező, 15 üzleti alkalmazott, 32 gazdasági cseléd, 3 kertész. 2 gazdatiszt, 24 szolga, kifutó, 11 nevelönő. 4 ápolónő, 69 bejáró takarítónő, 74 házicseléd és 6 tanonc ipari szakmunkára. A közvetítés díjtalan, naponta mindén dél­előtt 2 óráig, Hitler Adolf-tér 5. sz. alatt, nők részére Szentegyház-Utca 42. sz. alatt. Ugyancsak itt említjük meg, hogy á Nem­zeti Munkaközpont kolozsvári szervezetének munkaközvetitö szolgálata, amely fennállása óta közel ezer munkást helyezett el, a kö­vetkező elhelyezkedési lehetőségeket szere­pelteti legutóbbi nyilvántartásában: 49 új­ságárus, 1 női szabósegéd, 2 női szabó tanuló lány, 16 biztosítási ügynök, 1 üzletszerző ügynök. 1 szabósegéd, 1 fodrász helyben, 2 fodrász vidékre, 2 borbély helyben, 2 bor­bély vidékre, 5 asztalos, 2 szolga. 1 szo.ga cukrászdába vidékre, 1 bognár vidékre, 2 föző-mindenes helyben, 1 íőző-mindenes vi­dékre és 2 bejárónő. Jo Ara é Jó hirdetés alapja • Jó * kfoüh üzletmenetnek â Uf Iienyérrendszer Romániában Bukarest, augusztus 27. Legutóbb életbe, lépett Romániában az uj kenyérrendszer. A 75 kg.-os búzának 90 százalékát kenyérliszt­nek, 10 százalékát pedig korpának őrlik fel. Az árpának 77 százalékát kenyérlisztnek. 20 százalékát korpának, 3 százalékát hulladék­nak őrlik. A két kenyérliszt keverékből ál­lítják elő a kenyeret, éspedig 70 százalékban buza. 30 százalékban árpalisztből. Á búza­lisztet 10 százalékban lehet rozsliszttel he,- lyettesiteni. Az árpaliszt helyett lehet hasz­nálni burgonya, borsöi bab, vagy másféle lisztet. Egy kenyér súlya fél kg. lehet. Ara darabonként 14.50 lej. Tilos előállítani pe­recét, fánkot, piskótát, túrós tésztát, stb. A közellátási államtitkárnak joga van máié- napokat bevezetni, amikor kenyér helyett kukoricaliszt, vagy burgonya fogyasztandó. Kafonakérhdzzá alakították át gróf Esterházy Tamás pápai kastékát Pápa, augusztus 27. (MTI.) Esterházy Ta­más gróf, mint ismeretes a honvédelmi mi­niszternek ajánlotta fel pápai kastélyát kór­ház céljára. A kastélyt 400 holdas parkjával együtt bocsátotta rendelkezésre. Az épüle­tet 72.000 pengős költséggel kórházzá ala­kították át és 210 ágyat helyeztek el benne. Most vizsgálták meg a kórházzá átalakított kastélyt, amelyet minden tekintetben kifo­gástalannak találtak. Rátkay Károly pápai kereskedő értékes rádiókészüléket, ajándékozott a kórháznak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents