Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-26 / 192. szám
JfüsnsTiHrsjKG 1942. HtÖtJszT 5 Elkésett haditudósítás - „Horthy főhadnagy ur" repülőrajáról... Hajnali támadás a 7>on-vidék fölött — Hat erős, harcos, győzelmes „Héja" a levegőben Az egyik jön... becsapódik!... Föld és sűrű szikraeső röpköd szerte, fel a levegőbe.. . És emberek is!... Sebek és halál... Majd visszafelel rá a másik.. . vicsorgó dühvei . . . Ugv repül, oly villámszerűén s oly erővel, mintha sohase akarna rnegál ani. Szikrázó utat rajzol maga után. Azután váratlanul megtörik zugó, fölényen lendületé és úgy vágja be a fejét a zsíros, fekete földbe, hogy belenyög a táj . .. Most szólhatott irtózatosat — gondolom. Most. miután röptében kínzó visítással már kiénekelte magát . .. És egyik megy a másik után végtelen sorokban ... Tiz .. . húsz ... barmine . . , ötven ... temérdek! Gépiink továbbzug. Valami ég ott lent előttünk! Egyre több tüzes, izzó pontot veszek észre. Van valami hosszú tüzes vonal is alattunk . . . S ezek a tüzek nem alszanak el. Világítanak félelmetesen . . . Elfut róluk a szemem. Jobbra, távolabb, a kanyargó Donon túl, lángolva vár ránk a cél. Sebes játék, villámgyors csapongás cikázik fölötte . . . Mint zivatar előtt a fecskék, oly surii rajokban és oly alacsonyan szárnyalnak még mindig az előttünk és alattunk levő légtérben a zuhanóbombázók! Cikáznak ... lecsapnak ... s szélsebesen nek ,.. „Itt vannak a vadászok!“ Második rajunk a hely-égbe vezető keleti uttorko'atot támadja. Végtelen, nyüzsgő kocsisor vonaglik rajta... De nem érek rá ámuldozni a tüzesapások pontosságán, mert a rádiósunk kiált felénk: — Itt vannak a vadászok! — ordítja lelkesen. / Valóban! Nemcsak itt vannak, hanem már régen itt is lehettek. A fölöttünk levő fosz- lányos felhőrongyokbó! csapnak alá ... Legalább 500 méterrel magasabban cirkálhattak, mint mi. Most, látva, hogy támadá- suhk sikerült. alárohanhak és viUámsebesen, örvendezve — mintha csak játszanának — repdesnek körül bennünket! Örömüknek és a szerenesekivánatuknak kifejezése ez! Sikerült . . . szép . . . gyönyörű volt... gratu'á- lunk! Meregetem a szememet. Keresem, kutatom azt a gépet köztük! Káprázatos sebességgel suhannak keresztül-kasul a levegőben . , . Cseppet sem könnyű felismerni őket!. . . Vájjon melyik az? — kémlelődöm egyre nyugtalanabb szívveréssel ... Talán a látcsővel . . . Igen! Ott van! Hála Istennek! És mutatom: —• A . .. főhadnagy ur . . . Horthy főhadnagy ur gége! Tisztán, pontosan látom ... le tudom olvasni a számát. .. Most távolodik tőlünk, de azért tisztán látszik: a legnagyobb sebességgel hús rá a városra, büszkén, merészen, mint valami erős, harcos, győzelmes madár! Alánkereszkednek kissé... Fordulunk, de látom ... 1931 óta 57-7 millió zsák kávét semmisítettek meg Brazíliában Hogyan következett be végzetes hanyatlás a brazíliai kávé Fénykora ufón? húsnak fel utána... Legalább hús* perec tart már ez a „haneurozá'“ — gyanítom az idő alapján . . . Csupa robbanás, füst, láng alattunk — minden . . . Váratlanul erő« légvédelmi tüzet kapunk. Mindegy, tovább! A város külső részein ugy’átszik sértetlenek még az ellenséges ütegek. Pontosan észak-déli irányban repülünk rá a célra. A házsorok között: hatalmas, széles tiizten- ger lobog... Arrább valami raktárféle ég. Mellette jobbról és előtte is: lobogó tüz- csomó . .. S egyszerre megpillantom: a kiszemelt szőkébb célt! Tér... rajta számtalan gépkocsi... harckocsi . . . egymás hegvén-hátán összezsúfolva - .. Már -hullák is rá egy hatos sorozat! A következő oldás — délebbre talál! Rettentő fiistgomoiyag tör fel a hat tüzpont felvillanása nyomán ! A harmadik sorozat: a külvárosban működő ütegnek szóld Telitalálat! Még mielőtt a füsgomolvag feltörne, három löveget látok felvágódni! Mintha csak játékszerek IcnnéŐ kezdi a ráesapást! S a nyomában a többi -— Héja . .. ügy vágódnak le a mélybe, mint az igazi héják . . . — Horthy főhadnagy ur suhan elsőnek! — kiáltja kipirult arccal a rádiósunk s mi csak a fejünkkel intünk boldogan, hogy: látjuk! Most tüzcsóvák csapnak ki géppuskájából. Félúton nyitotta meg „ géppuskája füzét . .. kenézünk. .4 géppusk'atüs végig záporoz egy kocsioszlopon . . . Megint a gépet nézzük . . . Magasba húz hatalmas lendületével, de csak azérf, hogy Ívbe fordulva, újra raforáulhos- son céljára, még alacsonyabban . . . Körözünk, fordulunk, egy pillanatra eltűnik a szemünk elől a vadászok kis csoportja, azután megint látjuk őket. Testvéri rendben támad újra. mind a hat Héja! És forró Öröm dobog át szívünkön, hogy láthatjuk bátor, vir- tusos harcukat s látjuk, tudjuk, hogy magyarok csatáznak azokban a viharosan zugó gépekben . .. Most megint felhúznak a magasba és felzárkóznak szabályos ék alakba. Billegtetnek üdvözlésként. Azután nyugatnak fordul a gépek orra s elbúcsúznak egymástól a vadász és bombázó rajok . .. Ráták ma nem mutatkoztak. Érezzük, hogy ismét eredményes munkát végeztünk. S .valami felszabadult érzéssel s hálásóhajjal huzunk, huzunk dörgő motorjainkkal, repülőalápunk felé . .. Vitéz SZABÓ ISTVÁN hada pró dó rmest er. Az alábbi haditudósitásnak az ad szomorú időszerűséget, hogy hősi halált halt Kormányzóhelyettes Űrünk, nagybányai vitéz Horthy István repülőre- jával foglalkozik. (Keleti hadszíntér.) Ezúttal nem váratlanul ér bennünket a hajnali ébresztő. A beve tésre szóló parancs már este megérkezett. „Támadja meg — igy .rendelkezett — háromnegyed négy órakor, két rajjal, egyszeri rácsapásbán X helységet. A helységben na- oyobbszámu ellenség rejtőzik. Jelentések szerint több ellenséges üteg is állásban van. Ezenkívül jelentős páncélos erők. A rácsa- pásnak saját páncélosaink előrevetését is szolgálnia kell. A célterület felett félnégy órakor német zuhanóbombázó század hajt végre támadást. A légteret hat saját vadászgép biztosítja.“ A szóbanforgó helységet a bombázó század jól ismeri. Több ízben okoztunk már elkeserítő órákat ennek a területrésznek, ott a Don mellett. A feladat most is érdekes, mint mindig. Azaz: még érdekesebb, mert ruhanóbombú- zókkal kombinált támadásról van szó. Mindenki menni akar? Visszatárthatatla- nul. Mindenki részese akar lenni az ilyen bevetésnek! S aki mégsem mehet, olyan busán lógatja a fejét, mintha valami nagy szerencsétlenség érte volna. így van ez odaát a vadászok erdei repülőterén is. Onnét egyébként rövidesen azt halijuk. hogy az egyik szerencsés kötelék: a Horthy-raj. Megint bevetik. Látjuk, amint egymás után szállnak fel a vadászok. Engem a bombázókhoz osztanak be hadi- tudósitásra. A dij — egy szelet csokoládé Pirkadó szürkületben dühösen dohognak a bombázókötelék motorjai is. A láthatár olyan, mintha arany és biborfesték ömlött volna szét rajta. Durva szél esapdos a légcsavarok körül. Harsog, csattog a levegő . .. Kivételesen a vezérgépre kerülök, Inokay százados ur mellé, a segédpilóta-ülésbe. Alig lendülünk a levegőbe, Tóth Dezső hadnagy ur, a megfigyelőnk, máris szorgalmasan állítja az iránytű mutatóját. Az ut: jóiismert. Rádiósunk azonban óvatos és egy pillanatra sém szakad le a rádiójáról. Mér, forgat, kapcsol, csavar és félpercenként kü'di irányjelzéseit. Hallatlan pontos ember! Ve at is lehetséges, hogy saját mulatságára dolgozik ily gözgépszerüen .. . Mérsékelt emelkedőbe kezdünk. Sokáig haladtunk 500 méter magasán. A félhők alsóhatára: 30Ó0 méter körül van. Az idő párás és látásunk nem több 10 kilométernél. Van valami rendkívüli a levegőben: a táj és a légtér végtelen nyugalma, amely szinte ősi erővel uralkodik mindenén a mai napfelkeltékén ... Hosszú ideig nem figyelem a földet. Versenyt kutatjuk a légteret vadászaink után. a százados úrral. Ki veszi észre őket előbb1 A dij — mondotta az imént a százados ur • — egy szelet csokoládé! Kisérőgépeink kissé lemaradnak, ahogy erősebb emelkedésbe kezdünk. A hajnal közben mind józanabb, mind világosabb. E! írjük a 2500 métert. Ma ez a támadómagasság. Épp időben kapaszkodunk fel, mert pillanatok múlva elénktünik a —- Von. Ezen a‘ szakaszon már tanácsos a nagy magasság. Vadászainkat még óiindig ne-n látjuk. Bizonyára előrerepültek a célterü'et fölé s ott várnak bennünket. Karórám 3 óra 4-0 percet mutat. Még 5 percünk van a támadás kezdetéig. A föld továbbra is párát pipál, de a mind élesebbé váló szürkület már jobb !átá®t biztosit. Egy pillanattal előbb még semmit sem vettem észre. Csak az utak örök, végtelen, szakadatlan mozgalma tűnt szemein elé. Most átmenet nélkül, egyszerre a legádázabb vias- kodás: egy hajnali csata fényei villámlanak fel hozzánk. Közvetlenül a célterü et előtt vagyunk. S egyszerre sok a „látnivaló“! Jobbra az a'attunk futó mezőségre tapad a tekintetem. .4 legszínesebb és legszörnyübb ,.tűzijáték“ folyik itt hajnali háromnegyed négy órakor! Tüzérségi párbaj!... Ha nem volna ennyire megdöbbentő, talán gyönyörködtetné ? elkápráztatná az embert, szakadatlanul villogó, rőt fényeivel.. . Röpködnek a tüzes golyók Mintha esak óriási izzó parazsakkal' labdáznának odalent. Röpködnek a tüzes golyók! Rio de Janeiro, augusztus 25. Brazília kereskedelmi minisztere a kávé világpiaci árának fenntartása érdekében elrendelte 75.000 zsák kávé megsemmisítését. Statisztikai adatok szerint ugyanilyen okból Brazíliában 1831 óta 57.7 millió zsák kávét semmisítettek meg. A kávé eredeti hazája Arábia. Régi mondák szerint az arab pásztorok meglepetve figyelték meg, hogy kecskéik, ha egy bizonyos cserjét rágcsáltak, fürgébben mozogtak. A pásztorok is megkóstolták e cserjéken termő szemeket és megállapították, hogy csökkenti a fáradságot és növeli a munkakedvet. Az arabok később elvitték ezt a csodaszert a törököknek. Becs török ostroma után a felszabadító hadak rengeteg kávét zsákmányoltak. Csakhamar megnyílt Bécs- ben az első kávéház és a barna ital hamarosan elterjedt egész Európában. Egy portugál tiszt, Franciskó de Mello Palheto, csempészte be az első kávécserjéket Brazíliába, ahol a kedvező éghajlat alatt rövidesen elterjedt, óriási területeken kezdték meg termelését. Az egyes cserjék évente 2000 botyót leremnek. A leszedett kávét megmossák, majd napsütésben megszáritják, utána zúzással meghámozzák és végül szitákon keresztül zsákokba öntik. Santosban, a világ kávéközpontjában, megnyílnak a zsákok és a kávészemek osztályozás alá kerülnek. Innen kerülnek azokra a hatalmas hajókra, amelyek Brazilia „folyékony aranyát" a világ legkülönbözőbb tájai felé viszik, hogy a koffein barátainak felüdülést és élvezetet nyújtsanak. Brazilia a tizenkilencedik század második felében az egész világ kávészállilója lett. Növekedett a fogyasztás, a termelést fokozni kellett Egyre nagyobb réteget kapcsoltak be a termelésbe. A kávé fellendítette Brazília gazdasági életét. 1821-től 1800-ig. nyolcvan év alatt 270 millió, 1940-ig több mint kétmilliárd angol font értékű kávét adtak ei. Ezzel a nagyarányú termeléssel azonban Brazilia egyre jobban függésbe került a kávétözsde árfolyamával és pénzének értéke aggasztóan együtt hullámzott a kávé naponta váltakozó árával. A kávé árának minden zuhanása magával rántotta Brazília pénz- egységét. a milreist ia. Az utóbbi harminc év tőzsdei játékai, az egyre erösbödö spekulációk természetesen kihatással voltak az áralakulásra. Néhány évtizeddel ezelőtt a kávét még könnyű volt elhelyezni. Bekövetkezett azonban a túltermelés és a fogyasztás csökkenésévei egyik HITEL NEMZETPOLlTlKAl .SZEMLE TJLLEIN-REVICZKY ANTAL: Az olasz-magyar barátság századokon át CSIZMADIA ANDOR: Társadalompolitika a háborúban ZATHVRECZKY GYULA: A magyar szellem forradalma MALAN MIHÁLY: A szláv veszedelem KISS JENŐ: Mégegyszer az irodalmi szektákról ,v, W Moesáry Lajos az erdélyi társadalomról 1855-ben — Kazinczy és a románok — Urambátyám országa — Gróf Rnyphau- sen romániai útirajza — Birtokmegosz- lá-s Erdélyben. LÁSZLÓ DEZSŐ: A legújabb Széchenyl- irodaloni. Előfizetés egy évre 9 P. Egyes szám ára l P. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Mátyás király-tér 5., I. cm. Póstaesekk 72.809. Megjelenik minden hónap közepén. válság követte a másikat. A brazíliai kormány kénytelen volt több Ízben közbelépni. Néha megvásárolta a termést, máskor betiltotta egyes területek bevetését. Emelték a termelési adót. Egy-két év alatt hatalmas vagyonok urai tönkrementek. Tízezrek lettek földönfutók, h nincstelenek százezrével kóboroltak az országban. Néhán.v válságos esztendő után ismét piacot találtak a felhalmozott kávékészletek, majd ismét hanyatlás következett, amely nemcsak a termelőket tette tönkre, hanem magával rántotta a milreist is. Az állam csőd szélére jutott. l9‘íő-l>on egy /éak kávé 5 angol fontba került, 19S8-ban már csalc egy és negyed fontot ért. A második V ilágháború végleg elzárta a fogyasztó piacokat a htres brazíliai kávé elől. A kikötők most üresen álltak. Valamikor naponta 25—30 kávéval rakodott hajó hagyta el a brazil partokat. Ma hetenkint ha egy kávéhajó kifut a kikötőből, eseménynek számit. A brazíliai kormány most termelési tervet állított fel, amely szerint a jövőben csak bizonyos területeken szabad kávét termelni, azt is csak az előirt minőségben. Így akarják megakadályozni, hogy a milliós értékek ne rothadjanak el felhalmozva a hatalmas raktárházak belsejében, vagy ne mint fűtőanyag kerüljenek felhasználásra, illetve gyakran a tengerbe, mint már semmi módon nem értékesíthető szemét. Ezek az intézkedések azonban még, úgy látszik, nem éreztették hatásukat, különben nem kapnánk hirt arról, hogy visszatértek a régi módszerhez és tengerbe szórják azt a babkávét, amel.v után annyi, a kávéfogyasztásból kizárt nép epedez. Fényes nappal már a második kolozsvári üzlet pénztárszekrén^ét dézsmálja meg egy? ismeretlen betörő Kolozsvár, augusztus 25. Nemregiben történt, hogy ismeretlen tettes fényes nappal behatolt az Unió-utca 8 szám alatti Wass- féle paplankészitő üzembe, felfeszitette az üzlet pénztárszekrényét s ellopott 6Ó0 pengőt. Amint a hivatalos vizsgálat ia megállapította. a tettes az üzlet utcai bejáratának ajtaját nyitotta fel álkulccsal és a járókelő közönség szemeláttára ment be az üzletbe. Az Unió-utca környékén azóta is számos hasonló módon elkövetett üzlet- és lakásfosztogatás történt. Legutóbb, hétfőn délután ugyancsak a délutáni záróra ideje alatt * valószínűleg ugyanaz a tettes felnyitotta Csegezi Antal Unió utca Sj Szám alatt lévő sportüzletét és a. pénztár szekrényből ellopott 6&0 pengőt. fl szinleges iparűzés kérdésével Foglalkozott a hZ tagú országos bizottság Budapest, augusztus 25. A 42 tagú országos bizottság hétfőn ülést tartott és azon két rendeletet tárgyait. Az egyik a minisztérium rendelettervezete a szinleges iparűzés esetén az iparigazolvány, illetőleg iparengedély visszavonásáról szól, a másik a minisztérium rendelete az állati hullák feldolgozásáról. Többek felszólalása után a bizottság a rendelettervezetet elfogadta, Illetőleg a kiadott rendeletet tudomásul vette.
