Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-23 / 190. szám

fflbaeriIfr&Ma „A nagyvérü “- ahogy kortársai .. ismeretien epizódok a hajdani betyárvilágbó1. — Virágesőben, üdvrivalgás közepette fogadták Rózsa Sándort és bandáját Szegeden 8 Hetek őta. mind nagyobb hullámokat ver Az irdalom politikai harc Móricz Zsigmond betyárregényei körül. Az alább következő sorokkal nem a vita hullámait Igyekszünk szaporítani, csak né­hány érdekes adatot elevenítünk fel az al­földi betyárkérdés történetéből. Azok, akik most a betyárkérdésben véle­ményt nyilvánítanak, jórészt nem ismerik ennek a korszaknak roppant szövevényét. Hiszen csaknem egy fél évszázadon át ural­kodott a magyar közéletben. Valóban histo­rikusok és Írók tollára való a forradalmat megelőző és követő ötven esztendő története. Egy bizonyos. Az osztrák önkényuralom idején a betyárokat nem azoknak látta a szegény nép, mint a kiegyezés után, vagy manapság. A. kérdés megitéléhez fontos, hogy ismer­jük a Duna—Tisza közének életét az 1830-as években. Kik lakták ezt a területet és ami a legfontosabb, kié volt a föld? A magyar paraszté semmiesetre sem, hiszen akkor sza­badították fel először a jobbágysorból. Fia­taljait .20—30 évre sorozták be az osztrák ármádiába. Ha megszökött, futóbetyár lett belőle. Az ősi törvény íhitóbetyár. Hány könnycsepp csordult ki értük rajongó leányszemekböl. Mindmeg­annyi egy-egy halálbahajszolt, megpocskolt élét volt. Bünük csak annyi, hogy nem akar­tak beletörődni sorsukba. Etlenállhatalan vágy gyötörte őket a szabadság után, az el­nyomott felfelé törekvő népi lélek vajúdott bennük. És ez a nép könyörtelen csökönyös­séggel érezte, hogy ehhez a földhöz neki örö­költ jussa van. Apáról-fiura szállt közöttük az ősi törvény parancsolata: „Minden, amit szerzünk a magunké és ivadékainké. Miénk mindörökké ezen a földön a mezők, a rétek, a legelők, a zöld föld minden termése. Az állatok. Minden ingó és ingatlan vagy on. ■«MAI* Jvu.é UUT.% p V ívirt*- "»'?*► *’f «»g 'ritw »("in»- rvi rv» r r&nv mţ -r* • Ezeket lehet olvasni a betyárvilá­got tárgyaló régi írásokban. Csak ez magyarázza meg a betyárvilág korszakát. Az osztrák hóditás utján kiszorí­tott magyar parasztság eszközben nem válo­gatós uj honfoglalási küzdelme volt ez. A földtelen, védtelen és szinte hajléktalan sze­gény nép úgy szerzett magának földet-pénzt, ahogy tudott. Bandákba tömörült, lovat kö­tött'— sokszor egész csordákat elhajtott — de,-.-csaknem minden esetben Idegenektől. Azokat, akik hozzányúltak a szegény nép árva jószágaihoz, kirekesztették önmagukból —= a rablók felett számtalanszor maguk mondtak ítéletet — de még címben is meg­különböztették egymást. Így született meg a kapcabetyár, Iaci betyár, a tolvajbetyár és a rablóbetyár fogalom. És ugyan kik voltak ezek az idegenek? Ausztriai, csehországi hivatalnokok, szolgák, Jutalmukat jól megszolgált csendőrök, zül­lött polgárfícsurok, akiket mint egy világ­vég1 gyarmatra száműzött a család. Jórész­ben ezek jöttek Magyarországra uraságnak és kaptak fundust a magyar földből. S a ma­gyar parasztnak? Maradt.a jobbágysors, fe­kete,. keserű levővel, mely elmérgezte sza­badságra sóvárgó lelkűket. Futóbetyár, az igazság ostora Ebben a világban a pórnép élte a maga élétét. Ekkor született meg a csárdák ro­mantikája. A nép hősöket látott bennük és róluk- énekelt. S ők azzal fizettek, hogy min­den esetben védelmére keltek a szegény nép­nek. Ezzel magyarázható meg az a népdal, amely ezekben az időkben alakult ki a nép száján. Érdemes meghallgatni: ,v4é Úristen szereti a betyárokat,. Velük ijesztgeti a gazdagokat, Mert ha szegénylegény nem tanálkozna, ■Crazdag ember sohse. imádkozna Egy kori tudósitás Rózsa Sándor szegedi diadalutjáról Rózsa Sándort „nagyparasztnak“; máshol meg-„nagyvérü parasztnak" hívták az Al- - földön. Figurája a forradalom alatt- emelke­dik ki egészen a „népvezéri“ magasságig. A szegedi lapok a következő tudósításban számoltak be Rózsa Sándor szegedi megje­lenéséről, amikor, átvette a Kossuth-kormány menlevélét és betyárjaival felesküdött ar nemzeti hadseregre: „A szabadkai országút felöl jöttek be a városba. Háromszázhatvan árvalányhajas legénye élén Rózsa Sándor lovagolt, övük­ben pisztoly', a nyeregkápán a hírhedt kari­kás ostor. A nép sorfalat állt az utcákon és üdvrivalgással fogadta a bevonuló betyáro­kat, Virágot szórtak á lábaik elé. Amikor a városháza elé érkeztek, Rózsa Sándor négy­szögbe sorakoztatta embereit és fogadta a magisztrátus üdvözlését... A főispán beszéd kíséretében alta át ezután Rózsa Sándornak a magyar forradalmi kormány menlevelét;“ Ezeket írja még az akkori tudósitó: „Rózsa Sándor ezután fellépett az emel­vényre s a teret zsúfolásig megtöltő néphez érces hangon lelkesítő beszédet intézett és megfogadta, hogy betyárjaival becsülettel áll helyt és mindenben aláveti magát a törvé­nyes rendelkezéseknek.“ Világos után véres korszak következett a magyarságra. Háynau, Schméling, majd Bach közigazgatási rendszere váltogatta egymást. Hogyan viselkedett a nép ezekben a tragikus időkben? A szegedi muzeum könyvtárában történel­mi jelentőségű iratot őriznek. A bosszú leg­sötétebb korszakáról ad Ízelítőt az utókor­nak. Éveken át vadásztak a cserepárok, svali- zsérek, vértes lovasok a menekülő honvédek, de különösen a honvédtisztek után. Ezek a betyárok segítségével elrejtőztek az ingo- ványokban. Ha égnek pipált a kutgérn, sza­bad volt az ut, ha a titkos ösvényeken a bo- gáncskóró szára letörve lógott — annyit je­lentett: baj van. Ha fehér lóször lengedezett a fák megjelölt helyein — indulhatott a buj­pemtosan a kormányzóság! palota előtt, amelynek homlokzatán a fekete-sárga zászló lengedezett, kiesett a vasládát szállító sze­kér kereket, A szegedi nép ezalatt felsora­kozott az utcákon és figyelte, mit müvei a „betyárvirtus“. .. Nem hagyták ott a szekeret. Véres cafa­tokat szaggatott a karikás a cserepárok bőréből, hullott a- betyár is: de a kereket mégis visszatették. Az égjük betyárnak meg arra is volt ideje — így írja le az akkoii krónika —, hogy pisztolyával bedurrantson a kormányzó ablakán, ezzel a közmondásos üzenettel: „Nesze svafcgclb kutya!...“ Szörnyű betyárpárba,) Száz és száz Ilyen eset jár szájről-szájra még ma is a szegedi tanyák népe között. Talán legtöbbet Rózsa Sándorról beszélnek. Weber esendői ká plárral és társaival lefolyt párbáját sokszor megírták az ötvenes évek lapjaiban. Hogy megismerjük a nagyparaszt karakterét, érdemes elolvasni ennek a pár­bajnak a lefolyását is. Egy októbervégi estén Weber káplár por­tyázás közben három társával betért az egyik dorozsmai tanyára. Az előszobában néhány subás paraszt beszélgetett. Közöttük volt Rózsa Sándor is, meg Veszelka, a leg- kegyetléüébb rabló betyár. Weber nem is mert arra gondolni, hogy' Rózsa Sándorék semmibe veszik az osztrák cseftdörséget. Beszélgetés közben azt möndja egyszer Weber káplár: —- Tolvaj-betyár az a Rózsa Sándör. Az igázi harcot úgy kerüli, mint a patkány ... De ha egyszér kezembe kerítem, megmuta­tom neki, mi az a bétyárvirtus ... Még beszélgettek egy darabig, aztan a Ex olyan idő Uram, im gyötrődöm a földön. Magamban kint kínra halmozok. Vad - késsel hasgatom szívem S magamon ejtek égő sebeket. Mert hiába minden e földön: igézet, mosolygás, mennyderű. Csalóka álom mindegész. Fekete fájdalom s vak terű. lm. nézd, kitárom fekete két karom, im, lásd. az cn végtelen golgota-ntam. Nincs eleje és nincsen soha rége. Ezerszer feszülők fel a keresztre. Ez olyan idő, hogy százszor kell meghalni. Eszményért, hitért, életért ezerszer meg keil lakolní. Ez olyan idő. hogy lehullunk, mint csillag az égről. Bs a földön sírunk, sírunk. S a fényes magasba fel talán şohsc jutunk. BART ALIS JÁNÖS mmm doső. A fekete ellenben veszedelmet jelen­tett. Még ilyen elővigyázatosság mellet is meg­történt, hogy a .szatvmazi ingoványt körül­kerítette egy zászlóalj cseh katona. Vala­melyik lacibetyár árulhatta el őket... Há­romszáznál több bujdosó honvédet fogtak össze egy hadjáratszerü bekerítés alkalmá­val. - ’. : A Budapesţ-szegedi országúton tartották meg a sommás Ítéletét. Az elfogottakat min­den bírói Ítélet nélkül felkötötték az utszéU eperfákra ... A. bosszú azonban nem maradt el. Még lógtak az árva bujdosók holttestei, amikor egy fiatal osztrák főhadnagy Félegyházáről Szegedre vezetett égj' svandron u'ánust. Egyetlen egyet sem láttak többé, közülük. A monda szerint a lápok bosszutálló lidérce csalta be őket a szatymazi ingoványba. Ez az eset válóban megtörtént... Vidám epizódok De akadtak, vidámabb epizódjai is ennek a romantikus bsţyâryüágnak. A szegedi nép a passzív rezisztencia alap­ján nem fizetett adót. Erre fenyítésül kato­nasággal száüták meg a várost és úgyszól­ván mindent feletettek velük. De az adót mégsem tudták kipréselni a szegedi népből. Erre csalafintasághoz folya­modtak. A városháza mellett felállították az úgynevezett „Lottót". Az akkori idők ra­vaszul kiagyá't szerencsejátéka volt ez, őse a mai sorsjátéknak. A lottónál a főnyere­ményt ternónak nevezték. Minden negyedévben katonaság szállította Bécsbe egy hatalmas vaskazettában a lottón beszedett pénzt. 1850 nj'arán, éppen a szál­lítás előtti napon, délelőtt tizenkét órakor az ujszegedi fahíd felöl harminc betyár lovaskocsival a lottóház elé vágtatott és a cigánykováccsal felíeszittették az ajtót. Míg a többmázsás ládával cipekedtek, azalatt riadót fuvattak a kaszárnyákban cs nem­sokára rájuk törtek a valizsérck. A betyárok egy része a város közepén vette fel a harcot az osztrák katonasággal. Halottak és sebe­sültek fetrengtek a földön, de a betyárók addig nem -tágítottak, amig szekérre nem rakták a nehéz vasalkotmányt. Aztán üekr- . vágtak az ujszegedi hídnak. A Hid-utcabac, subasok elköszöntek a káplártól. Hajnalban egy kis gyerek levelet hozott a tanyára Weber káplárnak. Ezeket irta neki Rózsa Sándor: • — Ha becsületös embör az ur, szót áll a szaváért Mutassa hát még. mi az a betyár- virtus! Itt várjpk négyen a dorozsmai rétön négyüket. Ha nem gyáva az ur megtisztel bennünket • a látogatásával... Weber káplár fiatal ember volt. Ha Rózsa Sándor kezére rárakhatná a bilincset... Azonnal nyergeltetett és a megjelölt helyre lovagoltak. A hajnali derengésben félelmetes, szörnyű párbaj játszódott le a nyolc ember között. Ki-ki fellovagolt a maga emberével szem­ben. Rózsa Sándorék könnyű lovaikcta, fegy­ver nélkül, a puszta karikással, mig emesek- nél ott volt á karabély, a pisztoly és a kard, de rajtuk volt a nehéz vértezet is. A betyá­rok ekkor elkezdték a fárasztó „háláltáncot" a csendőrök körül. Addig kerültek-forögtak, mig ki nem lövették ellenfeleikkel a fegy­vereket. Aztán ' megkezdődött a betyár­párbaj. Lekerült a félelmetes fegyver a kápáról, az ólomvégü karikás. Ahová vágott, felszakadt nyomában a bor és ömlött a vér. Először a lovakat sebezték halálra, aztan sorra kerültek a lovasok. Minden suhintás után szakadt a gúnya, törtek a koponyák. Nemsokára halálhörgés verte föl a végtelen puszta csendjét. Először VeSzelka végzett az emberével s amikor segíteni akart Dobőezki- nak, a legfiatalabb betyárnak, Rózsa Sándor leintette: — Ki-ki a magáéval!... Aki nem birja, möghal! ... Az osztrák csendörök tudták miről van szó. Innét élve csak úgy menekülhetnek, ha megölik ellenfelüket. Olyan párviadal kez­dődött, amilyent a dorozsmai határ sohase látott. S mire fölkelt a nap, négy osztrák halott feküdt a dorozsmai réten ... — így regél a hires pusztai párbajról az alföldi nép. Rózsa Sándor kcceit hozatott, felrakta rá a halottakat, aztán egy cédulát irt a pa­rancsnoknak. Ez állt rajta: „Tisztösségösen temesse el ükét, mert bátor embörök voltak...“ TEBESOSÉHra ír AULA 1942. AUGUSZTUS 23 Amit a földgolyó mesél , . * Színes hírek a világ minden tájáról — AZ ELSŐ RKPtíLöPOSTA. 1912 au­gusztusában szállt fd a „Sárga-kutya“ nevű repülőgép a Frak'furt-Niederrad mel­lett elterülő Euler-repülőterről, hogy az első hivatalos postacsomagot Darmstadtba szállítsa. A bélyeggyűjtők először ragaszt­hatták be gyűjteményükbe az első' repülő posta bélyeget. — HÁROM UJ SZOVJET RENDJEL. A különleges katonai teljesítmények jutalmazá­sára három, uj rendjelet alapított a. Szovjet. Két rendjelet Suvorov és Kutusov tábornokok, neve után. á harmadikat pedig Sándor nagy herceg emlékére, aki a 13. században, mint- hogy a Néva mellett, sikerűit neki a svédeket feltartóztatnia, a Nevszky előnevel kapta. I. Katalin cárnő is alapítóit már ezen a né­ven egy rendjelet, A nemet és a szövetséges haderők hatalmas tavaszi offenzivájának ed­digi sikerei azt mutatják, hogy az újonnan alapított rendjelekbe helyezett remények — dugába dőltek. — „NIX DAJCS.“ A németországi ma­gyar munkások is szorgalmasan tanulják a „der-die das"-t. A napokban a Kurfiirs- tendammon egy nagyváradi munkás szó­tárral a kezében magyarázta német isme­rőseinek: „Hát uraim, nehéz tudomány » német nyelv. Itt van például ez a szó; Kurfürstendamm. Böngészem a szótárt, csak nem igazodom ki belőle. Die Kur az gyógyot jelent: der Fürst a fejedelem, der Damm az gátat jelent. Tehát „gyógyfeje* delem gát * az utca neve. Mintha valami keserűs izet jelentene . . .“ — UJ ANDERSEN-KÚTAT ÁSÓK. At utóbbi időiben állandóan emelkedik a nagy dán költő személye és munkássága iránti ér­deklődés. Topsöe-Jmsen dr. dán kutató An­dersen „Életem meséi“ cimii munkájának kéziratából megállapította, hogy a nagy költő munkássága kifejezetten az ihleten alapult és a külső benyomások hátrányos hatással voltak munkásságára. SAKK 124. SZÁMÚ FELADVAKT. Ursprung K.-től, a bcde fffb a b f g h Világos: Kdí, Ve2, Bfl, Fb7 és g7. Hh-4. gy. :e3, f4. (8 db.) Sötét: Ke4, Vhl, FM-, Hc6 és dS. gy.: b6, eő, c”, e6, e7, h2. (11 db.) Matt 2 lépésben. A julius :26-án közölt 120. sz. feladvány (Lindner) megfejtése: 1. Hc3—b7. •„Avro“-nagymesterversény. Amsterdam, 1938.) Világos: Keres. Sötét: .Capabbtneß, Francia-védelem.) 1. e4. e6, 2. d4, d5. 3, Hd2, c5. 4. e.Xd5, eXd5. 5. Hf3, Hc.6. 6. Fb5, \>7+. (»),_ (€•- pablanca egyszerűsíteni szeretne. 7. Ve2 ese­tén. Keres azonban támadni akar.) 7. Fe2, cXdrl 8. 0—0, Vc7. 0. Hb3, Fd6. 10. HbX dl, a6. .11. b3, Hg—e7, 12. Fb2, 0—0. 13. HXc6, bXí-6. (Úgy látszik, mintha a' ,,dS“ gyenge gyalog möst megerősödött volna,. Ez ténv, de Keres most a c6 gyalogot teszi gyön­gévé.) 14. c4, Fe6. 15. VXc2, dXc4.' 16. FXc4, F.Xc4. 17. VXc4, Bf—B8. 18. h3, Bba. 19. Ba—el, B<-8. 20. Bf—dl. (Most fe­nyeget gyalognyerés: FXg7, KXg7. 2*2. Vd4+ stb.) 20. . . . Hgfh 21. Hd4, Bb6. 22. Heö! (Finom manőver.) 22. . . . Vb8. (Ha 22. .-. . fXe6. úgy 23. VXefi-f- és utá­na BXdO stb.) 23. Hgőí (Kevésbbé jó lenne HXg7, Feő válasz miatt.) 23. . . . Bb7. 24. Vg4, Ff4. 25. Bo4, Bb5. 26, HXf7.I BeS. 27. g3} Yc8. 28. BXÍ^ VXgé. 29. BXg4, K >ff7, 30. Bd7-f, Bel. 3L BX<e74-. KXe7. 32. FXg7, Ba5. 33. a4, Bc5. 34. Bb4, Ke6. 35. Kg2, hő. 36. Bel, BXc4. 37. bXVA, Kd6. 38. f4 ás sötét feladta, mert Kc5 esetén ez „f“ gyalog tisztbe kerül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents