Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-02 / 174. szám

1942. JSVGVSZtVS 2 5 Szombaton délelőtt meghalt Buzitska Béla dr. egyetemi tanár A Gyilkos-fonál elszenvedett súlyos baleset olcozla a* európai hírű kiváló vegyész halálát — A kolozsvári tudomány egyelem halottját kedden délután temetik a Mátyás király Oiákházhól Kolozsvár, augusztus 1. Nagy veszteség érte Erdély, sdt egész Magyarország tudo­mányos életét: szombaton délelőtt fél 11 órakor tragikus baleset következményeként váratlanul elhunyt Ruzitska Béla bölcsész- doktor, nyugalmazott egyetemi ny. r. tanár, a kémiai és mechanikai technológiai intézet megbízott igazgatója, a kémia, ásványisme­ret és technológia előadója a kolozsvári Fe­renc József tudományegyetem közgazdasági karán. A 75. életévében járó hatalmas termetű, életerős professzor valósággal tudomány- szomjának esett áldozatául. A turista körök­ben is közismert tudós a Gyilkos-tó környé­ke geológiai rejtelmeinek tisztázására in­dult tanulmányútra. Ruzitska professzor a Nagyhagymás megmászása közben egy víz­mosásos szakadékba zuhant. Bár eközben karját törte és más, csak utóbb megállapí­tott sérüléseket is szenvedett, az edzett ter­mészetjárónak mégis sikerült kiszabadulnia veszedelmes helyzetéből, sőt még arra is futotta erejéből, hogy törölt karját felkösse. A mezon segítségére siető földművesek tá­mogatásával nyolc kilométer utat tett meg a Gyilkos-tónál lévő szállodáig, ahol öccse, Ruzitska Lajos dr. ny. MÁV főtanácsos és sógornője várta, akikkel együtt indult szé­kelyföldi kőrútjára. A sérült egyetemi tanárt nyomban ápolás alá vették s másnap a gyergyószcntmiklósi kórházba szállították, ahol egészen július 27-c.ig kezelték. Állapota annyira javult, hogy gyalogosan több Ízben kisétált a városba. Kedden hazaszállították Kolozsvárra, ahol vitéz Novak orvosprofess- szor vette kezelésbe. Az orvostanár bordatö­rést is megállapított a vizsgálatnál. A beteg szemmel láthatólag jól érezte magát. A bel­ső sérülések következtében azonban pénte­ken tüdővizenyő és tüdőgyulladás keletke­zett. s az szombaton délre megölte. Ruzitska, Béla dr. halála nemcsak tudo­mányos életünknek, hanem közéletünknek is súlyos vesztesége. Az elhunyt kora ifjúságá­tól kezdve természetszerető ember volt, aki később az Erdélyi Kárpát. Egyesület termé­szetjáró szakosztályának alclnöke lett. Tagja volt az Erdélyi Muzeum Egyesület Igazgató- választmányának. Ezenkívül kitűnő műve­lője a zenének. Különösen a gordonkát ked­velte'. A megszállás éveiben a kolozsvári magyar zenckonzervatórnim ügyvezető igazgatói tisztét is éveken át betöltötte. A Ruzitska-esaládban különben emberöi- tők óta hagyománnyá vált a magyar zene művelése. Nagyapja Ruzitska György volt, a kolozsvári Zenekonzervatórium újjászer­vezője, aki az 1819-ben létesült intézmény­nek 1835>től kezdődőiig igazgatója volt. Édesanyja, Ruzitska Hólánc Ratsek Zsófia és felesége, Rätsele Klára szintén hegedűm ü- vésznők voltak. A tragikus véget ért tudós Kolozsváron járta iskoláit. 1885-ben érettségizett az uni­tárius kollégiumban, 1889-ben pedig az egye­tem természettudományi szakán végzett. Ta­nulmányai befejezése után tanársegéd lett t> kémiai tanszéken, majd fokozatosan adjunk­tus. magántanár, rendkívüli, végül pedig 1918-ban az akkor felállított második kémiai tanszékre rendes tanárrá nevezték ki. Erdély iránti meleg szer elet e és] ragaszkodása . nem engedte meg. hogg kövesse egyetemünket számkivetésében Szegedre, noha tanszékét éveken keresztül fenntartották. Inkább a Ma­riaunni kereskedelmi középiskolájában vál­lalt állást. A román megszállás éveiben so­kat munkálkodott a vegykisérleti állomáson is, de éjeiének legnagyobb öröme az a pilla­nat volt, amikor 1910 őszén az egyetem ter­mészettudományi karának épületeit és szer­tárait, amelyeknek megmentésében szintén szerepe volt, ő adhatta át a magyar tudo­mányos élet képviselőinek. Kora miatt a minisztérium teljes régebbi szolgálati éveinek betudásával nyugdjazta ugyan, de hogy jeles tudományos munkássá­gát és töretlen erejét továbbra is érvénye­síthesse, megbízást kapott, az egyetem köz­gazdaságtudományi karán a kémiai technoló­giai előadások megtartására. Élete utolsó napjaiig munkahelyén működött. Julius li­án is azért utazott el, hogg régi álmát, a Gyilkos-tó vidékének kémiai sajátosságait megfigyelhesse. Munkaerejére mi sem jellem­zőbb, mint betegágyán tett kijelentése: Meny­nyi idő vész el most tétlenül. Ruzitska Béla dr.-nak számos tudományos értekezése és szakmunkája jelent meg. Elmé­leti kémiája és Élelmiszerkéniiája, amit a Vegykisérleti Állomáson szerzett tapasztala­tából szűrt le, országos nevet vívtak ki szá- ' mára. Tudományos munkáját, a külföld is elismerte s különösen német tudományos kö­rökkel tartott fenn élénk összeköttetést. Az elhunyt professzort az egyetem saját halottjának tekinti. Temetése kedden délután 5 órakor lesz a Mátyás király Diákotthonból. Ruzitska Béla dr. földi maradványait nagy­apja és felesége sirhantja mellett helyezik örök nyugalomra. Erdekés történeti múltja van Magyarországon a honvédelmi nevelésnek Apácai-Csere János, Kossuth Lajos és egész sereg nagynevű ember foglalkozott a nagyhordeiejü kérdéssel Kolozsvár, aug. 1. Valamennyi magyar na­pilap megemlékezett arról a korszakalkotó fontos kultuszminiszteri rendeletről, amely bevezeti közép- és középfokú iskoláinkba a honvédelmi ismeretek tanítását. Kevesen tudják Magyarországon, hogy en­nek a kérdésnek milyen érdekes és nagy tör­téneti múltja van. Kereken 360 esztendővel ezelőtt hazánkban járt egy hires pápai diplomata, Possevino Antaf, aki könyvet irt Magyarországról. Könyvében többek között a következőket ál­lapítja meg: — A védelem szükségessége a magyarok természetének harcias vonását oly erőssé tet­te, hogy ezt még a magyar papságnak is le­hetetlen észre nem vinnie. Azért, ha igaz, hogy minden eszme aszerint fogadtatott be, amilyen befogadó képességgel az illető bir, akkor rendkívüli jelentőségű az a kérdés, hogy az ifjúságot a tanulásra óképp szok­tassuk rá, hogy katonai tanulmányokra fog­juk. Röviddel ezután Apácai-Cseri János sür­geti a honvédelmi nevelést: — Tudományos alapra kell helyezni a ka­tonai pályát is. A német azt teszi, azért fog győzedelmeskedni. Tudománynak, elsősorban matematikai és csillagászati tudomány szelle- rnéhek egész erkölcsi, szociális, katonai és ipari életünket. Kossuth Lajos kész tervvel jön a honvé­delmi nevelést illetőleg. — Én a honvédelem ügyét a közoktatási rendszerbe foglalnám bele, — mondotta Kos­suth. — Már az elenti tanodákban beletauit- tatnám■ a gyerkőcöket a honvédelmi kötelesség teljesítésének elemeibe s begyakoroltatnám a katonai mozdulatokba, miként azt nem egy helyen gyakorlatban is láttam. Én a honvé­delmi képeztetést a magasabb tanfolyamokon át is mindenütt részévé tenném a közokta­tási rendszernek. , A kiegyezés utáni korszakban rendeletéit jelentek meg és törvényjavaslatok készültek a tanuló ifjúság katonai gyakorlatairól, az akkori idők azonban nem voltak alkalmasak a honvédelmi nevelésre pedig olyan nagy­nevű emberek foglalkoztak a kérdéssel, mint Szemere Miklós. Majláth Károly Gusz­táv erdélyi püspök, Sárái Szabó Lajos vk. százados. A Magyar Pedagógiai Társaság 1915-től kezdve foglalkozott a honvédelmi nevelés gondolatával, különösen azzal, hogyan ok­tassa az iskola a háború eseményeit. Döntő fordulatot adott hazánkban az ifjú­ság honvédelmi nevelésének a „honvédelem­ről szóló 1939. évi II. t. c.“, amelynek végre­hajtási utasításai szerint a leventekérdés — bár elsősorban a katonai előképzést szol­gálja — szerves kiegészítő része az egysé­ges és egyetemes magyar nemzeti nevelésnek. Alig kezdte meg hivatalos működését az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testne­velésnek országos vezetője, azonnal javas­latot tett a kultuszminiszternek az iskolai honvédelmi nevelésre és a honvédelmi isme­retek oktatására vonatkozóan. A kultusz- miniszter történeti alapon kezelte a kérdést és elrendelte a részletes munkálatok meg­kezdését. Ezáltal tanujelét adta annak, hogy az iskolai nevelésnek rugalmasan kell alkal­mazkodnia a rendkívüli idők követelményei­hez. Értesüléseink szerint nemcsak az idevo­natkozó tanterv készült el, hanem már a tankönyvek tekintélyes részét is megírták. A tanterv összeállítása alapján minden re­mény megvan arra, hogy a magyar diákok ezt a tantárgyat tanulják már legszíveseb­ben, mert ebben a mai idők husba-vérbevágó kérdéseivel foglalkozhatunk s így már ifjú korukban is a nemzeti társadalom alkotó munkásaivá válhatnak. SAAD FERENC DR. * József királyi herceg hel ▼eneclik születésnapi a Budapest, augusztus 1. József királyi her­ceg, tábornagy, augusztus 9-én, vasárnap tölti be 70-ik életévét. A teljes testi én szel­lemi frissességben ünneplő királyi herceg fele szeretettel tekint az egész ország népe, amely nem felejtette cl azokat a szolgála­tokat, amelyeket a királyi herceg élete so­rán az ország érdekében teljesített. Különös: melegséggel ünnepük majd a születésnapot a királyi herceg szivéhez legközelebb álló volt világháborús katonák, akik az ő pa­rancsnoksága alatt különböző harctereken számtalanszor tapasztalták jóindulatát és segítő készségét. (MOH.) MCßKETltiwSMd wnro.if KERESZTELT Kél toárány Nem is állomás ez, hanem csak megálló­hely itt a havasok aljában. A kis házikó szerényén s nagy békességben húzódik meg, szinte nekitámaszkodva a hegyoldalnak. Eb­ben a késő nyári éjszakában itt a távoli el- hagyatottságban olyan megnyugtató és vi­gasztaló az ablakán kiszűrődő iámpafény. Sugarában néhányan álldogálunk s várjuk a vonatot. .Egyszerű munkásemberek állnak körü­löttem. A havasokból jöttek, ahol — amint beszédjükből megértein — mcnedékházfélét építettek. Három öreg és két serdülő le­gényke. Az őrházból hirtelen csattogás és csengetés hangzik, A két suhanc fürgén kapkod a batyuk után. Az öregek nagy nyugalommal ejtik a szót tovább, s némi gúny érzik az egyikük szavából, amint oda­szól : — Mehetnéketek van, ejsze . • ■ ? Az ör megjelenik. Kezében a meggyujtot.t olajlámpa s hóna alatt a jelzőzászló. Csak úgy foglicgyről veti oda: — Az ötszázhuszas teher. . . Megy a váltó felé, lámpáját lóbálja ce üdvözli a pöfögve elvonuló hosszú szerelvényt. — Szép hivatal — mondja az egyik öreg. — Mán az igaz — hagyja jóvá a másik. — De megérdemli, mert katona volt a világ­háborúban. Az ör közénk jön megelégedetten s némi büszkeséggel, hogy hivatalos ténykedésének szemlélők előtt is tauujelét adhatta. — Maguk huszonkét perc múlva indulhat­nak, — mondja cs előveszi pipáját. Az eső szitálni kezd. A messze havasok ormairól hűvös szél seper végig a szűk völ­gyön. Az egyik siheder táncba kezd s iitö- geti össze a bokáját. — Tán csak nem fázol? — szól oda va­laki. — Tuggya es ö, ml a hideg — kapja el a szót egy magas, feketeképü — nem vöt ü a Kápátokban ezerkilencszáztizenötben. — A vöt az igazi, meg az a fagy, amitől majd kiugrott a szemem világa Szibériában, amikó fogságba vótam, — szólal meg egy másik olyan hangon, mintha valaki fogná a gégéjét. Az ör megnézi az óráját és átveszi a szót. — Mán én csak amondö vagyok, akármi­lyen nagy is a hideg, kibírja azt az ember, ha katona, Mostan is ott vannak a magyar katonák a hi tagországban, s nem birt velük a Tél tábornok, akibe a muszkák biztak. — Mán az igaz — szól valaki, — de jó bakancsnak kell lenni. — Meg csizmának, meg mejjrevalónak. Bunda es kell. És mint vízió szirte kirajzolódik szavából a mult, ahogy a nraga egyszerű nyelvén s szinte elevenbe s lényegbe ütő szavaival élőnkbe vetíti azt az időt, amikor valahol a fronton ott állott a jegesország végtelen tér­ségében, kezében fegyverrel s hóvihar ka­varta az éles hópelyheket. Meghatottság és büszkeség is cseng a han­gokból ahogy szót váltanak és mint egy si­koltás, é esen vág a kérdés: vájjon még egy másik telet is ott, a harctéren kell töltenie a magyar katonának? — Lesz-e a télen is háború, — kérdik a bakteri ? — Mă azt nem tudhatom, hogy háború lesz-é? De azt megmondhatom, hogy ha nem is csatázunk, még akkor is ott kell marad­janak a mi fiaink, mert rendet kell ám ott csinálni. — Meleg ruha, meg csizma, meg bunda az kell. Azért gyűjtik itthon a gyapjút meg a rongyhulladékot is. Már jóelőre gondoskod­nak a magyar katonáról. Osztán most már magyar kézben s becsülettel megy ám min­den. •— Már az igaz, — szól a rekedt ember — A fiamnak olyan felszerelése, meg koszt­ja van, amilyenről én még nem is álmodtam. — Hát persze, hogy van. — mondja a bakter, hiszen most Horthy apánk gondos- kodik róluk. — Műnk meg segítünk neki, ahogy csak tudunk — mondja az öreg, aki elhagyta a hangját valahol Oroszországban. — Mert az úgy van, hogy az itthonvalósiaknak már most eszébe kell jusson, hogy rnünk eş gon­doljunk a fiukra, s osztán. kinek mije va«( kügg'ye csak nekik, hogy jobban bírják azt a bestelen muszka telet. Nem vagyok én gazdag, de egy-két bárány bőr akad. Csak menjek haza, bribe béliferálom a Vereske^ reszthez. Onnét majd csak kiküldik a front­ra. Igaz-e, emberek ? — Csak mindenki igy gondolkozzék, mint maga, — bólint, az ör s a többiek vele bó. lógatnak. * Megilleted ve hallgatom az egyszerű em­berek egyszerű beszédét. Havasi emberek, nem olvasnak újságot, nem hallgatnak rá­diót, csak a szivükkel állnak szóba. Az pedig jó magyar sziv. Tudja, hogy mit kell tenni, hogyan kell tenni. A nyár derekán nieglebbenö első hűvös szellőre már. eszébe jut a honvéd, akinek esetleg még egy kemény telet ott kell mesz- sze idegenben töltenie, a hazáért, mindnyá- kért. Két bárányböre van, nekik adja. Hogy ne fázzanak a cudar muszka télben. Csak mindenki igy gondolkozzék, mint ez a kérgeskezü, tisztaszivü öreg magyar! T. ÖTÖS IKREK — ÍRORSZÁGBAN Stockholm, aug. 1. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelentése Írországban a Sligo kö­zelében lévő Breaghy nevű községben egy házaspárnak ötös ikrei születtek, mégpedig két fiú és három leány. Két leány a születés után rövidesen meghalt, a harmadik leány és a két fiú azonban egészséges. Szeptembertől bevezetik a minden­napos testedzést a íiu- középiskolákba Kolozsvár, aug. 1. A budapesti és debrece­ni tankerület közép- és polgári fiúiskolái az elmúlt tanév tavaszi hónapjaiban próbakép­pen bevezették a naponkénti félórás testne­velést. A naponkénti félórás testnevelés » gyakorlatban nagyszerűen bevált, a tanulok szívesen végzik, az utána következő érákon felfrissülést lehet tapasztalni. Célját eléri s minthogy lelki hatása igen nagy, fenntartása feltétlenül kívánatos. Most készült eh az eigevonatkozó rendelet. Szeptembertől a fiú polgári iskolákban, fin gimnáziumokban, gyakorlati irányú fiú közép- iskolákban, tanitóképzöintézetekbzn. felső ipariskolákban és a fiú ipari iskolákban a naponkénti félórás testnevelési a szabadban végeztetve bevezetik. A gyakorlás időpontját az iskolaigazgatók állapítják meg a reggel 8 órakor kezdődő, vagy a második', illetőleg harmadik órái követő félóra közül. A testnevelés a téli hónapokban deeember 1-től március 1-ig — minthogy a zárt helyen, végzett gyakorlás ellentétes hatást vált ki a tanulóknál. — szünetek

Next

/
Thumbnails
Contents