Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-02 / 174. szám

1942. JSVGVSZtVS 2

5

Szombaton délelőtt meghalt Buzitska Béla dr. egyetemi tanár

A Gyilkos-fonál elszenvedett súlyos baleset olcozla a* európai hírű kiváló vegyész halálát — A kolozsvári tudomány egyelem halottját kedden délután temetik a Mátyás király Oiákházhól

Kolozsvár, augusztus 1. Nagy veszteség érte Erdély, sdt egész Magyarország tudományos életét: szombaton délelőtt fél 11 órakor tragikus baleset következményeként váratlanul elhunyt Ruzitska Béla bölcsész- doktor, nyugalmazott egyetemi ny. r. tanár, a kémiai és mechanikai technológiai intézet megbízott igazgatója, a kémia, ásványismeret és technológia előadója a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem közgazdasági karán.

A 75. életévében járó hatalmas termetű, életerős professzor valósággal tudomány- szomjának esett áldozatául. A turista körökben is közismert tudós a Gyilkos-tó környéke geológiai rejtelmeinek tisztázására indult tanulmányútra. Ruzitska professzor a Nagyhagymás megmászása közben egy vízmosásos szakadékba zuhant. Bár eközben karját törte és más, csak utóbb megállapított sérüléseket is szenvedett, az edzett természetjárónak mégis sikerült kiszabadulnia veszedelmes helyzetéből, sőt még arra is

futotta erejéből, hogy törölt karját felkösse. A mezon segítségére siető földművesek támogatásával nyolc kilométer utat tett meg a Gyilkos-tónál lévő szállodáig, ahol öccse, Ruzitska Lajos dr. ny. MÁV főtanácsos és sógornője várta, akikkel együtt indult székelyföldi kőrútjára. A sérült egyetemi tanárt nyomban ápolás alá vették s másnap a gyergyószcntmiklósi kórházba szállították, ahol egészen július 27-c.ig kezelték. Állapota annyira javult, hogy gyalogosan több Ízben kisétált a városba. Kedden hazaszállították Kolozsvárra, ahol vitéz Novak orvosprofess- szor vette kezelésbe. Az orvostanár bordatörést is megállapított a vizsgálatnál. A beteg szemmel láthatólag jól érezte magát. A belső sérülések következtében azonban pénteken tüdővizenyő és tüdőgyulladás keletkezett. s az szombaton délre megölte.

Ruzitska, Béla dr. halála nemcsak tudományos életünknek, hanem közéletünknek is súlyos vesztesége. Az elhunyt kora ifjúságától kezdve természetszerető ember volt, aki később az Erdélyi Kárpát. Egyesület természetjáró szakosztályának alclnöke lett. Tagja volt az Erdélyi Muzeum Egyesület Igazgató- választmányának. Ezenkívül kitűnő művelője a zenének. Különösen a gordonkát kedvelte'. A megszállás éveiben a kolozsvári magyar zenckonzervatórnim ügyvezető igazgatói tisztét is éveken át betöltötte.

A Ruzitska-esaládban különben emberöi- tők óta hagyománnyá vált a magyar zene

művelése. Nagyapja Ruzitska György volt, a kolozsvári Zenekonzervatórium újjászervezője, aki az 1819-ben létesült intézménynek 1835>től kezdődőiig igazgatója volt. Édesanyja, Ruzitska Hólánc Ratsek Zsófia és felesége, Rätsele Klára szintén hegedűm ü- vésznők voltak.

A tragikus véget ért tudós Kolozsváron járta iskoláit. 1885-ben érettségizett az unitárius kollégiumban, 1889-ben pedig az egyetem természettudományi szakán végzett. Tanulmányai befejezése után tanársegéd lett t> kémiai tanszéken, majd fokozatosan adjunktus. magántanár, rendkívüli, végül pedig 1918-ban az akkor felállított második kémiai tanszékre rendes tanárrá nevezték ki. Erdély iránti meleg szer elet e és] ragaszkodása . nem engedte meg. hogg kövesse egyetemünket számkivetésében Szegedre, noha tanszékét éveken keresztül fenntartották. Inkább a Mariaunni kereskedelmi középiskolájában vállalt állást. A román megszállás éveiben sokat munkálkodott a vegykisérleti állomáson is, de éjeiének legnagyobb öröme az a pillanat volt, amikor 1910 őszén az egyetem természettudományi karának épületeit és szertárait, amelyeknek megmentésében szintén szerepe volt, ő adhatta át a magyar tudományos élet képviselőinek.

Kora miatt a minisztérium teljes régebbi szolgálati éveinek betudásával nyugdjazta ugyan, de hogy jeles tudományos munkásságát és töretlen erejét továbbra is érvényesíthesse, megbízást kapott, az egyetem közgazdaságtudományi karán a kémiai technológiai előadások megtartására. Élete utolsó napjaiig munkahelyén működött. Julius lián is azért utazott el, hogg régi álmát, a Gyilkos-tó vidékének kémiai sajátosságait megfigyelhesse. Munkaerejére mi sem jellemzőbb, mint betegágyán tett kijelentése: Menynyi idő vész el most tétlenül.

Ruzitska Béla dr.-nak számos tudományos értekezése és szakmunkája jelent meg. Elméleti kémiája és Élelmiszerkéniiája, amit a Vegykisérleti Állomáson szerzett tapasztalatából szűrt le, országos nevet vívtak ki szá- ' mára. Tudományos munkáját, a külföld is elismerte s különösen német tudományos körökkel tartott fenn élénk összeköttetést.

Az elhunyt professzort az egyetem saját halottjának tekinti. Temetése kedden délután 5 órakor lesz a Mátyás király Diákotthonból. Ruzitska Béla dr. földi maradványait nagyapja és felesége sirhantja mellett helyezik örök nyugalomra.

Erdekés történeti múltja van Magyarországon a honvédelmi nevelésnek

Apácai-Csere János, Kossuth Lajos és egész sereg nagynevű ember foglalkozott a nagyhordeiejü kérdéssel

Kolozsvár, aug. 1. Valamennyi magyar napilap megemlékezett arról a korszakalkotó fontos kultuszminiszteri rendeletről, amely bevezeti közép- és középfokú iskoláinkba a honvédelmi ismeretek tanítását.

Kevesen tudják Magyarországon, hogy ennek a kérdésnek milyen érdekes és nagy történeti múltja van.

Kereken 360 esztendővel ezelőtt hazánkban járt egy hires pápai diplomata, Possevino Antaf, aki könyvet irt Magyarországról. Könyvében többek között a következőket állapítja meg:

— A védelem szükségessége a magyarok természetének harcias vonását oly erőssé tette, hogy ezt még a magyar papságnak is lehetetlen észre nem vinnie. Azért, ha igaz, hogy minden eszme aszerint fogadtatott be, amilyen befogadó képességgel az illető bir, akkor rendkívüli jelentőségű az a kérdés, hogy az ifjúságot a tanulásra óképp szoktassuk rá, hogy katonai tanulmányokra fogjuk.

Röviddel ezután Apácai-Cseri János sürgeti a honvédelmi nevelést:

— Tudományos alapra kell helyezni a katonai pályát is. A német azt teszi, azért fog győzedelmeskedni. Tudománynak, elsősorban matematikai és csillagászati tudomány szelle- rnéhek egész erkölcsi, szociális, katonai és ipari életünket.

Kossuth Lajos kész tervvel jön a honvédelmi nevelést illetőleg.

— Én a honvédelem ügyét a közoktatási rendszerbe foglalnám bele, — mondotta Kossuth. — Már az elenti tanodákban beletauit- tatnám■ a gyerkőcöket a honvédelmi kötelesség teljesítésének elemeibe s begyakoroltatnám a katonai mozdulatokba, miként azt nem egy

helyen gyakorlatban is láttam. Én a honvédelmi képeztetést a magasabb tanfolyamokon át is mindenütt részévé tenném a közoktatási rendszernek. ,

A kiegyezés utáni korszakban rendeletéit jelentek meg és törvényjavaslatok készültek a tanuló ifjúság katonai gyakorlatairól, az akkori idők azonban nem voltak alkalmasak a honvédelmi nevelésre pedig olyan nagynevű emberek foglalkoztak a kérdéssel, mint Szemere Miklós. Majláth Károly Gusztáv erdélyi püspök, Sárái Szabó Lajos vk. százados.

A Magyar Pedagógiai Társaság 1915-től kezdve foglalkozott a honvédelmi nevelés gondolatával, különösen azzal, hogyan oktassa az iskola a háború eseményeit.

Döntő fordulatot adott hazánkban az ifjúság honvédelmi nevelésének a „honvédelemről szóló 1939. évi II. t. c.“, amelynek végrehajtási utasításai szerint a leventekérdés — bár elsősorban a katonai előképzést szolgálja — szerves kiegészítő része az egységes és egyetemes magyar nemzeti nevelésnek.

Alig kezdte meg hivatalos működését az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek országos vezetője, azonnal javaslatot tett a kultuszminiszternek az iskolai honvédelmi nevelésre és a honvédelmi ismeretek oktatására vonatkozóan. A kultusz- miniszter történeti alapon kezelte a kérdést és elrendelte a részletes munkálatok megkezdését. Ezáltal tanujelét adta annak, hogy az iskolai nevelésnek rugalmasan kell alkalmazkodnia a rendkívüli idők követelményeihez.

Értesüléseink szerint nemcsak az idevonatkozó tanterv készült el, hanem már a

tankönyvek tekintélyes részét is megírták. A tanterv összeállítása alapján minden remény megvan arra, hogy a magyar diákok ezt a tantárgyat tanulják már legszívesebben, mert ebben a mai idők husba-vérbevágó kérdéseivel foglalkozhatunk s így már ifjú korukban is a nemzeti társadalom alkotó munkásaivá válhatnak.

SAAD FERENC DR.

*

József királyi herceg hel ▼eneclik születésnapi a

Budapest, augusztus 1. József királyi herceg, tábornagy, augusztus 9-én, vasárnap tölti be 70-ik életévét. A teljes testi én szellemi frissességben ünneplő királyi herceg fele szeretettel tekint az egész ország népe, amely nem felejtette cl azokat a szolgálatokat, amelyeket a királyi herceg élete során az ország érdekében teljesített. Különös: melegséggel ünnepük majd a születésnapot a királyi herceg szivéhez legközelebb álló volt világháborús katonák, akik az ő parancsnoksága alatt különböző harctereken számtalanszor tapasztalták jóindulatát és segítő készségét. (MOH.)

MCßKETltiwSMd

wnro.if

KERESZTELT

Kél toárány

Nem is állomás ez, hanem csak megállóhely itt a havasok aljában. A kis házikó szerényén s nagy békességben húzódik meg, szinte nekitámaszkodva a hegyoldalnak. Ebben a késő nyári éjszakában itt a távoli el- hagyatottságban olyan megnyugtató és vigasztaló az ablakán kiszűrődő iámpafény. Sugarában néhányan álldogálunk s várjuk a vonatot.

.Egyszerű munkásemberek állnak körülöttem. A havasokból jöttek, ahol — amint beszédjükből megértein — mcnedékházfélét építettek. Három öreg és két serdülő legényke. Az őrházból hirtelen csattogás és csengetés hangzik, A két suhanc fürgén kapkod a batyuk után. Az öregek nagy nyugalommal ejtik a szót tovább, s némi gúny érzik az egyikük szavából, amint odaszól :

— Mehetnéketek van, ejsze . • ■ ?

Az ör megjelenik. Kezében a meggyujtot.t olajlámpa s hóna alatt a jelzőzászló. Csak úgy foglicgyről veti oda:

— Az ötszázhuszas teher. . . Megy a váltó felé, lámpáját lóbálja ce üdvözli a pöfögve elvonuló hosszú szerelvényt.

— Szép hivatal — mondja az egyik öreg.

— Mán az igaz — hagyja jóvá a másik. — De megérdemli, mert katona volt a világháborúban.

Az ör közénk jön megelégedetten s némi büszkeséggel, hogy hivatalos ténykedésének szemlélők előtt is tauujelét adhatta.

— Maguk huszonkét perc múlva indulhatnak, — mondja cs előveszi pipáját.

Az eső szitálni kezd. A messze havasok ormairól hűvös szél seper végig a szűk völgyön. Az egyik siheder táncba kezd s iitö- geti össze a bokáját.

— Tán csak nem fázol? — szól oda valaki.

— Tuggya es ö, ml a hideg — kapja el a szót egy magas, feketeképü — nem vöt ü a Kápátokban ezerkilencszáztizenötben.

— A vöt az igazi, meg az a fagy, amitől majd kiugrott a szemem világa Szibériában, amikó fogságba vótam, — szólal meg egy másik olyan hangon, mintha valaki fogná a gégéjét.

Az ör megnézi az óráját és átveszi a szót.

— Mán én csak amondö vagyok, akármilyen nagy is a hideg, kibírja azt az ember, ha katona, Mostan is ott vannak a magyar katonák a hi tagországban, s nem birt velük a Tél tábornok, akibe a muszkák biztak.

— Mán az igaz — szól valaki, — de jó bakancsnak kell lenni.

— Meg csizmának, meg mejjrevalónak. Bunda es kell.

És mint vízió szirte kirajzolódik szavából a mult, ahogy a nraga egyszerű nyelvén s szinte elevenbe s lényegbe ütő szavaival élőnkbe vetíti azt az időt, amikor valahol a fronton ott állott a jegesország végtelen térségében, kezében fegyverrel s hóvihar kavarta az éles hópelyheket.

Meghatottság és büszkeség is cseng a hangokból ahogy szót váltanak és mint egy sikoltás, é esen vág a kérdés: vájjon még egy másik telet is ott, a harctéren kell töltenie a magyar katonának?

— Lesz-e a télen is háború, — kérdik a bakteri ?

— Mă azt nem tudhatom, hogy háború lesz-é? De azt megmondhatom, hogy ha nem is csatázunk, még akkor is ott kell maradjanak a mi fiaink, mert rendet kell ám ott csinálni.

— Meleg ruha, meg csizma, meg bunda az kell. Azért gyűjtik itthon a gyapjút meg a rongyhulladékot is. Már jóelőre gondoskodnak a magyar katonáról. Osztán most már magyar kézben s becsülettel megy ám minden.

•— Már az igaz, — szól a rekedt ember — A fiamnak olyan felszerelése, meg kosztja van, amilyenről én még nem is álmodtam.

— Hát persze, hogy van. — mondja a bakter, hiszen most Horthy apánk gondos- kodik róluk.

— Műnk meg segítünk neki, ahogy csak tudunk — mondja az öreg, aki elhagyta a hangját valahol Oroszországban. — Mert az úgy van, hogy az itthonvalósiaknak már most eszébe kell jusson, hogy rnünk eş gondoljunk a fiukra, s osztán. kinek mije va«( kügg'ye csak nekik, hogy jobban bírják azt a bestelen muszka telet. Nem vagyok én gazdag, de egy-két bárány bőr akad. Csak menjek haza, bribe béliferálom a Vereske^ reszthez. Onnét majd csak kiküldik a frontra. Igaz-e, emberek ?

— Csak mindenki igy gondolkozzék, mint maga, — bólint, az ör s a többiek vele bó. lógatnak.

*

Megilleted ve hallgatom az egyszerű emberek egyszerű beszédét. Havasi emberek, nem olvasnak újságot, nem hallgatnak rádiót, csak a szivükkel állnak szóba.

Az pedig jó magyar sziv. Tudja, hogy mit kell tenni, hogyan kell tenni.

A nyár derekán nieglebbenö első hűvös szellőre már. eszébe jut a honvéd, akinek esetleg még egy kemény telet ott kell mesz- sze idegenben töltenie, a hazáért, mindnyá- kért. Két bárányböre van, nekik adja. Hogy ne fázzanak a cudar muszka télben.

Csak mindenki igy gondolkozzék, mint ez a kérgeskezü, tisztaszivü öreg magyar!

T.

ÖTÖS IKREK — ÍRORSZÁGBAN

Stockholm, aug. 1. (MTI) A Német Távirati Iroda jelentése Írországban a Sligo közelében lévő Breaghy nevű községben egy házaspárnak ötös ikrei születtek, mégpedig két fiú és három leány. Két leány a születés után rövidesen meghalt, a harmadik leány és a két fiú azonban egészséges.

Szeptembertől bevezetik a mindennapos testedzést a íiu- középiskolákba

Kolozsvár, aug. 1. A budapesti és debreceni tankerület közép- és polgári fiúiskolái az elmúlt tanév tavaszi hónapjaiban próbaképpen bevezették a naponkénti félórás testnevelést. A naponkénti félórás testnevelés » gyakorlatban nagyszerűen bevált, a tanulok szívesen végzik, az utána következő érákon felfrissülést lehet tapasztalni. Célját eléri s minthogy lelki hatása igen nagy, fenntartása feltétlenül kívánatos.

Most készült eh az eigevonatkozó rendelet. Szeptembertől a fiú polgári iskolákban, fin gimnáziumokban, gyakorlati irányú fiú közép- iskolákban, tanitóképzöintézetekbzn. felső ipariskolákban és a fiú ipari iskolákban a naponkénti félórás testnevelési a szabadban végeztetve bevezetik. A gyakorlás időpontját az iskolaigazgatók állapítják meg a reggel 8 órakor kezdődő, vagy a második', illetőleg harmadik órái követő félóra közül.

A testnevelés a téli hónapokban deeember 1-től március 1-ig — minthogy a zárt helyen, végzett gyakorlás ellentétes hatást vált ki a tanulóknál. — szünetek