Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-20 / 188. szám
MkmreSiwsMa . Mit adjunk honvédeinknek? Kolozsvár, augusztus 19. Oroszországban szélsőséges kontinentális időjárás uralkodik. Ránknézrve legszokatlanabb és legfenyegetőbb a tél. Hónapokon keresztül 30—40 fokos hideg uralkodik, hófúvásokkal és hatalmas szelekkel váltakozva. Azokra, akik az időjárásnak ezt a szeszélyességét nem ismerik, az orosz tél katasztrofális lehet. Mind- annyiunk előtt ott lebeg Napoleon téli háborúja, amely ezrével szedte az áldozatokat és mondhatni puskalövés nélkül pusztította el a francia hadsereget. Az orosz nép évszázadok folytán kitanulta, hogyan lehet védekezni a télnek kegyetlensége ellen s így választotta meg ruházatát és alakította át életmódját az Időjárásnak megfelelően. Bő és laza legyen a ruha Ha oroszokat látunk téli öltöztben, ön- kénytelenül az a véleményünk, hogy a ruhájukat nagyon rosszul szabták, a bunda pedig esetlenül nagy. A hideg elleni védekezésnek azonban legcélszerűbb s talán a legegyszerűbb módja is a bő, laza öltözködés. A test felmelegiti a levegőt maga körül, ez a meleg levegő megreked a ruha redöiben és meleg védő réteget létesít a test körül. Minél több ráncban van a ruha rajtuk, annál melegebb. Fokozza a ruha mélegségét az is, hogyha a nyilasok körül kézfejnél, nyaknál, lábnál beszűkül, tehát nem engedi, hogy a meleg levegő kihúzódjék a ruhából. .Milyen legyen tehát az öltözködés? Az alsóruha legyen bő, likacsos, puha anyagból, kötve, vagy horgolva, esetleg lazán szőve. A merev, kemény vászon nem melegít. Kiszorítva seholse legyen a testen, mert akkor a vérkeringést akadályozza, főleg tehát a kéz és a lábfejnél ne legyen szoros, éppen csak a testhez simuljon. A felsőruha is legyen puha, ritka szövésű és seholse szorítson. Jó, ha a nyak jó magasan gombolódik, a kabátujjak és a nadrágszárak pedig csuklónál, illetőleg bokánál beszűkülnek. Felsö- kabátnak legmegfelelőbb a bunda, belöl prémmel, mert a levegő itt is megreked a szőrzet között és felmelegiti a testet. A prém fölé legmegfelelőbb, ha szél és esőálló vitorlavászon réteg kerül. Ezen nem fujhat át a szél, a test által felmelegedett levegő tehát nem távozhat el és a test nem tud lehűlni. Miért nem voltak jók az elmúlt világháborúban használt hósapkák? A fej védéséhez legalkalmasabb a szőrrel bélelt bő sapka, vagy kucsma. Minél többet fedjen el a fejből, csak éppen a legszükségesebb rész maradjon szabadon, szem, fül, orrnyilások. 1914—18-ban sok bősapkát kötöttek, de ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, mert rosszul alkalmazták azokat. Porózus, kötött, vagy horgolt gyap- juanyag, szélben nem tartja a meleget, mert 8 Szél átfuj rajta, az esőt pedig beszívja. Az akkori tipusu hósapkát tehát csak abban az esetben lehet használni, ha egy külső szél és vízhatlan réteggel borítjuk. A sapkának ne legyen redője, gyűrődése, mert a hó megfékezik benne, megolvad, jéggé fagy és nagyobb kárt okozhat, mint amennyi meleget tárolna. Sapkának legmegfelelőbb a jó, vagy kivül- belül prémes kucsma, fülig behúzva. Itt la fontos, hogy bö legyen, ne szorítsa a fejét. A szűk kesztyű rosszabb, mint a meztelen kéz A kesztyű bő legyen, egy vagy kétujjas, prémmel bélelt, kívül vízhatlan vászonnal fedve. A szűk kesztyű rosszabb, mint a meztelen kéz, mert elszorítja a hajszálereket a bőrben, a bor lehűl és hamar megfagy. A megfagyás oka az, hogy az érző Idegek ingerlékenysége a hideg következtében alá- száll s igy nemcsak a nideg, hanem a tapintó és fájdalomérzés is tompul, az érzés egészen elvész, a szervezet tehát nem védekezik a lehűlés ellen, hiszen már nem is érzi azt és igy fagyhat le keze, lába, orra, füle, stb. Lábbelinek egyedül alkalmas a bőrből, vagy még inkább nemezből készült. A nemez ugyanis még rosszaob hővezető. Fontos, hogy a csizma jó néhány számmal nagyobb legyen, ne tudjon feszüLni sehol, a csizma és a test között levő részt pedig lazán kl keil tölteni puha ruhaneművel. Emlékünkben van még az első világháború, amelynek első telén ágén sok katonánk Iába fagyott el a szűk bakanes és feszesre csavart lábszárvédö miattMit adhatunk honvédőinknek? A. katonaság sokat tanult a világháború alatt és még többet a már elmúlt tél hadjáratában, hogy hogyan kell védekezni az orosz „Tél tábomok‘‘-kal szemben. A német hadsereg megtette intézkedéseit, a magyar hadsereg is ellátta magát a szükséges téli anyagokkal. Mindenesetre bem tudjuk azonban, hogy milyen tél következik és sok mágya;.' k.il kint őriznie az országot. Kötelet tehát, hogy már megszervezséghez mérten, de a szükséget bőségesen fedezve, teremtsük elő katonáinknak a meleg ruházatot. Ml az, amit a katonaság használni tud? Fehérneműből minden kötöttáru megfelelő, a vászonnemü is jó, de puha és többször mosott legyen. Jó a vastag harisnya és a jégzokni. Fehérneműre jöhet gyapjú-, esetleg pamutpullov.er, vagy szvetter, lehetőleg csuklóig érő, vagy csuklónál visszahajtott ujjakkal, magas nyakkal. Jó az érmelegitő Is, ha az puha és eltörni a kabát nyílását. Ha azonban a kabát ujja eláll tőle, semmit- sem ér, mert mellette léghuzat támad és hüti a testet. A katonai zubbony megfelelő a téli időjáráshoz, a buggyos nadrág Is jó, csak arra vigyázzunk, hogy térd alatt ne legyen szoros, ne nehezítse a vérkeringést. A polgári lakosság hathatósan támogathatja a hadsereget, ha prémholmit ad. Lehet könnyű, puha prém, vagy pedig vastagabb, merevebb is. Ezt a hadsereg mind fel tudja használni. A puha prémből zubbony alá bekecset csinálhat, a merevebb prémet pedig bundának, vagy bundabélésnek használhatja fel. A puha prémből kesztyűt, fülvédőt, sapkabélést is lehet készíteni, A kötött gyapjú- vagy pamutárutoól ugyanilyen ruhadarabok készíthetők. Mennyit adjon a polgárt lakosság? Mindent, amire múlhatatlanul nincs szüksége, mert kötelességünk, hogy teljes biztonsággal és 100 százalékon felül el tudjuk látni katonáinkat. Mindenki előtt az lebegjen, hogy a hadsereg az itthonmaradottak helyett vigyáz odakint és hogyha egy emberünk is szükséget szenved, abból reánk, a belső frontra Is hátrány származik. Mikor adakozzunk? Kezdjük meg ínár az adást most, hogy mire szükség van rá, minden ruha készen legyen. A szervezet mindenekelőtt úgy védekezik a hideg ellen, hogy nem engedi a testet lehűlni, tehát elszigeteli a külső behatástól, viszont védekezik azáltal is. hogy több meleget termel, fokozza az anyagcserét. Hideg időben több kalóriát kell magunkhoz venni, főleg olyan anyagokból, amelyeknek nagyobb az égési melege. Télen tehát nagyobb meity- nylségben van szükség zsírra és húsra. A zsirtartalmu ételek közül főszerepet játszik a szalonna, a húsételek között pedig a zsírosán elkészített kolbászfélék és a különböző füstölthusok. Az italok közül számításba jöhetnek a különböző meleg italok, igv a forró tea, forró feketekávé. Az alkoholnak is van melegítő hatása, de ez csak rövid ideig tart, utána tompuitság, fásultság lép fel, ezért tehát hideg Időben alkoholt használni nem ajánlatos frissítőül, mert súlyos következményei lehetnek. Az izgató folyadékok (kávé, tea) olyan anyagokat t talníaznak, amelyek a vérnyomást fokozzák, a vérkeringést élénkítik, tehát megakadályozzák a test végeinek lehűlését, vagyis megfagyását. Ha nagy hideg éri a szervezetet, az ember önkén'yte- lenül is kevesebbet mozog, ennek következménye az lesz, hogy elálmösodik. Ilyenkor a börerek szűkülnek és még jobban hozzájárul a test lehűléséhez ez az állápot. Ezért célszerű tehát koffeintartalmú forró folyadékról gondoskodni. Ezeket kötelessége az itthonmaradottak- nak előteremteni, hoşy azok. akik őrtünk harcolnak, ne kerüljenek mostoha körülmények közé közömbösségünk miatt. Négyszáz esztendővel ezelőtt Kolozsvárott verték Izabella királyné, II, János király és Brandenburgi Katalin pénzeit A vájárme sietek fogukkal próbáltok ki a frissen vert aranytallérokat Hogyan .is moildotta valamikor Monteeuceoli ? A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Hát igen. A pénz jelenti a hatalmat, erőt, a támadó és védekező- hadsereg fegyverét, munícióját. De a mai időkben mái' tudjuk, hogy a pénz csak segítőeszköz egy háború megnyeréséhez. A való érték: katonai erény, az emberi hit, vagyis a törhetetlen hazaszeretet, ami egy nemzet boldogulásának egyetlen ereje, eszmék füzében, szivek lobo- gásában keményített aeél. De maradjunk csak a pénznél. Mindenki tudja, hogy a pénznek története van.. Sőt: történelme is. Ott kezdó'dik az ókornál, amikor az árucsere forgalmát felváltotta. Amikor aranyban, ezüstben és különböző ércek formájában hatalom lett az öt világrés 7,ben. Hatalom, melynek kegyeiért emberek milliója csengett és melynek megszerzéséért annyi, de pénz csak addig boldogította és boldogitja ma is az, embereket, amig veroj- tekes munka ellenértékéül akarják megkapni. Aki a könnyű gazdagodás, hivalkodás és tobzódó éliet céljából fut utána, akkor a pénz mar az ördöggel társul és ára: bűn, könny, vér, gyász és sok*sok lelki eltévelyedés. De kerüljük el a pénz sokféle görbe útját és beszéljünk magáról a pénzrő'1. Nézzük mog, hogy és hol készült a régi időkben. * A Nemzeti Muzeum egyik hatalmas terme őrzi a régi pénzeket. Évszázadokon át a magyar királyok és erdélyi fejedelmek által veretett érmék fekiisznek a! az iiveg-zerények- ben, patinás fényükkel, formájukkal, feliratokkal, letűnt idők történelméről beszélve. Ugyancsak itt, a múzeumi könyvtárban találjuk a magyar pénzverdékről Írott könyveket, feljegyzéseket. Megtaláljuk az ehő nagyszebeni, majd a kolozsvári pénzverde leírását, leltári , naplóját, melyet 1567-ben készített a pénzverde sáfárja, me y fog'alkozáa az akkori időben amolyan igazgatói állásnak feleit meg. Hogy milyen primitiv volt az akkori pénzveretés technikája, nem érdektelen egy rövid kivonatban rámutatni. .4 leltár szerint, egy földszintes ház volt a pénzverde. Mély ablakkal, a ház körül deszkakerítéssel. A konyha előtt láncos kőkút, melyben a nemes fémeket mosták. A szobában lapító, szaggató és példázó állott. Középen négyszögü deszkából csinált ..Tallér prelum“, pénznyomé sajtó ládája. A boltos pitvarban öreg iist, a pincegádorban szintén rézüst a pénz fehérítéséhez. A konyhában próbához való vaskemence, sarokban pénznek való összeül vesztett matéria, továbbá mintának 79 darab magyar márka, aztán tallér- szakajtó, tallérpéldázó,’ vaskanál, éretörő«ga* lapító és egy kéményfütő vasvilla. A pénzverde személyzete 8 ember, nagyobb pénzveretés alkalmával több kisegítő. Két vá- jármester, akiknek erős foguk volt, mert a frissen vert aranytallért fogukkal próbálták ki, hogy keménységükről meggyőződjenek. Volt pénzoltvasó, raktározó, fuvarozó, stb. és volt a pénzverdének külön háziszabálya, tör* véhp^ a lopás, hamisítás, olvasztócsalás büntetésére vonatkozólag. És ebben a pénzverdében verette Izabella, királyné, II. János király, Brandenburgi Katalin a pénzeit és az innen kikerült aranytallérok gurultak a külföld, de leginkább Törökország felé, hogy egyik vagy másik fejedelem számára a magas Porta kedvét megnyerjék. A Nemzeti Muzeum és az Erdélyi Muzeum éremgyüjteményében ma is láthatók az itt készült pénzek, melyek közül legbeszédesebb Izabella királyné által veretett ezüst peták felirata: SIC FATA \ OLUNT. így akarta a sors. Mért bizony Erdély boldogtalan fejedelemasszonyának sokszor volt alkalma a végzetszerüségbeu megnyugodnia. Ha a magyar állam európai hírű pénzverő intézetéről Írhatnánk most bővebben, bizony igen megmosolyogná a négyszáz év előtti pénzverés primitiv munkáját. Hiszen a mai, modern technikai fel készültséggé!, magas szellemi és fizikai munkával, óriási gépcsodákkal előállított és hatalmas aparátussal, százas száz személyzettel forgalomba hozott milliárdos papírpénzek és fémérmek az ország vagyonát reprezentálják. De azért a mai pénz csak büszke lehet, régi, szerény ősére. Mert az is Pénz volt. Üstben olvasztva, kutban fehérítve, eniiieri fogakkal fémjelezve, pénz. De rangja előtt királyok, császárok, szultánok és fejedelmek hajoltuk meg. Mert érték volt. Olcsó világban magas érték, mely a palotáktól a kunyhókig járta az utat és ha hadisarcot fizettek vele, sok-sok ember életét váltotta meg és börtönök ajtaját nyittatta fel. (I. a. i.) — A Nemzeti Munkaközpont országos pro- paganda-titk&ra Kolozsvárott. Szabó László, a Nemzeti Munkaközpont országos propaganda-titkára Kolozsvárott tartózkodik. Csütörtökön délután 3 órakor résztvesz a Nemzeti munkaközpont kolozsvárt szervezetének Kötö-utea 12. szám alatt tartandó vezetőségi értekezletén. Az NMK ko’ozsvári csoportjának vezetősége ezúton is kéri az összes üzemi megbízottakat és csoportvezetőket, hogy az értekezleten feltétlenül jelenjenek megÎ542. AUGVSZ1VŞ 20 Danieli, a világhírű telepatikus illuzionista, a hindu meharad- v zsák bűvésze Kolozsváron a nyári színkör vendége lesz: augusztus 24-től ■ augusztus 30-ig. Országos körútja során az ország legnagyobb városaiban tartott felejthetetlen sikerű előadásai után ide is ellátogat Danieli, a vrághirii telepatikus illuzionista, a hindu maharadzsák udvari bűvésze, hogy kivételes képességeit bemutassa a kolozsvári közönségnek is. Danieli nevét a budapesti napilapokból is ismerheti a kolozsvári közönség. Külföldről hazajövet a budapesti Kamara Varietében másfél hó- ■ napon keresztül ejtette bámulatba a közönséget. Danieli egyetlen a világon, aki telepátikus kísérleteket érintés nélkül hajt végre. Biivész- és illuziószámai valóban egyedülállóak és bá- mulatotkeltőek. A kitűnő magyar telepatikus fenomen Indiában 30 hindu fejedelem udvarában tartott előadásokat s azokkal még r hindu fakirokat is csodálatba ejtette. Éppen azért Danteiinek augusztus 24-én este fél 9 órakor megtartandó bemutatkozását fokozott érdeklődéssel várják. Küszöbön áll a fodrász-, vendéglátó» és szállífóiporbon foglalkoztatott munkások helyzetének rendezése Kolozsvár, augusztus Í9. A hazatért erdélyi és keletmagyarországi területeken a fodrásziparban, valamint a vendéglátó- és szállitó- iparban még nem állapították meg a legkisebb munkabéreket. Emiatt tarthatatlan helyzet áll fenn mindhárom iparban. A helyzet orvoslására Venczel Antali országgyűlési képviselő, a Nemzeti Munkaközpont kolozsvári szervezetének vezetője azzal a kéréssel fordult Varga József dr. iparügyi miniszterhez, hogy hívja össze a bérmegállapitó bizottságot s az említett három iparágban szabályozza a legkisebb munkabéreket. A miniszter a képviselő kérésére össze is hivta a bizottságot s az már kikérte az. összes kereskedelmi és iparkamarák véleményét az ügyben. A marosvásárhelyi és nagyváradi kamara nem küldötte meg javaslatát a munkabérekre vonatkozóan s ezért egyelőre késlelkedik a bérmegállapitó bizottság döntése is. Amint a javaslatokat a bizottság kézhez, kapja, nyomban meghozza a döntést s igy megoldódik * fodrász*, vendéglátó- és száliito-iparhan foglalkoztatott munkások anyagi helyzete. Huszonegyedik életévükön túl is halasztást kaphatnak a mérnöki tanulmányokat folytató karpaszo- mányosok Budapest, augusztus 19. .(MTI.) A honvédelmi miniszter további intézkedésig megengedi, hogy a 21-lk életév általános bevonulási időpontjának megállapított korhatárán túl is adhatnak szolgálati halasztást azoknak a karpaszományosoknak, akik valamely hazai műegyetemen mérnöki tanulmányt folytatnak. Ilyen szolgálati halasztásban azonban nem lehet részesíteni azt, akt a mérnöki oklevele* előreláthatóan nem szerezheti meg ennek az évnek október 1-ig, amelyben betöltötte 28-ik életévét. Marosit év ivén Itertiff Itézre a kolozsvári járásbíróság belövője Kolozsvár, augusztus 19. Ezév márciusában ismeretlen tettes betölt a királyi járásbíróság irodáiba s onnan munkaruhákat és kisebb pénzösszeget zsákmányolt, majd az utcára nyiló ablakon keresztül távozott az épületből. A rendőri nyomozás megállapította, hogy a betörést csak a körülményekkel ismerős egyén követhette el. Később megállapították a tettes kilétét Is, Musat György 35 éves Apáca községben illetőségű, állásnélküli péksegéd személyében, aki éppen aznap töltötte ki a kolozsvári királyi ügyészség fogházában egyéves büntetését. Musat azonban nem élt visszanyert szabadságával, mert este, kapuzáráskor, bezáratta magát a bíróság épületébe s éjjel máris ujahb betörést követett el s aztán eltűnt a városból. A kolozsvári rendőrkapitányság körözöleve- let bocsátott ki ellene s ennek alapján a marosbévizi csendörség elfogta és Kolozsvárra szállította. Musatöt már át is adták a bMij? SgElsasifipfe» • •*
