Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-20 / 188. szám
CstttürlöK 1942» ttugttszfus 20 Ára 12 fillér 1 . v, ^ . U“ÜZ ^öayvt ■ waUHBjrt BstrattW?S31 " x Á ------------ .- .c v , *• ■* -I .i áirs^^ ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 2.70, NE- GTED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ■ÉVRE 33 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PPNZTAR1 CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. T. TELEFON: 1< -08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Amikor as Ifjú István király lázadó nagybátyja., a dunántúli Koppány «Ilon vonult, a vértanú halált halt Szent Móricnak lándzsáját vitték a sereg előtt. A lándzsa-fájába Krisztus keresztjének egy szege volt beverve. A magyar történelem lapjain feljegyzett- adatok tanúvallomása szerint a Szent Király, az eiső magyar koronás uralkodó pogány hagyományok tüzétől hevített lázadó ellen vonult harcba. S a veszprémi csata, amelyben Koppány győzelmes unokaöccse fogságába került, az első nagy, sorsdöntő tett volt arról, hogy a magyarság Európában és Európáért akar élni. István király első győzelmes hadjárata a magyar sors nagy fordulata. Veszprém falai alatt dőlt el, hogy a magyarság szakit a lovasnomád népek nyers törvényeivel és az újonnan szerzett magtar haza geopolitikai adottságaiból, ónként kínálkozó adottságok vonzásáhan uj eget, uj lelket és uj szeHem palántáit ülteti el az ősi hagyományok tele vény ében. István király liardja, amelyet, a veszprémi tűzkeresztség előtt nyugati, nemet lovagok Övezték fel, már Európát védi vérszerinti atyafia ellen, hogy koronája fényén és tekintélyén csorba ne essék. Ezt a koronát a keresztény világ feje. Szilveszter bápy küldte az, tfju magyar királynak, hogy a megszentelt és megáldott ékszer bűvös ereje minden magyart Krisztus országának gyermekévé avasson. Stent István ura lkodéi bölesrnsége. Itt emelkedik tbrténslemforísiáíü erővé, amikor felismerte, hogy a magyar jövendő utját esek nagy leszámolás árán lehet szerencsés csillagzatok fénye alá vezetni. Koronájának m*s»zevi!Agitó sugárzása jelezte a legsürgősebb államfői teendőket: kereszténnyé vált népét megvédelmezni az Ázsiából hozott hagyományok visszarántó hatalmától; felszámolni a törzsi társadalom rendjét és megalkotni a minden magyaroknak oft Hont adó magyar birodalmat,. István király karddal vsrekedte ki nagy- álmának győzelmét. A magyar Szent Korona és a magyar király vezért kardja István király óta szent jelképe és szent bizonyossága a magyar sors kiteljesedésének. Az, egrit, fénylő aranyércével és. tündöklő drágaköveivel jelenti az E-u- rópával örök frigyre lépett, magyarság helyét és szellemét önmaga és a világ előtt. A másik azt az akaratot adja tndtHl, hogy ez eúrépaí szellem fs az. európai sors közösségében felolvadt magyarság ezt a helyzetét meg akarja és meg is tudja védeni a Keletről származó veszedelmek ellen, legyenek azok a nyers erő, vagy az európai lélektől idegen ez-ellem megnyilatkozásai. A magyarság hősi életszemlélete, lelkisége Itt kezdődik. Szent István első csodája ţpz volt, hogy népét ki tudta vezetni az ősi, keleti hagyományok zsákutcájából a tágasabb, szabadabb európai láthatár felé. Magyar- ország Szent Istvánnak köszönheti, hogy I nem önnön vérébe fulladt az uj hazáhan. hanem a krisztusi hit tisztítótüzében felfrissülve államalkotó, állammegtartó nemzetté vált és azóta is tagja a keresztény Európa nemzetckfeletti szellemi egységének. Szent István jobbjának erőteljes utmuta- ■tása szerint bizony lelket cserélt a nomád- öszt on októl kergetett magyarság, de erejét, ««tudatát megtartotta és Így vált valóban Európa olyan tényezőjévé, amellyel ezer év éta., ezer éven át mindig számolnia kellett barátnak, ellenségnek. Szent István terelte a magyarságot az elhivatottságnak arra a nagy útjára, amelyen egy évezred minden viharában helyt kellett államink. István király elkötelezte magát a keresztény világnak, ázsiai lovasnépét épitő és alkotó tényezővé tette s.ezt a nagy, gyönyörű szerepet adta át örökségül nemzetének az idők végezetéig. S ennek az örökségnek felelőssége é* nagyszerűsége soha szebb és soha nyilvánvalóbb nem volt., mint napjainkban. Ma is helyt kell aLLanank a magyar sors uj fordulatáért és a keresztény Európa szellemi egységéért, mindazért, amit az európai sors meghatározása magában foglal. Szent István öröksége az elmúlt évezred távlatában semmit sem veszített súlyából és jelentőségéből, sőt megnövekedett a felelősségvállalás és a helytállás rendki vüllségóbcn, A keleti arcvonalon küzdő magyar honvéd ma nemcsak jelképesen, de a szó 1í giganbb értelmében is Szent István katonája. Az Ázsiából előrántó vad és vak erő, annak ártó és rontó szelleme ellen védi meg a legszentebb örökséget: a magyarságnak ősi, véren és kardon szerzett jussát ahhoz a földhöz,, amelyen tagja lett az európai nemzetek nagyközösségének, hitben, lélekben, szellemben és munkában. A magyarnak csak Szent István Idején kellett az önmagában hordozott ázsiai hagyomány ellen védekeznie, azóta mindig kívüli öl és mindig Keletről jöttek a nemzeti létét és európai hivatástudetát veszéllyel fenyegető támadások. Történelmünk lapjai azt bizonyulják, hogy- le tudtuk önmagunkat győzni, tehát a legnagyobb győzelmet érhettük el, de azt Is bizonyítják a história fejezetei, hogy sem hitünket, sem nemzeti létünket külső ellenség soha meg nem törhette. Felettünk ragyogott a magyar Szent Korona fénye és kezünkben mindig ott voit Szent István kardja. A magyar honvéd. Szent István pogányt- verő hadseregének mai ivadéka telje* tudatában van harca jelentőségének. A magyar kard most is a Szent Korona teljes fényéért, az ősi örökség telje* jusséért harcol. S ami—iii—wwiiwu I ■ ül ■iwwiiwiiwwfniramiwii Íven bölcs és szükséges volt. Szent Irtván, harca a magyar jövendőért, épp oly jogos, igaz. és dicső a magyar honvéd höslességa az njahb magyar sorsfordulat küszöbén. István király napján erre emlékezünk: a magyar hivatástudat örök elkötelezettségére, A teljes magy'ar jussért, a Szent Korona fényétől megszenteli magyar föld jövendőjéért folyik ez. a harc, éppúgy Európában. Európával és Európa egységéért — mint Szent királyunk legelső hadjáratában. A Korona és a Kard ma a magva' sors Jelképe, bizonysága. Ezer év tesz. tanúvallomást a Korona fénye és a Kard ereje, mellett. Ezek tartottak meg a mnllban és ezek a szent, jelképek adják meg hitünkéi, bizalmunkat a jobb jövőben. ' r. — f* — AZ ANGOLOK DIEPPÉ-NÉL PARTRASZÁLLÁST KÍSÉRELTEK MEG Hősi halált halt Franco Vellan^Dsomsí A Kaukázusban tovább nyoninlnak előre a szövetséges csapatok A f>onvéd/>a&serefr genes if ar coliban ßlusiioita m eg a Ssov/et tíílörési kísérleteit Japán nem tűri a Szovjet ázsiai üdéiméit Ár angolszász kereskedelmi hajóhad kétharmada megsemmisült DIEPPÉMÉL. a La Manche-csatorna francia partján szerdára virradó éjszaka nagyobb angol egysegek szállottak part. ra, A német partvédő csapatok azonnal megkezdték az ellenség leküzdését. Az angol csapatok a megsemmisülésnek néznek elébe. Német katonai körök, amint Berlinből jelentik, egyelőre tartózkodnak az angol partraszállás méreteiről való nyilatkozattételtől és a német külügyminisztériumban kijelentették, hogy amig a partraszállás nagysága nem teljesen ismeretes, nem nyilatkoznak annak politikai Összefüggéseiről sem s többek között nem adhatnak választ arravonatkozólag sem, hogy vaj jon dye« angol partraszállás esetére van-e megállapodás a német és a francia kormány között az ellenség leküzdésére. Az angolok tehát kísérletet tesznek a második arcvonal megteremtésére, már az eddigi jelentésekből is kétségtelen azonban. hogy vállalkozásuk csúfos kudarcba fullad. Európa hadereje éberen őrködik a földrész épsége cs biztonsága felett s elhatározását és harci készségét semmi, féle ilyen próbálkozás nem ingathatja meg. Iondonnak és Washingtonnak azonban kényszerhelyzetében kétségbeesett vállalkozásokkal kell kísérleteznie. Éppen a dieppei partraszállás mutatja, hogy milyen kemény szavakat, szemrehányásokat hallhatott Churchill és az amerikai kiküldött Moszkvában és milyen nehéznek, válságosnak és a háború tovább folytatása szempontjából mennyire kétségbeesettnek találhatták a bolsevista vezetők „lelkiállapotát", hogy azonnal, a moszkvai megbeszélések befejezése után, amikor Churchill még Kairóban tárgyal, elindítottak néhány angol szállítóba jót. hogy megmutassák a szovjetnek az any- nyira követelt második arcvonal létesítésére irányuló szö^etségtsi elszántságukat. Az angol sajtónak a moszkvai megbe. szélesekről kiadott közléseiből, például a .J'imcs" együk megjegyzéséből megállapítható, hogy a szovjetben a leghatározottabb kétség kapott lábra. a második arcvona! felállításának elmaradása miatt. Azonban, —■ jegyzi meg az angol lap. — a Churchill és Roosevelt iránti bizalom Moszkvában .még nem tekinthető megrendültnek’ . Ennek a bizalomnak helyreállításáért küldték a dieppei partokra szerdára virradó éjszaka az angol katonákat. Vájjon komolyan gondolták- e Londonban, hogy ennek a kísérletnek ered ménye leszj A nyugati harcok idején, amikor Franciaország először még teljes haderejével s ezenkívül a belga és a hol. land hadsereg is ott állott az akkor minden különösebb akadály nélkül partra- szállő angol csapatok oldalán, a dünkir- chervi „dicsőséges visszavonulással“ végződött az angolok európai hadjárata. Most a körülmények végtelenül nehezebbek. Európa partjait véges-végig hatalmas erődök, harcokban kipróbált csapatok védik és Anglia nem számíthat más támogatásra, mint azoknak a belső elemek, nek reménytelen próbálkozására, akik hajlandók bőrüket a .britekért kockára tenni. Ilyenek pedig valószínűleg a régebben angol szövetségben álló államok területén is egyre kevesebben vannak, nem is beszélve arról, hogy a megszálló hatóságoknak minden eszköz a kezükben van arra. hogy az esetleges kísérleteket elnyomják. Számítottak e arra Londonban, hogy mi lesz a vállalkozás nyilvánvaló kudarca titán? Nem fog-e Moszkva bizalma mégjobban megrendülni, vagy azt hiszik az angolszász fővárosokban, hogy a Szovjet előtt nagyobbarányunak tudják feltüntetni a partraszállási kísérletet, mint amilyen az volt valóban? Egyébként minél nagyobb arányúnak látszik, a kísérlet, annál nagyobb lesz a kudarc és annál nagyobb lesz a kiábrándulás. Minden jel arra mutat tehát, hogy az angolszászok helyzete és á bolsevistákkal való szövetségük kohéziója annyira válságos, hogy minden kétségbeesett kísérletet meg kell kockáztatni. Vajasait cselekedni kell, akármit, ha az eredmény el is marad. * A KÖTÉPRELET most as angolszász aggodalmak legközelebbi tárgya. A németek kaukázusi előretörése kétségtelenül Irán, Irak és a Középkelet felé mutat, — írja a „Times". A háború főszintere mindinkább azok felé a területek felé tolódik, ahol ..brit csapatok állanak ört\‘. Minden mérfölddel — mondják aggódva Londonban — amivel a német csapatok közelebb jutnak a KaspL tenyérhez, növekszik a középkeleti angol erőket fenyegető veszedelem és ezzel együtt növekszik a szovjetorosz haderővel való együttműködés lehetősége Í3. Ilyen körülmények között — fejezi be fejtegetéseit a ,,Times“ — nem lehet habozás és félreértés a szükségessé váló cselekedetek fölött. A Közép-Keletről azonban nem jó hírek érkeznek Londonba. Szíriában egyre erősebb az angoleltenes hangulat. Amint a Stefanl- iroda Szmlrnán át jelenti, Aleppóban britellenes tüntetések voltak. A polgármester házát a tüntetők megrohamozták s a polgármesternek futásban kellett menedéket keresnie. A hatóságok több sziriai nacionalistát tartóztattak le és zártak gyűjtötábobba. Hasonló hírek érkeznek Damaszknszból is. Aleppó és Beyrouth között a vonatforgalmat csak nagyon nehezen tudják fenntartani a vasutasok közötti mozgalmak és a vasut- romholó cselekmények miatt. Palesztinában sem jobb a helyzet. Jeruzsálemben több hadi ipari üzem arab munkásai beszüntették a munkát. ßrthetö tehát, hogyha Churchill most Kairóban tárgyal és itt is, mint Moszkvában, igyekszik ment-ni, ami menthető. Az angol csapatokat az egyiptomi arcvonalra összpontosítják s a títefani-iroda isztanbuli jelentése alapján úgy tudják, hogy Irakban amerikai csapatok váltják fel az elszállított angolokat. Az egyiptomi helyzet megítélésért; vonatkozóan jellemző, bogy az angolok a Sznez-csatana déli részénél épitenek uj állásokat., * A KAUKÁZUSBAN a német és szövetséges csapatok, leküzdve az akadályokat, toKORONA ÉS KARD
