Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-02 / 174. szám
Í942- MUGÜ&Z7Ü& 2 ,‘W" 3 A magyar szellem igaz fiai minden időkben nemcsak honfitársaikhoz beszéltek, hanem Európához is Kállay Miklós miniszterelnök és Szinyei-Merse 3enő kultuszminiszter jelenlétében megnyilt a debreceni nyári egyetem Szűzbairdiiegy kü if öleli cs 590 magyar haligaló vési részi a debreceni nyári egyelem előadásain Debrecen,, augusztus 1. (MTI.) Szombaton délelőtt nagyszabású ünnepség keretében nyitották meg a debreceni nyári egyetem idei, 16-ik évfolyamát. A megnyitáson résztvett Kállai/ Miklós miniszterelnök is. aki mélyen- szántó előadást tjutott ..Európa és a magyarság“ cimmel. Kállai/ Miklós miniszterelnök feleségével együtt szombaton délelőtt gépkocsin érkezett a városba. A vármegyeházán Szilassy László, főispán, Rúzst} István'alispán és Kölcsey Sándor dr. polgármester fogadta. A miniszterelnök itt átszállt Debrecen városának hires ötösfogatára, és azon ment ki a Nagyerdőben lévő központi egyetemre. Az utcán hatalmas tömeg igen nagy lelkesedéssel és meleg szeretettel üdvözölte a miniszterelnököt. A központi egyetem díszudvarát zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság. Megjelent Szinyei-Merse Jenő vallás- és köz- oktatásügyi miniszter, aki hivatalosán megnyitotta a nyári egyetemet. Szinyci-Merse kulluszminiszfer: Az iff folyó munka hidverés a szomszéd és távolabbi népek és országok felé — Nagy és őszinte öröm tölt el, hogy mint az ország kulturális életének felelős vezetője hivatalos minőségemben külföldi es honi hallgatósághoz egyszerre szólhatok. — Régi szép hagyomány visszacsíllanását érzem ebben a tényben, mert a magyar szellem igazi fiai minden időben nemcsak honfitársaikhoz beszéltek, hanem Európához is, Európa minden jószándékii kuJturnemzeté- hez. Nem tartom véletlennek, hogy a világháború közepette is megtartjuk a nyári egyetem hagyományos előadásait. A magyarság keletközépeurópai szerepe tehát európai hivatásának teljesítése mindig két erőn nyugodott: karjának és szellemének erején. A magyar vitézség és müvelödésszellem összeforrott, egyesült erővel avatkozott bele ennek a földnek a dolgaiba. Különösen fontos, hogy mindezt éppen ma állapítsuk meg, midőn szövetségeseinkkel karöltve a világ egyik legnagyobb csatáját vívjuk. Nemcsak hon- védeink állnak helyt orosz mezőkön és vívják ki bajtársaink és barátaink egyre fokozódó elismerését, hanem itt Debrecenben meggyujtjuk a magyar szellem fáklyáját, hirül adjuk mindenkinek, hogy amint a magyar kard tevékeny részt vesz az uj 1 Európáért folyó áldozatos harcban, úgy a magyar szellem is résztvesz majd az uj Európa felépítésének ugyancsak gigászi müvében. A magyar szellemnek fontos küldetése volt, van és lesz kelet felé. A magyar az a keletközépeurópai nép, amely magáévá tette nyugat kultúráját anélkül, hogy eredeti lelkét, vitézségét és sajátságos szellemét elhagyt» volna. Hivatva van tehát arra, hogy küldetést töltsön be kelet felé,'példát mutasson a honi hűségre és egyúttal Európa szellemét sugározza. Megállja helyét most a népek nagy csatájában és meg fogja állni a béke küzdelmeiben is. — Külföldi vendégeink és barátaink ízelítőt kapnak ebben a városban és környékén az eredeti tiszta magyarságból. Gondoljanak arra, hogy ez a magyarság a tősgyökeres, a ml ősi talajunk, a mi erőink kútfeje. Ez a magyarság áll helyt a harctéren, ez a magyarság csatlakozott szivvel-élekkel az igazságosabb és emberségesebb uj Európa gondolatához. Ennek a magyarságnak erői és erényei fognak majd pótolhatatlan értéket jelentene az uj Európa életében. Ez a magyarság mindig hallatta szavát, elsőrangú erényének ismerte a hűséget, gondosan vigyázott életénél* legfőbb kincsére, szabadságára és függetlenségére, ugyanakkor mindig hajlandó volt a széles emberi e gy üt tmüködésre. —• A nyári egyetem gazdag programjából különösen két részt emelek ki. Egyik a kisebbségi eió’adások sorozata, amelyek ismét tauságot tesznek, hogy első szent királyunk intelme) alapján lő várijuk rendezni minden kisebbségünk sorsát. A második a sajtótanfolyam, amely a nagy megújhodást hirdeti, a magyar sajtó megtisztulását, a nagy nemzeti munkaterv keretébe való beilleszkedését és ezzel párhuzamosan a magyar újságírói read tekintélyének folytonos emelkedését. Kivánom, hogy külföldi v endégeink és barátaink érezzék jói magukat és vigyenek kedves emléket Hazájukba. Hirdessék mindenhol, hogy olyan néppel Ismerkedtek meg, amely az emberiség két nagy erényével: a vitézséggel és az eredeti kulturateremtésnek Istentől adott képességével rendelkezik. — Az itt folyó munka valójában hidverés a szomszéd és távolabbi népek és országok felé. Tudjuk és meggyőződésünk, hogy ha megismerik, egyúttal meg is szeretik népünket és országunkat és megértik a magyarságnak évszázadok óta vállalt és betöltött szerepét a Dunamcdenceben. Ezt a szerepet állandóan a szentistváni szellem hatotta át. Ez a szellem kapcsolt és kapcsol össze ma is bennünket hazánkban élő nemzetiségeinkkel. A debreceni nyári egyetemnek tehát egyik fontos célja az is, hogy a kisebbségi előadások sarozatában a hazánkban élő nemzetiségek életét és helyzetét megismertesse. A kultuszminiszter nagy tetszéssel fogadott beszéde után Kállay Miklós miniszterelnök tartotta meg a nyári egyetem első előadását ..Európa és a magyarsággal“ címmel. Kállay miniszterelnök a következőket mondotta előadásában: Kállay miniszterelnök: Soha mások nem voltunk és mások lenni nem akarunk, mint magyarok! — Amikor mi Idejöttünk. Európa határa, ha földrajzilag nem is, de valóságban valahol az Alpok nyugati nyúlványainál és Adria nyugati partjainál vonult. A magyarok honfoglalásának európai jelentősége sok más mellett az lett, hogy Szent István királyunk Európa keleti határait kitolta. Az államalkotás művészetében Európában egyaránt kiterjesztette ezt a határt országa keleti határáig, a Kárpátokig és a Duna alsófolyásáig. Ez volt Magyarország elsőrendű szerepe Európa sorsának kialakításában. A magyar erő és szilárdság betömte azt a rést, amelyen keresztül Európába uj veszélyek áramlottak és ezzel biztonságot teremtett Európában. Ez maga is elég lenne arra, hogy Európa népei ma különösen felfigyeljenek a több, mint ezer esztendős országra és még ősibb népére. Ma, amikor az uj Európa minden teher- próbát kiálló pilléreket keres, ott kell kereskednie, ahol a teherpróbák a lcgkomolyab- bak. De ez nem minden. Magyarország szeretje nem merült ki abban, hogy megállja a helyét és biztonságot teremt a bizonytalanság földjén. Szerepe az európai, a nyugati keresztény művelődés átvétele és kiterjesztése, majd megvédése is. A mi Európánkat ebben az értelemben bizonyosan a magyar nemzet mentette meg. Hazánk az egyedüli ország, amely teljesen magáévá tette nyugat korszerű értékeit, de nem úgy, hogy ridegen átvette, hanem saját egyéniségéhez hasonlítva teljesen átalakította, a maga értékeit is nagyon sokszor hozzáadta. Nem utánzója, gondolation csatlósa volt nyugatnak a magyarság, hanem egyenrangú hive, aki együtt munkált a nyugati nemzetekkel a közös célok és közös eszmények érdekében. Akármerre nézünk, mindig ugyanazt a tanulságot vonjuk le: mindenben résztvettünk, mindenhol ott voltunk, de kezünk alatt a legtávolabbról jött fonál is önkéntelenül a gyökeres magyarság stílusába sodródott. Európának nemcsak vívmányai, ismeretei, eszméi vannak benne a magyar fejlődésben, hanem maga az európai lélek is, az európa- tudat, az, hogy tágabb hazánkért tennünk kell valamit, hogy összetartózunk vele és nekünk Is az használ, ami őneki. Ha majd a győzelmes háború végén csakugyan megindul az uj Európa épitése, akkor nagy lesz a kelete azoknak a férfiaknak, akik századokon át előkészítették az európai testvériség gondolatát. Ha valaki akkor összegyűjti az európaiság igéit, a nagy gondolatokat, mondásokat és a nagy tettek elbeszélését, amelyek az uj Európához vezettek, elámul a világ, el fogunk ámulni mi, magyarok is; annyi lesz az uj ösvényen magyar elődeink lábanyoiua. — Amíg Európa fejlődött ezer év alatt és maga az európai lélek is, az mind benne van a magyarok kultúrájában és a magyar lélekben. Európai civilizációt mindig csak azoktól a nemzetektől kell tanulni, amelyeknek megadatott, hogy annakidején résztvegyc- nek ennek a civilizációnak kialakításában. Európaiaknak kell maradnunk. Múltúnk azt mutatta, hogy a puszták nemzete nem szerette a kis helyi szerepek fülledt levegőjét, hanem mindig széles ablakot tárt az egész világra és ebben a levegőben kétszeresen érezte a maga erejét és duzzadó egyéniségét, Rájött, hogy annál magyarabb, minél európaibb. — Európa kultúrája, idáig nagyban és egészben egységesen fejlődött. Most áll a nagy válaszúton, l»ogy fejlődésének ezt az egységét meg tudja-e őrizni. Ha ez egységet a kővetkező évek és évtizedek kialakítják. úgy nincs választásunk és előnyösen fog ezeréves európai lelkiségünk az uj európai lélekhez idomulni. Ha ez nem következik be, akkor a magyar hivatás: részt- venni barátainkkal együtt abban a küzdelemben, amely a jobb, emberibb, a magyarnak valóbb Európát kialakítja. Mert Európában való részvételünknek van még egy döntő tényezője, hogy soha mások nem voltunk és mások lenni nem akarunk, mint magyarok. A miniszterelnök előadását az ünnepség résztvevői igen nagy tetszéssel fogadták és igen melegen ünnepelték a miniszterelnököt. Ezután Flaclibarth Ernő egyetemi tanár a nyári egyetem keretében rendezett nemzeti* ségi tanfolyam céljait, Michelics Vid a saj- tótanfolyam célkitűzéseit, Pukanszki Béla egyetemi tanár pedig a németszakos tanárok továbbképzőtanfolyamának programját körvonalú/.! a. Kölcsey Sándor polgármester Debrecen város nevében üdvözölte a vendégeket és a nyári egyetem hallgatóságát, majd Han- kiss János egyetemi tanár zárószavaival és a Szózat eléneklésével ért véget az ünnepség. Kállay Miklós miniszterelnök az ünnepség befejezése után a nyári egyetem külföldi hall* gatósága közé ment és hosszasan barátságosan elbeszélgetett velük, majd az egyetem rektoránál tett látogatást. A miniszterelnök a kora délutáni órákban elutazott Debrecenből. . ' A nyári egyetem köretében rendezett nem* zetiségi tanfolyam megnyitó, előadását Pa- taky Tibor miniszterelnökségi államtitkár tar tóttá szombaton délben Szinyci-Merse Jeni) vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében. Az államtitkár előadásában ismertette nemzetiségi politikánk ala'pelreit. Hétsaázötven hallgatója van n debreceni nyári egyetemnek A debreceni nyári egyetemre eddig 13-2 olasz, 33 nemet, 15 bolgár, 46 szlovákiai magyar, 4 spanyol, 3 japán, 3 szlovák, 3 por.fugái, 1 svájci, 1 arab, 370 belföldi és 220 debreceni hallgató jelentkezett. A pályaudvaron a vezetőség Hanlriss János dr. egyetemi tanár a nyári egyetem igazgatójának vezetésével fogadta a Hallgatókat. A város nevében Zöld József dr. polgármesterhelyettes mondott üdvözlő beszédet. Ma lesz a soproni szabadegyetem ünnepélyes megnyitása Sopron, aug. 1. (MTI.) A Műegyetem bánya- és erdőmérnöki karának termeiben szombaton kezdték meg nagy érdeklődés mellett a nyáriegyetem előadásait. A nyáriegyetem ünnepélyes megnyitása egyébként vasárnap lesz. Az ünnepélyes megnyitáson a kormányt Fáy István vallás- és közoktatásügyi államtitkár képviseli. Egyetem mozgóban ma utolsó nap;-'«'I ;■ Ma d. c. T9P1IN1 mu folnay Klári, Jávor Pál, Kiss Ferenc órakor: Toprini nász. Holnap premiere: HAMIS PEIMZ Theodor Loos izgalmas bűnügyi film-regénye. Egy nemzetközi pénzbamisitó banda üzelmei. A német bűnügyi rendőrség egyik legérdekesebb esete filmen. A bűnözők és a rendőrség lélegzetelállító harca három országon át. Meţşyvenkileiic bányász sujfóIégkifÖrés következtéi}éti életéi vesztette a tokodi széli* bányában Budapest, aug. 1. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Salgótarjáni Kőszén bánva Rt. tokodi bányászatában pénteken délután váratlan sujtólég-kítörés lóriéul, amelynek követke»- lében a bányában 44 munkás meghalt. A kórházba szállított súlyos: sebesültek közül szombaton reggel további 5 meghalt. Egy súlyos és több könnyebb sebesült fekszik még a kórházba u. Az illetékes hatóságok még péntexm délután kiszálltak a hely sziliére. A vizsgálat folyamatban van. A bányának a robbanás tál nem érintett területén, a munka fennakadás nélkül folyik. A kötelességük teljesítése közben életüket vesztett munkások temetésén a kormány is résztvesz. Az áldozniuk családtagjairól megfelelő gondoskodás történik. Áldozzon minden magyar kegyeletiem » munka balottai emlékének. Kormányzó Urunk részvéttáviráta \ itéz nagybányai Horthy Miklós. Magyar- ország kormányzója a tokodi bányaszerencsétlenség alkalmából az alábbi táviratban fejezte ki részvétét: A Salgótarjáni Köszénbánya Bt. tokodi bányatelep igazgatóságának ,,_i Kormányzó ur Őföméltósága nagy sajnálattal értesült a szerencsétlenségről, amely uz ottani bányában bánylcgrobbanás kövei- kéziében 49 bányász halálát, é$ többek megsebesülését okozta. Őföméltósága a bányavállalatnak és a szerencsétlenül járlak családjainak meleg részvété! fejezte ki. FRAY, a kabinetiroda főnöke,Kállay Miklós miniszterelnök a tokodi bá- nyaszerencsétlenséggeli kapcsolatba# az alábbi táviratot intézte az igazgatósághoz: ..Mély megdöbbenéssel értesülök a tokodi bányában bekövetkezett súlyos szerencsétlenségről. Kérem az igazgatóságot, fogadja tnietá a magam, mind a ni. kir. kormány nevében igaz, mély részvétem kifejezéséi és tolmácsolja mindazoknak, akiknek hozzátartozói köie- lességteljesités közben a bányában háláinkat lelték.-KÁLLAY, minisztereinek.“ /
