Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-15 / 185. szám

1942. AUGVSZTUS 15 Mível győzzük le az orosz Ml támadását? Oroszországban télen hónapokon keresetűi) 30—40 fok hideg uralkodik, hófúvásokkal és hátaim as szelekkel' váltakozva. Az orosz nép. az évszázadok folyamán kitanulta, hogyan lehet védekezni a tél kegyetlensége ellen. Ha oroszokat látunk leli öltözetben, önkénytele- nül az a véleményünk, hogy ruhájuk nagyon rosszul szabott s a bundájuk esetlenül nagy. Pedig, a hideg«eHon való védekezésnek legeéí- »zerirbb módja is a bő, laza öltözködés. A test felmeiegiti a levegőt maga kör®, «z .a meleg levegő megreked a ruha redőiben és, védő meleg réteget létesít a test körüli. Mi­nél több ráncban van a ruha rajtunk, annál melegebb. Fokozza a ruha melegségét az, ha a nyílások körül — kézfejnél, nyaknál, lábnál — beszűkül, tehát nem engedi, hogy a meleg levegő kihúzódjék a. ruhából. Milyen legyen tehát, az öltözködés? Az alsóruha legyen bő, likaesos, puha anyagból, kötött vagy horgolt, esetleg lazán szót. A .merev, kemény vászon nem melegít. Kiszorítva a testen sehol sem legyen, mert akkor a vérkeringést akadályoz­za, főleg tehát a kéz és lábfejnél ne legyen szoros. A felsőruha is legyen puha, ritka szö­vésű, ne szorítson sehol. Jó, ha a nyak jó magasan gonbolódik, a kabátujjak és a nad" rágszárak csuklónál, illetve lx>kánál beszű­külnek. Fekőkabátnak legmegfelelőbb a bun­da, belül prémmel, mert itt is a szőrzet kö­zött . megreked a levegő és felmeiegiti a tes­tet, A prém fölé legmegfelelőbb, ha szél és esőálló vitorlavászon kerül. Ez nem engedi áthatolni a szelet, tehát a test által felmele­gedett levegő nem távozhatik el, a test nem tud lehűlni. szózatában, ezt hangsúlyozzák a közeli na­pokban megjelenő hivatalos falragaszok is. Nem jár el hekgesen az, aki felesleges téli 'hol­mived rendelkezik ugyan, de nem ad belőle a honvédségnek, hanem kHebb-nagyobb pénz­összeg adományozása után úgy véli, hogy most már eleget tett Hasa fias kötelessé gyének. A téli ruhagyűjtő akciónak elsősorban téli ruhára van szüksége. Mint a Főméltóságu Asszony rádiószóza­tában bejelentette, későbbi időpontban téli ruha-segélyakció (pónzgyüjtés), valamint a hadiárvák neveltetése érdekében is külön ak­ció fog megindulni. Pillanatnyilag azonban a legsürgősebb feladat, hogy a' nyersanyagne­hézségeket IcMzdjük, minél sürgősebben, mi­nél több téliruhát nyújthassunk katonáink­nak. ,iMl örömmel várjuk Budapestre érkező t. Vendégeinket. A fej védéséhez legalkalmasabb a szőrrel bélelt sapka vagy kucsma. Minél többet fed­jen el a fejből, csak éppen a legszükségesebb rész maradjon szabadon, szem, fül, orrnyila­sok. 1914—18-ban sok hósapkát kötöttek, de az akkori típusa hósapka csak abban az eset­ben használható, ha külső szél- és vizhatllan réteggel borítjuk. Ne legyen ennek a sapká­nak redője, gyűrődése, mert a hó megfekszik benne, megolvad,, jéggé fagy és nagyobb kárt okozhat, mint amennyi meleget tárolna. A sapkának legmegfelelőbb a jó, belül vagy kí­vül belül prémes kucsma, fülig behúzva. Bő legyen, ne feszüljön, ne szorítsa a fejet. A kesztyű bő legyen, egy- vágj' kétujjas, prémmel bélelt, kívül vízhatlan vászonnal fe­dett. A szűk kesztyű rosszabb, mint a mezte­len kéz, mert rí szőrit ja a hajszálereket a bőrben, a bőr lehűl és hamar megfagy. A megfagyásnak az oka az, hogy az érző ide­gek ingerlékenysége a hideg következtében alászáll, igv nemcsak a hideg, hanem a ta­pintó és fájdalomérzés is tompul, tehát nem védekezik a szervezet a lehűlés ellen, mert hiszen már nem érzi azt. Lábbelinek egyedül alkalmas a bő csizma, bőrből vagy még inkább nemezből. Ugyanis n nemez még rosszabb hővezető. Fontos, hogy a, csizma jó néhány számmal! nagyobb legyen, ne tudjon feszülni sehol, a csizma és a test között levő részt pedig lazán ki kell töltem ptdkfl ruhaneművel. Emlékünkben van még az első világháború, melynek első telén igen •ok katonának lába fagyott el, mert a bakancs szűk volt és a lábszárvédőt feszesre csavar­ták. • Nein' tudjuk, hogy mekkora tél következik ránk és sok magyarnak kel! kint őriznie az országot. Ezért kötelességünk, hogy már most megszervezzük a téiiruha-akeiót és ésszerűen, fi. szükséghez mérten, de a szükséget bősége­sen fedezve, teremtsük eiő katonáinknak a meleg ruházatot. A fenti tájékoztatás félreérthetetlenül el­árulja, hogy a harctéren küzdő honvédetek­nek elsősorban meleg ruházati cikkekre és téli felszerelésre lesz szükségük a második hábo­rús télen. a He m x e ti lilníiit mellet! Hogyan lehet gafe on ave 1 cmag© t beszerezni ? Budapest, augusztus 14. (MTI) A vető­magvak, buza, rozs, árpa, zab beszerzési módját és lehetőségeit az 1942. évi termésű gabona cséplése, számbavétele, őrlése, vala­mint az 1942—43. évi gabona- és lisztfor- galom szabályozása tárgyában kiadott 3600- 1942. M. E. számú kormányrendelet (meg­jelent a Budapesti' Közlöny 1942. évi junius hó 11-iki számában) 36. §-a szabályozza. A rendelet értelmében, a gabonatermésből első­sorban a vetőmagszükségletet kell biztosí­tani. Az a' gazda, alcímek volt ugyan termé­se, de az minőségénél fogva nem alkalmas, terményét ugyanolyan mennyiségű és azonos nemű gabonavetömagra más gazdával kicse­rélheti. A vetőmagot szolgáltató gazda a buda­pesti m. kir. vetőmag vizsgáló intézet előírá­sainak megfelelő, így legalább 98%-os tisz­taságú. 96%-os csiraképességü és legfeljebb 0.2% idegenmagtartalmu buza, rozs, őszi árpa vetőmagért métermázsánként 2' pengő felár felszámítására jogosult. Az a gazda, akinek vetőmag céljára szükséges gabonája sem termett meg, vagy vetőmagszükségletét csere utján sem tudja fedezni, a községi elöljáróság (polgármester) igazolványa alap­ján a Hombártól vásárolhat vetőmagot. Eb. ben az esetben a 2 pengő felárat felszámí­tani nem lehet, csupán a Hombár-bizomá­nyos jutaléka címén kell mázsánként 1 pengőt fizetni. A nemesitő gazdaságtól történő közvetlen beszerzésnél az alapáron felül mázsánként 12 pengő felárat kell fizetni A minőségi vetőmag-akciónál viszont eredeti nemesitett vetőmagot, birtoknagyságra való tekintet nélkül az a gazda kaphat, aki a m. kir. Növénytermelési Hivatalnál a tovább', szapo­rításra nézve szerződést, köt. Az igénylést a búzánál,,, rozsnál és őszi árpánál legkésőbb szeptember hó 1-ig közvetlenül nevezett hi­vatalnál (Budapest, Vámház-körut 2) kell bejelenteni. A minőségi akció keretében utántermesz- tett vetőmagot is lehet beszerezni. Ínséges vetőmagakcióban készpénzbefizetés ellené, ben kiutalás utján a földművelésügyi mi­nisztertől csak az a gazda kaphat vetőma­got, aki községi elöljárósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy olyan elemi kórt szenvedett, amelynek következtében vetésre alkalmas'' terméssel sem rendelkezik és vetőmag szűk. ségletét sem csere utján, sem a Hombártól való vásárlással nem tudja beszerezni. Azt ilyen vetőmag kiutalására vonatkozó igény­léseket az illetékes m. kir. vármegyei gaz­dasági felügyelőségnél kell bejelenteni. A gazdáknak saját érdekük, hogy a most közölt útmutatás alapján járjanak el. Sok munka- és Időmegtakarítást jelent ugyanis, ha ma minden gazda a közvetrenül illetékes szervhez fordul sérelmével. A fekete és a fehér Afrika Amikor Észak-flfrika még Európához tartozott A gyűjtésnek célja tehát elsősorban olyan anyagok és ruházati cikkek megszerzése Szov- jet-Oroszors,tágban harcoló katonáink részére, amelyek ma a háborús nyersanyaghiátiy miatt nem vásárolhatók. meg. A télirulmgyüjtő ak­ció célja tehát nem pénzgyüjUf, hanem anyaggyűjtés. A téli ruhaakció tehát nem pénzt, hanem a pénznél sokkal nagyobb ér­tékű nyersanyagot és ruházati cikket gyűjt. Erre mutatott rá a Főméltóságu Asszony Fehér Afrika? Nem, nem gyarmatpoliti­kai kérdésről, vagy mondjuk azokról az élet­feltételekről van szó, melyeket a fekete földrész a fehér embernek manapság nyújt, hanem szó szerint a fehér Afrikáról: Afrika északi harmada, a Szahara, Szudán, Egyip­tom és a Földközi-tenger egész partvidéke valamikor kizárólag fehérektől lakott terű. let volt. Észak-Afrika valamikor és aránylag nem in olyan régen, szorosan Európához tartozott., állapította meg Fischer professzor, a Kaiser Wilhelm-társaság berlini antropológiai inté­zetének igazgatója egy nemrég tartott elő­adáson és állítása mellett egész sor meg­dönthetetlennek látszó tudományos érvét so­rakoztatott fel. — Amint Észak-Afrika kétségtelenül ki­mutatható módon növény- és állattanilag, éppen úgy embertanilag is szorosan Dél. Európához tartozik — kezdte meg Fischer professzor előadását. A Fehér-Afrika népei ma már sok idegen vérrel keveredve ugyan, de kétségtelenül a Szahara egykor nagyon termékeny területén élő európai emberfaj utódai. A legutóbbi évek kutatásai, legfőkép­pen pedig az algíri francia régészek kuta­tásai azt bizonyítják, hogy Észak-Afrikát egészen a Szahara déli részéig a kökorban olyan emberek lakták, akiknek kőeszközei nagyon közeli rokonságban voltak a Spa­nyolországban, Franciaországban, Olaszor­szágban, sőt Németországban és az északi államokban élő kőkori ember szerszámaival. Éppen úgy, mint Európában a Szaharából származó régészeti leletekben is világos kü­lönbségét lehet korai, középső és késő kő­korszak között tenni. Még nyomosabb az embertani bizenyiték. A Szaharában talált csontváz maradványok — még pedig nem is szórványos darabok, hanem számos tömegsírból előkerült leletek — antropológiai szempontból teljesen egyez­nek Észak-Európa késői középkori lakójá­nak, az úgynevezett erimagnoni embernek embertani adataival. Fischer professzor a spanyol kormány hozzájárulásával a Kanári­szigetek katonai szolgálatra behívott fér­fiam is végzett antropológiai méréseket és legnagyobb csodálkozására meg kellett álla­pítania, hogy az ott gyűjtött adatai a Né­metországban még ma tömegesen található fali-típussal mutatnak szembeszökő rokon­ságot, Az Atlasz-hegység vidékén élő Intel­ligens berberek koponyaalkata ezzel szem­ben ismét a Cro-Magnon fajra utál. A Szahara elsivatagosodásának kérdésére sem nehéz ma már a feleletet megadni. A felelősség legnagyobb részét az ott élő né­pek viselik, akik a földművelés kiterjeszté­sében túl messze mentek és az egykori er­dőket kitisztították. A karthágóiak idejében a Szaharának er­dőkben még meglehetősen gazdagnak kellett lennie, mert amint az ókori történelemből tudjuk, akkor még nagy elefántcsordák éltek a Szaharában. Az erdők kipuszţitâsân kívül Afrika elsivatagosodásában nagy szerepet játszott az északi határhegységek hóban való gazdagságának visszafejlődése is, mert ezek a hegységek sok vizet szolgáltattak a Szaharának. A rómaiak idejében a nubiaiak a már az­előtt is részletesen szabályozott vizjogot nagy gonddal tovább fejlesztették, tehát még bőven volt vizük. Ezek a vízjogi intéz­kedések nemcsak latin, hanem berber nyel­ven is fennmaradtak az utókorra. — A tudomány feladata most már csak az — fejezte be előadását Fischer professzor —, hogy azon az utón, melyet ezek a bizo­nyítékok mutatnak, tovább menjen, különö­sen pedig az, hogy amig a Szahara-vasut megépítése és a civilizáció várható gyors elterjedése az eddig majdnem egészen isme­retlen nomád törzsek nyelvét megmentse az utókor számára., A nyelvtudomány Európa őskorának történetére vonatkozólag máskép­pen hozzá nem férhető, tehát felbecsülhetet­len adatokat szolgáltathat, ennek a? adós­ságnak lerovásához azonban nyomban hozzá kell kezdenie, mert néhány év múlva már jóvátehetetlenül késő lesz. (MN) rHunkdcson megkötötték az első - távházasságot Munkács, aug. 14. (MTI) Csütörtökön kötötték az első távházasságot. Martin Mar­git és Czuppon Gergely nagykőrösi szárma­zású honvéd esküdött. A távollévő vőlegényt az esküvön, amelyen a honvédség és a város is képviseltette magát, fénykép és egy hon­védsapka jelképezte. Vf&yáza+ ? zák. Ügyeljen, mert minden tablettán a „DARMOL“ szónak és T alakú bevágás­nak kell lenni. Kimondottan eredeti csomagban kérje. csssa \ salgólarjáni bányászok — Iionvédeinlkérl SALGÓTARJÁN, aug. 14. (MTI) A rinta- saJgótarjáni bányákban dolgozó bányászok és alkalmazottak 5000 pengőt ajánlottak tál a Főméltóságu Asszony segélyakciójára. Given magyar levcnlc utazik Bulgáriába Budapest, augusztus 14. (MTI) Mint a levente-hírközpont jelenti, augusztus 15-ém 50 magyar levente utazik Bulgáriába három­hetes tartózkodásra. ■ A magyar leventék 10 napot Várnában töltenek el ier cntefcáborbaa, 10 napig pedig Bulgária vidékeit utazzák ba. Szófiában 3 napig tartózkodnak, és a szófiai színházban eredeti magyar népi játékokat mutatnak be. A magyar csapat kétharmad része iskolánkivüli levente, égj harmadrésze pedig középiskolás. Bulgáriából augusztus 20-án 50 branics (levente) érkezik Buda­pestre a leventeintézmény vendégeként. A Baross Női Tábor — hon vf.deinkért Kolozsvár, augusztus 14. A Baross Női. Tábor augusztus 20-án, István király napjás délután 5 órakor műsoros Szent István em­lékünnepélyt rendez honvédetek téli ruha- segély akciója javára. A gazdag müsom emlékünnepélyt a Baross Női Tábor a Má­tyás Király Diákházban rendezi meg. Sze­replői a kolozsvári Nemzeti Szinház legjobb előadói és művészei. MIÉffiT gpg Mac ezs • lapoz az HIRDESSEK “ M ORSZÁG EGÉSZ 4 KELETI § VEVÖKÉPES KO­DiSAGBAN fi ZÖNSEGE olvassa

Next

/
Thumbnails
Contents