Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-05 / 150. szám
1942* J V £ 1 V S S A raieucjyarois: és a Tavoikelel Előadás Körösi Csorna Sándorról a római keleti intézetben Róma, julius 4. Bendefy László dr., a jeles tudós és kutató „(Ili ungherosc e l'es- tremo Oriente: sciţi, unni, unghcrcsi". (A magyarok és a Távol-Kelet: szkíták, hunok és magyarok) cimmel érdekes clasznyelvü előadást tartott a római keleti intézetben (Istituto Italiano per il Media ed Estremo Oriente). Bendefy Lászlónak — mint ismeretes — „Gyerctyán fejedelem országa“ cimmel a magyar sajtóban és a tudományos világban nagy érdeklődést keltett müve került a könyvpiacra, s ebben a középkori kaukázusi Magyarországról ir és logikus érvekkel bizonyítja, hogy a XI. század végén a magyarság egyidőben három államot alkotott: az Uraiban, a Kaukázusban és a Duna-Tisza közén. Az előadáson, amely ott zajlott le a római keleti intézet: a Palazzo Brancaccio (Brancaceió-palota) díszes nagy előadótermében, hivatalos magyar részről megjelent Luttor Ferenc dr., apostoli protono- tarius, a vatikáni követség kánonjogi tanácsosa, Huszka István sajtófőnök, Páll Antal dr. kulturális attasé, Genthon István dr., a Római Magyar Intézet igazgatója, olasz részről pedig Giovanni Gentile szenátorral, a római keleti intézet elnökével az élén ott volt az olasz tudományos világ szine-java. Az előadót az intézet részéről Tucci professzor, az intézet igazgatója, az Olasz Királyi Akadémia tagja, a kiváló Tibet-kutató köszöntötte, s mutatta be az előkelő olasz hallgatóságnak, meleg szavakkal méltatva eddigi működését. Bendefy megköszönte Tucci professzornak az üdvözlést, kiemelve az európai hirü olasz tudósnak irántunk- való barátságát, s megemlítve, hogy a közelmúltban éppen Tucci professzor tartott előadást a kolozsvári egyetemen Körösi Csorna Sándorról, a nagy magyar Azsia-kutató halálának 100. évfordulója alkalmából. Bendefy ezután belekezdett előadásába, amelynek elején Körösi Csorna Sándor küzdelmes és áldozatos életét, s a nemzetközi tudományosság gazdagító munkáját méltatta. Előadását vetitett képekkel kisérte, S amikor a vásznon feltűnt Körösi Csorna Sándor képe, a nagyszámú hallgatóság zajos tapssal fogadta. Előadása további részében Bendefy a szkiták, hunok, magyarok kapcsolatait s összefüggését vizsgálta és bizonyította. — A mult század kutatásai — mondotta — őstörténetünk finn-ugor vonatkozásainak kedveztek. Ez a század a hun hagyományok újjá érték elésé vei kezdődött, amit a magyar történet-tudomány kiváló tudósa* H6ma.it Bálint végzett el. Ma száz és száz bizonyítékkal a kezünkben bátran valljuk: ezer és ezer szál fűz bennünket Kelethez, a hunokon és szkítákon keresztül. Ez a kapcsolat uj feladatokat ró reánk. Szokás volt a hun- és szkíta-kérdést olyasformán elintézni, hogy azt mondták: a hun és szkíta népnevek ugyan, de olyasforma gyűjtőnevek, mint a „barimris“ is, amelybe beleértettek minden, a müveit Nyugat szemében Ismeretlen és műveletlen népet. Ez az állítás nem lehet igaz! Az előadást a közönség nagy tetszéssel fogadta. CAPITOL-mozgó: Miért? Fősz.: Páger, itu- ráti. Előadások kezdete szombat, vasár- és ünnepnapokon 3 órakor, hétköznap d. a. 5 órakor. EDlSON-rnozgó: .Száguldó fantom. Fősz.: Rex a csodaló, Ken Maylard az amerikai cowboy-király. Előadások kezdete hétköznap 5, 7, 9. Vasárnap 3, 5, 7, 9. EGYJÖTEM-mozgó: Nincsenek véletlenek. Fősz.: Szombathelyi Blanka, Turay Ida, Szilassy László. Ezenkívül: A legújabb Ma gyár- és Ufa-hiradó: Kállay miniszterei nők Erdélyben, uj Walt Disney színes film: Hollywoodi képeskönyv. Vasárnap d. e. 11 órakor: Uz Bence. RIO-mozgó: Európa nem válaszol. Fősz.: Tasnády Mária, Kiss Ferenc, Petrovich, Vaszary, Vasárnap d. e. 11 órakor: Matiné. Előadások kezdete 3, 5, 7 és 9 órakor. ROYAL-mozgó: LeAnyálmok. Fősz.: Abda Valii. Előadások kezdete fél 6, tét 8, fél 10 órakor. Szombaton és vasárnap fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. XJRANIA-mozgó: OroszlânkoJyknî». Fősz.: Mathias Wicmann, Andrews Eagéhnann. Carsta Löck. Vasárnap d. e. fél 12 órakor: Matiné. Előadások kezdete hétköznapokon 5 órától, szombat és vasárnap 3 órától. A kolozsvári Kolozsvár, julius 4. A várostól mintegy hét kilométer távolságban, a hegyek között vannak azok a mélykutak, amelyek Kolozsvár százhúszezer lakójának mindennapi élet- szükségletéhez szükséges vizet szolgáltatják. A kutak vize természetes állapotban, összetétel, tisztaság és keménységi fok szempontjából egyike a legkitűnőbb ivóvizeknek, de ipari és más célú felhasználás céljaira is a legalkalmasabb. A közegészség- ügyi intézmények állandó ellenőrzéssel vigyáznak a víz bakterológiai tisztaságára, a városi vizmüvek pedig gondoskodnak arról, hogy ez a kitűnő s nélkülözhetetlen folyadék zavartalanul és kellő mennyiségben jusson a fogyasztókhoz, legyen mindig elég belőle százhúszezer ember szomjának oltására, tisztálkodásához, főzéshez, legyen elég viz a gyárüzemek részére, a tűzoltáshoz, kertek öntözéséhez s a nagyvárbs porának lekötéséhez. Százhuszonöt kilométer hosszú csővezeték — Kolozsvár alatt A földbe beásva százhuszonöt km. hosszú csővezetékhálózat ágazik szerte e nagykiter- jedésü város alatt. Ezek vezetik el a legtávolabbi pontokig a sokmillió köbméter mennyiségű vizet, amely az úgynevezett fő- csövekből kiágazó vékonyabb csöveken jut el a lakásokba, a fürdőszobákba, a nyilvános kutakhoz, üzemekhez és intézményekhez. Le a pincékbe és fel a legmagasabb emeletekre. Villany- és vizturbinás hajtású gépek szivattyúzzák és nyomják a csőhálózatba a kutak vizét. A város különböző pontjain levő tartályokban összegyűjtött vízmennyiséggel biztosítják a vezetékek egyenletes nyomását és a város vízszükségletének ellátását. \ Jóllehet, a bekapcsolások száma állandóan növekedik és az utóbbi időben sok korszerű íürdöberendezést létesítettek, különösen ipari üzemekben, azoakivüi a közkutax számát is szaporították, a vízszolgáltatásban zavarok nem mutatkoznak, sőt a nagy- fontosságú üzem állandóan tökéletesedik. Szükség esetén jelenlegi állapotában is el tudna látni félszázezerrel nagyobb lélekszámú várost is. Az üzem állandó fejlődésben van. Megfeszített erővel folynak a munkálatok, hogy a közelmúlt nyomait eltüntessék, a hibákat kijavítsák és rendet teremtsenek abban a zűrzavarban, amelyet hozzánemértők követtek cl. A munka nagyságát csak akkor érthetjük meg, ha minden részletében megismerjük azt a nagy tervezetet, amelyet az üzem Mérnöki osztálya két év óta készít és amelynek megvalósításához tizenötért munkára van szükség, öt év szükséges legalább a legszükségesebb munkák elvégzéséhez is. Ezeket a feltétlenül megvalósítandó munkákat már meg is kezdték és gyorsított ütemben folytatják. Az elmúlt rendszer hibái A románok egyáltalán nem voltak tekintettel arra, hogy a közmüveket a városfejlesztési tervvel összhangban fejlesszék. Kapkodó és rendszertelen városvezető politikájuk ittmaradt következményeit eltakarítani, a bajokat orvosolni csak nagy áldozatokkal és munkával lehet. A vizmüvek szempontjából például a legnagyobb bajokat idézték fel azáltal, hogy egész városrészek épültek fel és nem gondoskodtak annak ivóvízzel való ellátásáról, sem pedig csatornázásáról. A vasútállomás körüli negyedet, a Nádaspatak felé elterülő, a Törökvágás felé, a Rá- kóczi-ut mentén, valamint az alsóvárosban, le a szamosfalvi határig a város majdnem feleterületét — mondhatni — teljesen ellátatlanul hagyták. Különösen a csatornahálózat kiépítését hanyagolták el. Alig nyolcvan kilométer hosszúságú csatorna hálózata vau a városnak, holott annak háromszorosára volna szükség. Azok a csatornák, amelyeket a románok építettek, rosszul méretezettek. A felgyülemlő szennyvizet különösen esőzések idején nem tudják levezetni, ezért állandóan eltömödnek, áradások keletkeznek. Az áradások elöntik az úttestet, gyalogjárót, a tulajdonosok telkeit, a pincéket, kerteket a ezzel nagy magán- és közkárokat okoznak. Főgyűjtő csatornákat kell építeni és pótolni kell a hiányokat különösen a kültelkeken. A legnagyobb feladatot az alsóváros csatornázási munkálatainak elvégzése rója a vizmüvek mérnöki osztályára. Ez a városrész nagyon alacsony felvésü, sok helyen mélyebben fekszik a Szamos medrénél is s emiatt a szennyvíz levezetése nagyon bonyolult. Meg kell jegyezni, hogy a Szamos vizébe *— a város belső területén — nem szabad a szennyvizet bevezetni. A románok egyáltalán nem gondoskodtak a régi, egyes helyeken már ötven esztendős csatornák karbantartásáról s nem vezettek rendszeres nyíl ván tartást az elvégzett munkálatokról. Emiatt, nincsenek meg a szükséges tájékoztató, statisztikai adatok, ezek pótlása fáradságos. és nagy, munkát igényelt. A vizmüvek vezetősége ezeket a hiányokat pótolta. Állandóan folynak a . munkálatok és sorjába építik ki a vezeték és csatornahálózatot, különösen a külvárosok negyedeiben. Legújabban a Rákóczi-ut környékén és a Csermalom- és Téglás utcák táján készült cl több utca csatorna hálózata. Parlagon heverő gépek és műszerek A románok nagyon sok korszerű gépet és műszert rendeltek Németországból és a budapesti Ganz-gyárból, ezeket a gépeket azonban nem építették be, becsomagolva állottak a raktárakban. Évszámra hevertek érintetlenül, míg a mi szakembereink számba- vehették, rendbeszedték és üzembehelyezték. Csak akkor derült ki, hogy a románok ezeknek a gépeknek a vételárát nem fizették ki. A többmillió lej összeget kitevő adósságot az üzemnek kellett kifizetnie. Az uj gépek beállítása tökéletesítette az üzemet, termelőképessége megnövekedett, ez azonban koránt sem elégséges, sok újabb rendezést kell beépíteni s üzembehelyezni, hogy az üzem teljesen korszerű legyen. Most van folyamatban egy teljesen uj rendszerű jelzőkészülék beépítése. Ezzel a berendezéssel a központból állandóan ellenőrizni lehet a termelt és fogyasztott vízmennyiséget. A berendezés kü lönben hazánkban az első ilyen űzőmbe helyezett készülék lesz. Európában eddig még csak a legnagyobb városokban van ehhez ha sonló. A városi vizmüvek vezetését egyébként elsőrendű szakemberek végzik és teljes odaadással dolgoznak azon, hogy az üzem mintaszerűen töltse be rendeltetését és a város polgárainak minél kevesebb pénzébe kerüljön. A kolozsvári viz nemcsak a legjobb, hanem a — legolcsóbb is Hivatalos statisztikai adatokból meggyőződhetünk arról, hogy a kolozsvári viz nemesek jobb az összes városok vizénél, hanem a legolcsóbb is. Az üzem önmagát tartja fenn. Nem terheli ;■ városi költségvetést, fenntartása költségét tehát nem közndózás utján biztosítják. Mint minden üzem ez Is csak előre, elkészített költségvetéssel dolgoz- hatik, ezért kellett a termelt vízmennyiség fogyasztási árát olyan rendszer szerint megállapítani, amely biztosítja a költségvetés realitását. Mint a legtöbb bel- és külföldi városban a kolozsvári vízmű is szilárd és tárgyilagos árrendszert, úgynevezett átalányrendszert alkalmaz, F.z biztos alapot ad, amelyre fel lehet építeni egy olyan hatalmas üzem-menetet, amely állandóan tét-háromszáz munkást és hetven tisztviselőt foglalkoztat, azonkívül időszaki és vállalati munkák utján évenként még többszáz más embernek is jövedelmet biztosit. Az átalány- rendszer mindenen túl szociális is, mert prog jjj ressziv. A lakószobák száma szerint, mindenkinek hoz^á kell járulni, viszont a többletfogyasztást csak a tényleg többletfogyasztó fizeti meg. Minden vonatkozásban az üzem gondosan vigyáz a fogyasztók érdekeire és teljesen indokolatlanok azok a panaszok, amelyek olykor elhangzanak ellőne, rendesen azok részéről, akik mindig és mindent csak kritizálni szeretnek és mindennel elégedetlenkednek, de soha a dolgok lényegét megérteni nem. akárják. Ilyen kérdés például a vízmérő érák ügye. Ezek a vízfogyasztást mérő szerkezetek tulajdonképpen érzékeny és finom műszerek, áruk elég tetemes és azt természetesen a fogyasztóknak kell megfizetnie. Az órák karbantartása viszont az üzemet terheli. Az elmúlt, szigorú télen a fagy hétszáz órát tett tönkre. Kijavításukat csak különlegese^ képzett, drágán fizetett műszerészek tudják elvégezni. Az anyaghiány, a beszerzési nehézségek, a hitelesítési, a kies beszerelési dijak mind az üzemet terhelik. Ezeket az üzem egy összegben előre kifizeti és csak két év alatt, részletekben hajtja be. tehát a kamat és a munkadijakból keletkezet veszteségeket is viseli. Ugyanígy van ez a többi, fogyasztók számára elvégzett munkálatoknál is. A fogyasztóktól beszedett karbantartási dijak még a kamatokat sem fedezik. Köbméterenként huszonöt fillért fizet a kolozsvári fogyasr.tóközönség a vízért és ez az ár minden más városénál jóval olcsóbb. Egy év óta; folynak már a munkálatok annak érdekében, hogy az Uzcmfejlrsztés és a fentebb elmondott nagyobbszabásu munkálatok elvégzésének feladatát összhangba hozzák a fogyasztók érdekeivel és a legmegfelelőbb megoldást megtalálják. Az üzem a jelenlegi rendkívüli viszonyok között Is teljes mértékben teljesíti rendeltetését és arra törekszik, hogy a fogyasztók minden jogos kívánságát kielégítse. Leggyorsabban siet orvosolni az esetleg felmerült panaszokat, emberei állandóan bejárják a várost és ellenőrzik a vízszolgáltatás zavartalanságát. KácSársegédek állandó munkára kb. heti JSG— pengő keresettel somsaira felvétetnek. Lakásról és élelmezéstől gondoskodom. Útiköltséget megtérítem. Faragó Gyula kádármester. Kecskemét, Klapka-u. 22. sz. A fogyasztó közönség magatartása általáéban kiclégitö és az érvényben lévő szabályrendeleteket mindenütt , betartják. Előfordulnak néha kihágások, ezeket azonban rendesen rövidesen felfedezik és az ügy minősége szerint azonnal megteszik a megtorló lépéseket. Egy gazdag zsidó háztulajdonos kihágása — Legújabban — mondja informátorunk — az Erzsebet-uton megtörtént, hogy egy -azdag zsidó háztulajdonos, minden előzetes bejelentés és engedély nélkül, a vízvezeték- hálózatba egy hossz« csővezetéket szereltetett fel. A vizet az egyik lakás fürdőszobájából kivezettette kertjébe és ott valóságos házi zuhany fürdőt létesített. Ellenőreink természetesen felfedezték a kihágást és jelentéseik alapján az ügyet az igazgatóság áttette a rendőrbirósághoz. Ott majd kivizsgálják az ügyet s megállapítják, miért és milyen anyagból szereltetett ez a gazdag zsidó ház- tulajdonos most, a szigorított anyaggazdálkodás idején, maga és fajtestvérei részére magán-zuhanyfürdőt — engedély nélkül ? • TURAN LAJOS. SAKK 117. számú feladvány. Jonas E. (Zürich.) („Neue Zürcher Zeitung“, 1940.) Sötét: Kd5, Fg4, Hb8; gy.: a6, b7, d6, d7, hő (8). a bedé feh Világos: Kf6, Bh4, Fb6, Ffl, Hbl, HíS; gy.: a5, c2 (8). Matt 2 (kettő) lépésben. A junius 7-én közölt 113. sz. feladvány (Kaiser) megfejtése: 1. dö—d6. A német bajnoksági-versenyt, — mint az utóbbi években már szokásossá vált, — ismét Bad Qeynhausenben tartják meg. 14-en küzdenek az elsőségért. Érdekes, hogy áz utóbbi 5 év bajnoki — tehát Eliskáses, Kieninger, Richter Kurt és Schmidt mind hiányzanak az idei versenyből. Az utolsó hírek szerint dr. Lange, Loose és Müller Hans vezetnek. Világos: Wolf H. Sötét: Urzepiorkau (Pöstycni mesterverseny, 1922.) 1. e4, e5. 2. Hf3, Hc6. 3. Fb5, a6. 4. Fa4, Hf6. 5. 0 0, Fe7. 6. Hc3, b5. 7. Fb3, dö. 8. d3, Ha5! 9. He2, HXb3. 10. aX63, c5. 11. Fd2, 0—0. 12. Hg3, Vc7. (Az állások körülbelül ki vannak egyenlítve.) 13. Ve2, Bf—eS, 14. h3, Ff8. 15. Hh4, d5(?) Tulkorai lépés, mely helyett g6 jobb volt). 16. Fgö! Vc6, 17. Vf3, dXe4. 18. dXe4, Be6. 19. Ba—dl, Fb7. 20. Bf—el, c4. (Sötét mindenáron ellenjálé- kot keres. Még mindig g6 volt a helyes.) 21. Hfő, Bc8. 22. bXc4, bXc4. (Ha VXe4 úgy 23. Hh6-|-, gXh, 24. FXfíj jönne nagy erővel.) 23. Be2, a5. 24. c3, Hd7. 25. Be—d2 (Világos lassacskán döntő előnybe jött.) 25. . . . Hc5. (A sötét ellenjáték már későn érkezik.) 26. Bd8! Be6— eS. 27. Bd8—d6t (Kitűnő minőség-áldozat!) 27. ... FXdű. 28. BXd6, Vc7. 29. Ff6! (A szép kombináció kulcsa. A futár 2 lépéses matt miatt nem üthető.) 29. ... Be6. 30. Vg4, g6. 31. Vg5, BXf6. (Kényszer, mert Vh6 fenyegetett.) 32. Vxf6, He6, mire világos 8 lépéses mattot jelentett be. 33. Hh6-j-, Kf8. 34, BXcö és utána Vh8 matt. REGGEL: , ^^KELETIUJS AG DÉLBEN: MAGYAR ÚJSÁG
