Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-04 / 149. szám

I

Rendes kávéházi árak mellett

szórakozhatik a hires

RACZVAU

zenekaránál

NEW-YORK

kávéhoz

őszes helyiségeiben.

*

Szombat, vasárnap és ünnepnapokon

TANC

tat,lan Tompa Sándor játszott a gyermeki kedély húrjain. Leírhatatlan sikere volt.

Utána ismét Ferencs Anikó ragyogtatta pomflás énekmüvészetét. Tizennyolcadik századbeli virágénekei lebilincselték a közönséget. Majd ismét tréfás népi játék következett. A tartalmas és változatos műsort vakmerő egyensúlyozó artista mutatvány tarkította.

Utána ismét a közönség kedvence, Tompa Sándor lépett a dobogóra. Hogyne lelkesedtek volna érte a leventék, amikor ilyeneket énekelt: „Szénaboglya ne gurulj"... Meg, „Lyukas a kalapom teteje“... Az utobbiţ együtt énekelte a szülésszel a hétezer levente.

Most Deésy Jenő, a- Nemzeti Színház művésze lépett a dobogóra és elmondotta ünnepi beszédét.

Ez a tábor uj honfoglalásra készít elő benneteket — mondotta többek között. — Tlnéktek, a Székelyföld és Északsrdély leventéinek .wv.w.Wvz' el kell indulnotok Szent László király vágtató lovának nyomdokain, ;J'i«. •„ vyí't'íi,i.v»i, ^ 44.

bori élet fegyelme utján ez a hősi eszmény életté válik bennetek és Szent László király példájára teljesíteni fogjalak küldetésieket.

Uépjdt^t Ü* UVil f

fMvw.

■*» \A'«*vr WV\ tttih rütauui^

w «’«hţlrţfţf,

Vidám tornamüvész mutatványokat tapsolt meg ezután a közönség, majd nyolc pár bemutatta a széki kaláka népi táncait.

A pompásan sikerült tarka est zongoraki- séretét Szabó Ica, a Nemzeti Színház karmestere látta el virtuozitással, a zenét pedig a honvédgyalogezred zenekara szolgáltatta.

A forró hangulatú est után a leventék táborhelyeikre vonultak és jól megérdemelt nyugalomra tértek.

A szombati nap műsora

Ma, szombaton reggel páratlan élménnyel ajándékozza meg a magyar honvédség a levente táborok fiatalságát, a Hója erdőben bemutatják a magyar honvédség korszerű fegyvernemeinek tevékenységét.

Este 9 órakor a Mátyás király-téren zajlik le a „Hősök emlékestje“, innék ünnepi rendje a következő:

1. JSlöljáró fogadása. Létszámjeléntést ad a kolozsvári tábor parancsnoka. Érkezéskor: kürtös vigyázz és diszjel, levente dobosok diszjel.

2. Fáklyavivő csapat bevonulása. Nagy- Magyarország 63 vármegyéjét jelképező 63 égő fáklyát hoz 63 levente, egyidőbon vonul be a hdt. ifj. vez. csapat két százada (szavalókórusa) s lassú ütemű menetben énckü az ,,Áldja meg az Isten azt az édesanyát“ kezdetű éneket.

3. Hősök hívása. A magyar történelem minden; jelentős korszakából a mai orosz háborúig az ünnep főrendezője hívja (rövid mondata szöveggel) a magyar mult és jelen kását ács egész tábor szavalókórusszerüen fe- ÍÍjöésíSeP*> „Parancs“ váln—zal. Ez

1942. J U C I V $ 4

alatt piros-féhér-iöld fény gyullad ki.

4. Szavaló-kar. Végvári: „Vagy magyar

télben“ c. versét előadja a hdt. ifj. vez. csapat szavaló kara. 5. Megemlékezés az ország gyarapításról: A vármegyéket jelképező fáklyákat vivő leventék a tér közepére csoportosulnak, a menet alatt a Főtéri templom tornyából Sántha Ferenc tárogató művész toronyzenét ad.

6. Szavalat. „Ének Szt. László királyhoz“

e. verset elmondja Veres Fajos levente.

7. Hitvallás. A magyarság küldetése szent és örök, a mi^t, jelen és jövő isteni küldetése, az ősi törhetetlen eszmét szolgáljuk, mert minden munkánk Isten parancsolatából a magyar népért van. Ez alatt ismét piros- fehér-zöld fáklya gyullad ki.

8. Zrínyi fohász. Elmondja a névtelen levente.

9. Magyar Hiszekegy.

10. Elvonulás a táborba.

Gandhi hamarosan megindítja mozgalmát a külföldiek ellen

Genf, Julius 3. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti:

A iondoni Evening Standard, újdelhii tudósítója szerint Gandhi megtett minden előkészületetj hogy már legközelebb mozgalmat indítson minden Indiában megtelepedett külföldi, főként az ingolok ellen. Hír szerint a következő három pontból áll a terve: . ~

1. a sótörvényt vonják vissza:

2. kártalanítsanak minden indiait, akit az angolok katonai okból rávettek arra, hogy ürítsék ki lakásukat

S. távolitsanak él minden külföldit Indiából, angolt, amerikait és kínait egyaránt.

Tokió, julius 3. (MTI) A Német Távirati iroda jelenti:

Az Asahi Sirpbun híradása szerint az indiai brit hatóságok fegyverrel és lőszerrel látták el a Biharban állomásozó brit csapatokat, hogy elnyomják a déli tartományban egyre nagyobb méreteket öltö parasztlázadást. A brit hatóságok arra utasították a rendőröket, hogy lőjjenek agyon minden indust, aki szembeszáll a brit hatóságokkal.

A magyar földéri

A Képviselöház megkezdte az ezermilliós mezőgazdasági törvényjavaslat tárgyalását. Nagy és fontos eseménye ez mind a politikai, mind a gazdasági életnek, hiszen a mai háborús helyzet veszedelmei közepette kevés olyan ország 'mn, amely évtizedre szóló terveRet tud késziteni és megvalósítani. A magyar milliárdos javaslat e tekintetben korszakalkotónak mondható, mert nemesa^c a jól bevált külföldi módszereket követi, hanem a külföldet sok tekintetben meg is előzi.

A cél: a magyar mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi színvonalának erőteljes fokozása. Növelni kell mezőgazdaságunk jövedelmezőségét, mert szegény şz ország. De növelni kell a termelést és a jövedelmezőséget azért is, mert a szociális haladás egyre több terhet állít a gazdára s ezeket csakis belterjes gazdálkodással fedezheti. Földbirtokpolitikai intézkedések, földosztások vannak folyamatban, amelyek a kisnxisztenciák számát állandóan, szaporít-, jak. De ez az üdvös folyamat átokká és országos elszegényedéssé válnék, ha nem járna együtt a termelési rend biztosítására irányuló állami Beavatkozással. Fokozni kell a termelést, mert szaporodó népünket el kail tartani s a honvédelem érdekei is ezt kívánják. De szükség van a termelés növelésére és tervszerű irányítására azért is, mert a háború utáni időkben a mai kezdetleges módszerek, alacsony termésátlagok és ötletszerű termelés mellett, nem tudunk majd versenyt tartani a többi európai, nemzettél és nem teljesíthetjük gazdasági hivatásunkat. De megköveteli a mezőgazdasági termelés fejlesztését az állandóan fokozódó iparosodás is, amelynek mind több hazai nyersanyagra van szüksége. Ezt pedig legjobban a magyar mezőgazdaság állíthatja elő.

Maga a törvény rövid, úgynevezett kerettörvény. Negyvenegy szakaszból áll és szövegét tekintve lényegesen rövidebb, mint sok más kisebb jelentőségű törvényjavaslat. Ennek az a magyarázata, hogy a törvény sok, tekintetben csupán a szükséges felhatalmazásokat tartalmazza és az irányvonalakat jelöli ki. A részletes végrehajtás külön munkaterv alapján történik. Ezt a munka- tervet alább röviden ismertetjük.

Alacsony termésátlagainknak egyik legfőbb oka, a talaj helytelen és kezdetleges művelése. A milliárdos mezőgazdasági terv keretében évente kétszázötvenezer holdat meszeznek, összesen négyszázötvenezer hold szikes területet sziktelcnite.nek és nyolcvan- ezer holdat gipszeznek. Alagcsövezéssel víztelenítenek területeket és sáncolással küzdenek a túlzott kiszáradás ellen. Évente negyvenezer holdat sáncolnak. ötvenezer kisgazdaságban bemutató trágyatclepet állítanak fel és még külön kétszázezer kisgazda jut ilyen telephez. Négyszáz szántószövetke- zctot létesítenek; ezer darab kedvezményez traktort osztanak ki és tízezer darab kisebb gépet juttatnak a gazdáknak. A mezőgazdaság gépesítésére harmincötmillió pengőt fordítanak.

A termelés fokozásának másik akadálya a földek elszórtsága. Eddig még egyetlen akció sem boldogult a tagosítással. Ezt most nagyvonalúan oldják meg: fiz év alatt kétezerháromszáz községben -tagositanak. Ezzel a termőterület ötvenezer holddal növekedni fog.

Ugyanilyen nagyvonalúan oldják meg a vetőmag-kérdést. Sokezer vagon nemesített vetőmag, többezer kedvezményes áru magt'.crtitó g'-p, tebbszáz állami megtisztító és

csávázó telep adja meg a lehetőségét a minőségi termelésnek.

Állattenyésztésünk elmaradott és szegényes. A reális lehetőségeket számbavéve kívánja a milliárdos munkaterv növelni állatállományunkat. Tehénállományunkat tíz év alatt két és félmillióra, lóállományunkat egymillióháromszázezerre és szarvasmarha- állományunkat négymillióra kívánja emelni megfelelő kedvezményekkel és a legelő- viszonyok megjavításával a kormány. A mai juhállományt megkétszerezi, baromfiállományunkat mintegy negyvenmillióra növeli a terv. Hogy ez mit jelent a nemzeti jövedelem szempontjából, arra nézve csak azt az egy számot említjük meg, hogy a baromfi- állomány növelésével együttjáró tojás-több- termelés egymagában háromszázmillió pengő többletnek felel meg. Harminc keltető központ négymillió naposcsirkét fog kiosztani. Sokezer müanyát, számos uj állami baromfi- telepet létesítenek.

Talán legelhanyagoltabb, de legnagyobb jövő előtt álló termelési ágazatunk a kert- gazdálkodás és a gyümölcstermesztés, ötven százalékkal növelni fogják gyümölcsfaállományunkat.

Az értékesítést is teljesen átszervezik. Négymillió mázsa befogadó terjedelmű uj raktárház-hálózatot építenek. Hárommillió métermázsa ürtartalmu burgonyatárházakat

létesítenek a vasútállomásoknál. Százezer silót építenek a kisgazdák számára. Minden község átlag tizenhat államilag szubvencionált sílót kap. A hiitöházak befogadóképességét hétezer vagonra fokozzák. Az értékesítés előmozdítására főleg a visszatért területeken ezer uj szövetkezetét alapítanak.

Amiket itt röviden elmondtunk, nem egyéb, mint a több- és jobb termelés ugyanannyi anyagi előfeltétele. De vannak ennek szellemi előfeltételei is. A szaktudás fejlesztése még az anyagiaknál is fontosabb. Evég- böl a milliárdos terv hatalmas mértékben fejleszti a mezőgazdasági szakoktatást. Egyetemi színvonalra emelik a gazdasági főiskolákat; további hétszázötven téli gazdasági tanfolyamot szerveznek. Az ország két- szâzhaţvankilenc járásában téli gazdasági iskolát állítanak fel. A szaktanárképző-inté- zet terve megvalósult; felemelik a háztartási tanfolyamok számát stb.

A javaslat általában arra törekszik, hogy minden kedvezményt megadjon a helyes irányú tevékenységnek, de ne adjon kedvezményt a veszteglőnek, a maradinak, sőt az uj termelési rend követelményeivel szembe- helyezkedoket hátrányokkal is sújtsa. Az állami beavatkozás éppen azért az eddigi mértéken határozottan túlmegy. S odáig terjed, hogy a termelők megszervezését es társítását szükség esetén közhatalommal és kényszerrel is megvalósítja.

A milliárdos terv anyagi megalapozottságát csak néhány számadattal jellemezzük: a különféle talaj-javitó, tagositó és a talaj jobb megművelését célzó munkákra több, mint négyszázmillió pengőt fordít az állam tiz év alatt. Az állattenyésztés fejlesztésére százötvenmilliót, az értékesítés előmozdítására több, mint kettőszázmilliót áldoznak. Végeredményben a „milliárdos“ munkaterv egymilliárd és háromszázmillió pengőre rúg. Hasonló nagy kezdeményezés és terv Magyarországon még nem volt. De az is bizonyos, hogy a terv mélyreható átalakulást jelent az eddigi gazdasági rendszerrel szemben, mert a gazdálkodást magasab nemzeti kötelességnek tekinti, amely a nemzeti irányítás és ellenfirzés atott álL _ |

SzékeSykereszturi napió

MŰVÉSZI FARAGASU SZÉKELY KAPUT

készítettek Kiss Zsigmonri rajz- és kézimunkatanár mesteri terve szerint a szé- kelykereszturi állami tanítóképző-intézet növendékei, élükön a másodéves tanulókkal.

— Emlékművet akartunk faragni a felszabadulás örömére — mondotta munkatársunknak Kiss tanár. —- Nem használati szükségből készítettük, hanem azért, hogy az intézet ékessége legyen a székely diákok kapuja.

A hatalmas alkotás alsó részen kifaragott vasszékelyre nehezedik úgyszólván az egész kapu, mintegy arnak jelképéül, hogy jövőnk elképzelhetetlen a bátor székely katona nélkül. Fentebb lant látható, a székely lélek felfrissítő je. A Jellegzetes szekfü és tulipán diszitöelemek hangulatosan zárják magukba hazánk, Erdély, Székely kérész túr és a négy székely vármegye címereit. A kapu udvarfe*öli részén a székely-keresztúri állami tanitoképzőln- tézet növendékeinek immár szállóigévé vált jelmondata díszeleg;

Jfeafcari eM » sr Mkrtr 'Ír %

îs**» ’arm w

1 eâN*

A korszerű székely rigműs ntán — ősi

Székelyszokás szerint — a kővetkező felirat tájékoztatja az olvasót a leiket gyönyörködtető székely diákkapu elkészítésének részleteiről:

— Ezt a kaput önszorgalmukból, a fel- szabadulás emlékére és a székely diákok dicsőségére Kiss Zsigmond tanár terve sze rint készítették: Göböly Sándor, Gi'igor Pál, Fülöp Endre, Káznovszky Ernő. Kiss Dénes II. éves növendékek és osztálytársaik. Az ácsmunkálatokat végezte Bokor Dénes.

A székelykereszturi állami tanítóképző intézetben egyébként befejeződte« a tanévzáró munkálatok. A szép tanulmányi előmenetelt felmutató évvégi összefoglalókkal és vizsgálatokkal kapcsolatosan ünnepélyes külsőségek között, disztiiése- ken zárta be a tanulóifjúság Önképzőkör! és iskolaszövetkezeti munkásságát 's. A két szervezet ünnepélyén az ifjúság képviselőin kívül felszólalt Takács Béia, az Intézet fáradhatatlan igaz.gatója 5s Taíe’.ick Ernő tanár. Iskolaszövetkezeti központi ki küldött is. Elismerésüket fejezték ki az elért erkölcsi és anyagi staerekért. Ezal- kalommal vett búcsút az Intézettől a szolgálati áthelyezése miatt távozó Balázs Zsigmond tanár igazgató-helyettes, a két ifjúsági intézmény tanárelnöke.

Az intézet évzáró ünnepélyén Takács Béla igazgató mondott ínagasszarnjalásn ünnepi beszédet Körösi Csorna Sándorról s követendő példaképpen állította a nagy székelyt a tanítójelölt ifjúság elé. Khell Zoltán tanár vezetésével szép sikerre' szerepelt az évzáró ünnepélyen az Intézet énekkara.

*

A SZÉKELYKERESZTURI ROMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG

szívesen látott vendégei voltak Csopják Károly vezetésével a budapesti missziós testvérek. Szépszámú érdeklődő közönség, előtt két este valláserkölcsi előadásokat tartottak a.római katolikus népiskola helyiségeben.

Az egyházközség Dolgozó Leány-egyesülete nagysikerű szinielöadást rendezett. Szin- rekerült a „Szivárvány“ cimü négvfe’.voná- sos irredenta szinmü Nagy Béla szakavatott rendezésében. A nagyszámú közönség lelkesen tapsolt az előadás szereplőinek; Kubáitok Arankának, Sebessy Sándornak, Kubá- nek Lajosnak, Balázs Zsigmondnák, Balogh Ágicának, Szakáts Gizikének, Berka Mág- duskának, Tamucza Péternek, Demeter Annának, Grindán Sándornak. Újhelyi Jánosnak és Pátzelt Ottónak. A Dolgozó Leányok Egyesületének tagjai az erkölcsi és anyagi sikerekben gazdag estély jövedelmének 50 százalékát a Vörös Keresztnek ajánlották fel, igy juttatván kifejezésre honleányt sze- retetüket és hálájukat a harctereken küzdő hős honvédeink iránt. A szép estély sikeréért a Dolgozó Leányok Egyesületének tagjai mellett. Köllő Ignác plébánost illeti elismerés.

/ , -*

AZ ÁLLAMI POLGÁRI LEÁNYISKOLA

bensőséges ünnepéllyel zárta be a* Iskolai évet. A szülök, a tanári kar és a hitoktatók jelenlétében lezajlott ünnepélyen a Himnusz hangjai után Horváth Lajos igaz gató lelkes szavakkal ecsetelte az intéwet vezetésének két legfőbb irányelvét: a vallá sosságot és hazafiasságot, örömének adott kifejezést a szép erkölcsi és tanubnányi előmenetel felett s megköszönte a tantestület tagjainak kitartó munkáját.

KJJoNlKAS