Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-31 / 172. szám

4 VORONYEZSBEN —• A honvéd haditudósító század közlése — (Keleti hadszíntér, Julius), Gépkocsink fe­kete, sűrű porfelhőben rohan a Don felé. Melegen süt a nap. Három, sőt négy vonal­ban közlekednie végeláthatatlan gépkocsi­sorok, országos jármüvek s menetelnek a esapattestek. fiiég széles az orosz puszta. Ha keskeny az ut: telik belőle. Száraz idő­ben a fekete, agyagos földön az ut meliett elindul egy terepjáró, nyomában félő,a alatt utat taposnak a rohanó jármüvek. Esőben a „müutnak“ nevezett úttesten is alig-alig döcög a legjobb terepjáró... Most nagyszerű idő van. Rohanunk. A vörösöket akarjuk utolérni. Erdővel szegélyezett dombról kanyarodunk a Donhoz. Kilőtt orosz harckocsik, elégett gépjármüvek, elnémított lövegek jelzik: minden erejükkel védekeztek a vörösök. Mlndenképen meg akarták akadályozni a folyón való átkelést. Az élt képező német páncélos hadosztály előtt azonban nem volt megállás. Ezek a minden eddig elképzelhető és rendelkezésre álló ellenséges tűzerőt könnyen viselő, nagy sebeséggel, szerkeze­tük és méreteikhez viszonyítva halkan járó, akadályt nem ismerő félelmetes gépek le­gázolták az ellenállókat, rohamcsónakon a Don túlsó partján kikötöttek és »égy hídfőt képeztek. Stukák, magyar és német bomba- vetők támogatásával — alig néhány óra múlva — négy hadihidon indult meg a táma­dás a Don és Voronyezs folyó között fekvő negyedmillió lakosú, nagy gyárváros ellen. A harckocsikkal, a korszerű háború min­den elképzelhető fegyverével megerősített hídfőkön túl — a térkép szerint — kiköve­zett műúton kellene a városba mennünk. Az ut meg is van. A kő azonban hiányzik róla. Az utat Icpten-nyomon aláaknázták az oro­szok. így akarták megakadályozni a német és magyar haderő előnyomulását. Az élen haladó műszaki járőrök minden aknát vesz­teség nélkül robbantottak fel. A harckocsik pedig aknamentes területen támadtak. Most a kővel és homokkal tarkított műúton és az ut két oldalán robognak a gépkocsik ... Szétlőtt, elégett, bedöglött orosz harckocsik, elnémult ütegek, ronccsá silányltott páncél­törők hullái jelzik, hogy itt néhány órával ezelőtt még tombolt a csata ... Erdőszegélyen rohanunk. Minden fa egy- egy gépkocsit, minden ág egy-egy katonát takar, ütegek sorakoznak tüzclőállásba. A város bejáratánál két Rata és egy Mar­tin-bombázó roncsai hevernek. „Amerika büszkeségét“ Is elkapja légelháritólnk és vadászaink tüze. Nappal egyáltalán nem is mernek mutatkozni ezek a gépek. Éjjel terí­tették le ezeket Is. A hatalmas szántóföldek és mezők tele vannak Rata-roncsokkal... Tanktemető a város főterén .., Bakformára gyártott betonbunkós hare- kocsi-elháritókkal, fatorlaszokkal, bariká­dokkal akarták megakadályozni a szovjet- oroszok a városba való betörést. A vörösök minden talpalatnyi helyért, minden házért harcoltak. Nagy tömegben alkalmaztak harc- * kocsikat, 24, 30, 52, sőt ennél is többtonnás gépeket dobtak harcba. A német páncélosok sorba kilőtték őket. Gépkocsink most lerombolt házsorok, szét­lőtt vöröscsillagos harcigépek mellett bomba- tölcsérről-bombatölcsérre bukdácsolva halad előbbre... Itt egy halott oro^z katonán, amott egy felfordult lovon döecen a kerék... Távolabb lövegek dörögnek, gránátbecsapó­dások, géppuskák és golyószórók kelepelését hozza a szél. Az utcasarkokon, tereken pán­céltörők, légelhárltó ágyuk, géppuskák álla­nak ... A gyalogság minden házat, minden helyiséget és pincét gondosan átkutat. Az eligazító tiszt figyelmeztet: ne menjünk be még az épületekbe. A főtérre érünk. Néhány nappal ezelőtt rendezett hely volt. Most a tér északi har­madában 12 orosz páncélos kocsi füstölög. Két órával ezelőtt meglepetésszertinek ter­vezett támadást intéztek a vörösök ezzel az „alakulattal“ a város ellen. Tizenkét hatal­mas páncélost indítottak harcba: vegyék vissza a városnak ezt a negyedét. A páncél- tomyok mögött gyalogság feküdt hering- módra. Géppisztollyal, gyorsan ismétlő ame­rikai fegyverekkel, golyószórőkkal és kézi­gránátokkal voltak felfegyverezve. Tüzet­okádva törtettek céljuk felé. Az első vonal­ban álló német gyalogság puskalövés nélkül engedte őket továbbszaladni. A főtéren álló páncéltörők aztán megsemmisítő össztűzzel fogadták őket. A háttérben rejtőző ágyuk, egészen közelről, repeszgránátokkal söpör­ték le a gyalogságot a páncéltornyok mögül. Szinte másodperc alatt torpant meg egy­szerre a támadás. A vörös hadigépek egy- esomóban szaladtak. Az élen haladó gép parancsnoka felismerte a helyzetet: pusz­tulásba érkeztek. Gyors fordulattal mene­külni akart. Az utána jövő nagy tank bele­szaladt. A két harckocsi hernyótalpai agymásbéikapaszkoeltak ... A prédára leső páncéltörök és gépágyuk pedig teljes üzem­mel dolgoztak. öt perc sem telt belé: elcsendesült minden, csak az orosz harckocsikból kicsapó lángok sisteregtek. A gépekből és gépekről egyetlen ember sem menekülhetett meg. Égő gyárváros ... A lakosság, mintha mi sem történt volna — látszólag — teljesen nyugodtan, Izgalom nélkül tesz-vesz tönkresilányitott lakásai körül. Bajtársaink mondják: napok óta szaka­datlanul fosztogat a városban visszamaradt lakosság. Minden megmozdithatót elvisz és eldug. A rablás, a nyílt fosztogatás el­képesztő méreteket öltött közöttük. A gyárváros bejáratához érünk. Csupa füst és lángtenger itt minden. A visszavonuló bolsevisták gyújtották fel. A stukák és bom­bázók — érthető okokból — kerülték a fölösleges pusztítást. A vörös gyujtogatási és rombolást őrület azonban nem ismert határt. Nem tűr épségben semmit. Ez a józan ember előtt teljesen érthetetlen harcmodor viskót és palotát egyaránt harctérré változtat. Erre a mindenáron való ellenállási harc­modorrá jellemző, hogy a városban közel száz harckocsijukat lőtték ki. Délután tu­catnyi maradt a főtéren. Estére azonban még három 24 tonnást kerítettek elő és gya­logsággal megpakolva harcba Indították. Nagy zakatolás és eszeveszett lövöldözés közben csörtettek a városba a vörös gépek. Az első uteakanyamál az utolsó tank veze­tője túlságosan gyanúsnak találta, hogy lövöldözésükre senki sem hederit. Visszafor­dult. A másik kettő a német páncéltörők karjaiba szaladt. A kővetkező pillanatban örökre megállották ... A legénységnek arra sem volt ideje, hogy feltartsa a kezét. Az ilyen támadásokat minden veszteség nélkül hárítják el katonáink. Az elfoglalt város tisztogató munkálatai befejezés előtt állanak. Sok fogoly és gyanns elem indul gyüjtötáborokba. A városparancs­nokság falragaszokon adja ki rendeletéit. A legelső rendelet a lőfegyverek beszolgálta­tásán, a szökevények és gyanús egyének rejtekhelyeinek felfedésén kívül szigorúan megköveteli: a házalóját és az előtte fekvő utcaszakaszt mindenki hozza rendbe. Elő­kerülnek a békés szerszámok, hogy rende­zett képet adjanak a városnak. Huszonnégy óra múlva már csak a romok hirdetik: a vö­rös hadsereg legújabb gyásznapját. FERENCZ GYÁRFÁS, hndapródőrmester. ► « Hogyan kell kiállítani az ingatlanforgalmi ügyekben a hadtestparancsnoksághoz intézett kérvényeket? Kolozsvár, július 30. A kolozsvári hadtest- parancsnokság az ügyek gyors elintézése cél­jából saját érdekükben figyelmezteti az in­gatlanforgalmi ügyekkel hozzáforduló fele­ket, hogy a jövőben a hozzájárulás iránti kérvényeket a m. kir. minisztérium 10.650/ 1939. M. E. számú rendeletének (újólag meg­jelent a Budapesti Közlöny 1941. évi 54 szá­mában) 10. §-ában előirt rendelkezés figye­lembevételével nyújtsák be. Eszerint a kér­vényben elő kell adni az ingatlanra jogot szerezni kívánó félnek (vevőnek, bérlőnek, haszonbérlőnek, engedélyesnek stb.) Mvet, állampolgárságát, foglalkozását, vallását, rendes lakóhelyét, továbbá azt, hogy a jog- szerzés,szempontjából nem esik-e az 1939. évi TV. t.-c. hatálya alá. A kérvényhez csatolni kell a szerződés eredeti példányát, (vagy hi­telesített másolatát) és másolati példányát. Az utóbbi a hadtestparancsnokságon marad,. Az elutasított jogügyletek ellen benyújtan­dó fellebbezéshez a hadtestparanesnokság el­utasító határozatával ellátott szerződést fel1- tétlenül csatolni kell. A jövőben azokat a kérvényeket, amelyek a fenti követelményeknek nem felelnek meg, a hadtestparanesnokság a beküldőnek határo­zathozatal nélkül visszaküldi.  hajókaraván-rendszer csődje (rta: Gadow ellentengernagy Az Archangelszk félé haladó 38 hajóból álló óriáskaraván julius elején lezajlott katasztrófája az utóbbi időben mind gyako­ribbá váló, hasonló eseményekkel együtt alapvető tünetnek mutatkozik. Május végén ugyanezen a tengeri-észen hasonlóan erős biztosított hajókaravánból süllyesztették el a német tengeralattjárók és bombavetö- repülögépek 120.000 tonna hajóteret vegyes katonai rakománnyal, ami egy hadsereg- csoport 2—3 hónapi szükségletének felelt meg. Junius közepén és májusban a Föld­közi-tengeren szenvedett el több, Gibraltár­ból, illetőleg Alexandriából Málta és Tobruk felé igyekvő hajókaraván hasonló súlyos csapásokat. Az angolok és amerikaiak mind­ezekben az esetekben a feggondosabb intéz­kedéseket foganatosították a hajókaravánok biztosítására. A legalkalmasabb és lehetőleg egyenlő sebességű tehergőzösöket válogat­ták össze, természetesen jól tel is fegyverez­ték azokat, sót a kötelékben való haladásra külön kiképzett legénységgel látták el. Köz­vetlen biztosításukra torpedórombolók, őr- hajók és más egységeket sorakoztattak fel, ezek fedezésére cirkálókat, ezenkívül pedig több eéetben még felderítő- és harcirepülő­gépeket szállító repülögépanyahajókat, sőt ezek mögött még csatahajókat is. A szállít­mányok biztosítására ezek szerint a flotta és légihaderö valamennyi harcieszköze fel­vonult. a Földközi-tengeren ezenkívül még a szárazföldre támaszkodó légihaderö Is, jeléül annak, hogy Anglia a háború folytatása szempontjából milyen fontosságot tulajdoní­tott annak, hogy valóban el is érjék rendel­tetési helyüket. Ilyen nagy gonddal védel­mezett hajókaravánokra a történelem eddig csak a spanyol ezüstflottában vagy a hol­landok keletindiai hajókaravánjaiban muta­tott példát. Ezalkalommal azonban nem ezüst vagy fűszer volt a tét, hanem az utolsó lehetőség a végveszedelemben vergődő Szovjet támogatására vagy Tobruk meg­mentésére. Az Északi Jegeatengeren elszenvedett ve­reség több szempontból is jelentőségteljes. Az évszak által nyújtott lehetőségeket ki­használva a hajókaraván nagy kanyarral az állandó jég hátárához simult, hogy a néme­tek részéről . fenyegető veszélyt lehetőleg mégkerülve, Árchangelszkben kössön ki. A meleg évszakban jégmentes Archangelszk vasúti összeköttetéseivel a kevéebbé hasz­nálható Murmanszknál jobb behozatali ki­kötő és az az előnye is megvan, hogy a német-finn légitámaszpontoktól kereken 500 kilométerrel keletebbre fekszik. Mindez azonban a német repülőgépeket nem akadá­lyozta meg abban, hogy á távolságokkal nem törődve a messzi északon is felkutassák zsákmányukat és a német tengeralattjárók sem féltek az örök jég határának megköze­lítésétől. Ami az Északi Jegestengercn ebben az év­szakban uralkodó harci feltételeket illeti, ezeket kiegyenlítetteknek lehet tekinteni. A támadó fél légierejének a nappalok hosszú­sága javára válik, a búvár-hajóknak viszont hátrányára. A 237.000 tonna hajóteret kitevő és 2S0.000 tonna hadianyagot — súly szerint ez négyszerese a Sebasztopol elfoglalásához felhasznált ágyúgolyók és repülöbombák súlyának! — szállító hajókaraván teljes megsemmisítése egészen végzetes a Szovjet szempontjából. A Perzsa-öblön keresztül vezető utánpót­lási útvonal háromszorosa a jegestengerl út­nak. A hajókaraván-rendszer tehát a lehető legjobb körülmények között sem nyújt már biztonságot, a tengelyhatalmak ellenfeleinek „ultima rációja“ hatástalannak mutatkozik a támadó fölényével szemben. 1917-ben, ami­kor JeUieoe lord angol flottaparancsnok be­vallása szerint Anglia ellátása az összeomlás küszöbén állott, a hajókaraván-rendszer be­vezetése hozta nreg a megoldást. A mostani világháborúban azonban a demokrata hatal­mak már a háború első órájától kezdve fel­fegyverzett és káravánokba foglalt hajókkal, ezénkivül pedig még a légihaderő támogatá­sával és a buvárhajó veszedelemelháritás tö­kéletesített módszereivel próbálják létfontos­ságú hajózásukat biztosítani. Az eredmény azonban mégis megsemmisítő és hatályosabb védekezési módozatokra egyelőre nincsen ki­látás. A hajókai-aván-rendszcr csöáritt Mon­dott! (MN) IB42. J V C M V S 32! „fí német birodölom az ellövendő) békében különös mértékben hozzá-1 jdrul a magyar mezőgazdaságj gépesítéséhez“ Berlin, julius 30. (MTI.) A Deutsche Áll- j gemeine Zeitung julius 29-i számának vezér- í cikke a magyar földreformmai foglalkozik., A lap budapesti munkatársa ismerteti a mii- i liárdos beruházási programot és ennek egyes í részleteit. — Bizonyos — állapítja meg a cikkíró, — hogy a német birodalom az eljövendő béké­ben különös mértékben hozzá járul majd, a , magyar mezőgazdaság gépesítéséhez. Mint már előzőleg megállapítottuk, a baráti Ma­gyarország minden előrehaladása Németor­szág számára is nyereség. Árdrágítás vagy csereüzlet ? Bűnügyi bonyodalmak két kiló zsír miatt Kolozsvár, julius 30. Berényi Ferenc köz­ellátási ellenőr a napokban bizalmas értesí­tést kapott, amely szerint az egyik kolozs­vári hentesüzlet a hatóságilag megállapított árnál csaknem 100 százalékkal magasabban hoz zsírt forgalomba. Az ellenőr a megadott» nyomon elindulva, felkereste az állítólagos vevő. Borsiczky Olga lakását. Borsiczky Olga valóban beismerte, hogy pincéjükben két kiló zsír van, ami Gulácsi Miklósáé Kriza-utca 30 szám alatti hentesüzletéből származik. Az ellenőr erre hatósági segéd­lettel felkereste Gulácsi Miklósnál, akinek! férje jelenleg katonai szolgálatot teljesít.. Az asszony állítása szerint emiatt üzletüket! is bérbeadták, majd beismerte, hogy a a sirtj amellyel a megszorult. Borsiczkyékat akarta- kisegíteni, valóban 6 adta cl. Vevőjével ugyanis régi ismeretségben áll. A zsírt azon­ban kénytelen volt áron felül, kilónként 7 pengőért szállítani, minthogy a tömbbe tör­tént átvételekor üzletének állandóan hiánya volt és igy az magának is többe került a hatósági árnál. Gulácsinét — a vallomás alapján — még szerdán letartóztatták és csütörtökön már le is tárgyalta ügyét a kolozsvári törvény­szék szüneti tanácsának uzsorabirósága. A tanúként kihallgatott Borsiczky Olga ezúttal azt vallotta, hogy a zsírt családjá­nak egyik ismerőse vásárolta vidéken éló szülei számára és csak ideiglenesen helyezte el náluk. Kihallgatták a katonai szolgálatot teljesítő „vevőt“ is, aki viszont tagadta, hogy pénzt adott volna az áruért s azt ál­lította, hogy „csereüzlet“ történt. Gulácsiné állítólag saját háztartása készletéből bocsá­totta rendelkezésére a két kiló zsírt, ami­nek ellenében nek) bizonyos mennyiségű to­jást és csirkéket kellett volna szüleitől szál­lítania. A zsírüzletet leleplező ellenőr is vallomást tett, amely szerint mind a vevő, mind a vádlott elismerték annakidején a kilónkénti 7 pengős árban megkötött vásárt. A védelmet ellátó Sillay István dr. ügy­véd azonban bizonyltáskiegészités végett. Gulácsiék üzlete bérlőjének kihallgatását kérte, annak igazolására, hogy védence ,,sa­ját háztartásából“ szolgáltatta ki a kérdé­ses zsírt. Minthogy az ügyletet csere-alapon bonyonyolitották le, a védő szerint nem áll fenn az ,,üzletszerűen elkövetett árdrágítás büntette“ sem. Kynsburg Béla dr. ügyész a felmerült bizonyítékokra támaszkodva, azt hangoztat­ta. hogy a vádlott a kiutalt fejadagokból „spórolta el" a lefoglalt zsirt, amit akár készpénzért, akár csereként értékesített, majdnem kétszeres áron, fennáll az árdrá­gítás ténye. Éppen ezért szükségtelennek látja a bizonyitáskicgészitést. Lehner Richárd dr. uzsorabiró azonban, helytadott a védelem kérésének és bizonyt. táskiegészités céljából az ügy további tár­gyalását augusztus 5-re tűzte ki. Egyidejű­leg elrendelte Gulácsi Miklósné szabadlábra- helyezését. Á vádlott szabadlábrahelyezése eUem Kynsburg dr. ügyész jelfolyamodást jelen­tett be. — Beomlott egy régi spanyol templom teteje. Madridból jelenti a Magyar Távirati Iroda: Frontivros város templomának teteje szerdán délután beomlott. Attól tartanak, hogy a falak is összedőlnek. A templom a spanyolországi arab művészét egyik leghíre­sebb remeke. A templomban a szevillaí fes­tőiskola egvik remekműve vau. EDISON MOZOO Ma premier! LÁNGOK Főszerepben: Jávor Pál, Mezei Mária, Kiss Ferenc, Hidvéghy V. Előadások kezdete: 5, 7, 9, szom­bat és vasárnapokon: 3, 5, 7, 9. Jön Augusztus 5-től Jön Hét szil vata

Next

/
Thumbnails
Contents