Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-29 / 170. szám
jKESMTtllrsjz'G 1942. J í/ CIHS 29 öt perc iflőszerií földrajzi Egyiptom, a világ legrégibb agrárkiviteli országa Egyiptom, a föld legrégibb kuiturateremté földjei közé tartozik. A Nilus völgyének termékenysége már a történeti idők hajnalán virágzó mezőgazdaságot hivott életre és hosszú évezredekig a föld termékenysége volt a kultúra megteremtésének legfontosabb feltétele. Egyiptom már az ókorban is a Földközi-tenger vidékének magtára volt és a római császári birodalmat is , úgyszólván egyedül tartotta el. Ebben a szerepben csak akkor következett be változás, amikor az angolok északamerikai gyapotültetvényeiket elvesztették és Egyiptomot szemelték ki vl- lágmonopóliumot élvező textiliparuk táplálására. \ Termékeny föld, amely sohasem lat esőt... A mai Egyiptom 994.300 négyzetkilomé tér területével, körülbelül kétszer akkora mint Spanyolország, de csak a Nílus szók völgye alkalmas mezőgazdasági megművelésre. A termékeny esik 15—20 kilométer sréiességben és ezer kilométer hosszúságban húzódik a kopár sivatag két meredek lejtője között. Területe 35.168 négyzetkilométer, tehát megfelel Hollandia területé nek, Hollandia nem egészen kilencmillió lakosával szemben azonban 16 millió ember nek ad megélhetést. A népsűrűség tehát aránylag rendkívül nagy: egy négyzetkilo- . méterre 460 ember esik. A legtermékenyebb | vidékek népsűrűsége még ennél is nagyo' b és a Nilus deltájában helyenkint eléri a 950-t Is. A lakosság megélhetési forrása ősidők óla változatlanul a mezőgazdaság és még a földmivelés módszerei is alig változnak. Az európai ember nyilván csodálkozással könyveli el, hogy ez a termékeny föld, amely ily . szűk területen annyi embernek ad kenyeret, jóformán sohasem lát esőt. A jó termés egyedüli feltétele a Nilus bö iszappal trágyázó áradása. Az egyiptomi földművelő évente háromszor arat. A tél foiyanián babot, árpát és búzát vet; ez a vetés már áprilisban beérik az aratásra. Nyáron gyapotot és rizst, ősszel pedig kölest és tengerit arat. így az ország legtöbb lakója valamilyen módon a mezőgazdaságból él: ha nem közvetlenül, mint földműves, vagy mezőgazda sági munkás, akkor legalább, mint mező gazdasági termékeket feldolgozó ipari alkalmazott. Egy kis kimutatás Egyiptom mezőgazdasági te .’melvényei sorában az angol gazdasági nyomás következtében még mindig a gyapói áll az első hí lyen, bár a legutóbbi években a kormánynak sikerült elérnie a búza, tengeri, köles és rizs vetésterületének a gyaöot rovására tört.mö kiterjesztését. A fejlődést ezer hektárokban kifejezve a következő kimutatás szemlélteti: mert az országnak vasa és szene sincsen. A mostani 1.5 millió tonnás szénszükségletet teljesen külföldről kell behozni. Nagyobb részét a vasutak emésztik fel. Szükség esetén kiegészítésül fel lehetne a kőolajat is használni, ametyből Egyiptom már jelentékeny mennyiséget termel és saját szükségletének felét fedezni tudja. A hiányzó maradékot Irakból olcsóbban lehet importálni, mint az ezelőtt főkép Angliából és Németországból szállított szenet. Ezeknek a természetadta lehetőségeknek megvilágításában Egyiptom közgazdasága tehát a jövőben is elsősorban s. mezőgazdaságra kénytelen támaszkodni, ez azonban nem lehet ok Egyiptom gazdasági jövőjének borúlátó megítélésére. Az ország szükségleteihez jobban alkalmazkodó mezőgazdaság — hála a Nilus .völgye termékenységének — kiviteli fölöslegével mindig elég fedezetet tud nyújtani a hiányzó nehézipari termékek behozatalára, ezenkívül pedig Egyiptom a virágzó textilipar feltételeivel is rendelkezik. A most folyamatban levő afrikai események nyomán várható átalakulás talán hozzásegíti majd Egyiptomot ehhez a köz. gazdasági átszerveződéshez. (MN) Vitéz lakács Béta SepslszeMfrgoön Sepsiszenigynrgy, július 28. (MTI.) Vitéz Lukács Béla tároanélkiili miniszter hétfőn délután Sepsiszenfgyörgyre érkezett s résztvett az Erdélyi Párt értekezletén. A .minisztert Szentkereszthy Béla báró országgyűlési képviselő üdvözölte. Megkezdte a Felsőház a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását 1937 1939 Buza 575 608 Tengeri 629 650 Köles 134 173 Rizs 1^ 230 Ugyanezen idő alatt a gyapot vetés tértilete 831.000 hektárról 683.000 hektárra esett vissza. Németországi szempontból ugyanis az egyiptomi kormánynak nem volt érdeke az ilyen kiterjedt gyapottermelés. Az egyiptomi gyapot legnagyobb része kivitelre került és csak 10 százaléka maradt az országban, ez azonban a szükségletnek csupán egynegyedét fedezte. Egyiptom igy textilszükségletének túlnyomó részét behozatal ut'án volt kénytelen előteremteni, ami a létfenntartási költségeket szükségtelenül megdrágította. Egyiptomi szempontból a nagy gyapottermelés fenntartása helyett sokkal fontosabb volna, ha termelését maga dolgozhatná fel. Egyelőre azonban Egyiptom kivitelének háromnegyede még mindig a nyersgyapotra esik és az 1934. évi, kereken 80 százalékról 1939-ig csupán 74.3 százalékra csökkent. Budapest, juliun 28. A felsőházi ülését 19 órakor nyitotta meg Széchenyi Bertalan gróf elnök. Kegyeletesen megemlékezett Ragály-Balassa, Ferenc báró felsőházi tag és Szinyei-Merse István valóságos belső titkos tanácsos, nyugalmazott főispán, volt felsöház tag elhunytéról. Javaslatára emléküket jegyzőkönyvbe foglalták. Ezután áttértek a napirendre. Elfogadták a napirenden szereplő két belügyminiszteri, egy-egy külügyi, iparügyi miniszteri és két földművelésügyi miniszteri jelentést, majd megkezdték a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A felsöház illetékes bizottságai a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló javaslat tárgyalása során több módosítást végeztek a javaslaton, amelyeknek legnagyobb része azonban inkább stiláris, vagy pedig arra irányul, hogy a javaslatban az egyes kifejezéseket pontosabban határozzák meg. Lényegesebb módosítás, hogy a 11-ik szakaszhoz a következő bekezdést toldották: „Az a birtokos, aki gazdasági munkás és cselédházat a szociális és az egészségügyi követelményeknek megfelelő módon épít, vagy átépít, az e célra fordított igazolt költségeket a jövedelmi és általános kereseti adó kiszámításakor alapul vett tiszta jövedelméből a beruházás befejezését követő évtől kezdve öt évig adómentesen leírhatja A módosítás lehetőséget nyújt a gazdatársadalomnak arra, hogy a cseléd- és munkásházak építésében fennálló rendelkezésnek mielőbb eleget tehessen. A 28-ik szakasz tárgyalásakor a bizottsági ülésen a földművelésügyi miniszter kijelentette, hogy nincs szándékában a vetömagszaporitásra kötelezett gazdaságokat elzárni attól, hogy a sza- poritói felárat megkapják, mert ha kötelező vetőmagszaporitást rendel el, az államnak gondja lesz arra, hogy az érdekelt gazdaságokat ne érje károsodás. A javaslat tárgyalása iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. A javaslat első szónoka Somsics László gróf, a termelés biztosítását és lehető fokozását tartja ma a legfontosabbnak. Nyíltan szembe kell szállni minden irányzattal, vagy demagógiával, amely politikai okból folytonos földreformot Ígér és izgatja a közvéleményt. Az azonnál foganatosítandó intézkedések közé sorolja a szakoktatásnak minél szélesebb körben való gyakorlati megvalósítását. A termelés fokozását szolgálja - helyes árpolitika. A háború után, amikor Európában ismét megjelennek világpiaci áruk, a szemestermények termeléséről bizonyos mértékig az ipari növények termelésére kell áttérni. Ezenkívül a mezőgazdaság gépesítésével, olcsó viziutak megteremtésével, tehát a szállítás olcsóbbá tételével kell verenyképessé tenné mezőgazdaságunkat. A háború után igen nagy szerep vár az állat, tenyésztésre, ezzel azonban együtt jár, hogy megfelelő takarmányról is gondoskodjunk. Át kell térni a száMóföldön termelt takarmányra. A magyar gazdák nevében kijelentette, hogy átérzik és teljesitik a rendkívüli súlyos időben rájuk háruló kötelességet. A javaslatot elfogadja. Vitéz Purgly Emil rámutatott arra,, hogy az országban mindenki érzi, ettől a törvényjavaslattól nemcsak egy foglalkozási ág sorsa függ, hanem az egész nemzeté. Legfontosabb rendelkezésnek mondja a javaslatnak azt az intézkedését, amely a termelésnek minden eszközzel való fokozását célozza. Kérte a belvizek levezetésének egységes terv szerint való megoldását, majd hosszasan foglalkozott a javaslatnak az irányított gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseivel. Szerinte nem lehet központilag előírni, hogy az egyes gazdaságok milyen tervek szerint rendezkedjenek be, A javaslatot elfogadja. Grof fits Gábor szerint a javaslattal a magyar nép munkateljesítményét, erőkifejtését kell eredményesebbé tenni. A javaslat rendelkezéseit csak akkor lehet megvalósítani, ha megfelelő szakembereink vannak. Részletesen fogta!kozott a mezőgazdasági szakokta" tás kérdésével. Arra kérte a kormányt, tegye lehetővé, hogy a gazdasági főiskolákon sser. zeit oklevelekkel rendelkező mezőgazdasági szakemberek legalább a szakminisztériumokban a fogalmazási karba bekerülhessenek. A törvényjavaslat végrehajtásánál gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező gazdákra, illetve okleveles gazdákra kell bízni az irányítást, A javaslatot elfogadja. Bittern Miklós örömmel üdvözli a javaslatot, amely hatalmas lépéssel kivánja előre- vinni a magyar mezőgazdaság ügyét. Termelési kérdésekkel, a propaganda fontosságával, a. növény- és vetőmagnemesités nemzetgazdasági szempontból való jelentőségével foglalkozóit. Rámutatott arra, hogy a talajjavítás és a talaj művelés terén igen messzemenő intézkedéseket tartalmaz a javaslat és nagy reményekkel nézhetünk e téren elérhető eredmény elé. Beszéde végén a mezőgazdasági szakoktatás kérdéséről beszélt. A javaslatot a kép* viselőház által megszavazott szövegezésben fogadta el. A Felsöház legközelebbi ülését julius 29- én délelőtt 10 órakor tartja és folytatja a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Mindenük odaégeit az oroszkegyi tüzkárosultafcnak fl társadalom már megmozdult a koldusbotra «jutott székelj község érdekében Egyiptom ipara ma még jelentéktelen, de ez nem gazdasági, vagy természeti szükségszerűség. A Nilus elég vizienergiát szolgáltathatna a teljesitöképes ipar megteremti, séhez. A duzzasztógátak építéséhez azonban olyan tőkére volna szükség, amelyet a lakosság egymaga nem tud előteremteni, ezenkívül pedig egyelőre a szükséges képzett munkaerő is hiányzik, mert a lakosság fel- lahokból álló zöme a történelemelötti időktől kezdve mezőgazdasági munkás és az iparral még nem került érintkezésbe. Se vas, se szén ... A textiliparon túlmenő nehézipar megteremtéséhez tehát Egyiptomban hiányzanak a természete# feltételek, annál is inkább, Kolozsvár, julius 28. Megírtuk már, hogy julius 20-án, délelőtt 11 órakor Oroszhegy, a havasalji székely község egyrésze földig égett. A község alsó részében Diafalván Berkeczi József csűre gyűlt meg elsőnek, eddig kideríthetetlen okból, A nép a havason és a mezőn tartózkodott s mire a falu kis tűzoltósága kivonult, már utcasorok álltak lángban. Helyi oltásra gondoni se lehetett, mert a közben keletkezett szél tova vitte a pattogó zsindely- és fadarabokat s pillanatok alatt 30 ház, 30 csűr és sok nyári konyha állott lángokban. A szomszéd községek lakói és tűzoltósága, élén a korszerűen felszerelt székelyudvarhelyi tűzoltósággal, a színhelyre sietett s nekik köszönhető, hogy* nem égett le az egész falu, A Bálint- és Barabás-utcák ősi házai és gazdasági épületet, az összes ingóságokkal tökéletesen megsemmisültek, A lakosság nemcsak épületeit veszítette el,' de bennégett minden ruha és fehérneműje, minden bútora, ingósága, amit egy hosszú éle- 'en keresztül nehéz munka, árán szerzett. Az első segítséget a károsultaknak Sebest Ákos udvarhelyi főipán vitte s több, mint 1000 pengőt osztott szét a szenvedő lakos* Ságnak. Szent-Királyi Kálmán alispán vezetésével már meg is indult a vármegyei gyűjtés a szociális gondozó hivatal irányításával. Bálint József dr. országgyűlési képviselő, a szerencsétlenül járt falu szülötte, éppen, útban volt hazafelé, hogy a számára kiosz tott kerület látogatása alkalmával elsőnek szülőfaluját keresse fel. Amint a tűzvészről értesült, azonnal expresz utón felterjesztéssel fordult a miniszterelnökhöz és báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszterhez és faluja, számára gyorssegély kiutalását kérte. Ezután a helyszínen győződött meg a rettenetes katasztrófáról... Kérésére vitéz Lukács Béla miniszter, báró V.ay László felsőházi tag és Kölcsey Ferenc képviselő, akik az erdélyi kőrútjuk alkalmával Székelyudvarhelyre is ellátogattak, azonnal Oroszhegy községbe siettek. Vitéz Lukács Béla miniszter és báró Vay László felsőházi tag azonnal 5000--—500-0 pengő gyorssegélyt adtak a. szerencsétlenül járt székelyeknek és megígérték, hogy minden lehetőt megtesznek a falu újjáépítéséért. Bálint József dr. országgyűlési képviselő a helyszínén köszönte meg a szives adományt a a, maga. részéről 500 pengő segéllyel járult hozzá a károsultak felemeléséhez. Oroszhegy az egyik legszegényebb havasalji tiszta székely község. Földje gyenge és határa kicsi, Egy-egy családra átlag 1—2 hold föld jut. Igen szorgalmas és becsületes népét a legrosszabb Időben érte a rettenetes csapás. A világon semmijük se maradt. Hasonló ez a tűzvész a három évvel ezelőtt leégett józseffalvi tűzesethez. Akkor az erdélyi magyarság megmutatta gyönyörű eredménnyel áldozatkészségét. Most a megnagyobbodott Magyarországnak kell segítségére sietnie a szerencsétlenül járt székelyeknek, hogy a romokon uj élet kezdődjék, . A helyi közbirtokosság megszavazta az építéshez szükséges famennyiséget, Bálint József dr. országgyűlési képviselő a helyszínen felvett adatokkal az országos gyűjtést és az ehhez szükséges belügyminiszteri engedélyt kezdeményezi. Napokat töltött a faluban s a vasárnapi istentiszteleten vigasztaló és megnyugtató szavaival, beszédeivel is segítségére sietett székely testvéreinek, úgy mint ezelőtt három évvel a bukovinai Józaeffal- ván. Rende'et a sertésbőr fejtésének újabb szabályozásáról Budapest, julius 28. (MTI.) A Budapesti Közlöny szerdai száma közli az iparügyi miniszter rendeletét a sertésbőr fejtésének újabb szabályozásáról szóló rendelkezés módosítása tárgyában. A rendelet szerint a hentes és a, sertésvágó vállalat (sertéshúst feldolgozó üzem) az általa hatósági engedély alapján levágott olyan sertésnek a bőrét, amely az 50 kg. élősúlyt el nem énI, további rendelkezésig nem köteles lefejteni. Biztosították Koíozs-vcrmegye tisztviselőinek téli tüzifa-szükségletét Kolozsvár, julius 28. Kolozs vármegye központi tisztviselőinek téli tüzifa-szükségletét még dalnoki Gaal Elemér volt alispán biztosította. A Csúcsa és Börvény községek által kitermelt és a községektől megvásárolt fa nemcsak a törvényhatóság központi hivatala - nak téli fűtőanyag-szükségletét fedezi, hanem bizonyos kiegészítéssel a tisztviselői kar tüzifa-szükségletének fedezésére is elegendő. Az erdőigazgatóság utján sikerüli a hiányzó mennyiséget is biztosítani és a kit zel 150 vagon tüzelőanyag szállítása a MÁV kolozsvári üzletigazgatóságának előzékenysége folytán néhány hét alatt be is fejeződik. A tisztviselők a vásárolt fa árát 10 havi részletben törlesztik le s igy ez a megterhelés a legkisebb tisztviselő háztartási mérlegének egyensúlyát sem borítja fel. Az ak ció ilyen módon való lebonyolítását a Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank megértő és szociális alapon nyugvó segítségnyújtása tette lehetővé.
