Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-28 / 169. szám
SHÜZAGGYÜL23 Kedd 1942» í Uliu a 28 r\ 4/ . . ; o v 1 ; aula me:; Jlra 12 fillér ELÖFEEETÉSl AJKAK: 1 HORA 2.70, NE- CrTED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16. EGÉSZ ÉVRE 33 PENGŐ. — POSTATAKARÉK. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONÖTÖDIK É KIADJA A LAPKIADÓ VFÖUA M, 163. S Z A M. R É S Z V É N r r 4 R S A S A ö SZERKESZTŐSÉG, hí adóhivatal és NVOMDA: KOLOZSVÁR, BKASSAJ-U. 7. TELEFON: U-08. — FOSTAFíOK: 7L SZ. kéziratokat NEM adunk VISSZA CSIRTŐL DÉLRE ÁTTÖRTÉK A SZOVJET. ÁLLÁSOKAT, BATAJSZKOT ELFOGLALTÁK KBBHBHBB*l«HDCSBW**BBWfflBraaS«BBE2!OTBB»«*WnM«W!WiW«B«SHIOCraW!«»SR*BW«CWW»BW A NÉMET CSAPATOK Második arevonal létesítését sürgetik az angol politikusok — Finnország megszakította kon= zuli kapcsolatait az Egyesült Államokkal — Egyiptomban a harcok felélénkülését várják Tozso japán miniszterelnök komoly figyelmeztetést intézett Indiához és Ausztráliához Ünnepélyesen búcsúztatták vasárnap a keleti hadszíntérre induló kolozsvári honvétíalakulatokat EGYBE NÖVEKVŐ IRAMBAN, feltár, főztőzhatatlan lendülettel folyik a keleti hadszíntéren a német és a szövetséges csapatok támadása. A hadijeleotések ismét újabb nagy eredményről adnak hírt; a német csapatok elfoglalták Batajszk városát. amelyet pedig a Szovjet szerfölött megerősített és körömszakadtáig védett. De nagy német sikerről adnak hirt Csir környékéről is, ahol a német rohamcsa- patok áttörték a szovjet állásokat. A német előretörés egyre jobban veszélyezteti Sztálingrádot, A német légi bombák felgyújtották a sztálingrádi katonai épületeket s a munkára hajtott lakosság most lángoló házak között kénytelen a reménytelennek látszó védekezést hevenyében végrehajtott erődítési munkálatokkal alátámasztani. Szovjet részről még ritkán hangzott el olyan kétségbeesett felhívás, mint amilyent a moszkvai rádió intézett a Rosz- tov és Don környékén harcoló szovjet katonákhoz. A rádió felszólította a harcolókat, hogy utolsó csepp vérig tartsanak ki. Megszólalt egy másik rádió is, az angol rádió s kivételesen ez is vigasztalannak látja a Szovjet helyzetét. Nem fukarkodnak a borúlátással az angol lapok sem, A „Daily Mail“ nagyon sötétnek festi a helyzetet, közben azonban — méltóan az angol hidegvérhez — azt a tanácsot adja a szovjet hadaknak, hogy indítsanak hatalmas ellentámadást. Könnyű ezt Londonban elképzelni, de annál nehezebb keleten megvalósítani... Pillanatnyilag ez a helyzet a keleti hadszíntéren ... És ezen édeskeveset segíthet az is, hogy — mint jő forrásból származó hirek közük — Wanell nemrégiben találkozott Timosenkoval. Vájjon mit beszélhetett egymással a két hadvezér? Nyilvánvalóan a jelenlegi helyzetből fakad a „Vatan“ cimü török lap meglepő állásfoglalása is. Törökország eddig úgy manövrirozott, hogy a hadviselő felek közül egyiknek oldalára sem állott. Ezek- ntán meglepetésként hat az idézett török lapnak az a megállapítása, hogy „Törökországnak sem érdeke, hogy a Szovjet győzzön.“ Ez egyelőre még csak lapvélemény, de már ez is hiven tükrözi Vissza, mennyire befolyásolják a török közvéleményt a németek nagy keleti sikerei.-* A MÁSODIK ARCVONAL LÉTESÍTÉSE az idő múlásával egyenes arányban késik. Az angol honatyák többsége sürgeti ugyan a második front felállítá. sát, egyikük szerint „a kudarc is jobb, mintha semmi sem történik" (?), az illetékesek azonban nem hagyják siettetni magukat, Bewin angol munkaügyi miniszter a leghiggadtabban kijelentette, hogy az ilyesmit nem jó elhamarkodni. Ugylátszik. kellemetlen emlékei vannak az angolok eddigi ilyenirányú kísérleteiről. ... Kolozsvár, Julius 27. Vasárnap búcsúztatták el a vármegyei hatóságok képviselőinek és a hozzátartozóknak jelenlétében a keleti harctérre induló kolozsvári honvédalakulato- kat. A búcsúztatáson megjelent a városra - rancsnok és népes tiszti küldöttség is. In. czédy^Joksman Ödön dr. Kolozs-vármegye es Kolozsvár thj. sz. kir város főispánját, aki akadályoztatása miatt nem jelenhetett meg, Szász Ferenc dr. alispán képviselte. Kíséretében voltak a vármegye részéről Forgách József dr. vármegyei főjegyző és Folyovich János városi főjegyző. Szász Ferenc dr. alispán a vármegye és város nevében búcsúztatta el a harctérre induló honvédalakulatokat. — A mult hónapban — mondotta az alispán — huszonkettedik évfordulója volt annak, hoqy a trianoni rabbilincseket, a magyar nemzetre vertek. Ez a gyász azért érte a nemzetet, mert akadt egy eseétvesz- tett ember, aki nem akart katonát látni.' Ez az ember nemcsak az eszét vesztette el, TOZSO JAPAN MINISZTERELKOK komoly és megszívlelendő figyelmeztetést intézett Indiához és Ausztráliához. Az előbbit biztosította együttműködési készségéről, a másikat leplezetlenül megfenyegette, hogy mos tani magatartása folytatása esetén, Japán nem ismer kegyelmet. A japán kormányfő szavaival szöges ellentétben áll természetesen Cripps egyik legutóbbi megnyilatkozása. A kitűnő angol politikus még mindig nem ébredt, rá a helyzetre s odanyilatkozott, hogy Nagybritannia szeretné Indiát Japánnal szemben felhasználni. Indiában azonban a jelek szerint kevés erre a hajlandóság. Anglia, hogy orosz szövetségesének kedvezzen, tovább folytatja Indiában a bebörtönzött kommunisták szabadonbocsátását. Ugyanakkor erősen ritkítja a kommunista- ellenes elemek sorát. A fogdák megnyitása, illetőleg a kommunistaellenes rétegek vezetőinek lefogása, nem nagyon javítja a sziget- ország indiai esélyeit. Gandhi országa tovább halad azon az utón, amelyen elindult. „India az indiaiaké!“ — ennek a jelmondatnak a jegyében történik ma minden a brit korona- gyarmatban. Hiába szónokol Cripps és hiába elégedetlenkednek a brit vezető körök. * A LÉGIHÁBORU ismét megélénkült mindkét hadviselt fél részéről. A német bombázók Middlesbrough fölött jártak és nagy pusztításokat végeztek a kikötőberendezésekben. Német gépek tűntek fel London légiterében is, bombákat azonban nem dobtak le. Az angol fővá. ros lakosságát kétizben is felriasztotta a szirénák üvöltése. dé nem is volt magyar. A magyar katonanemzet cs történelme során mindig tisztában volt azzal, hogy ezért a földért, amelyet az Isten neki teremtett, véráldozatot is kell hoznia. A történelem során bebizonyosodott, hogy ez a véráldozat nem, volt hiábavaló, mert soha ezen a földön a magyaron kívül más nemzet nem tudott államot alkotni. Szász Ferenc dr. alispán beszéde további során rámutatott arra, hogy ma nincsen olyan magyar ember, aki ne akarna katonát látni. Sőt, éppen ma, katonának érezzük magunkat azon a poszton, ahova állítottak. ■— Megnyugtatjuk azokat, — mondotta — akik most a harctérre indulnak, hogy a magyar történelem újabb dicsőséges lapját Írják: mindent cl fogunk követni, hogy itthon- maradottjaik semmiben se nélkülözzenek és a belső arcvonalon győzelmes háború folyjon. Beszéde végén kérte az Istent, hogy az eltávoáókat a magyar nemzet és a magyar katona legszebb diszével, a győzelem babérjával ék'esitse. Németországi berepülésekkel próbálkoztak az angolok ig. Az angol pilóták támadása Hamburg ellen irányult, a Berlin, julius 27. (MTI) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: Rosztovtól délre a német csapatok két napig tartó harc után rohammal bevették a nagyon megerősített és makacsul védett Batajszk várost. A harci-, romboló- és zuhanóbombázórepülök puhították meg a gyalogság számára az utat. Gyorskötelékck keleti irányba tovább nyomulnak előre dél felé. A nagy Don-kanyarulatban német és román csapatok visszavetették az ellenséget és széles aicvonalon elérték a folyót. Kalácstól északnyugatra páncélos kötelékeink és gyors csapatok súlyos harcokban álinak szovjet páncélosokkal és gyalogsági erőkkel, amelyek kétségbeesetten próbálják tartani a folyótól nyugatra lévő magaslati terepet. Súlyos légitámadások irányultak az ellenség volgamenti utánpótlási forgalma és a Sztálingrádtól északnyugatra lévő vasúti csomópontok ellen. A voronyezsi hidfö ellen intézett támadásokat ismét eredményesen visszavertük. A várostól északnyugatra folyó csatában a Szovjet bekerített harcicsoportjaínak megsemmisítése után a bolsevista maradványokat kiindulási állásaikból északi állásaikba visszavertük. Ezekben a súlyos elhárító harcokban julius 10-től csupán egy hadseregtörzs szakaszán 7őő ellenséges páncélos sem miauit meg. bombák azonban — mint eddig is — nem a katonai berendezésekre, hanem a polgári lakónegyedekre irányultak s a felelőtlenül viselt légiháborunak ismét, ártatlan polgári személyek, estek áldozatául. Az angolok azonban rendkívül rá. fizettek ezekre a berepülésekre, mert nemcsak Hamburg fölött, hanem a west- fáliai gyárvidéken, amely ellen szintén támadást kíséreltek meg, sőt a Csatorna fölött is, olyan veszteséget szenvedtek, hogy komoly számtani feladat a legutóbbi támadások sorát) elpusztult angol gépek mennyiségét megállapítani. A légiháboru híreihez tartozik az is, hogy Málta „jubilált": a háború kitörése óta most élte át a 2800 tk légitámadást. Meg kell még említenünk azt a távolkeleti hirt is, amely szerint japán repülő- gépek jelentős támadást intéztek az ausztráliai Port Moresby ellen. * AMI A TENGERI HÁBORÚT ILLETI, as a jelentés emelkedik ki, amely szerint a j ispánok a legutóbbi időben újabb 71.000 tonna ellenséges hajóteret küldtek a tenger miijére, Az angolok egyébként két hajójuk elvesztését ismerik be. Az egyik hajó már régebben elpusztult, de mindig hetek telnek el addig, amíg az angol tengernagy! hivatal rászánja magát, hogy a veszteségeknek egy-« egy részletét beismerje. A középső arcvonal szakaszán egy helyi Jellegű támadóvállalkozás során több eüen- séges zászlóaljat bekerítettünk. Német va- dászrepülökötelékek vasárnap 120 szovjet repülőgépet lőttek le. Három saját gépünk elveszett. Olasz vadászok is lelőttek 3 ellenséges repülőgépet. Egyiptomban az elalameini állások déli részén visszautasítottunk egy ellenséges előretörést. Julius 32-ike óta az elhárító csatákban megsemmisült brit páncélosok szama 146-ra, a foglyok száma 1400-ra emelkedett. Málta repülőterein bombatalálattokal több őrit repülőgépet a földön pusztítottunk el. A Nagybritannia ellen folyó harc során harei repülőgépeink bombázták Anglia déli partjának és Mydlandnak hadifontosságu berendezéseit. A Csatorna felett és a Németöbölnél az ellenség légiharcokban 6 repülőgépet vesztett. A nyugati német terület ellen intézett hatástalan nappali zavarótámadások után a brit légierő a julius 27-re virradó éjjel gyujtóbombákkal árasztotta el Hamburg városát és környékét. A polgári lakosságnak súlyos veszteségei voltak. Sok épület elpusztult, vagy megrongálódott. Éjszakai vadászaink és tengerészeti tüzérségünk 37 támadó bombázót lőttek le. A keleti arcvonalon érő helyzet szempontjából nagyfontosságu az a berlini jelentés is, amely szerint a doni arcvonalszakasz északi löszén a Csirtöl délre fekvő területen német Bafavszk is eleseH . , -
