Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-26 / 168. szám

MmtEVM íirsMa Húsával együlí érik a sscJbb magyar jövend® Szász Ferenc dr. Kolozs-YÓrmegye alispánja látogatást tett néhány falusi napközi otthonban - Ámig a szülők a mezon aratnak, gyermekeikre vigyáz oiihon az Isten, az állam... Kolozsvár, július 25. Ha szétnéz az ember falun, lépten-nyomon azt tapasztalja, bogy az utóbbi két évben — a hazatérés óta, ■— több szociális intézkedés történt a falu népé­nek felemelése érdekében, mint régebben egy emberöltő alatt. Az is igaz, hogy az erdélyi magyar falu méltán Megérdemli a felülről jövő támogatást. Életképességéről és értékéről különösen a megszállás keserű két évtizede alatt állította ki a bizonyítványt. A magyar nép örök életében szorgalmas volt s bizony néha — mint most is — alaposan meg kellett szorongatnia a földet, hogy kiad­ja a kenyérre valót. Ezt tapasztaltuk Szász Ferenc dr. Kolozsvármegye alispánjának kí­séretében szombaton délelőtt Nagykapuson, Kiskapuson és Mákófalván. Az alispán tár­saságában volt Kocsis Margit dr. vármegyei szociális gondozó és Gonda Béla dr. várme­gyei aljegyző, a vármegyei közjóléti szövet­kezet előadója is. Életük végéig segélyezi sí vármegye , két elesett hős édesanyját Amerre jártunk, a falvakban sehol egy élő épkézláb-embert nem láttunk, mert azok most 1mind, a mezőn aratnak, csupán gyerekeket ta­láltunk, Dehát az alispán hivatalos utjának éppen az volt a célja, . hogy meggyőződjék róla, hogyan élnek a vármegyei Nép és Csa­ládvédelmi Alap pénzéből fenntartott falusi napközi otthonokban a gyerekek, amíg szü­leik a mezőn kora reggeltől késő estig arat­nak, dolgoznak... A vármegye területén 17 ilyen falusi nap­közi otthon működik. Elsőnek a kiskapusi napközi otthont látogatta még az alispán', közben azonban Nagykapuson megállította gépkocsiját, mert két édesanyát fogadott, akiknek fiai hősiesen harcolva elesett az orosz fronton. A két gyászbáborult édesanya segélyt ■ kért a vármegyétől s az alispán jóindulatú- log. .bţetoşifptta mindkettőjüket, hogy a se­gélyt rövidesen meg is kapják. Ez a segély olyan lesz, amit életük végéig megkapnak elesett hős fiaik után. Törők Gornyik Márton és Török Mihók egymás mjíklt harcolva estek el egyszerre az elmúlt, év. augusztus 15-én Ukrajnában, Krisztorforosz faluban s ott is temették el őket, de neveiket aranybetükkel örökítették meg az egyik kolozsvári kaszárnya hősi em­lékoszlopán is. A két derék magyar fiú itthon családfenn­tartóként szerepelt s most ott porladnak Va­lahol Oroszországban, de hála a magyar ált- lam gondoskodásának továbbra is család- fenntartók lesznek, mindaddig, amig öregedő szüleiket élteti az Isten . .. Nagykapustól Kiskapusig csak egy jó kő- hajitasnyi ut van s meg is tettük pillanatok alatt. Egyenesen a napközi otthonba men­tünk, amely ott van a hegyoldalban a volt Biró György-féle udvarházban. Hatalmas épület ez. Eala málladozik az uj cserépfedél alatt, mert utolsó gazdája még 1934-ben meg­halt s azóta már sokszor cserélt gazdát. 1 „Szebb jövőt!“ Az udvaron nagy csokor gyerek vár. Szí­nesek, tarkák, mint ezen a vidéken általá­ban. Lehetnek vagy hatvanan s még az ég is megrendül belé, úgy kiáltják, rikoltják: — Szebb jövőt! Éppen ebédidő van... A hatvan kicsi falusi gyermeknek kitálalják a párolgó jó tejfölös lucskoskáposztát berbécshussal. Itt van a tiszteletes ur is, meg a tiszteletes asszony.., ők vigyáznak fel az étkezésnél. Két falusi asszony porciózza az Ínycsiklandó ételt. Mindennap más-más két asszony végzi a munkát. Sorra, felváltva. Még bölcsőbeli gyermek is van a napközi otthonban... Az egyik soros asszony éppen szoptatós, hát megszoptatja azt is, hogy még ezért, se kelljen hazajönnie az aratóból a gyermek édesan yjának. Amig az alispán hivatalos teendőit végzi, a falu birájával beszélgetünk: — Mikor én ekkorácska voltam — mutat * biró egy 10—12 .éves fiúcskára, — nem is tehettük bé erre az udvarra a lábunkat. Roppant nagy ur volt Biró György. Volt neki vagy 300 holdja s idővel mind eltűnt.... Mégiscsak furcsa a világ... Most meg „hi­vatalosan“ ide kell hoznunk a gyermekein­ket. Ha látná a tekéntetes ur, nem is tu. dom, mit szólna hozzá? Azt hiszem, azért mégse zavarná lei őket, mert nézze, milyen örvendetesen szépek ezek a kölykök... Hát, azok. Drága, pufókképü angyalkák egytöl-egyig. A fiuk is, a leányok is... S mennyi imádságot, verset, meg nótát tud. aak. Gyönyörűség hallgatni őket. A vármegye szőttesei Nemes Dezső, a falu papja meghív, hogy menjünk át hozzájuk is kicsit s nézzük meg a szőtteseket, mert ezekhez is „köze van a vármegyének“... Van bizony, mert a közjó­léti szövetkezet adja ki „harmadába“ meg­szánt a fonalat az asszonyoknak, másik két. harmadát pedig az arra rászorult falusi ma­gyaroknak juttatja. Van már készen vagy hat vég szőttes s még több is lesz, csak ép-, pen apadjon a mezei munka. A szövőszéke­ket a parókián állították fel, a szövésre pe­dig a tiszteletes asszony ügyel fel. Mosta­nában bizony, amíg az asszonyok a mezőn vannak, ö maga sző, egyedül. A faluért! Hatvan gyermek szunyókál egy eperfa alatt Mákófalván már ebéd után találtuk a napközi otthon gyerekeit. Gulyást ebédeltek. Sok hússal és jó fehér buzakenyérrel. Már úgy szundított az ötven kisgyerek a nagy eperfa alatt az iskola udvarán, mint valami napfénytől lekonyult virágszirmok. Bezzeg talpraugrottak az autótülkölés hallatára s úgy körülvették a kocsit, hogy alig tudtunk kiszállni belőle. Itt is egytöl-egyig szépek, tiszták, gondozottak a gyerekek. Egy Felvi­dékről jött lelkes tanítónő gondozza őket a két hónap alatt, amig a napközi otthon be­tölti rendeltetését. Ahogyan belépünk az udvarra, elénktop- pan a tanítónő biztatására egy pöttömnyi, tatárka-képű kicsi leány s már fújja is szemlesütve, torkaszakadtából: — Kedves alispán ur, hozta a jó Isten, Kívánjuk, hogy vélünk égyütt Mulasson jó itten! * Félóra múlva már robogunk be az aranyló búzatáblák és buzakeresztek között elhúzó­dó dülö utón Kolozsvár felé. Az ut mentén mindenfelé ' dolgos magyarok hajlongtak a föld felé, a kalász felé s hajladozásukban volt valami az ősi imádság-féléből.. A mezőn gyűl, egyre csak gyűl a kenyér s otthon pedig, amig ők aratnak, a napközi otthonok­ban vidáman kacarásznak, játszadoznak gyermekeik. Nincs miért félteniök őket. A jó Istenen kívül a magyar állam gondosko­dik testi és lelki épségükről. így érik a bú­zával együtt a magyar, a szebb magyar jövendő!... BIRÖ JÁNOS 1942. J V C I tJ S Mú Az 1939. IV. t.-c. értelmében le­épített nagyvállalat vezetője mérlegképes könyvelő, perfekt magyar, német levelező első> rangú szervező erő, bíró­ságnál, adóhivatalnál, OTI ügyben stb. jártas, elvállal bármilyen munkát, órás-könyvelést ideig­lenesen is. Érdeklődők szíveskedjenek bővebb információért Samuel Horthy ut 11. sz. fordulni; A liívalásszervezel a munbakaroarák felállí­tását leéri A Hivatásszervezet kolozsvári csoportja kedden, julius 28-án este 6 órai kezdettel ve­zetőségi értekezletet tart Mátyás király-tér 14. szám alatti emeleti helyiségében. Az ér­tekezletet Kelemen Ferenc ■ csoportéinak nyitja meg, majd Leibert Ernő beszél általá­nos munkáskérdésekről, Pálfíy Tibor szer, vezeti titkár pedig ismerteti az érdi orszá­gos kongresszuson hozott határozatokat. Az értekezlet a munkaügyi miniszterhez Írásbeli előterjesztéssel fordul s abban kérni fogja a munkakamarák azonnali felállítását. Hasonló határozatot hoztak az ország más városainak hivatásszervezeti alakulatai is. Ez zel kapcsolatosan felhívják Kolozsvár és Vi­déke Ipartestületét is hasonló lépés megté­telére. Elgondolásuk ugyanis az, hogy a munkavállalók munkaadóikkal együttesen oldják meg a megoldásra váró kérdéseket, mindenkor a nemzeti érdekek szem előtt való tartásával. \ V éclelcezziiiilc a levéllel vele ellen A földmivelesügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége harcot indított a levél- tetvek ellen A levéltetvek kártétele általánosan ismert Erdélyben. Az ezévi időjárás különösen ked­vez e kártevők elszaporodásának, miért is á kirendeltség szükségesnek látta ezzel kap­csolatban a megfelelő intézkedések megtéte­lét. Valamennyi gyümölcsnemen megtalál­juk a levéltetveket, mégis legtöbb kárt a szilva- és az almafákon okoznak. A levél­tetvek kártétele nyomán jelentkezik az a fe­kete kormos szinü bevonat is, amit korom­penésznek neveznek. Ha a levéltetveket ’szakszerűen irtjuk, egyúttal a korompenész ellen is védekezünk. A gyümölcsfák ápolat- lansága, tulsürü állása, a napfény és a le­vegő hiánya nagymértékben elősegítik úgy a levéltetvek, mint a korompenész elszaporo­dását és kártételét. A levéltetvek irtásának legegyszerűbb módja a nikotinoldattal való permetezés. A permetlevet úgy készítjük el, hogy 100 liter vízben 100 gram (1 dl.) nyersnikotint ön­tünk és ebben a keverékben 1 kg. káliszap­pant oldunk fel. A nikotinos permetlé nem­csak a gyümölcsfákat károsító, hanem min­den más növényen élősködő levéltetű és va­lamennyi puhatestü rágó és szívó kártevő (pl. hernyó) legjobb irtószere. A nyersnikotin Erdély területén beszerez­hető a kolozsvári, marosvásárhelyi és sepsi­szentgyörgyi m. kir. dohányáruraktárakban. A nikotin beszerzéséhez szükséges „Méreg- jegy“-eket a vonatkozó 50.300/1935. és az ezt kiegészítő 144.967/1942. F. M. számi* rendeletek értelmében a községi elöljárósá­gok (városokban polgármester), valamint s> hegyközségek állítják ki. A gyümölcsösök tulajdonosai a fenti rendeletek értelmében kedvezményes áru, úgynevezett „Gazdaniko­tin" beszerzésére jogosultak. A gazdaniko­tin ára kg.-ként 14 pengő. A rendes forgalmi áru, nyersnikotin pedig kg.-ként 20 pengő. A permetléhez szükséges káliszappant a vár­megyei Gyümölcstermelők Egyesülete, illető­leg ezek intézői utján lehet igényelni. En­nek forgalmi ára kg.-ként 2.40 pengő. A földmivelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége a levéltetvek által okozott ká­rok leküzdésére indított akcióval kapcsolat­ban felhivta az összes hatóságokat, hogy a kedvezményes áru nyersnikotin beszerzésé­hez szükséges „Méregjegy“-eket az igény- jogosultaknak késedelem nélkül szolgáltas­sák ki. A nyersnikotint forgalombahczó do­hányáruraktárakkal pedig közölte a vonat­kozó F. M. számú rendeletet, melynek értel­mében a kedvezményes áru nikotin (Gazda­nikotin) kiszolgáltatandó és felhivta, hogy ai kiadás elé akadályt ne gördítsenek. Úgy a levéltetvek ellen való védekezés, mint minden más növénybetegséggel kap­csolatos kérdésben, minden erdélyi várme­gye székhelyén működő m. kir. Növény­egészségügyi Körzet ad díjtalan felvilágosí­tást és szaktanácsot. Negyedmillió pestkő kárt okozott az oroszkefyi tűzvész Oroazhegy, jul. 25. (MTI) Az oroszhegyi tűzvész által okozott kár 240.000 pengő. A lakóházak egy kivételével nem voltak bizto­sítva. A csendörség nyomozása szerint gon­datlanság okozta a harminc ház elhamvadá- sát. Egy évi fogházbüntetésben osztozkodik udvariéival a tolvaj kolozsvári cselédlány Egész hozományát munkaadóitól akorta megszerezni Kanyaró Máira Kolozsvár, julius 25. Dolgos, szemrevaló cseléd volt Kanyaró Mária. Már másfél esz­tendeje állott Bischitz Ernő szolgálatában, de mindig égett keze alatt a munka. El is nézték érte időnkénti botlásait: kimarado- zását, sőt még afelett is szemet, hunytak, ha olykor-olykor eltűnt valami a háztartás­ból. Éppen ezért nem okozott túlságos megle­petést, amikor hétfőn Lőrincz József hentes­segéd, akit a cselédleány még a télen ,■vő­legényként“ mutatott be gazdájának, azzal a figyelmeztetéssel állított be Bischilzékhez, hogy a cseléd lopja őket. A leány felelösségrevonásakor indulatosan utasította vissza a vádat, holmijai közt azon­ban munkaadója számos tőlük eltulajdoní­tott tárgyra akadt. Vallatóra fogta, de a szolgáló csak a rendőrség előtt tett beis­merést. Kiderült, hogy Kanyaró Mária szol­gálati ideje alatt minden alkalmat és bármi kezeügyébe kerülő holmit ,,megragadott“. Vadonatúj párnahuzatok, 25 pár zokni, 25 zsebkendő, 4 női és férfi hálóing, 2 darab férfipizsama, 2 pár si-kesztyü, törülközők, ieveszörtakaró, fiusapka, irattáska, töltőtől és evőkészlet, szóval minden elemclhetö tárgy szerepelt a cseléd bünlajstromán. a háztartás ugyanis földi jóban bővelkedett. A vállalati tisztviselő még a szűkös viszonyok beállta előtt mindenféle szükségleti cikket igyekezett beszerezni. Három pár majdnem vadonatúj cipő, tucatnyi pipereszappan kulcsszappanok, egy kiló orosztea és Icons ér­vek egész sora tűnt el a felhalmozott javak . garmadájából. Két rend használaton kívüli férfiruha is „elkallódott“ a szolgálóleány kezén, aki az eltulajdonított holmikat a hoz­zá közelállók között osztogatta szét. Ilyen pedig éppen elég akadt, mert a leányasszony gyakran váltogáttá vőlegényeit. Víszrét is ez okozta. Lőrinc József megnaragudott rá, mert Kavocska Lászlót, aki utódja volt az udvarlásban, „jobban kiruházta“, mint öt. Bosszúból elárulta mindkettőjüket, mintha bizony az ö üzelmei elévültek volna. Pedig nem egyizben csaptak közös lakomákat Bischitzék konyháján a munkaadók élelmi­szereiből. At. udvarlók merészsége odáig ter­jedt, hogy a munkaadók távollétében látoga­tásaik alkalmával a gazdától elorzott ruhá­ban lopakodtak fel a lakásba. A rendőrségen az is kiderült, hogy Ka­nyaró Mária egész hozományát mnkaadói­tól készült ,;megszerezni“. A finom, úri hol­mikat aztán öccsével. Kanyaró Józseffel szállíttatta el, aki mindezeket munkahelyé­re, Ormos János képkeretezö műhelyébe hordta. Nem egy tárgyat közüle fel is kí­nált eladásra mesterének, aki, bár gyanús­nak találta eredetüket, a vételt nem közölte a hatósággal. így orgazdaság gyanújába került. A tolvaj társaság bünperét szombaton tárgyalta Lehner Richárd dr. törvényszéki tanácselnök, mint büntető egyesbiró. A kihallgatások során kiderült, hogy Ka­nyaró Máriának régebben is voltak ^vőlegé­nyei“. Egyikük, — aki törvénytelen gyerme­kének atyja — éppen most szabadult ki a fegyházból és Budapesten keres „elhelyez­kedést“. Az ,,összeszerzett“ hozomány egy- részét a cselédlány ennek a férfinek a cí­mére küldötte el. A volt vőlegény levélben igazolta is a holmik megérkezését, a levél azonban az időközben letartóztatott leány- asszony helyett a károsult kezébe került. Kynsburg Béla dr. ügyész szigorú bünte­tést kérő vádbeszéde és az enyhítő körülmé­nyeket hangoztató védöbeszéd elhangzása után Lehner Richárd dr. folytatólagosan el­követett lopás bűntettében tettestársként mondotta ki bűnösnek a négy első vádlottat s ezért Kanyaró Máriát 6 hónapi börtönre és 5 évi jogvesztésre, Lőrincz Józsefet, Ka­vocska Lászlót és Kanyaró Józsefet egyen­ként 2—2 havi fogházbüntetésre ítélte el, mig Ormos János tulajdon elleni kihágás. vétségért 100 pengő pénzbüntetést kapott. Az ítélet jogerős. . — A kolozsvári rendőrfőkapitányság hí­rei. Páll Irén Erzsébet-ut 29. szám alatti lakos jelentette a rendőrkapitányságon, hogy távollétében ismeretlen tettes álkuccsal be­hatolt lakására és ellopta 600 pengő értékű ruha- és fehérneműjét. — Fellner Győző operaénekes Zápolya-utca 2. szám alatti la­kosnak az. egyik szállodában ismeretlen tet­tes ellopta 270 pengő értékű szürke felöltő­jét.— Craciunas Virgil Magyar-utca 46. sz. alatti lakosnak távollétében ellopták lakásá­ról felöltőjét és Hohner-gyártmányu harmo­nikáját. Kára többszáz pengő. A rendőrség valamennyi esetben megindította a nyomo­zást, ' ; ‘ ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents