Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-25 / 167. szám

Keíxti Ifi sir a A MAGYAR Az első világháború küzdelmeit és meg­próbál tatásait átélt nemzedékek lelkében az akkori idők közgazdasági viszonyainak keserű emlékei riasztó rémekként élnek. Mindenki tudja s mindenki mondja: áz első világháborút nem a harctereken, hanem bennt a mögöttes országrészekben vesztet­tük el. A lövészárkokban küzdő legjobb fér­fiatok erősek, bátrai és önfeláldozók voltak, ellenben gyengék és megtántorodottak az otthonmaradottak. A fegyverbe álló ma­gyarnak, künn a harcmezőn erős volt a lel­ke, annál gyengébbnek bizonyult az ottho­niak ellenálló ereje. A pergőtüzet állotta a magyar, de a spekulánsok,, az üzérkedők, számítók és harácsolok alattomos hadával nem btrt megbirkózni és összerogyott. Háborút nem csali fegyverrel viselnek! Már az első •'Világháború kitörése előtti években Etms^>a vezető hatalmai élet-halál harcot vívtak — gazdasági téren. A liberális­kapitalista rendszernek a termelésben é4 a javak elosztásában érvényesülő „szabadver­seny“ elve alapján tolyt ez a fegyveraélkü'i küzdelem. S az összecsapások eredményei „gazdasági válságok“ alakjában, hazájukat elhagyó kivándorlók tömegében, clproletá- rizálódásban; sztrájkok, vagyoncserék, tár­sadalmi osztályeltolódások és szociális bajok alakjában jelentkeztek. A kirobbant és az egész földkerekségre kiterjedt fegyveres ösz- szccsapás természetesen ezeket a válságo­kat, amelyek mind a bűnökkel terhelt kapi­tálist» rendszer következményei voltak, csak elmélyesztette és újabbakkal szaporí­totta. A hadban álló államok vezetői a ter­melés és fogyasztás biztosítása érdekében kénytelenek voltak a szabadverseny érvé­nyesülése elé törvényekkel s rendeletekkef gátakat emelni, de — amint ezt a háború után tömegesen megjelent szakmunkák iga­zolják — a korlátok és torlaszok sehol sem bizonyultak elég erőseknek s az önző egyéni érdekek áttörtek azokon. Az első világháborús évek közgazdasága már a fegyveres összecsapás kezdetén nagy nehézségekkel birkózott s azok az évekig elhúzódó háboruviselés miatt fokozatosan s gyorsuló tempóban állandóan növekedtek, súlyosbodtak s végül is előidézték a teljes összeroppanást. A háború után különösen a németek, az ő fáradhatatlan szorgalmukkal, minden részletre kiterjedő figyelmükkel megvizsgálták és felderítették mindazokat az okokat, amelyek a múlt háborús, vala­mint a háborút követő idők rettenetes kö­vetkezményekkel járó gazdasági kata-.zti ó- fát előidézték. Tudósok és kiváló szakembe­rek hadseregének éveken keresztül végzett szorgalmas munkájának eredménye az, hogy ma már tisztán láthatnak nem csak azok, akiknek feladatuk a gazdasági élet irányí­tása, hanem az a merőben uj megállapítás és tudományosan igazolt tétel jutott el a társadalom minden rétegéhez, hogy a gaz- , dasági kérdésekben a régi liberális-kapitá­list» szemlélet helyett a inának megtelelő lelki beállítottság és az uj célok felé törő államvezctésnek megfelelő társadalmi szer­vezetnek kell kalakulnia. Most a fennmaradásunkért vívott fegyve­re« harc idején nekünk magyaroknak leg­szentebb kötelességünk arra törekedni, hogy amiként a harctéren küzdő fiaink megtanul­ták a legkorszerűbb fegyverekkel való bá- násmódolvat és hősiesen s dicsőséggel har­colnak óriás tanítok ellen s a levegőbe szál­lanák a legmodernebb gépekkel, nú itthon tanuljuk meg azt, hogy a mai gazdasági életnek uj törvényei vannak, hogy a regi li­berális-kapitalista szabadverseny elvei már nem érvény esek. A kormányzat által irányi- tóit gazdálkodás a legkorszerűbb elvek sze­rint történik, de annak érvényesítéséhez el­engedhetetlenül szükséges a magyar társa­dalomnak egészen uj fegyelmezettsége ás szervezettsége. Európa bármelyik piacáról való jelentés­ből meggyőződhetünk, hogy a magyar pengő, jelenleg a legjobb, illetve a legértékesebb mind a külföldi, mind a belső forgalomban. A pénz értékmérő. A pénz erő. Nem csak a jelenlegi termelési rend szerint, hanem min­den más elképzelhető rendszerben is szerepe van és szerepe lesz! A magyar pénz most jó egészséges és erős, mint a magyar katona. Ennek a pénz­nek a jóságára, értékére és erejére vigyázni minden magyar embernek legtöbb köteles­sége. A pénz ellen merényleteket nem lehet elkövetni. Mert a pénz, nagyon érzékeny és nagjon kényes gazdasági tényező. A mult világháború idején a belső frjyiton legelőbb akkori pénzünket, a koronát tá­madta meg az önzés és a kapzsiság. Eldug­ták előle az árut. A pénz ment utána, mert n szükséglet kényszeritette. Az embereknek lakás, ennivaló és ruha kellett. S az elbúj­tatott áru. csak akkor volt hajlandó előke­rülni, ha tulfizették. Nőttek az árak és a pénz fogyott. Összehalmozódott az üzérek­nél, akik nem juttatták vissza a forgalomba, hanem újra árukba fektették, hogy azt is eldugják, várva amíg a szükségkergette pénz Ismét jelentkezik. Leghamarabb ter­mészetesen azoknak a pénze fogyott el, PÉNZ akiknek . megszabott keresetük volt. Akik becsületes munkával keresték meg. Az élet­mód megdrágult, az árak emelkedtek, emelni kellett a béreket. S ezzel megindult a far­kát kergető macska játékának folyamata: az emelkedő bérek soha se érték el az emel­kedő árakat. A pénzt szaporítani kellett, de hiába volt több belőle, értéke mind kevesebb és kevesebb lett. fis a megingott pénzérték megingatta a lelkek erejét is. Az emberek látták, hogy becsületes munkával nem lehet elég pénzt keresni, hogy a munkának nin­csen értéke, hogy iminUanélkiü is nagy össze geket lehet szerezni. Munka helyett elkezd­tek spekulálni, stbólni, áruthalmozni, a tör­vényeket és rendeleteket kijátszani, veszte­getni. Megingott az erkölcs, mert elveszett a hit! A kíméletlen s könyörtelen kufúrok hada rávetette magát a vérző ország legtisztább, legértékesebb társadalmi rétegéi»*, kifosztot­ta a szülőket, akiknek fial a frontokon har­coltak, tönkretette a kétkézi munkásokat és a szerény fizetésű tisztviselőket. Hirtelen meggazdagodott gonosztevők lepték el a közéletet s pénzük hatalmával diktálni kezd­tek. Ezt a szomorú folyamatot a mult vi­lágháború folyamán élte át á magj'ar társa­dalom és viselte minden következményét. Csodával határos volt, hogy az örvényből kimenekülhetett. A mult emlékei, az elszen­vedett gjötrelmek azonban minden magjar lelkében elevenen élnek. Ami megtörtént az Székely udvar hely, július 24. Borzalma' tűz rész pusztított a Székely-udvarhelytől 16 ki­lométernyire lévő Oteszhegy községben. A megrázó katasztrófa csütörtökön, a dél­előtti órákban zúdult Oroszhegy községre. Mindezideig nem sikerült megállapítani, hogy melyik házban keletkezett a tűz. A katasztró­fát- legvalószínűbb feltevés szerint vigyázat­lanság okozta. Az oroszhegyi községházáról távbeszélőn értesítették a székelyudvarhelyi tűzoltóságot, mire azonban a 16 kilométeres utat megtették. már harminckét ház és a hozzájuk tartozó valamennyi gazdasági épület lángokban állolt. A veszedelmet, fokozta a nagyerejii szél is, ami valósággal házról-házra vitte a tüzet. Közben a megye székhelyéről értesítették a közelben lévő községeket és azok tűzoltósága 1.- kivonult, úgy,, hogy »nin'cyu $0 tüzoVó dol­gozóit emberfeletti erővel a tüt megfékezé­sén. Az. elemi erővel tomboló tűzvész megfé­kezését főleg az akadályozta, hogy a mentési munkálatok közben hamarosan kiapadlak a falusi kutak, elfogyott a viz s ing félUilomé- teres távolságból kellett a vizet hordani. A mentési munka órákhosszat tartott s már dél is elmúlt, de a lángtengert még min­dig nem lehetett, megfékezni. Szerencsére dél­után elállóit a szél s így hosszú órákig tartó munka után elfojtották a borzalmas méretű tűzvészt. Kolozsvár, jutius 24. A Báross Szövetség füszérizakösztálya csütörtökön este választ­mányi ülést tartott. A választmányi ülésen a tagok a burgonya-kiosztás körül felmerült sérelmeket tárgyalták meg. A választmányi ülés javaslatot fogadott el, amelynek értelmé­ben a Baross Szövetség füszerszakosztályá- nak tagjait már hétfőtől kezdve úgynevezett „burgonya-lap“-pal látják el s ezután csak ne n kereskedő vásárolhat viszonteladásra búr gohyát, ali hivatalosan kiállított „Burgonya- lap“-pal rendelkezik. Ezzel az intézkedéssel a Baross Szövetség a közellátás vezetőivel egyetértésben az. utóbbi időben, a burgonya kiosztás és ellátás terén tapasztalható sérel­meket és visszaéléseket akarja kiküszöbölni. Ugyancsak a hétfői naptól fogva állítják ki a Baross Szövetség fűszer- és esemegeke- reskedő tagjai részére a közellátási hivatal vezetője által elfogadott és jóváhagyott „köz­élelmezési elszámolási könyvecskét". amely ugyancsak a közellátás zavartalan menetét és áttekinthetőségét szolgálja. A névre szóló burgonya-lapot és a közellátási könyvecskét a Baross Szövetség Beái Ferenc utea i. szám apákkal, annak nem szahad megtörténni az utódokkal. Ebben az országban többé nem ismétlődhetik meg a tizennyolca» év rette­neté. A harctéren a nemzet legdrágább kin­cse fegj’verrel őrködik és benn az országban a múltán okult s a jelen parancsait megér­tők serege vigyáz minden erkölcsi és anyagi értékünkre. A pengő értéke a filléreknél kezdődik. A pénz igazi értéke azonban ma már nem a piacokon s a kufárok kénye-kedve szerint alakul. Más az értéke a gazdag ember pen­gőjének és más á szegényének. Más a nehéz testi vágj- szellemi munkával megkeresett pengő értéke és más a munkanélkül, szédel­géssel szerzetté. A piacon azonban csak a kereslet-kínálat törvénye szerint szabolt ér­téket ismernek. Most ez a kereslet-kinálat- törvény a« irányított gazdálkodás tényével fel van függesztve s helyébe a rögzített ár és az egyenlő elosztás elve lépett. Ezen a ponton kell egyensúlyban tartani a javak kicserélődésének folyamatát és közellátá- sunk biztonságát. Erre az egyensúlyra a legszigorúbban vigyázni kötelessége minden hazáját és fajtáját szerető magyar ember­nek. Ezért a fillérek értéke ma sokkal je­lentősebb egész jövőnk szempontjából, mint az ezreseké. Vigyázzon tehát mindenki, hogy a filléres kilengések meg ne történhessenek. Vigyázzon mindenki azokra, akik pöffesz- kedve s munkátlanid még mindég spekulá­ciókra lesve itten közöttünk s szemünk lát­tára olyan könnyedén dobálják a pengőket, amikor tulfizetlk a rögzített árakat. Felté­telezni ezekről azt, hogy jószándékhól csi­nálják — még a legjobb akarattal sem le­het. Hogy bűnt követnek el az — bizonyos. TUBÁN LAJOS A pusztulás képe leírhatatlan. Egész ház­sorok égtek le és füstölgő, üszkös házak soră jelzi a pusztító veszedelem útját. Még órák­kal a tűz eloltása után is peruye-eső hullt a környékre és fojtó nehéz illat terjengett a falu fölött. A tűzvész kitörésekor szerencsétlenségre a falu népe a mezőn tartózkodóit. Amikor a katasztrófáról értesültek, kétségbeesetten ro­hantak haza. de tehetetlenül kellett végignéz­niük a lángtenger pusztítását. A lakosság leg­nagyobb része hajléktalanná vált. Hat-nyolc- gyermekes családok kerültek az utcára. Leg­többjüknek mindene odaveszett. Nemcsak n lakóházak és gazdpsági épületek estek a tűz martalékául, hanem elpusztult az' állatállo­mány nagy része, a gabona- és az élelmiszer- keszlétek is. A hatóságok képviselői már csü­törtökön délelőtt kiszálloftak a helyszínre és megtették a legsürgősebb intézkedéseket, hogy a falu népét éle.Uiiszerrc! lássák el. Az irtózatos tiizkaiasztrófa. amelyhez az emlékezetes józseffálvi tüzet lehet hasonlíta­ni, egyik óráról a másikra nyomorba döntöt­te a székely község népéi. Megható volt, amint az épségben maradt házak gazdái min­den erejükkel segítségére stetíck hajléktala­nul maradt gazdatársa knak es addig is, amig a hatóságok és a társadalom, gondoskodni tud róluk, testvérként fogadtak oc őket házaikba. \ alatt, lévő irodájában állítják ki és látják el hivatalos pecséttel. Itt Írjuk meg, hogy a Baross Szövetség fü- szerszakosztályánnk választmánya a csütörtö­ki értekezleten Vetéssy Imre indítványára, javaslatot fogadott el. amelynek értelmében a füszerkereskeáSk hathatósabban hozzájárul­nak a hadbavonultak felsegélyezéséhez. Mi­után a választmány az indítványt elfogadta, jóváhagyás végett közgyűlés elé terjeszti. Fecyver- és hodanyag- rejlegefAket tartóztattak le Dalainkéban Fokváros, jullus 24. Délafrtkában több helyen ismét letartóztatásokra került sor fegyver- és hadianyagrejtegetés miatt. A durbanl partvidéken házkutatás alkalmával nagymennyiségű kézigránátot és más hadi­anyagot találtak földbeásva. Hat embert le­tartóztattak is Jonannesburgba vittek, ahol külön-biróság elé állítják és valószínűleg halálra Ítélik őket. IS42. J V C 1 V S 23 HŐS ASSZONYOK érkeztek a városba, mint a váró« vendé­gel. Magyar asszonyok, akik ki akarják venni részüket abból a harcból, amely a keleti harctéren dúl, szemtől szemben az ellenséggel. Vöröskereszte* ápolónők, akik különböző helyekről gyűltök össze Szat- máron, hogy néhány napi itt-tartózkodás után elinduljanak magyar katonáink nyo­mába. * AZ N\ M. K. szatmári csoportja hivatalos teendőin kívül hatalmas kulturáiss munkát is fejt ki. így a vezetése alatt álló Munkásfőiskola férfiakat és nőket részesít szakmai továbbképzésben. Az NMK nagy népszerűségnek örvendő könyvtárat állított fel, amelynek jól összevá­logatott kötetei között egyaránt megtalálni a magyar é? a külföldi klasszikusokat. Az NMK kijárta azt is, hogy tagjai harminc fillérért látogathassák a mozielőadásokat. * HŐSI HALOTTJA van a városnak. Hartmann Pál 28 éves szatmári honvéd hősi halált halt a keleti harctéren. Felettesei kitüntetésre terjesz­tették fel az elesett hőst. A kitüntetés megérkezett a város polgármesteri hiva­talához és Csóka László dr„ polgármester a gyászoló magyar anyának nyújtotta át a hadiszalaggal díszített vitézség! érmet. * AZ IRGALMAS NŐVÉREK nagyszabású kiállítást rendeztek a zárdái gim­náziumban, a zárda százéves fennállásának és működésének emlékeiből. Az ünnepélyes meg­nyitó beszédet Sehe filer János megyéspüspök mondotta, aki a zárda keletkezéséről emléke­zett meg. A kiállításon a rend első tagjainak képeitől kezdve, a rend elterjedését ábrázoló térképekig, gyönyörű kivitelű kézimunkák, miseruhák, miniatűrök sorozata fogadja a Iá* fogatokat.-* A SZATMÁRI FŐZŐTANFOLYAM most fejeződött be. A tanfolyamon, amely az NMK rendezésében három hétig tartott, összesen huszonhét munkásnő vett részt. A hallgatók komoly tanúbizonyságot tet­tek arról, hogy nem hiába hallgatták a tanfolyamok A záróvizsgán először elmé­letben mondották ej, hogy miként lehet a mai nehéz gazdasági időkben is egyszerű, nem drága, de Ízletes és megfelelő táp- értékű ételeket késziteni. A vizsga gya­korlati részében sajátkezüleg készített ételekkel kínálták meg az egybegyült ven­dégeket. A vendégek egyöntetűen meg­állapították, hogy a tanfolyamot végzett munkásnők „jeles“-t érdemelnek. A TURÁNI VADASZOK szervezete Szatmáron is megalakult. Az ala­kuló közgyűlést a Szatmári Tűzharcosok el­nöke nyitotta meg. Ismertette a szervezet cél­kitűzéseit, majd a különböző beszédek el­hangzása után a következőképen alakították meg a vezetőséget: Orbók Kálmán elnök, társelnök Janitzky Pál, Rácz Lajos és ifj. Erdélyi László, alelnökök Bercsényi Bertalan. Kiss Kálmán, Kenyeres József, ügyv. elnök Barkócz János dr„ főtitkár ifj. Figuy Illinyi Albert, titkár Eötvös Pál. * A KÖZJÓLÉTI SZÖVETKEZET amely egy évvel ezelőtt kezdte meg mű­ködését, az aránylag rövid idő alatt i« szép eredményekre tekinthet vissza. Ez- ideig több mint tiz családnak juttatott házat és kertet. Az nj telektulajdonosokat kötelezték a korszerű konjiiakertészet be­vezetésére, s ennek összes kellékeit a szö­vetkezet utján kapták meg. Ezenldvül szá­mos gj'üinölcsöst, szőlőt, lakóházat jutta­tott egészen alacsony törlesztés mellett a rászorultaknak. Számosán kaptak a Vá­rosi Közjóléti Szövetkezet utján tehenet, lovat, sertést, kecskét, nyulat és méheket. Kertészeti, méhészeti és selyemhernyó- tenjésztési telepet is létesítettek, ezen­kívül kosárfonó üzemet állítottak föl, - 'tol a munkások családtagjai meJlékkeresethez, a más munkát végezni nem tudók pedig megélhetéshez jutnak. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK ,Burgonyc--cpot” és „Közellátási elszá­molási könyvecskét állít ki tagjai részére a Baross Szövetség kolozsvári fiókjának fü szerszakosztálya Harmificlcét hazat és gazdasági épületet borzalmas tűzvész puszii lóit el Oroszliegyen Rengeteg jósxág, gabona és é!eÍrois*er semmisült meg a 'vadul <omlio!ó (ánglengerben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents