Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-22 / 164. szám

6 A magyarországi szerb kisebbség helyzetével foglalkozik egy vezető német lap — Jótékonycélu vetitcttképes előadást ren­der; pénteken a Mária Valéria Arvaleánynt- velő Egyesület. A Mária Valéria Arvaleány- nevelö Egyesület julius 24-én, pénteken dél­után fél 7 prakor rendezi az Egyetemi Könyvtár előadótermében jótékonycélu ve- titettképes előadását. Damin Margit dr. a Villa d’Este világhírű vízeséseiről, Hadria­nus császár nagyszerű műkincseiről beszél. A vetitettképes előadásra az érdeklődőket ezúton is meghívja az egyesület elnöksége. * Magyar nótát zongorázni megtanul­hat bárki rövid, nyári tanfolyamon fővá­rosi zenetanártól Rezik zeneiskolában. Felvilágosítás Karolina-tér 7. I. 8. Dr. gróf Pálffy József egy éve áll a Ser­tésforgalmi Egyesület élén. Több alkalom- bal beszámoltunk már arról az eredményes munkásságról, amelyet a Sertésforgalmi Egyesület, mint sertésegykéz fejt ki, hogy az ország közellátásit és annak legfonto­sabb vonalát a zsirellátást biztosítsa. Ennek a nagy, felelősségteljes ás fontos feladatnak elvégzéséhez közel 1500 jogosított sertéske- reekedöjével fogott hozzá a Sertésforgalmi Egyesülés, amelynek egységes, felsőbb rá- nyitását dr. gróf Pálffy József országgyű­lés! képviselő látta el, aki fáradságot ném ismerve, kellő szakértelemmel és nagy mun­kabírással vezette és irányította a Sertésíor- galmi Egyesülésre bízott fontos feladatok maradéktalan megoldását. Most van egy éve annak, hogy dr. gróf Pálffy József átvects a Sertésforgalmi Egyesülés elnöki tisztét és ez az egy év máris igen nagy eredményeket hozott, amelyeket elsősorban is dr. gróf Pál- tfy József személyének, szaktudásának és agilitásának lehet betudni. A jövő feladatok maradéktalan elvégzése az első működési év eredményei alapján is biztosítottnak látszik és a közellátási kormányzat ezért újabb és újabb nagyfontosságu elgondolások megva­lósítását bizza a dr. gróf Pálffy József irá­nyítása alatt eredményesen működő Sertés- forgalmi Egyesülésre. FERENCJÓZSEF KESERÍÍVIZ — Istentisztelet a kolozsvári belvárosi re­formátus templomban. Szerdán délután 6 órakor László Dezső lelkipásztor tart biblia- magyarázatot. — JAVASLAT SZENT LÁSZLÓ PÉNZEK FORGALOMBAHOZASÁRA ÉS SZEKT LÁSZLÓ NAPJÁNAK NEMZETI ÜNNEPPÉ NYILVÁNÍTÁSÁRA. Érdeke» javaslat ér­kezett a Magyar Városok Országos Szövet­ségéhez Széli Sándor tb. főszolgabíró és kecskeméti Pethés László ny. főispán részé­ről. Indítványozzák, kérje fel a Magyar Városok Szövetsége a városok polgármes­tereit., karolják fel Szent László napjának nemzeti ünneppé nyilvánítására irányuló mozgalmai. Szent László király napián, jú­nius 27-én minden évben lobogózzák fel a hasakat. Intézzen felterjesztést a szövetség e kormányhoz és javasolja törvényjavaslat benyújtását, amely Szent László király nap­ját, junius 27-ct Szent István király nap­jához hasonló ünneppé nyilvánítja. Mondja ki a törvény, hogy: 1. az egy és kétpengös pénzérméink Szent László király képével dtszittessenek. 2. Hősök napjául a jövőben Szent László király nemzeti ünnepe, 27-ike szenteltessék. S. Az egyetemek, fő- és közép­iskolák tanéve a jövőben junius 27-én, a nemzeti ünnepen záruljon, ekkor tartsák az évzáró ünnepélyeket. H. A Ludovika. Akadé­mián az uj tisztek felavatása ugyancsak junius 27-én, Szent László király ünnepén történjék. A Magyar Városok Országos Szö­vetsége teljes egészében magáévá teszi a hazafias indítványt, és legközelebbi választ­mányi ülésén ilyen értelmű javaslatot ter­jeszd elő és megfelelő feliratot fog intézni ezugyben a kormányhoz. (Magy. Tud.) * A Kolozsvári Ref. Szeretetház leány­internátusába az 1942—43. tanévre fel­vesznek elemit végzett ref. lelkész, tanár, tanifcógyermeket évi 700.— P., más állású szülök leányait évi 760.— P. ellátási dí­jért. Felszerelési és pótdij évi 15.— P., bentmosatás 45.— P. és szappan, zon­goragyakorlás 45.— P., zongoratanulás Í00.— P. évente. A felvételért aug. 10-ig beli folyamodni. Felvilágosításokat kész­séggel ad az igazgatóság. (Kolozsvár, Horthy-ut- 51.) — Egyre jobban érezteti hatását az angliai papirhiány. Géniből jelenti a Magyar Távirati Iroda; A Daily Express hasábjai 20 nap óta teljesen az Angliában uralkodó papirhiány jegyében állanak. Rövid közle­ményben tudatta, hogy a jövőben lemond a nagy cimbetükröl és a kevés helyet igénybe­vevő hirdetéseket is csak korlátozott mér­tékben jelentett meg. 7lern, Julius 21. (MTI.) A „Neue Zürcher Zeitung“ „A szerb kisebbség Magyarországon — Popomé* képviselő kísérlete n megértés megteremtésére“ címmel foglalkozik Popopics képviselőnek a magyar kormány és a szerb kisebbség közötti , megértés, megteremtésére irányuló fáradozásaival. — A cél elérését — írja a lap, —- meg­könnyíti az n tény, hogy a magyarországi szerb kisebbségben bizonyos szakadás ta­pasztalható. A baloldali érzelmű kisebbség kitart a 'jugoszláv álltmi eszme mellett, a pol­gári és a jobboldali rétegek azonban más vé~ hm ényen vannak. Az el fault érben, különösen a boszniai polgárháborúban nagyon kiéleződ­tek a szerb kisebbségben az ellentétek s oly annyira mélyrehatóvá váltak, hogy Jugoszlá­via újjáélesztéséhez már a nemzetközi válság miatt is aligha lehet reménye az ellenállást tanúsító kisebb csoportoknak. Ezenkívül Ma­gyarországon érvényre jutott az a meggyő­ződés, hogy a délvidéki részek visszatérése nem jelent nagy és uj változást, csupán visz- szatérést az idősebb nemzedék hagyományai­hoz. A cikk a továbbiakban beszámol a muJt csütörtökön Zom borban rendezett nagygyű­lésről, amelyen 200 mértékadó szerb szemé­lyiség is megjelent. 1&42. J V C 1 U $ 22 KIRÁLYNÉ A SÁNCÁROKBAN A Fellegvár nyugati szögében átlőtt nyakkal ott áll a világ legszebb király­nője: Erzsébet, Szemében most is ott ra­gyog a királyi szenvedések feiszárithata! - lan könnyharmata. A várost nézi a ma­gasból. Egy másik szenvedő asszony va­rosát, Szilágyi örzsébet városát... Amikor szalmakalapos, mezítlábas ide­genek törtek a városra, valamelyik mar- talóc nyakonlötte,. a többi kötelet akasz­tott nyakába s az. érc-kebel lezuhant a sáncárokba. Kőműves József leánya, Ton- czár Antalné emelte ki a szennyből az örök szenvedőt és házánál egy rozzant káposztáshordó alatt rejtegette, amíg le­hetett. Az idegen csendőrök örtsjör is fel­forgatták a sikátor-város minden kamrá­ját. A rozzant hordót egyik se billentette fel s Így néhány év múlva. — akkor senki se tudta, — bekerült a magyar múzeum egyik zugába. A „magyarok“ emelték ki onnét és tették az őt megillető helyre, gyönyörű szikiavirágok közé, ahonnét rá­ragyog mindenkire a két bánatos szem. Mindenkire, aki valaha is tudott királynőt tisztelettel nézni... És Tonczár Antalné a városi urak jóvoltából a tünde rí tó pénztárában árulgatja a jegyet- a csóna­kázó szerelmesek számára. Csak az fáj neki, hogy hamar nmük a nyár, egy-ket­tőre itt az ősz és gyorsan befagy a tün­dért tó ... NÉMA HATTYÚK MEGVÁLTÁSA Maradjunk még kissé a tündén tó part­ján... Közepén tenyérnyi sziget, sudár íe- egynyőszálakkal. Körötte a fodros vizén bá' jósán mosolygó leányareok siklatlak. Sikla- nak, mert mögöttük égy-cgy dobogó iéríisziv huzza az evezőlapátot,.. A kis íenyvesj-ziget szélén busán tollászkodik a két hattyú. Ók megunták már az evezést. Erőtlenek, éhesek. Mindig éhesek s ezt a kint is némán tünk. Nem hápognak, nem rikácsolnak, mint a ka­csák, meg a ludak ... Lengyel Irén, a hajdani idők letűnt, csil­laga, künn a hegyek közt, kis birtokán meg­hallotta, hogy éheznek a tündéri tó hattyúi. Az egykor híres színésznő meghallotta, hogy némán éhezik a két árva. madár s azóta ku­koricát esznek giliszták helyett, de ezt^ nem szabad nyíltan megírnom. Tegnap kapták az első marék kukoricát s azóta — mondja. » vén parkőr — mintha, jobban éreznék ma­gukat ... Ma délelőtt már szárnyát is csap­kodta az egyik. JOBB. MINT A GYARMATI TEA A Sétatér erdejének szegélyén most rt= rit a hárs. Fehér a fák kontya, ahol rásüt a nap- Az Illatos tehertől lekonyulnak az ágak. Kínálják magukat az embereknek, de azok rá se figyelnek, pedig mindegyik­nek ran valami nyavalyája, amit a tiárs- tea klgyógyitana Ha nincs, majd lessi A r egyik fa ágát fohérfejtt bácsi kara- pózza. Hátizsákba gyűjti a virágot. Egy- egy marékka! élőbb a-z orra elé tartja és búr egyet az illatából, aztán a zsákba dobja Megtelik a zsák és elmegy. — Ki volt ez az ur? — kérdem az arra lebzselő városi alkalmazottól, aki a sze­metet gyűjtögeti. __Hát, kérem, valami nagytudománya ember lehet, mert nekem azt magyarázta, hogy ő az egyetemen kifőzte már a világ összes teáit s azt tapasztalta, hogy a ko­lozsvári hárs a legfinomabb gyarmati teánál is finomabb. Meglehet, de én még nem Ittam belőle, pedig vagy harminc éve szedegetem a Sétatéren a sok haszontalan nép papírhulladékát... takarodd Vasárnap este ... A Szent Mihály templom ősi tornyában kilencet üt a kalapács a mély- hangú harangra. Fenn a Fellegvár udvarán tele tüdoxel fu bele kürtjébe a honvédruhá­ban szolgáló székely legény... A vár szíri­jén világot vet a fényszóró Krisztus kereszt­jére. A sétatéren és a Fellegvár oldalában egyszerre szűnik a moraj,- csak a hosszan el­nyúlt sóhajok zizegése hallatszik s ha fülünk nem volna rest, talán a buesucsókok lágy neszét is meghallanánk .. 1 Megindul a sok-sok ezer sétáló. Kiönt az ernberfolyó s elönti a Malomárok utcáját, a kis fahitlak százait. Aztán árad a folyó szerteszét. Vissza oda, ahonnét, délután —• mosogatás ntán — elindult... A köveken hét pár bakancs kopog. Az első felett három kis fehér csillag ragyog. Mö­götte hat éles szurony mered az égnek. — Állj! Ki vagy! Iga,zöld magad! Milyen megható, amikor paraszt parancsol a parasztnak! Magyar a magyarnak. !----- K. 3i Barangolás a ponyvairodalom kiirtásra ítélt dzsungéljében Az évenként megszámlálhotatlon milliókban megjelenő szennyiratok elképzelhetetlen hasznot hajtattak a kiadóknak Kolozsvár, juliés 2T. Ahtol István' nemzet- védelmi ék propagandaminisztér a képviséJő- bázban olyan intézkedés megvalósítását je­lentette lie, amelyre már régen vár az egész magyar közvélemény. Antal miniszter a ponyvairodalom kiirtását hirdette meg. Ezzel; megindul a végső harc a lelkeket mérgező métely elten. írók, szellemi emberek évek óta folytatnak elszánt harcot a ponyva ellen. Sajnos, mindeddig nem érhettünk el ezen a téren komoly eredményeket, aminek az a magyarázata, hogy ez a szennyfrodalotn ha­talmas példányszámaival, az idők folyamán valósággal „szellemi és közgazdasági hatal­massággá“ nőtte ki magát. Elképpedve érte­sült a nagyközönség Antal miniszter beszé­déből arról, hogy csente 36 millió példány fogyott a leghitványabb rémirodalomból. Mig a napilapok, folyóiratok csökkentett pl- dálszámmal jelennek meg és a papír java­részét külföldről kell behozni drága pénzén, a ,,Sheriff az akasztófán“, „Gangszterek a föld alatt“, „Muszicli Egon odacsap“ és más hasonló szennyiratok fantasztikus mennyiségű papírt vontak el az igazi irodalom elő1. A ponyva szellemi rombolóhatása mellett gazdasági életünknek is egyik rákfenéje volt. Magyarországon az utóbbi 10 év alatt körül­belül húsz kiadócég foglalkozott nagyobbára hangzatos nevek alatt a ponyvaregények ki­adásával. 1941-ben közel 36 millió példány­számban jelent meg a legsilányabb, legmer- aezőbb hatású ponyvaregény. .4.- obskúrus irodalom táplálására 310. vagon rotációs .pa­pírmennyiséget használtak fel. A ponyvndzsungel gazdasági számvetése Érdemes hiteles kimutatások alapján fel­tárni a pon\n! a dzsungel gazdasági számveté­sét. Tíz filléres' ponyvaregényből havonta át­lagosan 100 darab, 30 filléresből 30, S0 fil­léresből átlagosan ■ havonta 5, ’ Î pengősből átlagosan S darab jelent meg. Miután a re­gényekét átlagosan 20 ezres példány szám,ián nyomták, ponyváié odaírni termesünk .éven­ként közét_ 36 millió példány volt. Minden magyar o!v»«óra tehát legalább 4 példány jutott ezekből a szennyiratokból. „Nemes ponyvái!“ A ponyr* eltor.ícdteegének kétségtelen oka az, hogy a, széles rétegek szomjaznak a be­tűre, olvasni vágynak. Ha tehát elvonjuk a szellemi. mérget, kötelességünk, ezt jó iro­dalommal helyettesíteni és ezt olyan áron juttatni hozzájuk, amit meg tudriak fizetni. A miniszter elgondolása számi# ezzel. Beje­lentette, hogy meg akarja szervezni a széles néprétegek olvasására alkalmas, nemes ma- gi/ar irodalomnak filléres áron való terjesz­tését. A terv már meglehetősen előrehaladott stádiumban van. A napokban értekezletet tartanák az összes érdekelt kiadók bevonásá­val és az Ot-zágős Irodalmi és Művészeti Tanáccsal. A nemzetvédelmi minisztérium már élkészitette az előzetes terveket s ezek alapján megállapítják, hogy milyen tárgy­körből vett témákat kívánnak elsőrendű irók feldolgozásában az;olvasóközönségnek juttat­ni. Ezek a tómák természetesen mind alkal­masak arra, hogy a széles néprétegek nem­zeti érzését növeljék,- ismereteit gyarapítsák és Ízlését, fejlesszék. A oél elérése érdekében a nemzetvédelmi minisztérium keretében nagy lektori * intézményt állítanak' ,feí s ez írok és u i’ágirók bevond-ival teljesíti majd felada­tát. A ponyvairodalom ellen megindított irtó- há borúval nagy nemzetnévelő munkaterv körvonalai bontakoznak ki. Kétségtelen, hogy ennek a munkának egyik legfontosabb állo­mása, Antal István nemzetvédelmi miniszter A. 10 filléres ponyva körülbelül félmillió pengő nyereséget hozott évente kiadóinak. Az ilyen iratokat milliószámra lehetett eladni s ezek eladásából a ma Magyarországon el­érhető legnagyobb „irodalomvállalközási lehe­tőséget“ lehetett elérni. A ponyvairodalom üzleti számításai így alakulnak: 10 filléres kiadásokból megjelent havonta atliag 100 különböző „régény“, dara­bonként 20.000 példányban. Ez havonta 2 millió, évente 24 millió példány. Miután, egy példány legalább két rotáeióspapir-ivet emésztett, s miután e papírfajtának ezer ive átlagosan 30 kg., a 10 filléres ponyva event, 1 millió 440 ezer kilogram, azaz'144 vagm papirost fogyasztott. Az 1942. év elején nagykereskedői árakat figyelembevdve, meg­állapíthatjuk, hogy a ponyvakiadók havi pa­pírköltsége S6.400 pengő volt■ Ezzel szemben a 3 miliő példány havi 200.000 pengőt, for­galmazott. Ha a szerzői dijakat, a szedést és a nyomást, a terjesztés összes költségeit körülbelül havi 63.500 pengőre tesszük, még akkor is havi 50.000 pengőt, vagyis évű 600.000 pengőt kerestek a ponyvakiadók a 10 filteres' „remekműveken“, Ezzel széniben a szerzők legfeljebb havi 15.000 pengőt ke­restek az üzleten. Hasonló összegeket keres­tek a ponyvakiadók a 20 filléres, 50 filléres és 1 pengős regényeken is. Mindent össze­gezve kiderül, hogy a kártékony ponyvairo­dalom, ami évi 36 millió* példányszámban árasztotta el a magyar piacot, tíz teljes *e- hervonafszerelvény papirosrakományt hasz­nált fel. Húsz kiadóvállalatnak évi 1 millió 600 ezer pengő hasznot■ hajtott, ugyanakkor 144 szerzőnek 400 ezer pengő jövedelmet jut­tatott. Egy kiadónak, üzleti vállalkozónak te­hát 27-szer naayobb javadalmat biztosított, mint szellem,! kulijainak. Antal miniszter rendeletének me—alkotásá­val most egycsapásra véget vet a ponyva szellemi és gazdasági rémuralmának. A ren­delet nem határozza, meg a ponyva fogalmát, intézkedik ellenben arról, hogy minden há­rom. pengőn aluli árban megjelenő könyv, füzet, vagy naptár, csak előzetes miniszter­elnöki engedélyezés alapján jelenhetik meg. rrunkaproeramja. Ennek a munkának végső célja a lelkek megnevelése. Olyan nemzeti és erkölcsi alap biztosítása, amelyre jó ered­ményekkel építhetjük fel a jövő Magyaror­szágát. Elutasították: a kérész'levél* hamisítási bi’noer több letartóz­tatottjának szabadlebrahelyezési kötését Budapest, jalius 21. (MOT.) A pestvidé­ki törvényszék előtt folyamatban lévő nagy* szabású keresztlevélbamisitá-i bünper letar­tóztatott vádlottjai közül többen szabadlábra helyezési kérelmet -terjesztettek elő. A-vizs­gálóbíró. majd a vádtanács Kno per Lajos, Richter Lajos, Guttmann Adolf és dr. Szántó Andrásné szabadlábrahelyezési kérelmét el­utasította, mire azok felf-olyamodással for­dulták a budapesti királyi Ítélőtáblához. Az ítélőtábla kedden foglalkozott az üggyel. A tábla szüneti tanácsa Nuoper, Richter és Guttmann felfolyamodási, kérelmét ebutásitöt- ta, mig a vádtanács határozatát dr. Szántó Andrásáéra vonatkozóan megváltoztatta és jóváhagyta annak 1000 pengő óvadék letét­behelyezése esetében szabadlőbrahelyezéséf.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents