Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-21 / 163. szám

A német-magyar pudding lila: Schubert Ottmar dr. At alábbi jóim kis elbeszélés, amely tragikomikus epizódot örökít m,eg a keleti hadszíntérről, a német Xemzetiszocialista Kurírban jelent még. Ferenc: a ml legújabb magyar barátunk. Rangjára nézve káplár cs mellékesen még a konyhafeliigyelö szerepét Is betölti. Termé­szetesen nagyszerűen megértjük egymást, amiben valószínűleg annak Is van némi sze­repé, hogy németül is éppen olyan jól beszél, mint magyarul. A vizhordásnál Ismerked­tünk össze. A szomszé Húgunkban tábcrczé magyaroknak volt leütjük, nekünk nem. Egyébként is főuriasan voltak berendezve. Egy néhai mosókonyha volt a konyháink és barátunk ott tett-vett az 6 sajátos, fölényes nyugalmával. Működésének eredménye a legjobb magyar konyha voit. Csak a pap­rika, csak a paprika hiányzik neki, sopán­kodott minduntalan, paprikával nagyon kell takarékoskodnia. No, ami minket illet, ne­künk mindig elég volt, amink papriká­ból volt. Az első alkalommal, amikor megvendégelt minket, szegedi gulyás szerepelt az étlapon, egy másik alkalommal malacpecsenye és amikor néhány birkát vágtunk le köz lsen szintén meghívással állott elő, egy kis ..Naehtmahlra“, amint hamisítatlan bécsies- séggél kifejezte magát. Amikor pedig egy­szer jutányosán beszerzett tyúkjainkat az ő tűzhelyén akartuk elkészíteni, ezt a gouoot is levette vállainkról, sót önzetlenségében még arról is le akart mondani, hogy velünk egyék. — Te, az az érzésem — szólt hozzám egy­szer Sepp barátom —, nekünk is Illenek Ferenc vendégségeit viszonoznunk. — Természetesen, de hogyan ? Ha a jóakarat megvan, sikerül megoldást is találni. Seppnek volt egy féltve őrzött kin­cse, néhány csomag pudd’ngpor. Erre várt a megtiszteltetés, hogy ünnepélyes külsőségek között áldozatul szerepeljen a német-magyar bajtársiasság oltárán. Ünnepélyes külöségek között már csak azért is, mert Ferenc és bajtársai előtt a puddsngkészitésuek ez a módja teljesen ismeretlen volt. Az érdeklő­dé* már érthetően a forrponton volt, amikor két liter tejjel és a többi hozzávalóval meg­rakodva este megjelentünk a konyhában. Az összegyülekezett magyar bajtársak száma máris lényegesen több volt, mint egyébkor, csak azért, hogy a szenzációs eseménynek tanúi lehessenek. Megkezdődött az ünnepi ceremónia: a tejet a petróleumlámpa fényében valódi aranyként csillogó aluminiumedénybe töltöt­tük és a tűzhelyre tettük. Aggodalomtól el­telve számlálgattam a jelenlevőket és kény­telen voltam megállapítani, hogy éppen háromszorannyi tejre lett volna szükségünk, hogy mindenkit kielégíthessünk. Töprengése­met, hogy milyen töbnékevésbbé tapintatos uton-módon csökkenthetnem le a résztvevők számát, hirtelen Ferenc barátunk naragos szitkozódása szakította félbe. A tej össze­ment. Fuddingról természetesen már szó sem lehetett. A kiváncsiak egy része elvonult, nem min­den káröröm nélkül. Csak egy kis lehangolo- dott társaság maradt vissza. Még mindig a szomorú eseményt tárgyaltuk, amikor Sepp hirtelen sző nélkül felugrott és eltűnt, hogy kis idő múlva egy csinos sárga-rózsassinií csomagocskával térjen vissza. . — Találjátok ki, mim van ? ... Málna- pudding! Ezt megfőzhetjük, vízzel kell be­habarni. Negyedóra alatt készen volt a hamisítat­lanul málnaszinü és mulnaillatu pép. No most a fazekat gyorsan jéghideg vízbe, hogy ne kelljen sokat várnunk! Kint a lsutnál éppen ott állott egy jókora vizesvödör. Fazekunk úgy úszkált benne, mint valami sorhajó a nyílt tengeren. Ismét visszaültünk a tűzhelyhez. Alig tud­tuk kivárni, mikor éi kezik el a pillanat, amikor végre nekiálthavunk a sokáig nélkü­lözött nyalánkságnak. Egyesek már kanalu­kat is kéznél tartották. Nagy megelégedés­sel állapíthattam meg, hogy a jelenlevők száma észrevehetően megfogyatkozott. Most már mindenkinek juthatott tisztességes adag. Nos ... Tulajdonképpen már ki keilett hülnie. Senkisem akarta az ünnepélyes pil­lanatot elmulasztani és mindannyian ki­vonultunk, hogy a puddingnak illő kíséretei adhassunk. Alig lépünk ki az ajtón, éppen egy fekete árnyat látunk a kuttól elugrani. — Csak kutya lehetect — gondoltuk —, nyílván az a kuvasz, amely már napok óta itt ólálkodik. Sötét sejtelem vett erőt rajtunk: — Enyje, csak nem éppen a puddingot dézsmálta meg! Ferenc lélekszakadva ragadta fel az edényt és a világosságra sietett vele. — Hej a teremtettél! — nyögött fel. — Az a csipás a háromnegyed részét kinyalta! A maradék, az már az ördögé! Olyan cifra közös magyar-német káronikö­Kolozsvár, julius 20. A jövő sziniévad munkája már augusztus 31- én megkezdődik. Természetesen ekkor még csak a próbák kezdődnek meg. Amint már megírtuk, au­gusztus 10-én kell jelentkezniök a társulat tagjainak s másnap már megkezdődik az ,,Ember tragédiája“ próbája, illetőleg szerep- osztása. Az ünnepélyes kapunyitás szeptem­ber 11-én lesz. Ottó László miniszteri tanácsos, a kultusz­minisztérium építészeti osztályának veze­tője és Korpay^ János a magyar királyi Opera világítási felügyelője szombaton ts vasárnap Kolozsvárott tartózkodtak. Alapo­san felülvizsgálták a kolozsvári Nemzeti Színház belső berendezését és főként a szín­pad világítási felszerelését. Arról van ugyan s szó, hogy a Nemzeti Színház szín­padán vx elmúlt sziniévad elején nagysza­bású világítási műszereké, és gépeket állí­tottak be, a világítás azonban mégsem volt annvdra tökéletes, mint amilyet ezek után Kolozsvár, jul. 20. Az Országos Szociális Felügyelőség már az elmúlt évben kereken 700.000 pengőt fordított az Országos Nép- és Családvédelmi Alapból a nyári mezőgaz­dasági munkálatok idején elfoglalt anyák gyermekeinek gondozása céljából, nyári gyermekotthonok létesítésére. 1912-ben kereken 1,100.000 pengőt irá­nyoztak elő erre a célra a vármegyék és vá­rosok nép- cs családvédelmi költségvetésé­ben. , ' Ebből az összegből az alispánok ós polgár- mesterek közjóléti előadóik, szociális gondo­zóik, tisztiföorvosok és tisztiorvosok közre­működésével közel 2.000 (1923) nyári gyer­mekotthont szerveztek, több mint 100.000 Máramarossziget, julius 20. A máramaros­szigeti törvényszék rögtönitélő tanácsé rend­kívül érdekes bűnügyet tárgyalt. A vádlot­tak Mihalcsics Péter és Hámorcsuk Miklósné felstmpsai lakosok, akik a vád szerint 19A1 augusztus 23-án éjszaka, tehát az elsötétítés ideje alatt élőre megfontolt szándékkal meg­ölték Hámorcsuk Miklóst, az asszony férjét. Minthogy akkoriban az elsötétítés ideje alatt élkövetett bűncselekmények rögtönitélő ta­nács elé tartoztak, a közelmúltban kinyomo­zott gyilkossági bűnügy tárgyalására rögtön­itélő bigóság ült össze. Kiderült, bogy az asszony, aki tizenötévi házasélet után segédkezett férje meggyilko­lásában, szerelmi viszonyt folytatott bűntár­sával s már jóideje bujtogatta, hogy tegye el útból a férjet, akit nem szeret, aki durva hozzá és 14 éves gyermekükhöz. Az asszony — a másfélévtizedes házasság után is — még csak 30 éves, szemrevaló menyecske. Há- morcSukné közös fedél alá vette 22 éves ked­vesét és a gyilkosság éjszakáján egy szobá­ban aludtak. Előzetesen alaposan felöntötték a garatra, még a kislánynak is italt adtak. A fiatal gyilkos előadása szerint a férj éj­szaka megtámadta. Úgy viselkedett, mintiv már régen tudott volna a szerelmi viszony­ról s azért, akart volna leszámolni. Baltával támadt rá, majd amikor ezt kicsavarta kezé­ből, kést rántott. Élet-halá'.hare kezdődött köztük, hemperegtek a földön s a dulakodás közben felébredt asszony még biztatta is ked­vesét : — Se hagyd magad Péter, te vagy a fia­dást, mint ámítván mágt 8 szerencsétlen kutya fejére zudult, saru azelőtt, sem azóta nem hallottam. Ezen az estén már másodszor tréfált meg minket a balszerencse. 6 sors, mivel érde­meltük ezt? Végül is kacagás szaladt ki az egyik magyar száján és vidám, könnyű ön­iróniával fűszerezett hangulatban ért véget az összejövetel. Másnap azonban mégis csak sikerült meg­tartani a puddinglakomát. (MN). el lehetett volna várni. A kultuszminiszté­rium megbízottjai most újból megvizsgálták azokat a lehetőségeket, amelyek alapján a színpad világítását mégir.kább tökéletesíteni lehetne. Komay János egyébként már most kedden Budapestről repülőgépen Milánóba utazik, ahol különböző világítási műszereket és gépeket vesz át. A jövő héten hosszabb időre újból Kolozsvárra érkezik, hogy sze­mélyesen ellenőrizze a Nemzeti Színház vi­lágosító berendezésének felszerelését és mű­ködését. A kultuszminisztérium ugyanis, mint az elmúlt sziniévad alatt is bebizonyí­totta, minden anyagi áldozatot meghoz, hogy a kolozsvári Nemzeti Színházat minél kor­szerűbben és szakszerűbben felszerelje min­dennemű kellékekkel. Itt említjük meg, hogy Kemény János báró, a kolozsvári Nemzeti Színház főigaz­gatója hétfőn délután Budapestre utazott a jövő évad költségvetésének végleges meg­tárgyalására. (108.713) gyermek gondozására. A nyári gyeiTnekot.thonok vezetését nem­zetvédelmi munkaszolgálatként vállaló asz- szonyok és leányok táborozását és nyilván­tartását az Egyesült Női Tábor végzi. A társadalmi munkában és a nyári gyermek- otthonok vezetői részére a közigazgatás ál­tal rendezett tájékoztató értekezletek' meg­szervezésében is .résztvesz az Egyesült Női Tábor. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap támogatásával léetsitett. nyári gyermekott­honokban a gyermekek gondozásán kívül még te.jkios/.tásban részesülnek: — azokon a helyeken pedig, ahol erre szükség van. teljes ellátást is kapnak. talabb, erősebb, té öld meg Miklóst, ne ö téged... A fiatal legénynek sikerült iá felülkere­kednie s végzett a férjjel. Aj asszony az áldozatra még szintén rávágott háromszor a fejszével, -— amint mondottá, — „hogy ne kínlódjék“. Ezután a trágyadomb mellett el­ásták a tetemet, a véres ágyneműt a gödörbe hajiiották. Mielőtt az elhantolás megtörtént, a kislány is felébredt, kijött az udvarra. Egykedvűen pillantott apja véres tetemért cs mintha mi sem töri ónt volna, visszafeküdt — aludni. A gyilkosság után az asszony azt hirdette, hogy férje Oroszországba szökött, de gya­nússá lett ajzal, hogy nemsokára árwlgatni kezdte férje ruhadarabjait. Hosszú ideig fi­gyelték, majd őt is, kedvesét is külön-külön vallatófa fogta a esendőrség. Nem sokáig ta­gadtak. A bírósági tárgyaláson a fiatalember min­dent bevallott, az asszony szórtban csak ak­kor szállott magába, amikor az elnök figyel­meztette, tudja-e, hogy mi jár tettükért? — Tudom. A statárium azt jelenti: fejel ■— fejért . . . Tanúvallomást tett az áldozat kislánya is, akit szintén a fogházból vezetnek elő. de nem bűnpártolásért, mert anyja ellen nem volt köteles- vallomást tenni, hanem azért, mert otthon egyedül züllés fenyegeti. Az ügyész halált kért a gyilkosok fejére, a védő kifogásolta, hogy rögtönitélő eljárás indult, holott az elsötétítés idejére rendelt statáriumtól már egy év telt el t különben a 1942. J V C I V $ 21 gyilkosság és az elsötétítés között nincs az a szerves kapcsolat, amelyre a törvény céloz. Ez a bűncselekmény akkor is megszületett volna, ha nincs elsötétítés. Az utolsó szó jogán csak a fiatal legény beszélt: — Küldjenek a frontra ,., A rögtönbiráskodó tanács egy órai tanácsé kozás után hirdette ki ítéletét. Végzése sze­rint további rögtönitélő bíráskodásnak helye nincs, ezért az ügyet rendes bírósághoz te­szik át. Illatos szavak A Vitézi Rend hivatalos lapjában, a „Vitézek Lapjá“-ban olvastuk az alábbi sorokat s azokat érdekes meg­állapításai miatt szükségesnek tart­juk a Keleti Újság olvasótáborával is megismertetni.­Amulva hallhatja a világ, hogy a román szócső műsort változtatott, s a nehány esz­tendő óta ütögetett hangnemek után áttért egy újabbra, amely azonban ezúttal sem a bárány hangja. Sem kedvünk, sem helyünk nincsen arra, hogy szemelvényeket idézzünk, — e hangváltozás alkalmából, — a kedves­ségek közül, amiket keleti szomszédunk az elmúlt időkben felénk szórogatott. A sorozat azokkal a szörnyűségekkel kezdődött, ame­lyek egy aradi román lap gyűlölködésének tárából hullottak néhai, Istenben boldogult, nagy államférfiunknak, gróf Teleki Pálnak sírjára. A fájdalom első napjaiban bennün­ket ért utszéli támadás a megdöbbenés mo­raját szólaltatta meg a magyar világban. Egy régi magyar közmondás szerint nem minden liatlat&zik fel a mennyországba! így vagyunk az elmúlt évek román rágalom­tárával is. Mostani megjegyzéseinkre Is <-sak az ad alkalmat, hogy a „Porunca Vre­mii“ julius 10-iki száma változott hangon kö/Ji: „Románia ezentúl hallgatni fog és mély megvetéssel sújtja a propagandistákat, s a harctéren fogja visszaszerezni összes, természetes jogait.“ Nem felejti el megje­gyezni a lap azt sem, hogy „a föld minden sarkában a román harcok visszhangja hal­latszik“. Majd még hozzáteszi: ,.Az étel­receptek, az édesborok és a leánykcreskedők kaotikus hangzajára mi halottainkkal, sebe- sültjeinkkei és petróleumunk által válaszo­lunk!“ Ez volna tehát a román szócső uj és vál­tozott hangja. Akinek jó füle van, s megérti a szavak tartalmát, annak alkalma lehet el­gondolkozni a román hangváltozáson. Min­denekelőtt az ötdik fel, hogy igy hallgatnak ők. Teljesen magánügyük, hogy halottakat és sebesülteket egy mondatba kevernek a petróleummal. Illatos szavaik értelmét azon­ban egy mélységes fogyatékosság jellemzi, Hiányzik belőle az önismeret. Ha az önismeret nem hiányoznék keleti szomszédunkból, akkor arcpirulás nélkül nem beszélhetne természetes jogokról. Mert ugyebár, nincsen a világon olyan nép, amely ne tudná, hogy az ellhallgatni készülő ro­mán szócső — természetes jogokat emle­getve — merreíelé sandit!? Illatos szavak, sandító szem, önismeretlüány, — ezek a kí­sérő tünetek jelentkeznek annál a hangvál- tozásnál, amikor a román szócső, lábát a petróleumba lógatva, s vélt „természetes“ jogokat emlegetve, lie jelenti, hogy Almu­kat, .., Az önismeret szükségességén túl, ar is hozzátartozik életigazságok érvényesülésé­hez, hogy' — egyén vagy népcsoport — a külvilág fényeivel és valóságaival is számot vessen! Délkeleti színes képzelődések nem azonosak a tényekkel, s ha a furcsa hang­változással bejelentett elhallgatást külhata- lom felé szánta a szomszéd, akkor megint csak megfeledkezett a mi kapcsolatainkról, a mi erőinkről, mert ha nem igy' volna, ak­kor jól tudhatná, hogy Magyarország első­nek csatlakozott a tengelyhatalmakhoz, s első között ismerte fel az európai sorsközös­ség nagy céljait, igazságait. Sőt, tudhatná a szomszéd azt is, hogy a mi bajtársi sze­repünk Németország oldalán 1911. júliusá­ban, tehát 28 esztendővel ezelőtt kezdődött, hogy csak a közelmúlt, történelmi korszak gigászi erőfeszítéseit tekintsük. Hiába gügyög uj és illatos szavakat a ro­mán szócső, hiába lógatja lábát a petroleu- mos kádba, — a történelem folyamát nem lehet visszafelé kényszeríteni, s azokat a véráldozatokat, amelyeket a magyar-német kamerádság jegyében hoztunk és hozunk — nem lehet elkendőzni, félrelátni, bemoeskol- ni, semmivé tenni. Sem Illatos szavakkal, sem petróleummal, sem pedig a havasok ke­leti oldalán szüretelt, balkáni pirosltóval. — Nagybányán Is megalakítják a Ház- tulajdonosok Szövetségét. Nagybányáról je­lentik: Nagybányán is megalakul a Ház­tulajdonosok Szövetsége. A kolozsvári szö­vetség alapszabályainak tanulmányozására értekezletet tartottak s azon előkészítették a közelebbről megtartandó közgyűlést. Szepfemb pr 11-én nyit a kolozsvári Nemzeti Szinbáz Tökéletesítik a Nemzeti Színház világító berendezéseit- Augusztus 10«én tesz a színház tagjainak társulati ülése ................. ■' " i'" Közel másfélmillió pengőt fordítanak ezévben a nyári gyermek­otthonok céljaira Rendes bíróság elé utalták a férjgi/ilkos felsőapsai menyecskét és bűntársát «.Küldjenek a frontra" — mondolf« az utolsó sző joţjâo a fiatal feţjeny

Next

/
Thumbnails
Contents