Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-15 / 158. szám

1943L J V C I V 9 IS Menlelma ügyeltet tárgyalt a képTiselőház Honvéd sebesűll-vonai haladt ál Kassán Kassa, jul. 14. (MTI) Hétfőn délután %6 órakor sebesültvonat érkezett Kassára a keleti harctérről. A város közönsége szere­tettel fogadta a sebesült honvédeket. Ami­kor a vonat befutott, az egyesitett cigány- zenekarok a Himnuszt, majd a Rákóczt- Indulót játszották. A közönség lelkes éljen­zéssel fogadta a honvédeket. A vöröskeresz­tes ápolónők és a zöldkeresztes nővérek vé­gigjárták a vonatot, virágot, kekszet, teát, cukrot, cigarettát, folyóiratokat és képesla­pokat osztottak ki a sebesültek között, akik látható jóérzéssel fogadták az első hazai ál­lomáson irántuk megnyilvánult szeretetet. A vonat két és fél órai ott tartózkodás után a Rákóczi-induló hangjai mellett folytatta út­ját. Zongorán szerzett vőlegény Kolozsvár, julius 14. KI ne érezte volna még, hogy ki nem elégített művészi hajla­mok szunnyadnak benne, amelyek minden­áron kitörnek és eget kérnek? Bizony, sok egyéni baj származott már abból, hogy ez az úgynevezett „művészi ambíció“ nem tu­dott érvényesülni. Hogy ez igy van, annak igen érdekes bizonyítékát adta Halász B. Mihály székes­fővárosi zenetanár, aki Kolozsvárott magyar nóta-zongorázásí tanfolyamot rendezett. A hozzánemértö előtt kissé homályosnak tűnik fel ennek a zongora-iskolának a cél­kitűzése. Amint a. lapokban megjelent hir­detések Is közölték, Halász B. Mihály zene­tanár azt állítja, hogy két hónap alatt egyéni módszerrel — legyen bár a vállal­kozó nyolcvan éves aggastyán — bárkit megtanít, a magyar nóták zongorázására. Mi tagadás, bennünk is azonnal lelken­dezni kezdett a szunnyadó zeneművész! haj­lam. Be is kopogtunk a különös hirdetést közzétevő zenetanárhoz, tájékoztasson ben­nünket uj és meglepő tanítási módszeréről. — A fővárosban, Pécsett és Szegeden tartottam már ilyen tanfolyamokat — mondja Halász B. Mihály. — Julius elseje óta vagyok Kolozsváron s itt is hasonlóan tanítok. Módszerem alapja igen egyszerű. Gyakorlati és elméleti oktatást adok a zon­gorázásból. A cél az. hogy bárki — és ezen van a hangsúly — két hónap alatt tökélete­sen eisajátitk-assa a magyar nóták zongorá­zását, még az is, aki — mondjuk — sohase látott zongorát. — Nem olyan rendkívüli dolog ez — ma­gyarázza. — Nem más, mint a hangzótok szabályos összetűzése a dalok kísérete szá­mára. Még érthetőbben: gyakorlati össz­hangzattan tanítása., hogy a tanítvány maga szolgáltassa a kíséretet a nótákhoz. Ennek előfeltétele, hogy a tanítvány ismerje a ma­gyar nóták dallamát. Ez a. rendszer csak a zongorázás technikájába vezeti be. A jelenlegi tanítási módszer — folytatja — először kottát tanít olvasni s azután be­szélni a zongorán. A valóságban pedig, ép­pen úgy, mint az életben, a gyermek először beszélni tanul meg és csak azután olvasnt. — Módszeremet hallási képzetekre és nem a látásra alapítottam. Szóval motorikus hal- lástamitási módszer. — Hogyan jött rá mindezekre? — Nagyon derék, ifjú mérnök udvarolt az uaokahugomnak. A mérnökről általában tudták, hogy csak olyan leányt vesz felesé­gül, aki szépen zongorázik. Unokahugom mindenhez értett, csak éppen ehh^z nem. Emiatt a leánykérés is egyre késeit. Tenni kell valamit, — gondoltam, — mert ebből baj lehet. A kislány ugyanis tu'ságosan szerelmes volt. Szakítottam annyi időt és a leányt tanitgatni kezdtem. Három hónapig tartott ez a, titkos tanítás. Ekkor alakult ki bennem uj tanítási módszerem. Rövid idő alatt valósággal vérévé vált a kiséret hang- zatainak szabályos összefüggése a zongorán. Később az adott dallamok kíséretét már ön­maga meg tudta szerkeszteni és akkor be­mutattam tudományát a férjjelöltnek. Ma boldogan élnek. Unokahugom többszörös családanya és a módszeremen továbbtanulva, már Chopin és Bethoven müveit is játsza. — Tanítványaim 14—80 éves tamiinivá- gyó hölgyekből és urakból kerülnek ki. Megfigyeltem, hiába szól a rádió, a gramo­fon, az embereket, ha. gyermekkorukban nem. tanultak meg zongorázni, a sírjukig kiséri a vágy, hogy maguk muzsikáljanak. * Ezeket mondta módszeréről Halász zene­tanár. Amint láthatjuk, a „rendszernek“ férjszerzési büvhatalma is van. Félreismeri zenei tehetségek és pártában maradt leá­nyok számára ütött a szabadulás órája. Semmi sem kell hozzá, csak magyar nóta- ismeret és két hónapi türelem. A siker, vagy még inkább a férjhezmenés kedvéért ennyit csak megtehet az ember. JÓ ABU ÉS JÓ HIRDETÉS . ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK 'Budapest, julins 14. A képviselőház keddi üMsét egynegyed 11 óra előtt nyitotta meg Társ Tibor alelnök. Fricke Valér beterjesz­tette az együttes bi zottság jelentését a mező­gazdaság fejlesztéséről szóló törvény javaslat tegnapi részletes tárgyalásáról. Ezután a kép vise’oház 55 különféle mentelmi ügyet tár­gyalt. Így a Ház megkövetésére Ítélték Nagy Íjásztát és Fodor Mártont, az utóbbit néhai- Teleki Pál gróf emlékének megsértése miatt. A Kár kiadta A ppom/i György grófot, aki ellen Giáófalry Pál dr„ ar MLS* elnöke in­dított sajtópert egy hirlepi eikkp miatt. Meskó Zoltánt, aki ellen Zilaby Ljos in<R­■nn— un Budapest, julius 14. A felsőház kedden délelőtt 10 órakor Széchenyi Bertalan gróf elnökletével ülést tartott. Széchenyi Bertalan gróf elnöki megnyitójában kegyelete« sza­vakkal emlékezett meg Györffy-Bengyel Sándor közellátásügyi tárcanélküli miniszter elhunytéról. A felsőház tagjai az elnöki megemlékezést - állva hallgatták végig és Györffy-Bengyel Sándor emlékét a felsőhöz jegyzőkönyvben örökítette meg. Napirend előtt Szluha Aladár szólalt fel. A köztisztviselők illetményeinek, valamint a gazdasági, cselédek és munkások szerzemé­nyeinek egyensúlyba hozása ügyében beszélt. Az országnak jó tisztviselőkre van szüksége. A tisztviselők csak akkor teljesíthetik kö­telességüket, ha jól fizetik. A fokozott drá­gulásra való tekintettel kérte, igyekezzék a kormány egyensúlyt teremteni a tényleges és nyugdija? tisztviselők illctrné.nyeiben az állam teherbíró képességének határáig. Az élet ma sokkal többet kíván a tisztviselőtől szociális és kulturális téren egyaránt. Ez­után arról beszélt, hogy a szellemi munkás bérét arányosítani kellene a testimunkás bé­rével. A tisztviselői és munkásfizetések ügyé ben kérte a kormány jóindulatát.. Ezután áttértek a napirend tárgyalására. A felhatalmazásról szóló javaslattal kap­csolatban Szőke Gyula arról beszélt, hogy a tendkivüli viszonyok között a kormánynak nagy szükség van az ilyen felhatalmazásra. Ezzel a kormány biztosítani kívánja az or­szág belső rendjét és nyugalmát. A javas­latot elfogadja. A felhatalmazási törvényjavaslat elfoga­dása után a felsőház a honvédelmi törvény kiegészítéséről szóló törvény javaslatot tár­gyalta. A felsőház egyesített, bizottságának többsége határozati javaslatot terjesztett elő, hogy a törvényjavaslat 3. 5-ának 3-ik bekezdésénél annak megállapításához, hogy a törvény alkalmazása szempontjából ki te­kinthető zsidónak és ki nem, a második zsidótörvény első paragrafusa legyen az irányadó. Az általános vita során egyedül Meskó Zőltán szólalt fel és kérte, hogy a képvi­selőhöz által elfogadott szövegezésben tegye magáévá a felsőhöz a törvényjavaslatot. A felsöház bizottságának határozati javaslata elfogadása révén ugyanis a magyarság vé­delme gyengülne, mert a második zsidótör­vény túl bonyolult, körülményes: ezért van az, hogy minél nagyobb mértékben alkal­mazzák helyette a fajvédelmi törvényt. Ez­után a törvényjavaslatot a felsőház általá­nosságban elfogadta. A részletes vita során a címhez báró Prónay György szólt hozzá. A harmadik §-hoz Glattfelder Gyula szólt hozzá. A faji kérdés biológilag nincs tisz­tázva és ‘ kizárólag anyagi alapon nem Is oldható meg. Az, aki a szellem felsőbbren­dűsége hívének vallja magát, nem tagadhat­ja le a kereszténység szentségének formáló elejét. Vitéz Bartha Károly honvédelmi minisz- ier szólalt fel ezután és kérte, hogy a ja­vaslatot. eredeti szövegezésben fogadják el. Indokolásul felhozta, hogy éppen az utolsó időben a zsidó vonatkozású rendelkezéseknél mindig az 1941. évi 15. törvény szolgált alapul, amikor a világháború közepén ál­lunk, nem lehetünk eléggé óvatosak a hon­védség integritásának megvédése tekinteté­ben. Elismerj, hogy a fegyveres szolgálatból olyan egyéneket zárnak ki, akik a múltban becsületesen teljesítették kötelességüket és a jelenben is becsületesen teljesítik, azonban itt méltányos esetekben meg fogják találni az orvoslást. Sokkal nagyobb baj volna, ha helytelen rendelkezéssel benthagynánk őket a hadsereg kötelékében, mert nem szabad elfelejtenünk as 1918, évi összeomlást, ámí­tott sajtópert a „Magyar Szó“-ban közzétett egyik cikke miatt. A mentelmi ügyek letárgva lása után több jelentést hozzászólás nélkül elfogadtak. Ezután az elnök napirendi indítványt tett. A Ház úgy határozott, hogy napirendi ülését szerdán áélelőtt tartja. Napirenden' szerepel a 42 tagú országos bizottság 24 képviselőházi tagjának megválasztása, a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása., két miniszteri jelentés, valamint 17 interpelláció elmondása. A képviselőház' keddi ülése 12 órakor ért végét­kor a hadsereg éppen a zsidók bomlasztó politikájának folytán nem tudott száz szá­zalékos intenzitással helytállni feladatának. Ezért a felelősséget nem vállalja, különösen, amikor a honvédség olyan ellenséggel áll szemben, amelynek politikai vezetői csaknem Uljes mértékben zsidókból állanak. A miniszternek nagy tetszéssel éa tapssal fogadott beszéde után a felsöház nagy több­ségé a honvédelmi törvény 3-ik szakaszát a képviselőhöz által elfogadott eredeti szö­vegezésben szavazta meg. A javaslat többi paragrafusait, is változatlanul elfogadta. Ezután elfogadta a honvédelmi miniszternek jelentését az áMitásköteles korhatár alsó határának leszállításáról. A városi, községi és körorvosokról szóló belügyminisztert javaslathoz vitéz Meskó Zoltán szólt hozzá. Orvoslakások építését sürgette, mert ez a. legfontosabb közegész- sigügyi érdek. Ezután az orvosi továbbkép­zés és az orvosutánpótlás biztosításának rzükségességéről beszélt, hangoztatva a gya­korlati kiképzés fontosságát. Helytelenítette, hogy zsidó fajnak diplomákat, kapnak ugyanakkor, amikor a törvény alapján amugysem lehetnek az orvoskamara tagjai. Végül a kórházak államosítását kérte. A javaslatot elfogadta. Papp Káimán elismeréssel szólott az Or­szágos Közegészségügyi Intézet munkájáról, majd kérte., hogy fokozottabb mértékben karolják fel a gyógyító orvosi munkát, s hallgassák meg az önkormányzatok kíván­ságait az orvosok kinevezésével és elhelye­zésével kapcsolatban. Az orvoskérdés és egészségügyi intézményeink állapota Eeresztes-Frscher Ferenc belügyminiszter részletesen válaszolt a felszólalásokra. Meg­állapította, hogy az érdekelt orvosok anyagi helyzetének javítása érdekében minden le­hetőt megtesz, amit az államháztartás kü­lönböző kategóriái között a szükséges egyensúly felbontása nélkül megtehet. Nem helytálló az a panasz, hogy a többi főiskolai kvalifikációhoz kötött kategóriával szemben az orvosok, akiknek képesítése talán a leghosszabb időt Igényli, kisebb fi­zetést kapnak. Igazságosnak és helyesnek tartja a javaslatnak azt a rendelkezéséi, hogy amíg az orvos olyan állásban dolgo­zik, amely mellett, magánprakszist folytat­hat, csak a VII. fizetési osztályhoz juthas­son. Mihelyt, azonban olyan állásba kerül, amely mellett magán, prakszist nem kell Í folytatnia, elérheti az V. fizetési osztályt. Hangsúlyozta az orvosi kategóriákkal kap­csolatban, hogy a kinevezés és elhelyezés tekintetében 1936 óta meghallgatta a közü- letek kívánságait s ez a jövőben is igy lesz. Az áthelyezésben csak a közérdeket tartja szem előtt s esetleg az orvos kellőképpen Igazolt magán érdeke lehet döntő, semmi más. Rámutatott ezután a miniszter, hogy na gyón fájdalmas pont az orvoslakás kér­dése. Rég óta igyekszik minden rendelke­zésre álló eszközzel ezt a kérdést megoldásra juttatni. Ennek a sürgős problémának meg­oldásánál természetesen igénybe fogja venni a rendelkezésre álló alapokat. Hangsúlyozta ezután, hogy maga sem elégedett a triaooni- országbeli kórházak jelenlegi állapotával, de a végleges rendezés bizonyos átmeneti idő­szakot megkövetel. Egyelőre arra kell tö­rekedni, hogy a visszacsatolt területek tel­jesen elhanyagolt kórházait rendbehozzák; és legalább a trianoni országban levő kórházak és más egészségügyi intézmények nívójára emeljék. A betegbiztosításnak egy megol­dandó része van: a szolgálatképesség. A be­tegségi biztosítás nehéz probléma, de illeté­kes tényezők mâţ foglalkoznak ezzel a, kér­„Nem szabad elfelejtenünk az 1918. évi összeomlást, amikor a hadsereg a zsidók bomlasztó munkája miatt nem tudott teljesen eleget tenni hivatásának" \ Felsőház elfogadta a felhatalmazási és honvédelmi jovaslatohal léssel. A felsöház a belügyminiszter beszéde után általánosságban, majd részleteiben is elfo­gadta a javaslatot. A személyi állapotra vonatkozó közlések, megkeresések tárgyában, valamint a tartási ügyekben és egyéb jogviszonyra vonatkozó ügyekben a kölcsönös elismerés és végre­hajtás tárgyában aláirt magyar—német meg állapodás becikkelyezéséről szóló jelentése­ket a felsőház hozzászólás nélkül elfogadta. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíj­intézetről szóló javaslathoz Papp József szólott hozzá. Hangsúlyozta, hogy a ma­gyar ügyvédség megérdemli, hogy meghall­gassák kívánságait. A javaslatot elfogadja. Heffner Guidó hangoztatta, hogy nem ér­heti szemrehányás azokat a végzett ifjakat, akik nyugdíjas pályára törekszenek. Ezután a mérnökök nyugdíjigényeinek támogatását kérte. A felsöház általánosságban és részleteiben is elfogadta a javaslatot. Az elnök indítvá­nyára a felsöház úgy határozott,, hogy leg­közelebbi ülését szerdán délelőtt tartja s an­nak napirendjén szerepel a zsidók mezőgaz­dasági és erdőgazdasági ingatlanairól szóló törvényjavaslat együttes bizottságban tör­tént tárgyalásáról szóló jelentés meghallga­tása s a 42 tagú országos bizottság jelenté­se. A felsőház keddi ülése 2 órakor ért véget. Bargonţat oszlanak szét IHarosvásárhelyen Marosvásárhely, julius 14. A város közélel­mezésében az utóbbi hetekben nehézségek mutatkoztak. Most a Futom gondoskodott a biirgonyasziikséglet kielégítéséről s tizen­nyolc vagon krumplit hoz a városba. Három kocsirakomány már meg is érkezett s est a kijelölt kereskedők utján osztják szét. JmmpSTmWi eredményeként több, mint kétezer pengőt és nagymennyiségű cigarettát juttattak a rlési Vöröskereszt-flők által a keleti had­színtéren küzdő honvédeinkuek. * ., RENTER POTLAS K ÉNT 7 vagon vítamindus ujburgonyát biztosított Dés számára K. Weres Jenő polgármester, A burgonyát jutányos, 60 filléres árban osz­tották ki. A közellátási minisztérium ré,vén a polgármesternek sikerült Dés számára megfelelő mennyiségű zsírt is szereznie. * retteg községben kózellát&ei szabálytalanság történt. A désl királyi ügyészség most. vizsgálja ki az ügyet. Ha a vád beigazolódik, a. büntetés nem marad el, mert a közellátási vétség mindenkire egyformán büntetést ir élő. * KILENCSZAZ SZAMOSMENTI REFORMÁTUS GYERMEK indult el anyaországi családokhoz a gróf Bethlen Béla főispán álta.I kezdeményezett nyaraltatási mozgalom során. A gyerekek idegen nemzetiségektől körülvett vidékről valók. A római katolikus gyerekek nyaral- tatása szintén sorra kerül. A gyereksereg átutazóban egy napig Désen táborozott. A lakosságnak elszorult a szive a gyerekek láttára. Vézna, sáppadt, rosszul táplált apró ságok, a 22 évi megszállás „jégvirágai"... A Tisza és a Duna mellett szerencsére sze­rető karokkal várják őket a nyaraltatásuk- ra jelentkezett családok. * THOLD DEZSŐ NY. VEZÉRŐRNAGY — Szolnok-Doboka felszabadulás ntáni ka­tonai parancsnoka, aki 1940 szeptember 8. az ősi magyar vármegyét a románok­tól átvette, nyári erdélyi tanulmányútja sorin Désen járt. A polgárság szeretettel üdvözölte a megyéért oly sokat fáradozott, lángoló lelkű, magasrangu katonát. (Dés, julius hú.) (se.) — Elhunyt titkos tanácsos. Szinyei- Merse István m. kir. titkos tanácsos, sárosdl földbirtokos, Zemplén- és Árvám egye volt főispánja, 81 éves korában Budapesten el­hunyt.

Next

/
Thumbnails
Contents