Keleti Ujság, 1942. július (25. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-02 / 147. szám

1942. J U C 1 U S 2 Á tengelyhatalmak baráti kapcsolatokat akarnak fenntartani Argentinával és Chilével Berlin, julius 1. (MTI.) Illetékes német helyről közük: A Wilhelmstrassen szerdán feltett kér­désre válaszolva kijelentették, hogy Berlin­ben semmit sem tudnak az Argentínához és Chiléhez fűződő kapcsolatok íosszabbodásá­ról és hangsúlyozták, hogy a tengelyhatal­mak őszinte törekvése az említett országok­kal fennálló baráti kapcsolatok fenntartása. Az USA kénytelen csökkenteni külkereskedelmét Buenos Aires, Julius 1. (MTI.) A Ştefani Iroda jelenti: Washingtonból jelentik, hogy a haditer­melés hivatalának elnöke igy nyilatkozott: Kénytelenek voltunk jelentősen csökkenteni külkereskedelmünket s valószinüleg korlá­toznunk kell nyersanyagbe'noza tálunkat is. Eoosevell elégedetlen a gnmigyi”tés eredményével Madrid, juüus 1. (MTI.) A Német Távirati Iroda közli: Washingtoni jelentés szerint, Roosevelt elnök rendkívül elégedetlen a gumlgyüjtés csekély eredményével. A junius 30-án lejárt határidőt éppen ezért 10 nappal meghosszab­bították. A volt hadügyminisztert küldi Berlinbe nagykövetül a török kormány ANKARA, julius 1. (MII.) Az OFI je­lenti: A török kormány Jegyzékben közölte a né­met birodalmi kormánnyal, hogy Gherede berlini nagykövetet visszahívja Törökor­szágba. Ugyanabban a jegyzékben a biro­dalmi kormány hozzájárulását kérte Safet Arikan berlini nagykövetté való kinevezésé­hez. A birodalmi kormány hozzájárult az uj nagykövet kinevezéséhez. Safet Arikan meg­előzően török hadügyminiszter volt. Visszatért Parisba a legfelsőbb francia közigazgatási bíróság Fázis, julius 1. (MTI.) Az OKI jelenti: A francia legfelsőbb közigazgatási bíró­ság. amely 1940 óta Franciaország meg nem szállt részében ülésezett, kedden este vissza­tért Párásba. Ezentúl itt fog ülésezni Báró Banffy földmivelésügyi miniszter: „Célom a többtermelés, hogy az ország lakosságának meg­legyen a mindennapi kenyere...“ A (ofJmÍTelcsűgY' minSssIer nagy Iiesiedben ismertette munkatér rét Budapest, jul. 1. A képviselöház szerdal ülésén a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat vitája előtt báró Bánffy Da­niel földművelésügyi miniszter mondott a törvényjavaslatról nagyszabású beszédet. Az ülést nagy érdeklődés előzte meg s azon meg jelent Káilay Miklós miniszterelnök a Kor­mány több tagjával és a képviselők igen •okán. Az ülést 10 óra után nyitotta meg Tas- nádi Nagy András elnök. Vitéz Lukács En­dre benyújtotta a honvédelmi és tűzharcos törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentését, amelynek tárgyalására sürgősséget kért. A sürgősség kimondása után a Ház megkezdte a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló javaslat tárgyalását. A földmlvelésügyi miniszter beszéde Bánffy Dániel báró földművelésügyi mi­niszter emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy az általános vita előtt kért szót, de nem a törvényjavaslat rendelkezéseiről akar beszélni, hanem annak a munkatervnek az érdekében, amelyet a mezőgazdaság fejlesz­tésének biztosítására azonnal meg akar va­lósítani. Célját egy szóval jelölte meg: több­termelés. — A többtermelés parancsolja a mai háborús helyzetben azt, hogy vitéz honvédeinknek és az ország lakosságának feltétlenül meg kell lennie a mindennapi kenyérnek. Az azonnali munkatervet, de a későbbi munkatervet Is a pénzügyminiszterrel dolgozta ki. Részletei­ben is megbeszélte az ország gazdasági szak embereivel is. Az azonnali terv sarkalatos részei az állattenyésztés fokozása, minden művelhető terület beállítása a termelésbe és végül a gazdasági szakoktatás fejlesztése. Nem könnyű elérni a többtermelést akkor, amikor a már felsorolt hiányok megvannak, de hiszi, hogy a nehézségek ellenére is meg­valósítja. — Különleges kedvezményekkel kivánja biztosítani az állattenyésztés fejlesztését. Legfontosabb az anyaállat szétosztása, ezen kívül jóminőségü apaállatról is gondoskodás történik. E fejlesztésnek érdekében fontos a takarmányhiány megszüntetése. Folytatni akarja a siló-akciót. A legelőket meg kell ja­vítani és elő kell segíteni a gyepesítést. — A második sarkalatos pont a növény- termesztés. A rossz vetőmagot kicserélik jó minőségre. Sok helyen meg van az ország­ban a nyomásos gazdálkodás és a fekete ugar meghagyása. így sok terület kiesik a termelésből. E helyeken megfelelő takar­mánymagot kell juttatni a gazdáknak, hogy az ugart bevethessék. Erre máris elhatározó lépések történtek. Minden gazda megkapja a szükséges gépeket és eszközöket Minden eszközzel előmozdítani kívánja o mezőgazdasági gépek és eszközök szétosz­tását. Már tett lépést, hogy a hazai mező- gazdasági gépipar a hadiiparral párhuza­mosan gyártson mezőgazdasági gépeket. A külföldi gépbehozatalt pedig, amennyire le­hetséges, az ország ki fogja használni. A törpe- és kisbirtokosok, sőt minden gazda megkapja a szükséges gépeket és mezőgazdasági eszközöket. több termelést akarunk, a talaj tágér­tékének növelésére Is gondot kell fordíta­nunk. A műtrágyázás érdekében máris lé­pések történtek a pécsi nitrogéngyár kibő­vítésére. A miniszter ezután az árvízkárokat érin­tetté röviden, majd’ hangsúlyozta, hogy a nyíltárkos és sáncmunkát ki akarja ter­jeszteni. E téren munkás- és egyéb háborús hiány szab határt, azonban a munka üte­mét biztosítja és ennek érdekében a kellő lépéseket megtette. Az építkezéseknél is anyaghiány van, de mindenütt biztosította az építkezéseket, ahol erre szükség van. Napraforgószáritókat, górékat és magtár­házakat építenek. Az építkezés folytatása biztosítva van. A gazdasági szakoktatás fejlesztése A gazdasági szakoktatás kérdéséről szól­va kijelentette, hogy ez nem egyik napról a másikra érvényesíti hatását, hanem itt évek munkájáról van szól. Középfokú gaz­dasági iskolát, téli gazdasági iskoát és tanfolyamokat, különleges szakiskolákat és hasonló intézményeket létesítenek, még a háborús nehézségek közepette is. A felsőbb- fokú oktatás fejlesztésére lépéseket tett és az akadémiákat főiskolává szeri'ezi át. A kis- és törpebirtokosok szaktudásának növelésé­re tanfolyamokat és iskolánkivüli oktató előadásokat szervez szélesebb körben. De nemcsak juttatni kíván a gazdáknak, ha­nem kérni tőlük, sőt bizonyos dolgokat meg is kivan. Megkívánja, hogy az ország je­lenlegi mezőrendészeti törvényeit mindenki betartsa. Mindent el kell követni a káros rovarok és gazok irtására. Ebből nemcsak a gazdáknak származik haszna, hanem az egész országra kiható károsodásnak veszik elejét. A megvalósítás előfeltétele a szervező munka A miniszter végül felvetette azt a kér­dést, hogyan akarja megvalósítani ezt a nagyszabású programot. Ennek a megvaló­sításnak első fettétele a szervező munka. Ezzel a szervező munkával kell kiszélesí­teni a minőségi és mennyiségi termelést. Az egyforma termelési viszonyokkal ren­delkező községeket termelési körzetekbe ki­vánja összefogni. Életre akarja kelteni a községi gazdasági elöljáróságokat, ame­lyeknek munkájába az érdekképviseleteket is be akarja kapcsolni. A gazdasági elöljá­róságokat nem lehet egyik napról a másik­ra felállítani. Már összeírta az ezüst- és aranykalázsos gazdákat. Ezeket most ki kell választani és tanfolyamokon ki kell ké­pezni. Gondoskodni fog, hogy minél hama­rabb kiképezzék az ekiljárókat. Jöjjön a decentralizáció A miniszter ezután hangsúlyozta, hogy a földművelésügyi minisztériumnak bár irá­nyítás a feladata,- mégis sok kőnk'ét ügy- gyei kell foglalkoznia. Ezért fontos a föld­művelési igazgatás átszervezése. A konkrét ügyek intézése céljából' szükséges a decen­tralizáció. Kirendeltségeket kell felállítani, hogy igy gyorsabb legyen az ügyek inté­zése. Példa erre az Erdélyben igen jól mű­ködő kirendeltség munkája, amelynek révén az ügy intézése közelebb kerül a gazdához. A. gazdasági társadalmi szervek itt fontos szerepre hivatottak. A gazdatársadalomnak önmagát kell igazgatnia Ezekkel kivánja a mezőgazdaság fejlesz­tését megvalósítani. A magyar gazdatársa­dalomban olyan erő van, amely kis szerve­zeteivel kiválóan vállalja a munkát az or­szág érdekében. Ha szükséges, megv dósu- lásra jut az uj érdekképviseleti törvény is. Ma kettősség van. Vannak törvénnyel léte­sített és vannak szabad társadalmi szerve­zetek. Hogy ne legyen félreértés, ezeket munkaközösségbe kell állítani és a terme­lés fejlesztése körüli feladatok egyes részét ezekre kell bízni. Erre máris elkészítette a törvényjavaslatot és azt az ősz folyamán szándékában áll beterjeszteni. Ezekben kívánta a törvényjavaslatban fel nem tárt közeli terveket és dolgok végre­hajtását ismertetni. Ezeket a terveket már előkészítette és azokat, amelyekhez nem kell törvényes felhatalmazás, miniszteri felelőssége mellett megvalósítja a javaslat megszavazása útónt <* többieket pedig elő­készíti a felhatalmazás iránti kéréshez. A miniszter nagyszabású beszédét a Ház többször élénk helyesléssel és tapssal szakí­totta félbe, majd a beszéd befejezése után a Ház többsége lelkesen ünnepelte báró Bánffy Dániel földművelésügyi minisztert. A Ház azután áttért a törvényjavaslat vitájára. Németh Andor (Imrédy-párt). mint párt­jának vezérszónoka, a mezőgazdasági hi­tel megfelelő kiterjesztését kérte a gazdák részére. A szónok beszéde közben lépett a terem­be Losonczy István közellátásügyi minisz­ter, aki e minőségében először jelent meg a képviselöház ülésén. A minisztert a Ház többsége melegen ünnepelte. Szinyei-Merse Jenő alelnök ezután öt percre felfüggesztette az ülést, majd rátér­tek a bejegyzett interpellációk meghallga­tására. Az interpellációk Arvay Árpád (Erdélyi Párt) a belügymi­niszterhez intézett interpellációt. Kérte a felszabadult erdélyi és keleti részek lakosai részére az állampolgársági igazolvány egy­szerű és gyors kiadását. A további inter­pellációk során Koltn.y József (Nyilaske­resztes Párt), Haulick György, Mester Mik­lós (Imrédy-párt), Serényi Miklós gróf (Nyilaskeresztes Párt). Vámos János (MSP), Csoór Lajos (Népakarat Párt), ’ Közi-Horváth Géza, Nagy László és Incse Antal (Imrédy-párt), Palló Imre, Budinszky László, Matolcsy Mátyás, Paczolay György, Oláh György (Imrédy-párt), Bodnár Pál (Erdélyi Párt), Baróthy Károly (Nyilaske­resztes Párt) és Rajniss Ferenc (Imrédy Párt) szólaltak fel. Több interpellációra nem került sor, mert a képviselők halasztást kértek és kaptak, illetőleg az interpellációkat törölték. A Ház szerdai ülése 6 órakor ért véget. Csütörtö­kön a délelőtti ülésen folytatják a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavas­lat vitáját. t Svájc 5 la I» méltatja Kormányzó Urnnlc életét és orszáciépifő polStfilcáJá? Genf, julius 1. (MTI.) A Nyonban megje­lenő Courriere de la Cote Kormányzó Urunk 74. születésnapja alkalmából cikket közöl a Horthy-családról. A cikk Kormányzó Urunk pályafutásával foglalkozva, megemlékezik arról, milyen gyorsan emelkedett mint ten­gerésztiszt, milyen ragyogóan beváltotta az otrantői csatában a hozzáfűzött reményeket. A nagyjelentőségű csata után érte a magas kitüntetés, amikor az osztrák-magyar hajó­had főparancsnokává nevezték ki. A cikk is­merteti a szegedi ellenforradalom esemé­nyeit, majd Horthy Miklós Kormányzóvá tor­ent választásának körülményeit és kiemeü azt a politikai fejlődést, amelyre Horthy Miklós erős személyisége rányomta bélyegét. A Kormányzó kiváló munkatársai élén ki­váló szervező képességével a magyar politi­kát mindig összhangba hozta az általános fejlődéssel. Horthy Istvánra, a Kormányzó fiára fele­lősségteljes hivatalokat bíztak és ezzel be­avatták az államügyek vezetésébe, mig az­után legutóbb a Kormányzó helyettesévé vá­lasztották. Az osztrák-magyar hajóhad volt főparancsnoka ezzel újabb jelét mutatta elő­relátásának és bölcsességének. Pavelics horvát államfő vezeti a horvátországi kommunista bandák elleni harcot Rövidesen az egész országot megtisztítják a kommun'sta felkelőktől Zágráb, jul. 1. (MTI) Paveiics horvát ál­lamfő kedd reggel óta Bosznia északi részé­ben tartózkodik, ahol a horvát fegyveres ala­kulatok most parancsnoksága alatt végzik hadmozdulataikat a kommunista felkelők ellen. Paveilcs államfő szemleutjával egyidö- ben a Poglavnik főhadiszállása közzétette 5. számú jelentését, mely a kommunista fel­kelők elleni harc állásáról számol be. A je­lentés szerint a horvát Usztasa-alakulatok az olasz csapatokkal együttműködve sikeres tisztogató műveletet hajtottak végre. A p!it- vlcai tavaktól északra e harcok alkalmával súlyos veszteséget okoztak az ellenségnek halottakban, sebesültekben és foglyokban. A keddi zágrábi sajtó illetékes helyről to­vábbi részleteket közöl a boszniai harcok állásáról. Magyarázatai szerint az eddigi ellenségeskedésben három szakasz különböz­tethető meg. Az első szakaszban a harcok • márciustól április közepéig folytak Szlové­niában és Boszniában, ahol a horvát és az olasz kötelékek ez idő alatt 2100 kommunis­tát tettek ártalmatlanná és tekintélyes terü­leteket tisztítottak meg. A második szakasz április 15-töl május 15-ig terjedt és ez alatt az idő alatt a német, olasz és horvát alaku­latok többezer halotton kivül súlyos anyag­veszteséget is okoztak az ellenségnek. A harmadik szakaszban, amely május 15-től mostanig tartott, különösen Hercegovina és Horvátország határának közelében folytatód tak a harcok. Ezekben az ütközetekben az ellenség 500 halottat, valamint 1500 sebe­sültet vesztett. A lapok annak a reményük­nek adnak kifejezést, hogy rövidesen sikerül • egész Horvátországot megtisztítani a ko’nr munista felkelőktől. Jul'us 18 ón és 19 én megiendezik a honvédség első kolozsvári „kivánsághangvsrsenyét" Kolozsvár, juüus 1. Vitéz lófö dálnoki Miklós Béla vezérlő altábornagy és Kelcdy Tibor dr., kolozsvári polgármester legfőbb védnökségével Kolozsváron is megrendezik a honvédség első „kivánsághangversenyét". A hangversenyt julius 18-án és 19-én a nyári színkörben tervezik, a kolozsvári Nem­zeti Szinház női és férfi művészgárdája, az itt állomásozó hadtest honvédzenekara, Horthy Lajos budapesti nótaénekes és sok más neves művész közreműködésével. Az első honvéd „kivánsághangverseny“ rendező­ségében helyet foglal a hadtest részéről ki­jelölt tiszt, a Tűzharcos Szövetség megbí­zottja és a Magánalkalmazottak Egyesüle­tének meghívott vezető tagjai: vitéz Bándy Hugó és Miklósy László főtitkár.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents