Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)
1942-06-16 / 134. szám
* J LV A Kedd 1942. iun iu a ÎS BUDAPEST, Ora zásháza 4ra 12 fillér ELGFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3.70, NE- GFFD ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 32 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONÖTÖDIK É KIADJA A LAPKIADÓ FELELŐS SZERKESZTŐ: V F O L T A M, 134. SZÁM. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG nyíró József SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Kállay sniniszlerelnőfc a tízéves erdélyi mii nka programról beszélt «1 szélcely fővárosit sin Huszonkét Hónap alatt a közigazgatási kiadásokon felül 400 millió pengőt fordított Erdélyre a kormány. „Mindent honvédségünknek, ami pedig megmarad, azt a szociális jólétre kell fordítanunk!" Hatalmas tömeg veit részt az EMGE közgyűlésén Kitörő lelkesedéssel köszöntötte a kormányfőt a székely falvak ünneplőbe öltözött népe Marosvásárhely, junius 15. (MTI.) Kállay Miklós miniszterelnök vasárnap délelőtt élvezett meg Marosvásárhelyre, három apos székelyföldi kőrútjának első állomásara. A miniszterelnökkel együtt érkeztek Varga József kereskedelem- és ipar-ügyi miniszter, báró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter, vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter, Antal István nemzetvédelmi propagând-miniszter, továbbá Zsindely Ferenc, Fáy István, Szász Lajos és Pataky Tibor államtitkárok. Marosvásárhely főterén' ünnepélyesen foKáűay Miklós miniszterelnök és a kormány tagjai ezután a Teleki Théka Erdély legrégibb történelmi emlékű könyvtárépületébe mentek, hogy résztvegyenek az ott rén dezett ünnepségen. Kállay miniszterelnök «alkalommal adta át ünnepélyesen a Te- leld-théka alapítványt az Erdélyi Református Egyházkerületnek. A nagyhírű könyvtár az első világháború alatt is az egyházkerület kezelésében volt s az alapítvány akkori kezelője csak a háború alatt ruházta át az államra. Vásárhelyi János református püspök közbenjárására megállapodás jött létre az ügyben s az állam most visszaadta a thekát az egyházkerületnek. Az átadással kapcsolatosan különben már szombaton este ünnepséget rendeztek a kollégiumban. Bánffy Miklós gróf, egyházkerületi fögondnok megnyitó beszéde után Vásárhelyi püspök mondott em lékbeszénet a könyvtáralapitJ Teleki Sa- tnue! grófról, majd Tavaszi Sándor püspök Délelőtt 11 órakor a miniszterelnök kíséretével együtt résztvett az F,rdélyi Magyar Gazdasági Egyesület közgyűlésén, a Közművelődési Ház zsúfolásig megtelt nagytermében Az 1200 személyt befogadó teremből kínrekedt gazdatömegek részére hangszórók közvetítették a gyűlés lefolyását. A közgyűlés résztvevői Az elnöki emelvényen Teleki Béla gr., az EMGE vezető alelnöke, C. Károly István kisgazda alelnök. Szíts* István és Török Bálint igazgatók, Balogh László központi felügyelő és Jaross Béla marosvásárhelyi - pápai prelátus foglaltak helyet. A következő széksorban az EMGE főtisztviselői, Asztalos Sándor dr. jogtanácsos, Demeter Béla, Nagy Miklós, Sigmond Ákos, Vita Sándor országgyűlési képviselő és Vertesei József dr. osztályvezető helyezkedett el. A terembe Delépö Bánffy Dániel br. földművelésügyi minisztert, aki Balogh, Vilmos Ör. miniszteri tanácsos, a földművelésügyi minisztérium erdélyrészi kirendeltségének vezetője kíséretében érkezett, az egybegyúrt gadták a miniszterelnököt, üdvözlésére, meg jelentek a székely vármegyék főispánjai és alispánjai és a székely városok polgármesterei, az erdélyi képviselők igen nagy számban, valamint az egyházi és katonai hatóságok vezetői. A miniszterelnököl az egybegyúrt hatalmas tömeg igen melég és szeretetteljes fogadtatásban részésitette. A város lakossága nevében Májay Ferenc polgármes tér mondott üdvözlő beszédet, nurjJ utána megkezdődött a környező falvak lakosságának és Marosvásárhely gazdáinak tisztelgő felvonulása a miniszterelnök előtt. helyettes előadása rekesztette be az ünnepséget. A m rrsiteie'nök beszéde a nagyhírű könyvtárban lezajlott ünnepségen A vasárnap délelőtt lezajlott ünnepségen Vásárhelyi János református püspök üd- vözlöbeszéde után felszólalt Kállay Miklós miniszterelnök és beszédében többek közt ezeket mondotta: — Nekünk áldozatkészséget kell mutatnunk a jövőben is. Történelmünk azt mutatja, hogy katonai erényekben és kultúrában mindig egyaránt gazdagok voltunk. Ehhez a két nagy erényhez most hozzá kell kapcsolnunk a gazdasági képességeket 1». mert csak Így leszünk erősek és csak Így lesz egészen miénk az ország. Mert a gazdasági élet terén még sok a hődltanivalónk. A gazdasági élet tényezőinek a magyar kultúra védelmében, terjesztésében és támogatásában is méltó helyet kell elfoglalniuk. gazdaközönség meleg ünneplésben részesítette. A földszint első soraiban, a vendégek számára fenntartott páholyokban többek között ott voltak: Vásárhelyt János erdélyi református püspök, Inczédy-Joksmnn Ödön Kolozsvár és Kolozsmegye, Jósika János br. Szüágyvármegye, Bethlen Béla Beszterce-Na- szód és Szolnokdohoka vármegye, Sebessy Ákos dr. Udvarhely vármegye és lAszló Dezső Cslk vármegye főispánja, Bánffy Miklós gróf, Béldí Kálmán gróf, az Erdély- részi Gazdasági Tanács elnöke, Teleki Arctur gr. és vitéz Biró István felsőházi tagok, Nyiredy Géza dr. miniszteri osztály- tanácsos, az erdélyi birtokpolitikái főosztály vezetője, Albrecht Dezső, gr. Bethlen László dr., a Hitelszövetkezet központi elnöke, Anghi István, Ember Géza. Domahidy István, Bodnár Sándor, Kiss Kálmán, Szilágyi Olivér dr. és Venczel Antal országgyűlési képviselők, Páll György dr., az Erdélyi Párt főtitkára, Dióssy Géza dr.. az Országos Földhitelintézet Erdélyrészi Fiókjának igazgatója, Tolnay-Kiefgly ödön, az Oszágos llezögazdasági Kamara, br. Mirbach Antal, az alsódünántuli mezőgazdasági kamara elnöke, Korparich Ede, az erdélyrészi Hangya elnöke, Jánky Endre, a Hangya vezérigazgatója, Pálffy József gr., a Serf or elnöke, Dudás Gyula Futura-igazgató (Budapest), vitéz Biró Gyula dr. gazdasági akadémiai igazgató. Farkas Árpád és Máriássy Béla dr. akadémiai tanárok, Kimanóczy Kálmán Ezután Teleki Béia gróf, az EMGE vezető alelnöke■ mondotta el megnyitó beszédét. Beszéde bevezető részében hangoztatta, hogy a mostani közgyűlésnek négy dolog ad különös fontosságot: első, hogy háborúban állunk, a másik, hogy a felszabadult erdélyi részek történelmi jóvátétele még távolról sem történt meg, a harmadik, hogy a közgyűlést Marosvásárhelyen, a székelység fővárosában tartják, végül pedig az a megtiszteltetés, hogy a kormányfőn kívül a kormány számos tagja megjelent a közgyűlésen és a. helyszínen ismeri meg Erdély gazdatár- sadalmának kérdéseit. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy mialatt a honvédség az arcvonaton vivjá nap-nap után küzdelmes csatáit, a belső fronton is meg kell tenni mindent, mert aki nem teljesíti kötelességét, hogy többet és jobbat termeljen, aki szabotál, rejteget, vagy csalárdul üzérkedik, az nem más, mint hazaáruló. — Erdély mezőgazdáinak azonban •— hangoztatta ezután Teleki Béla gróf — nemcsak a háborús idők írnak elő nagy kötelességeket, hanem az a körülmény is, amelyről másodsorban szólottunk. Közel két esztendeje, hogy honvédségünk diadalmasan bevonult a felszabadult erdélyi részek városaiba és falvaiba Ezalatt a két esztendő alatt, lázas munka folyt Erdélyben, hogy pótolja azokat a hiányokat, amelyek itt a román uralom következtében állottak elő és Jóvátegye azokat a mulasztásokat, amelyeknek Erdély és az erdélyi magyarság háttérbe«Tarifása volt a céljuk. Ez a munka egyfelől az állam és szerveinek a munkája volt; minden egyes minisztérium kivette a maga részét Erdély újjáépítéséből, másfelől azonban ez a munka népünk munkája volt, mert minden erdélyi magyarnak elsőrangú kötelességévé lett a felszabadulás tényével, hogy a maga 1 gye keretét, szorgalmát és munkaerejét felajánlja ehhez a munkához. Ez a munka Erdély nagy történeti jóvátétele, amelynek az a kimondott és természetes célja, hogy Erdélyben helyreállítsa a társadalmi egyensúlyt,, újból lendületet adjon a gazdasági és művelődési életnek s visszaállítsa Erdély hagyományos rendjét, amelyben történeti hivatásánál, műveltségénél és intézményeinél fogva a magyarságé a vezető szerep, sőt — miként Erdély egész történeti élete bizonyltja: Erdély és az erdélyi magyarság egyet jelentenek, — ha bukik az erdélyi magyarság, bukik vele együtt Erdély Is, ha fejlődik az erdélyi magyarság, vele együtt fejlődik Erdély 1». Teleki Béla gróf ezután kijelentette, hogy ebben a munkában az erdélyi szász népcsoport Is a magyarság mellett áll s a vele való és Böszörményi Sándor dr., Szolneky Gyula, Varga András, Kompanek János és Zudor Sándor, az erdélyi gyáriparosok képviseletében és még igen sokan mások, A gazdanagygyülés a Magyar Hiszekegy elmondásával kezdődött, majd a Közművelődési Ház orgonáján felcsendült a Székely Himnusz. egységet soha semmi n-m bonthatja meg. A továbbiak során hangoztatta, hogy as EMGE szervezett tömeget és szervezett munkát jelent, majd lelkes szavakkal üdvözölte a legelső magyar gazdát, Horthy Miklós Kormányzó Urat. Megemlékezett azokról a magyar gazdákról, akik még nem örvendezhetnek együtt a többiekkel, üdvözölte a vendégeket s köszönetét mondott azoknak, akik az egyesület és az egyetemes magyar gazdatársadalom ügyét szolgálják. Beszéde végén kegyeletes szavakkal emlékezett meg az EMGE halottairól. Szász István EMGE-igaigató jelentése ez egyesület egyéves munkájától A nagy tetszéssel fogadott beszéd után, £zá*z István, ügyvezető alelnöki teendőkkel megbízott EMGE igazgató jelentése hangzott el az EMGE 1941—42. évben folytatott munkájáról. A jelentés mindenekelőtt megemlítette, hogy az egyesületnek ma 34.008 központi és 37.334 gazdasági, vagyis összesen 7S.422 tagja van. Részletesen beszámolt az EMGE által rendezett különböző gazdasági tanfolyamokról, a gép-, vetőmag- és tenyészállatakcióról. Megemlékezett a földmivelésügyl minisztérium és az egyesület kapcsolatának elmélyüléséről, majd az egyesület elmúlt évi halottal felett tartott seregszemlét, különösképpen kiemelve Telegdy László, EMGE ügyyezető-alelnök és Korompay Tivadar szi- Iágyvármegyei kirendeltségi vezető halálát. Gróf Teleki Bélát kiáltották ki az EMGE e'nökévé Az elhangzott beszédhez vitéz dr. Bíró Gyula szólt hozzá, majd gróf Teleld Béla bejelentette, hogy az EMGE elnökségének, igazgatóválasztmányának, felügyelő- és fegyelmi bizottságának lejárt a mandátuma. Az alapszabályok értelmében tehát három esztendőre uj tisztikart kell választani. Korelnöknek Szakát# Péter bikfalvi földbirtokost, az erdélyi magyar gazdatársadalom nesztorát kérte fel. Gróf Teleki Béla még jóformán át sem adta elnöki székét a korelnöknek, amikor a közgyűlés tagjai állva, hosszasan éljenezte gróf Teleki Bélát, egyhangúan az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület országos elnökévé kiáltották ki. Szakáts Péter nyomban kihirdette az elnökválasztás eredményét. Azután felkérte Markovits Kálmánt, vitéz dr. Bíró Gyulát, Kovásznay Jánost, Márk Samu és Biró Péter tagokat, hogy ejtsék meg a többi tisztségek jelöléseit. Az állam visszaadta a Teleki-fhéka alapítványt az Erdélyi Református Egyházkerületnek A miniszterelnök és kisérete résztvett az ENGE hatalmas érdeklődéssel kisért közgyűlésén Ciróf Te!el&2 Béla megnyíló heszédíe
