Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)
1942-06-14 / 133. szám
t 1942. J VN IV S 14 Ä Veresieedel©m képesifiésliet kötése Irtó : ér. Torda Balázs kereskedelmi és iparkamarai ügyv, titkár A kereskedelem képesítéshez kötnének a kérdése 1907 óta fog'aikoztaf ja a magyar hivatalos és szakköröket. Ennek oka abban keresendő, lwgy a volt Ausztriában a fűszer-, gyarmatáru-, anyagáru- és vegyeskiskereskedést az 1907. évi február hó ő-iki ipartörvény képesítéshez kötötte. A volt Ausztriában a képesítési rendszert az 1934. ovi október hó 19-iki ipartörvény-novella épitetto tovább, amely a kereskedői foglalkozásokat két nagy csoportra osztotta s mig az egyik csoportban szakmánkénti elhatárolással az u. n. nagy- képesítést, a másik csoportban szakmánkénti elhatárolás nélkül általában az u. n. ki-képe- sitést irta elő. Az 1907. évi rendszert vette át aztán a két utódállam.: a volt Csehszlovákia és a volt Jugoszlávia, A képesítésre vonatkozplag vannak bizonyos előírások Bulgáriában és Hollandiában is, -ót Romániában is találhatók ennek nyomai. A Német Birodalomban már Brüning kancellár idejében .szükségrendelet tiltotta meg újabb egy- ségái-uüzietek létesítését, majd az 1933. évi május 12-iki törvény, mint a Harmadik Birodalom első ily irányú intézkedése, egyelőre újabb kiskereskedő üzletek nyitását betiltotta, illetve a- szükséglettől tette függővé- Később az 1934. évi június 27-iki törvény és julius 23-iki végrehajtási rendelet a személyi megbízhatóságon (Persönliehe Zuverlässigkeit) felüli az illetékes ipar- és kereskedelmi kamara által bizonyított szakmai arra valóság (Nachweis der erforderlichen Sachkunde) igazolását is előírta. A in. kir. kereskedelemügyi miniszter 1907-ben ipartörvénytervezetet dolgoztatott ki, amelyet véleméuyes javaslattételre a kereskedelmi és iparkamaráknak, valamint az érdekelt üzleti szakköröknek küldött le. Az ez alkalommal megjelent részleges anyag- gyűjteményben (1X1.. XII. kötet) a kereskedelemnek mint ipari foglalkozásnak képesítéshez kötésére vonatkozólag a következő óhajok jutottak kifejezésre: „Mondassák ki, hogy mindenki, aki kereskedéssel foglalkozni akar, kimutatni köteles .erre való képesítését vagy oly üzletvezető tartására legyen köteles, aki okmányilag tudja az illető kereskedői szakmában való kellő tudását s gyakorlottságát igazolni.“ A felterjesztésekben nagyon megoszlottak a vélemények, a kolozsvári kereskedelmi é- iparkamara azonban már akkor- a kereskedelem képesítése mellett nyilatkozott. Az 1908. évi Bodnár-féle javaslat már határozott formában tanonci és segédi időt kíván meg. A. világháború idejében kibocsátott 3678—1917. M. E. sz. rendelet, amely a közszükségleti cikkek íórgalombaliozataláv«) foglalkozó üzletek hatósági engedélyezését szabályozta, a kereskedelem képesítéshez kötésének kérdését nem érintette. Az 1922 :XII. te. törvényhozási előkészítése idején csak elszórt felszólalások történtek a kereskedelem képesítéshez kötése érdekében. Ez a törvény a kereskedelmi foglalkozások közül a drogériaipart, továbbá a gyógyszerfélékkel és mérgekkel való kiskereskedést, valamint a robbantószerekkel folytatott kereskedést sorozta a képesítéshez és engedélyhez kötött iparok közé. A 21.000—1936. K. K. M. sz. rendelet a gyógyárunagykereskedést is képesítéshez és engedélyhez kötötte. A kereskedők már 1937-ben kérték a képesítés bevezetését A kereskedelmi és iparkamarákat termé- 3*etszerüleg szintén foglalkoztatta ez a kérdés, ezek között legélénkebben a debreceni kerületi kereskedelmi és iparkamarát, amely Becsenyánszky Sándor javaslata alapján közgyűlésein többizben is foglalkozott a kereskedelem képesítéshez kötésének problémájával, a7, 1936 április 6-iki közgyűlésen pedig a debreceni kamara elnök-égé bejelentette, hogy a 'kereskedelem- és közlekedésügyi minisztériumban tartani szokott kamarai napon a kereskedelem képesítéshez kötésének elhangzott kívánságát a miniszter elé terjesztette, aki kijelentette, hogy pontokban felsorolt kérdéseket fog intézni az érdekelt, szakkörökhöz .« az ezen kérdésekre beérkező feleletek alapján kivan majd állásfoglalni. Az 1937. évi szolnoki kereskedői Országos Értekezlet külön bizottsága a következő határozati javaslatot fogadta el: „A vidéki Kereskedelmi Testületek 1*7. Országos Szolnoki 'Értekezletének Végrehajtó Bizottsága keresse meg a nagíjm-éltáságu m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztériumot, hogy sürgősen nevezzen ki egy miniszteriális szol;férfinkből és érdekképviseleti vezetőkből álló vegyes szakbizottságul azzal íj megbízatással, hogy a kereskedelem képesítéshez- kötésének t‘égleges rendezését ci'zó törvényjavaslatot készítsék elő és azt rövid záros határidőn belül terjesszék a minisztérium elé.“ A kérdés tehát állandóan napirenden voit, amelynek hatása abban mutatkozott meg, hogy a m. kir. kereskedelem- és közlekedés- ügyi minisztérium 1937—38. évi költségvetéseinek indokolása szerint „a belkereskedelemben két probléma áll előtérben. Az, egyik n gyárak detail árusítása, a másik a kereskedelem, képesítéshez kötése. A tárgyalások mindkét irányban folyamatban vannak.“ A kereskedelem képesítéshez kötésévé! kapcsolatban a minisztérium 1937-ben 17 kérdést adott fel a szakköröknek, amelyekre azok a kamarákon keresztül juttatták el válaszaikat és javaslataikat a minisztériumhoz, A válaszok hatásai alapján 1939-ben 3S.882/1.1939. K. K. M. szám- alatt, készült el az, első részletes magyar törvényjavaslat ebben a kérdésben, ebből azonban a közbejött események következtében nem lett törvény. Röviden ennyiben vázolhatom azokat az előzményeket, amelyek után ez, év tavaszán újabb törvénytervezet készült, amelyeket a minisztérium 160.078/1. b. 1941. K. K. M. szám alatt küldött le a kereskedelmi és iparkamarákhoz veteményes javaslattétel céljából. Igen tanulságos lenne ismertetni az 1907 ote eltelt, több mint három évtized során a kereskedelem képesítéshez kötése elten és mellett felsorakoztatott, különböző szempontokat és észrevételeket, Sajnos c cikk keretében erre mód nem jut. A képesitésellenesek alapdogmája egyrészt a kereskedelem szabadságának általuk sűrűn hangoztatott eive, másrészt |>edig az. az örökösen visszatérő szólam volt, hogy a kereskedelmi képesítésnek voltaképen a kéz.miivesiparokban tapasztalható tartalma nincsen is meg, mert hiszen a kereskedelemben az Istentől adományozott ..képesség“ és nem pedig a tanonekodás-segédeskedés utján elnyert képesítés a fontos. A képesitésellene- sek egyik legmarkánsabb vezető egyénisége: Székács Antal, volt budapesti kereskedelmi és iparkamarai alclnök a képesítési mozgalomban voltaképen nem látott egyebet, mint a versenytársak számának csökkentésével a meglevő kereskedők forgalmát emelni. A képesítés mellett állástfoglalők ezzel szemben azt hangoztatták, hogy egy jó kereskedőnek nemcsak rátermett-éggel, mozgékonysággal, élelmességgel, szóval veleszületett tulajdonságokkal', „képességgel" kell bírnia, hanem igen sok, csakis' gyakorlatilag elsajátítható ismeretet is kell szereznie (áruismeret, üzleti szokások, könyvek vezetése, raktár- kezelés, lieszerzési források, vevőkkel való bánásmód, kötések módja, kiszolgálás, csomagolás, reklám, stb.). Aki azt mondja, hogy a képesség a fontos és nem a képesítés, az nincsen arra tekintettel, hogy a képesség minden hivatáskörben egyformán fontos, a jó ügyvédnek jó jogi érzékkel, a jó tanárnak jó tani tói, képességgel stb. kell bírnia. A lóri pesitcshez kötés nemi tévesztendő össze a pályaválasztási tanácsadással és a képesítés melletti állásfoglalás nem jelent garanciává lla’ást abban a tekintetben, hogy a jövő kereskedői egytől-egyig kiválók tesznek és senki sem fog közülük az. üzleti tisztességgel és jóerkölccsel szembekerülni. Ilyen irányú garanciát, senki sem vállalhat. Be az bizonyos. hogy az átlagos tudás emelkedik és a kezdő kereskedő többet fog tudni, mintha nem kell előzetes gyakorlatot szereznie. Nemcsak képesség, hanem megbízható- , ság is A képesítés iránti 'mozgalom legmélyebben rejlő oka az volt, hogy a szakképzettség utján önállósult kereskedők a szakképzettség nélküliek korlátlan lehetőségű önállósulását s a folytonos létszám szaporodást különösen az 1930-as évek gazdasági dekonjunktúrája folyamán magukra nézve mind el visel betel te- írebbnek éreztek. Ezért a képesítésen felül sűrűn hangzottak el túlzó kívánságok a különös megbízhatóság megkivánása érdekében is. Ez csak élesebbé tette a Harcot és mind zavarosabbá a vitákat, amelyet különös mértékben fokozott a zsidóság mindjobban erősödő aggodalma, amely minden 'újabb intézkedésben már a zsidótörvények előtt is ellene irányuló tendenciát sejtett. A zóta külön képesítési törvény nélkül is egyéb törvényes intézkedések révén' egyrészt folyamatban van a zsidóság kiszorítása, másrészt pedig az erkölcsi megbízhatóság tekintetében is megfelelő intézkedések vannak érvényben. Az. átállítással kapcsolatban továbbá annak szükségessége is fennforog, hogy minél több keresztény ember különösebb akadályoztatás nélkül kereskedői pályára mehessen. Hogy ennek ellenére a kereskedelem képesítéshez kötése iránti óhaj a meglévő keresztény kereskedők részéről állandóan fokozódott, amelyet az újabb törvénytervezette! a minisztérium is honorálni látszik, annak, legfőbb oka az, hogy a kijelölési rendszerrel kapcsolatban különösen elszaporodott, az előzetes szakképzettségnelkiili konjunkturakereskedők és áliparosok (strómanok) száma. Az. ilyenfajta uj kereskedőktől alig lehet remélni, hogy a maguk tömegében hivatásérzettől áthatva egészséges gyökeret tudjanak verni az uj keresztény, magyar kereskedelem tetevényében. Állam- szempontból is aggodalomra ad okot a mai helyzet, mert jelentős számban hivatástérz.ő uj keresztény kereskedők sem' támadhatnak addig, áruig a kereskedői paiya iránt híva tástérzők azt látják, hogy máról-holnapra szakképzettséggel és hivatásérzettel nem birók is kereskedőkké válhatnak. A kereskedelem képesítéshez kötésétől tehát mindenekelőtt azt lehet remélni, hogy azok. akik a kereskedői pálya iránt kedvet és hivatást, éreznek, még a társadalom komolyabb értelmiségi rétegei közül is az eddigi előítélet nélkül szívesen fognak ezekre a pályákra özönleni, mert védetteknek érezhetik magukat a szakképzettséggel és hivatásérzettel nem bíró kívülállókká!) szemben, akik most már előzetes szakképzettség szerzése 'nélkül nem fognak önállósulhatni. , E rendkívül nagyjelentőségű ok ellenére sem szabad azonban elfelejtkezni az átállítással kapcsolatos átmeneti időszak nehézségeiről. A keresztény elemek minél gyorsabb beáradását a kereskedelembe nem szabad áthidalhatatlan kötöttségi rencbzerrol akadályozni. Gyakorlatilag igen nehéz összeegyeztetni ezt az egymással ellentétben álló két főszempontot, t. i.. azt, hogy egyrészt, a kereskedelem képesítéshez kötésével komoly és értékes keresztény elemek árasszák el a kereskedői pályákat, másrészt pedig, liogv7 ez, minél előbb történhessék meg. A legújabb törvénytervezet, igyekszik ezt n két főszempontot valami- képen összeegyeztetni s a gyakorlati végrehajtáson fog múlni ennek eredménye és sikere. A kolozsvári kamara írásban és külön értekezleten vitatta meg a törvénytervezetet s felterjesztésével igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy a kiadandó törvény a gyakorlati életben beválthassa azt a hozzáfűzött reményt. amelynek végcélja: egészségesen működő, keresztény üzleti erkölcs alapján ál!ó keresztény magyar kereskedelem megteremtése. Mswáeti cséplőgép Baselié c&éplési elfeiscifS »HifÄiiöilc A közellátásié miniszter «fásításé* a termesrenJelet végreisajfásár» Kolozsvár, junius 13. A közellátásügyi miniszter a hivatalos lap pénzteki számúban utasítást adott ki a községi elöljáróságoknak az 1942. évi gabonatermés számbavételére vonatkozóan. Az idei gabonatermést a cséplés alkalmával kell számba- venni és ugyanakkoz' kell előirni azokat a gabonamennyiségeket, amelyeket a termelőnek a Hombárhoz be kell szolgáltatnia. Az 50 holdas vagy annál nagyobb termelőktől a községi elöljáróság írásbeli bejelentést követethet, az 50 holdon aluliakat csak szóbeli bejelentésre lehet kötelezni. A gabonsszükségletek megállapításánál úgy kell eljárni, hogy vetőmagszükségletre az 1942 43. évben bevetni szándékon terület nagysága szerint katasztrális holdanként búzából 120, rozsból 110, árpából 100, zabból pedig 80 kilót kelt számítani. A kukorica- és burgonyávetömagszükségle- tet a nyilvántartásban nem kell feltüntetni. A háztartási szükségletet kenyér gabonában kell megállapítani és pedig a nehéz testi munkát végző 16—60 éves férfiak számára évi 240 kg-ban, mindenki másnak, aki a 6. életévét 1942-ben betölti .vagy ennél idősebb, 180 kg-ban. az 1937. évben vagy azután született gyermekek számára évi 120 kg-ban. A konvenciós gazdasági cselédek kc- nyérgabonaszükségletét a háztartási szükséglet mintája szerint kell megállapítani. Mivel a konvenciósok havi 5 kg-os pótjegyet is kapnak, ezeknél a 16— 60 éves férfiak évi szükséglete nem 240, hanem 300 kiló kenyérgabona. Az időszaki munkások részére csak az élelmezésükhöz szükséges gabonát kell számításba venni s ezt a havi fejadagjuk alapján kell kiszámítani. Haszonbérlet esetén természetbeni haszonbér elmén csak annyi kenyérgabonát szabad a bérlőnél szükségletnek, amennyi a haszonbéradót fejadag szerint megilleti. Az állatok takarmányozására szükséges árpa- és zabmennyiséget nem kell megállapítani, mert a takarmánygabonáknál százalékos kivetési rendszert állapítottak meg. Árpából az összes termés 22%-át, rabból pedig 30%-át, azonfelül az arató- és cséplörészt kell beszolgáltatni. Zabnál az arató- és cséplömunkások a termelőtől készpénzben kapják meg részük ellenértékét. Gabonalapot csak az kaphat,, akinek buza-, rozs-, árpa-, vagy zabvetése van. Aki vámörlcsrc jogosult, annak az elöljáróság kenyérgabonajegyet ad. Ezek közül azok a birtokosok és bérlők, akik összesen legfeljebb öt holdon gazdálkodnak és kizárólag mezőgazdaságból élnek, valamint a mezőgazdasági munkások, a vámőrlöma!- mok tulajdonosai, bérlői és alkalmazottai, a háztartásukhoz tartozókkal együtt, kék- szinü jegyet kapnak. Minden más vámőr- lésre jogosultnak piroeszintl kenyérgabonajegyet kell adni. A rendelet intézkedik 4 kenyér- és lisztjegyre jogosultak összeírásáról is. Különös fejezet foglalkozik a cséplés ellenőrzésével. Minden cséplőgép mellé cséplési ellenőrt állítanak. A cséplési ellenőrök cséplés ellenőrzésére és a beszolgáltatandó mennyiségek előírására külön utasítást kapnak. A cséplési ellenőr kenyérgabonából az arató- és csép- lörészt, valamint a háztartási szükségletet csak kenyérgabonaszelvények ellenében adhatja ki, illetve hagyhatja vissza. Részletes utasításokat tartalmaz a rendelet a gabonabeszolgáltatás ellenőrzéséről. Á közellátásügyi miniszter utasítása ezután a termelőnél visszahagyott kenyérgabona elszámolását, a kenyérgabonapótjegyek kiszolgáltatását és a keríyérgabonuváltóözel- vények kezelését ismerteti. KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA Junius 14. Vasárnap d. u. fél 4 órakor! Száz piros rózsa. (Rendes helyár.) Junius 14. Vasárnap este 8 órakor: Száz piros rózsa. (Rendes helyárak.) Junius 15. Hétfő este 8 órakor: Aida. (Turján Vilma fellépésével. (A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt mond: Vértes Andor lelkész fölizedes. Jegyeket a pénztár nem árusit.) Junius 16. Kedd este 8 órakor: Boldoggá teszlek. (Rendes helyárak.) Junius 17. Szerda este 8 órakor: Száz piros rózsa. (Rendes helyárak.) Junius 18. Csütörtök este S órakor: Boldoggá teszlek. (Rendes helyárak.) Junius 19. Péntek este 8 órakor: .Száz piros rózsa. (Rendes helyárak.) Junius 20. Szombat este 8 órakor: Boldoggá teszlek. (Rendes helyárak.) Junius 21. Vasárnap d. e. 11 órakor: Az a huncut kéményseprő. (Gyermek előadás olcsó helyárakkal.) Junius 21. d. ti, fél 4 órakor: Száz piros rózsa, (Rendes helyárakkal.) Junius 21. Vasárnap este 8 érakor: Boldoggá teszlek. (Rendes hely árak.) Junius 22. Hétfő este 8 órakor: A nagy ur. (Évzáró előadás. A Tizes szervezet előadása. Jegyeket a pcnztái nem árusít,.
