Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)
1942-06-13 / 132. szám
1942. J U M 1 U S 13 Kíbjusm ilrsnua ÍD_ közös; véJeSmi harcban adolf szavunkhoz fis ven a legnagyobb erővel veszünk részi“ Kállay mlniszVerelnolc laviraTa Hilter vezérlie* Budapest, junius 12. (MTI). Kállay Miklós m. kir. minisztérelnök és külügyminiszter Hitler vezér és kancellárnál a főhadiszálláson tett látogatásáról visszatértében a magyar-német határról a következő táviratot intézte a Német Birodalom vezéréhez: ,JHel6tt átlépném a Német Birodalom határát, szeretném Nagyméltóságodnak a szives fogadtatásért legmelegebb köszönetemet kifejezni. Nagy élmény volt számomra ezekbén a sorsdöntő napokban Nágyméltóságod főhadiszállásán tartózkodni, A német népnek és vezérének meg nem alkuvó győzelmi akarata csak megerősített abban az elhatározásomban, hogy a közös védelmi harcban adott szavunkhoz híven a legnagyobb erővel veszünk részt. Az igaz ügy győzelmébe vetett szilárd hittel. Fogadja Nagyméltóságod Budapest, junius 12. A képviselőház pénteki ülését, amelyen az orvosokról és az egyes közegészségügyi rendelkezések kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását folytatták, tiz órakor nyitotta meg vitéz Tors Tibor alelnök. Németh Andor (Imrédy párti) kérte, sorozzák az orvosokat megfelelő fizetési osztályba és gondoskodjanak az orvosok kórházi előmeneteléről. Reméli, hogy a közegészségügy hamarosan egységes közigazgatás alá kerül. Tornyost György (MÉP) kiemelte, hogy a javaslat tárgyalása során az ellenzék részéről is tiszteletreméltóan lojális és megfelelő szakszerűség nyilvánult meg. A közegészségügy államosítása terén a tisztiorvosi intézmény államosítása volt az első lépés. Ez a javaslat továbbmenten államosítja városokban és vidéken a hatósági orvosi szolgálatot. Á javaslatot örömmel üdvözli abból a szemszögből is, hogy a központi hatalmat megerősíti. Visszautasította azt az ellenzéki állítást, hogy az orvoshiány a zsidó orvosok megmentésére irányuló propaganda. Orvoshány van és a javaslat ennek megszüntetését célozza, A közegészségügy végeredményig honvédelmi ügy. Szerinte helyes lenne a kórházak államosítása. A javaslatot elfogadja. Meská Zoltán (Magyar Párt) a liberális korszak káros hatásairól beszélt és az orvosi pálya elzsidósodását említette meg. Megfelelő orvoslakások építését kérte és azt, hogy a falusi orvosók elérjék az 5-ik fizetési osztályt. Kérte annak eltiltását, hogy a zsidó orvosok keresztények hulláit boncolhassák. A törvényjavaslatban értéket lát, de hiányosságai miatt nem fogadhatja el. Deák Imre (MÉP) mint délvidéki behívott képviselő, a délvidéki egészségügyi viszonyokról szólt. Az általános leszegényedés következtében a kisebbségi sorsban nagyon rossz volt az egészségügyi helyzet. Minden társadalmi egyesiilét foglalkozott egészségügyi kérdésekkel, főképp esecsemő- védelem és betegségmegelőzés szemelőtt tartásával, de a kisebbségi sors nagyon kedvezőtlen volt a népegészségügyre. A Délvidék egészségügyi helyzetének ismertetése után hangoztatta, hegy a magyar egészségügyi intézkedések, bár csak egy éve léptek életbe. jelentősen éreztetik kedvező hatásukat a Délvidéken. A délvidéki orvostársadalom egyöntetű véleménye szerint a javaslat további előmenetelt jelent egészségügyi téren. A belügyminiszter beszéde Ezután Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy a javaslat tárgyalása során azt látta, hogy a felszólalásokból kivétel nélkül kicsendül, hogy a javaslat rendelkezései általában helyesléssel találkoznak; elismerik, hogy ez fejlődés a közegészségügyi politikában, szervezetében és szolgálatában. Természetes dolog, hogy irigyléssel kell megállapítania, hogy a felszólalók — ki-ki a maga pártállása szerint — fantáziáját szabadjára engedte és az optimumra mutatott rá. A* egészségügyi szolgálatot fokozatosan, következetesen, lépésről-lépésre lehet előrcvinni és minden következő lépés csak akkor tehető jxteg, ha jogosultságát előzetes tapasztalat megkülönböztetett tiszteletem, kifejezését". Ugyanakkor Ribbentrop birodalmi külügyminiszterhez a miniszterelnök és külügyminiszter a következő sürgönyt intézte: „A Német Birodalom területének elhagyásakor szeretném megköszönni Nagyméltóságodnak a kedves vendégszeretetet, amelyben engem részesíteni szives volt. Különös örömömre szolgált, hogy Nagyméltóságoddal a személyes kapcsolatot felvehettem es megállapíthattam, hogy véleményünk az összes bennünket közösen érdeklő kérdésekben megegyezik és a háromhatalmi egyezmény változatlan alapján folytathatjuk közös erőfeszítéseinket az igazságos rend megteremtésére. A fegyverbarátság szellemében fogadja, Nagyméltóságod őszinte tiszteletem kifejezését". már igazolta. Nincs az igazgatásnak egyetlen olyan ága sem, ahol a kísérletnek és tapasztalattal meg nem alapozott lépésnek olyan súlyos következménye lehetne, mint a közegészségügyben. Ezért számolni kell e téren az adottságokkal és lehetőségekkel, hogy éppen a mai háborúban, amikor minden erőfeszítést más célokra kell fordítani, a korlátok, az adottságok és lehetőségek nem engednek megvalósítanunk annyit, mint amennyit ö is szeretne. A belügyminiszter a továbbiakban rámutatott arra, hogy a közegészségügy megszervezésére régebben felállított programot minden körülmények között igyekszik betartani és igyekszik megküzdeni azokkal a nehézségekkel, amelyek a mai viszonyok között a program pontos végrehajtása elé akadályokat gördítenek. Ma minden fillért, amely A { ü vierii ereset edők «lefii 1 órától 4 óráig zárni »I* nrnnlt Kolozsvár, junius 12. A Baross Szövetség füszerszakosztálya csütörtökön este taggyűlést tartott, amelyen szakmai kérdéseket tárgyaltak meg. A gyűlésen egyúttal elhatározták, hogy felterjesztéssel élnek az elsőfokú iparhatósághoz, amelyben kérni fogják a füszerüzletek nyári zárórájának megválrendelkezésre áll, a háború megnyerésének céljára kell fordítani és csak a lehető mértékben tudják az egyéb célokat dotálni. A felszólalt képviselők többen felvetették külön népegészségügyi, illetőleg közegészség- ügyi minisztérium felállításának kérdését. A belügyminiszter erre vonatkozólag kijelentette, hogy lehet a fejlődésnek egy olyan foka, amikor helyes és Indokolt lesz a közegészségügyi minisztérium felállítása és az általános Igazgatásnak a szakigazgatástól való elválasztása. Ha azonban ma a közegészségügyi szolgálatot elszakítanák az általános közigazgatástól, akkor az egy szankció nélküli szerencsétlenül vergődő szolgálat lenne. Egyelőre tehát nem tartja indokoltnak és megengedhetőnek az orvosi közigazgatás különválasztását. Kijelentette a belügyminiszter, hogy a zsidó-törvény alkalmazása tekintetében kénytelen volt az 1939. évi IV. t. c.-hez az úgynevezett második zsidó-törvényhez igazodni, mert az általános rendelkezést tartalmaz a közigazgatási tisztviselőkkel kapcsolatosan. Ami az orvoshiány kérdését általában illeti, a belügyminiszter annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy ez a törvény lényegesen segíteni fog az orvoshiányon. Orvoshiány különben sem azért mutatkozik, mert ennek, vagy annak az orvosi kategóriának kevés a fizetése. Ma az a helyzet, hogy a közigazgatás egész vonalán olyan emberhiány mutatkozik, amivel megküzdeni már alig tudunk. A szabad gazdasági életben sokkal könnyebben tudnak elhelyezkedni a fiatalemberek és hamarább tudnak olyan pozíciót elérni, amivel családot alapíthatnak. Olyan jövedelmeket kaphatnak, amilyeneket az állam nem biztosíthat. Ez a hullám meg fog szűnni. Az állam- háztartás teljesen felborulna, ha az állam versenyre akarna kelni a magángazdasággal a fizetések tekintetében. A kórházüggyel kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy teljes mértékben tudatában van annak, hogy a kórházügy Magyar- országon milyen elhanyagolt állapotban van. Magyarországon, sajnos, feleannyi kórházi ágy sincs, mint amennyire szükség volna. Ezt a hiányt a mai viszonyok között gyorsan pótolni nem lehet. Igyekszik a tempót lehetőleg gyorsítani és mindent elkövet ezen a téren, amit csak tud. Ezután a Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. A legközelebbi ülést jövő hét keddjén tartják és napirendjén szerepel a gazdasági és hitelélet rendjének, 'o- vábbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931. XXVI. t. c.-ben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról a miniszterelnök törvényjavaslata. Az ülés 2 órakor ért véget. toztatását. Ha a hatóság jóváhagyja kérésüket, akkor a füszerüzletek a nyári hónapokban déli 1 órától délután 4 óráig zárva tartanak s mint eddig, este 7 órakor zárnak. Itt Írjuk meg, hogy ugyanezen a gyűlésen határozták el a Baross Szövetség füszerszak osztályának tagjai, hogy az árak változásáról esetenként és nyomban tájékoztatást kér nek a közellátási felügyelőségtől az árdrágítás megakadályozása és kiküszöbölése céljából. KATONA sütődében megnyilik a Rakits cukrászda » SCc ssuth Lajss-u. 13. sz. a. holnap jón. 14.-én A közönség szives pártfogását kérjük. Hét je'esen éiett a Mcrianum leánygimnáziuma« nak éieitségi vizsgálatán Kolozsvár, junius 12. Pénteken délben fejeződtek be az érettségi vizsgálatok a kolozsvári Marianum római katolikus leány- gimnáziumában. A vizsgálatokon az egyházi főhatóság képviseletében dr. Szentiványi Róbert hittudományi főiskolai tanár elnökölt, a vallás- és közoktatásügyi minisztériumot dr. Velícs Ervin képviselte. A szép eredmény bizonysága a tanári kar és a jelöltek lelkiismeretes, komoly munkájának. Kitüntetéssel érett Dávid Erzsébet, jelesen érettek: Borsai Ilona Klára, Jelussig Emese, Lázok Irén, Sazbó Julia Klára, Tulogdy Margit és Veress Éva. Jól érett 15 jelölt, érett 5. Egy jelöltet egy tárgyból javító vizsgálatra utasított a bizottság. \ ferencesek ünnepi napjai Kolozsvár, junius 12. Ma délelőtt 9 órakor — a rendi igazgatók gyűlésével — tartományi „Ferences Napok" kezdődnek meg Kolozsváron. A szombaton és vasárnap tartott ferences napokat az Erdélyi Ferences Világi Rend tartományi igazgatója rendezi. A világot átfogó harcizaj közben létesült a Ferences Világi Rend. Ma szintén világot formáló erők küzdelmét éljük. Hétszáz év távlata igazolja azt a nemes feladatot, amit 1221-ben, alakulásakor ez az intézmény magára vállalt: Megtanítani az embereket szépen, fegyelmezetten, harmonikusan élni, hogy az így alakított egyének közösségbe tömörülve, szervezettségük együttes erejében, példájukkal és életfelfogásuk tanulságával hassanak a társadalom alakítására, kívül a kolostorok falain. Magyarországon kezdettől fogva egytitt- járt e mozgalom a ferencesekkel. A mult századvégi fellendülés után 1909-ben Kolozsvárról indult ki Tréfán Leonárd föatya kezdeményezésére, aki a Budapesten tartott kongresszus után, mint első országos igazgató vezette a mozgalmat. A háború és elnyomatás évei átmenetileg megszüntetik az országos kapcsolatokat, amik a felszabadulás után ismét felujulnak. 1941-ben a fővárosban újból megalakult a Magyar Országos Központi Tanács, amely P. Pusztay Gábort választotta országos igazgatóvá. A központ Kolozsvárra tűzte ki az első országos kongresszust, de a közbejött akadályok miatt az egyetemes jelleg ezúttal elmarad. így szerényebb keretek közt ugyan, de ugyanolyan céllal tartják meg a szombatra és vasárnapra kitűzött tartományi napokat. A rendi igazgatók délelőtti gyűlése után délután 5 órakor a világi elöljárók tartanak a Bátori-utl harmadik rendi otthonban értekezletet, majd este fél 9 órakor P. Pusztay Gábor országos központi Igazgató mond beszédet a ferencrendiek templomában. Ezt követöleg körmenet lesz a Karolina-téren, amelyet P. Imcts Károly dr. volt tartomány- fönök, rendi Igazgató vezet. Vasárnap a délelőtti nagymtse után ferences díszközgyűlés lesz a Mátyás Király Diákházban, e3te ugyanott műsoros ünnepi előadás, „Felborulna az államháztartás, ha az állam a fizetések tekfn!e!éb3n versenyre akarna kelni a magángazdasággal“ ICereszIes-FiscVier Ferenc IielűgYminiszIer nagy besié- det mondott az orvosokról szóló törvényjavaslat vitájában t EGY ETEM-MOZGO Szombaton Vasárnap ' Hétfőn Kedden 3, 5, 7 3, 5, 7 5, 7. 9 5, 7, 9 és 9 órakor és 9 órakor órakor órakor EGY ÉJSZAKA ERDÉLYBEN Főszereplők a magyar filmgyártás büszkeségei: SzeieczkQ Zita Lázár Mária Mezei Mária Páger Antal Nagy istrán Magyarfenes községben is összeszedték a románok a magyar lakosság minden élelmiszerét KOLOZSVÁR, junius 12. Megemlékeztünk már arról a tarthatatlan állapotról, amelyben Torda-Aranyos vidéke, Torda és Györgyfalva magyar népének van része. A román katonai rekviráló hatóságok, amint illetékes helyről nyert értesüléseink alapján megírtuk, az ottani magyar lakosságot rekvirálás ürügye alatt az utolsó darab kenyerétől, betevő falatjától is megfosztották az elmúlt három nap alatt. Az eseményekről jelentést tettek a Kolozsváron székelő német-olasz vegyesbizottságnak is, amely most a helyszínen győződik meg a történtekről... Torda-Aranyos, Torda és Györgyfalva magyarságához hasonló sorsra jutott — amint onnan átmenekült magyarok elmondják, — Magyarfenes majdnem színmagyar lakossága is. A katonai rekviráló bizottság a román tanító vezetésével sorra járta a magyarok házait s ahol még talált valami élelmet, azt az utolsó falatig elszedte a lakosságtól. Természetesen a község fegyverfogbató férfiai Magyar- fenesről is a hadszíntéren küzdenek román, illetőleg német parancsnokság alatt, igy annál könnyebb az itthonmaradt, magukkal lehetetlen asszonyokkal, gyerekekkel és öregemberekkel elbánni...
