Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-12 / 131. szám

1942. J V * 1 U 12 Strómannal, hamisított okirattal I csali ki két zsidó ezer pengőt milliomos hilsorsosától „KijárláL“ MogLovilcnalc a munliasiolqâîal nlőli nfaimanlését“ — A lörycnyszéic suiyos iléieíel hozott az ügyben USB JhlÍbubti íirsíMa K olfitBvir, jár ins 11. A r. egy év »el ezelőtti kölöZivgrj statáriáüí bírósági tárgyalás éta ■per még nenj keleti olyan általános érdeklő­dést, n»int az a közelii rat hamieitá*i és csalási bűnügy, amelynek tárgyalása csütörtökén eeéaz napon át tartott a törvényszék Szabó András ér. tanácselnök elnökletével ülésező három* büntető tanácsa előtt. A bűn per sz elninlt évtizedek balkáni izii „katona.-z&badi- tási" ügyeire emlékeztetett. \ ádlottjai a stróman szerepét betöltő Jf at­ka der Emanuel német származású állásnél­küli betűszedő kivételével, aki két tettestár­sává*: kiék Illés magántisztviselővel és Fői- des Imre volt kávéssal együtt ezé» március 50-e óta előzetes letartóztatásban várja ügye eJdöítét, mindannyian Zsidók. Sforlender és, klek Illés 1941 deoe,mber é« 1942 január havában jogtalan vagyonszerzés oéljábóí a IX. badtestparancsnokság nevében e. város poigármesteri hivatalához címzett hamis közokiratot készítettek, amit iktató számíi.a! és hadtestparencsnoksági aláírással, valamint „illetékmentes“ bélyegzővel láttak el. Ennek tartalma «zerint a zsidó egyének névjegyzékének sürgős összeállítását és meg­küldését kérte a katonai hatóvá? a várostól határnap kitűzése mellett. Ezév február havá­ban Mailender és Földes Imre még egy hr- tnis közokiratot ké-ritettek. amellyel az év ele­jén ismételten felkeresték a szatmárnémeti származású milliomos iíoskovits Áron Széclie nyi téri rövidárukere-kedőt s hamis okirattal ItWtO pengőt csaltak ki tőle. azon einten, hogy felmentik a munkaszolgálat alól. Ebből az öwégből 170 pengőt Földes Imrének „jut­tattak“, a fennmaradó pénzen pedig meg­osztoztak. A per további két vádlottja AVi's Abra­ham egykori kávés és Hoffmann Sarolta ká­véházi ruhatáros 1942 március 9-én. amidőn a post» közah'ijen fekvő Szamos-hiddal átel­lenes Varga-kávéházban a rendőrség razziát tartott, az őrizetbp vett Mailendernek «cgit- fégct nyújtottak, hogy a nála lévő hamisított, köziratot eltüntesse, illetve a izom in ogtokb* rejtett hamisítványt, amelyet Mailender a ruhatárban eldobott. me?keresték és átadták Földes Imrének, aki később azt megsemmwö- tette. A tárgyaláson először a letartóztat a-ban lé­vő három fővádiottat, Mailendert. Kleket és Földest hallgatták ki. Mailender Emanuel és FHides Imre nagyjában egybehangzóan. Elek Éliás velük ellentétesen adta elő a történte­ket. Az előbbiek szerint ezév januárjának egyik délelőttjén Elek Éliás bejött a Varga kávéházba, ahol régi ismerősét Földest meg­kérte. hogy mutassa be az. akkor állás nélkül lévő Mailendernek, akit látásból ismert csu­pán. mert neki „egy keres?lény strómanra ran seákiége". Kérdésére elmondotta, hogy egy Szór henvi-téri milliomos zsidó kereskedő, bizonyos Monkorits, szabadulni szeretne a munkaszolgálat kötelezettsége alól. Mailen* dert úgy mutatná he Moskovitsnak, mint aki­nek a városi katonai ügyosztállyal «z.oro- kapcsolatai vannak. Földes aggályoskodá-ára Elek megnyugtatta, hogy ő „szakember“ ezen a téren, amiről különben Földes i« tudott, mert Elek a román uralom idején is foglal* kozott katonás: obaditá*sa]. Mattender Moskovits előtt németként sz. - rcpelt, akinek megfelelő ,, összeköttetés vannak“. Eljárásuk- hitelessé tételére azo ban valami látszólagos okirat felmutató-a vált szükségessé, ekkor vette rá Elek Mai- tendert, hogy elkészítsék a vádiratban sze replö átiratot a zsidó munka-szol gálát O’*'’ összeírásáról. Az átirat legépelésénél Földe' Imrét is igénybe vették, akinek kapcsolatai révén először dr. Krausz ügyvédi irodájé ban. majd Istók János Deák Ferenc-uteal fordító és gépíró irodájában készítettek égj egy gépírásos másolatot, anélkül, hogy az illetőknek tudomásuk lett. volna arról, váj­jon a szívességüket igénybe vevő felék mit végeznek. A gépírásos példányokra az alá­írást és a városi bélyegzőkét Mailender ha­misította rá technikai utón. Később Mősko­ri ts sógora, bizonyos Lefkovits Ignác is e.< deklödni kezdett az átirat után, amelynek második példányát mutatták fel neki. Mailendert Elek azzal nyugtatta meg. hogyha netalán ki ts tudódna az ügy, Mas- kovits úgysem a bírósághoz, hanem a rabbi­hoz fordul, „mert nálunk a valláshoz tarto­zik. hogy nem a bírósághoz fordulunk". Elek Éliás valomásában azt állította, hogy ö csupán véletlenül cseppent az esetbe, ame­lyet Földes és Mailender együtt terveitek ki. Kihallgatták a két másodrendű vádlottá', Xeiaa Abrahámot és Hoffman n Saroltát U, akik a hamisított okmányok eltüntetésében a márciusi kávéházi razzia folyamán letar­tóztatott Mailendernek segédkeztek. Mind­ketten azt állították, hogy nem volt tudomá­suk a szemüvegtok tartalmáról. A tanúként szeitplö Moskovits Áron elő­adta, hogy a munkaszolgálat alóli mente.ii- tésre Elek Éliás vette rá. ö tulajdonképpen csak halasztást igyekezett nyerni. A tanú­ként kihallgatott dr. Krausz Zsigmondné és Istók János a gépelés körülményeire vona. kozólag adtak felvilágosítást. A bíróság az egész délelöttön át tartó tá . gyalás után 5 diakor a perbeszédeket hall­gatta meg. Súlyos ítélet Szabolcska Károly dr. ügyész a vádirat alapján szigorú büntetést kért valamennyi vádlottra, akiknek védelmében Plrosky Mik­lós, Huszár Béla ee Peielle Ernő dr. védő ügyvédek az enyhítő körülményekkel érvel tek és arra hivatkoztak, hogy tulajdonkép­pen nem is közokirat, hanem adminisztratív jellegű állítólagos irathamisitásról van szó. A bíróság több mint egy órás tanácskozás után nyolc órakor hirdette ki U Jetét a per­ben. ítéletében kimondja a három elsőrendű vádlott bűnösségét, akik közül Maitender Emdnueli és Elek Éliást tettestársakként kétrendbeli közokitathamisitás mellett csa­lás bűntettében tt elmarasztalja és ezért, Mailendert összbúntetésként 10 hónapi bör­tönbüntetésre és b évi jogvesztésre, Elek Fliast másfélévi börtönbüntetésre és 5 évi jogvesztésre. Földes Imrét pedig 7 hónapi börtönbüntetésre és S évi jogvesztésre Ítélte .el, ezenkívül a perköltségek egyetemleges megtérítésére köloezte. Az ítélet indokola.-e szerint az első- es harmadrendű vádlottak nál figyelembe vették az enyhitő körülmé­nyeket, míg Elek Éliással szemben súlyos­bító körülmSnvként tekintették tagadását és büntetett előéletét. A bíróság a szabadlábon lévő Neiss Abrahám és Hoffmann Sarolta vádlottakat a bűnpártolás vétségének vádja alól felmentette. Az ítélet ellen a védő enyhítésért és a mi­nősítés megváltoztatásáért, az ügyész a büntetések sulyoebltásáért és a felmentett ha a író bácsi autogramot ad... Az utóbbi időben kezd kissé elviselhetetlen lenni s kávéháziban. Eddig békésen üldögél­tünk a törzsasztal mellett é< a feketekávét kavargatva, csöndesen hallgattuk, amint a színésznők angyali mosollyal rosszakat mon­danak egymásról. Mondom, így éldegéltünk, árkádig! békességben, egészen addig, amíg el nem következtek a könyvnapok, amikoris je­les Íróink úgy sétálgattak a kolozsvári utcá­kon. mint tigrisek a dzsungel •len. A kifeje­zés tulajdonképen nem egészen helye.-.; ők inkább szelíd őzikék voltak, a vérengző du- vadakat azok a mindenre elszánt apróságok képviselték, akik pspireatatokat, noteszeket, névjegyeket és emlékkönyveket nyújtogatva felejtik „AutogrammAutogramm.’“ csata- kiáitá—al rohanták meg őket. Az autogramm-gyii itő járvány mind vesze­delmesebb méreteket öltött. Miután az os.-z.es pesti és hazai írókat, valamint hosszú ha.jza* tűk folytán irodalommal gyanúsítható egyé­neket letarolták, a színészekre vetették magú* kát. Talia vidám gyermekei ott hüsöltek a kávéház teraszán s békésen éhezték a könyv napi sürgés-forgást. Egyszerre — mint derült égből a villám- csapás — öt srác jelent meg a terasz zöldre mázolt korlátjánál. Tompa Pufi éppen az indiai japán előretörés várható következmé­nyeit fejtegette fez a kedvenc témája), ami­kor a rettenthetetlen ifjak ..Pufi bácsi, tessék ajtogrammot adni“ felkiáltással megrohan­ták. Tompa Pufi szeles mosollyal nyúlt a zse­bébe, elővette töltőtollát, szép kényelmesen lecsavárta tetejét, aztán alá ka nyári tolt a ne­vét. A négy „a.jtogramm“ pillanatok alatt elkészült. A többi színészek, mi tagadás, bi­zonyos irigységgel nézték Pufi népszerűségét. Az. autogramm*járvány fertőzöttjei között ezalatt szét szaladt a hír: Uj áldozatok a lát­határon ! Ennek nyomán aztán megindult az áradat. Mint va’ami vad szereosentörzs az ellenségre, úgy törtek békés törzsasztalunkra. Eleinte mindössze négyveneii-ötvénén le­hettek, ké-őbb határozottan fejlődni kezdett a dolog. Színészeink elszántan dolgoztak. A kis vademberek nyilván ügyeletét tartottak és hólabdarendszer szerint értesítették egy­mást. Alig kezdett fogyni az egyik csoport, máris újabb tömegek özönlöttek befelé. Kétségtelen, rengeteg könnyedség és bizal­masság volt az. ifjú aláirá-vadászokba.ti. Időnként a hónunk alatt bukkant fel belőlük három-négy a lelkesebbek térdünk közé is befurakodott. A Tg telt p| egykét óra. úgy festehr az asztal környéke, mint valami csata­tér. Tompa Pufi kimerültem törülgette ve­rejtéktől csepegő íejebubiát. Kamarás Gyula és Görbe János azt a benyomást keltették, mintha bo.xmeceset vívtak volna, a színész­nők remek nyári ruhái már az. emlékét sem őrizték a vasalásnak. Mi, többiek, persze kaján gyönyörűséggé1 figyeltük őket. Mialatt <7k — szegények — valamiképen életet próbáltak dörzsölni el­gémberedett ujjaikba, bátorító pillantásokat vetettünk, az ismét gyülekező mezei hadakra. Sőt még biztáttgk is őket: — Gyertek csak be gyerekek, a színész, nénik é$ stinészbdcsik nagyon örülnek, ha aláírást adhatnak. A szinésznénik és szinészbáesik pedig fog­csikorgatva ismét nekiláttak ... Még sze­rencse, hogy nem fázhattak meg. mert jó meleg volt. A körülöttük hömpölygő gyerek- -ereg pedig meg annyi időt sem hagyott ne­kik, hogy egy pohár vizet megihattak volna. Este hét óra tájban vonult el a had. Egyet­len őrszom maradt csuk a kávéház, előtt, hogy az. azután érkező áldozatokról értesít­hesse a többieket. Ekkor az. utcán tova höm­pölygő tömegben feltűnt egyik fiatal újság­író kartársunk. Egy közeledett szegény las­san a kávéház fele, mint ártatlan őzike a forráshoz, ördögi ötlet villant meg fejemben. Odaintettem a kis autogramm-vadászt. A gyermek odaugrott. — Látod azt a feketehaju bácsit, aki a kiről,alot nézi. Ez egy nagyon híres buda­pesti színész. Egyéb se kellett. A gyermek úgy7 eliramodott, mint a kilőtt nyíl. Közben barátunk is beballagott a kávé-házba és az egyik asztal mellé letelepedve csöndesen szűr­ösül ni kezdete feketéjét. Egy figyeltük, mint a hónér az áldozatát. Az. utca felől pedig, mint valami förgeteg, dandárnyi gyermektömeg közeledett. Egy perc. s már itt is voltak. 1 borzalmas üvöltés hasította át a levegőt: —r Autogramm .' Autogramm! — harso­gott a csatakiáltás s a szépreményii ifjúság nekirontott szegény ártatlan újságírónak. Fiatal kartársunk, aki betegesen irtózik a feltűnéstől, -zeii d ember létére meglepő eréllyel hárította el az el-ő támadást. — Menjetek innen gyerekek, nem vagyok én irn! Közben fülig elpirult, mert észrevette, hogy az egész kávéház őt figyeli. A gyermekek vezére azonban fölényesen legyintett: —- Azt mi is tudjuk, Híres budapesti szí­nésznek tetszik lenni. Iámét föizcngett a kérik-. Elnvujtottan, pa­naszosan és mégis fenyegetően: — Tveesséék ajtogrammot adni. Az újságíró nagyokat nyelt, átkokat mor­molt a fogai között s beszélni kezdett. Mint­egy félórás előadásban sikerült meggyőznie a közben száz tőnyire szaporodott tömeget, bogy ő nem színész, hanem a toll egyszerit napszámosa, újságíró. Ennek bizonyítására igazolta magát nemzeti.sz.inii sajtókamarai igazolványával is. líoppant költőien beszélt. Legalább is mi nagyon élveztük. A tömeg végre megingott. Hajlandó volt a bizonyítékok súlya alatt el­hinni, hogy kartácsunk nem színész. A főkolompos azonban nem hagyta magát. Neki tűzön-', i/en aláírás kellett. Beintett a kórusnak s a következő pillanatban visítva felharsant az. uj csatakiáltás: — író bácsi te-sék antogrammot mi»’. Ekkor történt, hogy kitűnő kartácsunk menekiilésszerii gyorsasággal elhagyta a ká­véházat s nyomában az egy re üvöltő gyerek­sereggel eltűnt az utcafordulónál. -Azóta hallottunk róla. Az aláirás-gyitjtők között azonban nem neki volt a legnagyobb sikere, hanem asztal társaságunk egyik kitűnő, közkedvelt tagjá­nak. Nevezzük őt röviden Laci bácsinak. Leg­feljebb még annyit árulhatunk el. hogy nyu­galmazott rendőrtanáésos. La ej bácsinak szép, dekorativ feje van és pompás nyak­kendőtűket visel. Érthető, hogy azonnal meg­rohanták. Ö pedig szívélyes ó« fáradhatatlan úriember. Elővette tehát töltőtollát és egó-z délután, pillanatnyi elernyedés nélkül gyár­totta az autogrammokat. Aláírása pedig a következőképen festett: Trilham Shakespeare, nyugalmazott rendörtonácsos. JSAG1 ELEK isholâh Szülők 4 izsgai jutalmakra alkalmas könyvek, ifjúsági, ismeretterjesztő müvek KOVÁCS MIKLÓS holtjában kaphatók, Szentegyház-n. S. Móricz Zsigmondi Légy jó mindhalálig. 50 fillér, stb., stb. vádlottak elmarasztalásáért fellebbezett. A birósag a letartóztatott vádlottak vé­dőinek szabadláb!ahelyezési kérését eluta­sította. Jogok és kötelességek Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi minisztert a szegedi Horthy Miklós Tudo­mányegyetem az egyetem alapítása és to­vábbfejlesztése körül szerzett érdemeiért, a Horthy Miklós Emlékéremmel tüntette ki. Ebből az alkalomból a miniszter igen nagy­jelentőségű beszédet mondott, amelyet jó lesz, ha országszerte mindenki meghall Os megért. Tulajdonképpen magától értetődő dolgokat mondott, de vajinak idők és hely­zetek. amikor egyesek éppen a magától éi- tetődő dolgokról nem akarnak tudomást 'enni s ezért kell róluk nyíltan és egyene­sen beszélni. Hóman Bálint kultuszminiszter bizonyos téves fogalmakat oszlatott el, amelyeket el­oszlatnia kötelessége az egyetértés érdeké­ben. Megmondotta, hogy Magyarország nem nemzetiségi állam, hanem a szentist- váni gondolat értelmében magyar nemzeti állam, mert a Kárpátok medencéjében en­nek a földnek nemzetformáló, államszerve­ző, országépitő népe a magyar. Senki sem akarja letagadni, hogy7 az ország az idők folyamán idegen népelemeket is befogadott és a magyar állam mindenkor számolt és ma is számol azzal, hogy határai között más nemzetiségű népelemek is élnek, de ez az alaptételen nem változtat. Csak arról le­het szó, hogy megadjuk nemzetiségeinknek a kulturális fejlődés jogát, a közigazgatás­ban. biztosítsuk számukra az anyanyelv használatát, az iskolában pedig az anya- nyelv használatát, de csak a szülő kívánsá­gára, mert a család joga meghatározni, hogy melyik nemzetiséghez tartozik a gyermek. A német kisehhség kivételével a nemzetiségek helyzetét a régi magyar tradíció szabályozza, a német kisebbség részére pedig az a szerződés biztosítja a jogokat, amelyet még néhai gróf Teleki Tál és néhai gróf Csáky István kötött an­nakidején Bécshen. A magyar állam, amikor humánusan és testvériesen bánik nemzetiségeivel, ugyan­akkor jogot érez arra, hogy 'a nemzetisé­gektől teljes lojalitást és hűséget követel­jen s egyben megkövetelje az irányítás és felügyelet jogát a művelődéspolitika min­den területén. „Nem engedhetjük kétséges­sé tenni a magyar állam iskolai felségjogát, amit a történeti egyházakkal egyetértve gyakorol“ — mondotta a miniszter s hozzá­fűzte még azt is, hogy az iskolákban ter­mészetesen nemzetellenes tanítást nem le­het gyakorolni, mert nincs a világon oly an állam, ahol ez lehetséges lenne. A magyar kultúrpolitika feladata a ma­gyarság és a vele a magyar állam kereté­ben pgyüttélő nemzetiségek kulturális fej­lődésének biztosítása s annak a békének a megteremtése, amely ennek a fejlődésnek a kulcsa. „Aki nem illeszkedik bele ebbe a gondolatmenetbe, aki nem tud megtérni a közösséggel, annak itt nem lehet hazája“ — hangsúlyozta a vallás- és közoktatásügyi miniszter, de hozzátette azt is, hogy mind­két fél részéről békét akarunk, nem liarrpt. A nemzetiségek, ha nem beszélnek is ma­gyarul, de honfitársaink s igy velünk egy utón kell, hogy járjanak. Az ország lakossága igen nagy megelé­gedéssel veszi tudomásul Hóman Bálint 'ál­lás- és közoktatásügyi miniszter meg vilá­gosiié, határozott beszédét. A téveszmék zűrzavarában, kellemetlen befejezett té­nyek teremtésére irányuló titkos törekvések idején, üditőleg és megnyugtatólag hat ez a beszéd. Egyenes volt, nyilt és őszinte. Pontosan megmondotta, hogy mit akarunk, mit adunk és. ennek fejében mit várunk. Aki tisztességes magyar állampolgárnak érzi magát s a szentistváni hazának hii fia. az csak örülhet ennek a beszédnek, legyen az anyanyelve, akár magyar, akár német, akár román, akár szlovák. I Jó ára és jó hirdetés; alapja a Jó üzletmenetnél*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents