Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-11 / 130. szám

Marosvásárhely büszkesége: a Teleki-fhéka Közel másfél évszázaddal ezelőtt alapította a nagyhírű könyvtárat gróf Teleki Sámuel, a könyvek szerelmese Slarosvásárhely, junius 10. Marosvásár­hely büszkesége: a Teleki théka. A Teleki thékának különös értéket kölcsönöz, hogy a maga egészében mutatja be egy XVIII, száwulbeli magyar föur könyvtárát. A könyv­tár alapkövét 1799-ben rakták le. „Die 21 Apr. felépült pedig számtartó Herberth Mi­hály uram nyughatatlanságai alatt." Egysze­ri! márványtábla jelzi főbejárata fölött a Te­leki-Könyvtárat, még dátum sincsen rajta, csupán e szerény felírás: „Musis patrii* gra- tisque posteris D. D. Samuel S. R. T. Comes Teleld.“ Teleki elgondolása nagyszerű volt. Németh László 1935-ben azt irja a ,.Tanu"-ban, hogy az alapitó magyar Göttingát. akart Vásár­helybél ezzel csinálni. Valami magasabb vi­lágszemlélet szószólója ez az egész, véletlen­be feszülő panoráma a könyvtár épülete, amely az emeletes épületnek jobb szárnyát foglalja el. Először tigray László, a későbbi harokk magyar építészet tehetséges mestere készített alaprajzot hozzá, később Ignáz, Schlaff, Bürgl. Maurer meister rajzai ját­szották a főszerepet. Az építés menetéről alig maradt fenn írá­sos adat. Ismeretes egy Tirk (Török) Antal nevű kőműves. Valami különös igézet nyűgözi le a neo­klasszikus könyvtárba való belépéskor az érdeklődőt, ahol az építő formák biztos kör­vonalait semmi sem zavarja. 1799-töl—1 Sül­ig épült fel a három hajós, emeletes, temp­lomnak is beillő, hatalmas empire csarnok, amely egykori könyvszekrényeivel, rácsoza­taival, a görög bölcselők és népirók szobrai­val, koszoruzott rámáju festményeivel har­monikus szépségben tükrözted vissza a klasszikusokért hevülö nagy erdélyi főur vi­lágát. — Ilyen gyönyörű empire könyvtár­terem nincs még egy magyar földön — álla­pítja meg Biró József műtörténész. Föuraink I általában nagy szerepet játszanak ebben a korban a tudomány felkarolása telén. Gróf Batthyány i Ignác 1781-ben Gyulafehérváron, Bmckenthal Sámuel báró pedig Nagyszeben­ben alapit kincseket érő könyvtárat és mú­zeumot. Gróf Teleki Sámuel élete és pályafutása A könyvtárat alapító gróf Teleki Sámuel 1739-ben született Gernyeszegen. Korán ár­vaságra jutott, tanulmányait a célnai kollé­giumban, majd 1759-től külföldön végezte. Négy év alatt megfordult az akkori idők tudományos központjaiban, Bázelben, Ut- reehtben, Leidenben, Parisban, Becsben. Ki­váló tudósokkal ismerkedett meg, de ami még ennél is fontosabb, Bázelben már 1.000 magyar forint áru könyvet szerzett másfél év alatt s magával hozta a könyvei rendezé­séhez szükséges szaktudást is. Majd féiszá- zadot töltött cl a közpályán hazája szolgála­tában, Mária Terézia. II. József, II. Lipót és I. Ferenc császár uralkodása alatt, mint kancellár. Udvari méltósága semmit sem változtatott Teleki gróf magyaros gondolko­dásán. Egész életében rajta is érvényesült a Telekiek jelmondata: „Nec alta, nec profun- dame horrent.“ Gróf Teleki Sámuel annyira szerette, hogy Mihelyes Sámuel könyvtárosának a könyvtár kulcsát ilyen szavak kíséretében adta át: — Fogja Mihelyes uram, ez a kulcs, már a catalogusokat elvégezvén, a könyveimnek a rendbeszedését is bízom a kegyelmed sin- eeritására és ahol megakad, szólítson meg bátran engem: Ajánlom pedig a kegyelmed szorgalmat osságába azon kincsemet, mely­nél drágább az életem, feleségem és gyerme­keimen kívül nincsen! Milyen tragikus, hogy ez a rajongó biblio­fil sohasem láthatta meg könyvtárát. Több­ször ígéri: „Ha ezen a nyáron nem, de a jö­vőn, 1805-ben okvetlen lemegyek, megtapasz­talni: interessál-e biblioteeám sorsa és kiket ? Egyebekben portól, mohlót, károsodástól, mocskos kezektől óvja meg drága könyvei­met, de különösen a Flactianus Culter-töl (olló), mert ezeknek az én könyveimnek be­cse én előttem feleségem és gyermekeim életén tűi a legdrágább.“ Kazinczy Ferenc 1815-ban Marosvásárhelyt járt. Erdélyi útleveleiben úgy emlékezik meg a kancellár könyvtáráról, hogy „bibliothe- kájába lépéskor az álmélkodástól öszverá- zattaték“ és boldognak mondja azt az órát, mely róla azt a szennyet lemosá, hogy nagy A bejárattal szemben levő kép a kancel­lárt ábrázolja a Szent István Rend ornátu- sában. Tusch János festőtől, — Mária Teré­zia és Lotharingiai Ferenc portréi köz”>tt. „Ilyen vala a szálas, vékony testű, barna hajú és szemű Teleki egészen s a festés egyesíti a szépséget a históriai hűséggel,“ — irja Kazinczy. A könyvtár a 92 darab incunabuium. 210 Hungarieum, 35 idegen és 12 magyar uni­kum mellett körülbelül 60.000 könyvet tar­talmaz. Könyvritkaságai elsőrangú tudomá­nyos müvek, ezek között is a klasszikusok, a könyvtáralapitó kedvencei a legszámo­sabbak. 1476-ból való az első nyomtatvány: GA1.F.OTTI MÁRTII, N'ARNIENSIS AD. R. R. Arrhiepiscopum ístrigoniensem. In. Librum De Nomine Epistola; 1179-ból kölni nyomtatványa van, éspedig: ROLLWINCR: Fasciculus Tempornm; — C. Plinius Se- cundus, História Naturális Mól-es kiadása, majd a velencei nyomda remeke, Institutio- nes Imperatoris Justinianii, 1493-as gótikus betűszedése következik. Majd Cuspinianus bécsi polgármester müvén akad meg a sze­münk, aki 1515-ös könyvében még „Wlen- nae Pannóniáé“ elnevezést használ Mátyás halála után 25 évvel. Rengeteg arab, görög, héber, német, francia, angol jogi, filozófiai, történelmi, irodalmi mii ékeskedik a leg­pompásabb kiadásban. A bolognai tudós BEROALDUS üdvözlőlevele Fülöp nevű ţna- gyar tanítványához 1486-ból való, Janus Pannonius üdvözlése ugyanebből az időből. Az 1596-ban Bőseiben megjelent nyelvek szótárában a magyar az angol nyelv előtt van. A második tárló az emeléten magyar ősnyomtatványokat mutat be. (1711-ig). A legrégibb magyar nyomtatott könyv: Székely István Magyar Krónikájának krak­kói kiadása 1559-ből; majd a Károli-féle Vizsoly-i Biblia tűnik fel 1591-ből, ami 1686- ban egyik debreceni tanár, Komáromi Csip­kés György átjavitott. A javításokkal teli szöveg szintén itt látható. Egyetlen példány II. Rákóczi Ferenc Imádsága 1703-ből, négy számozatlan levél: Méliusz Péter, A kísér­tet és a bűnös ember párbeszéde (Debrecen. 1562); Veresmarti Mihály: Tanácskozás; rösaházi: Görcsös bot című hitvitázó irata; Balassi Bálint: Istenes énekei; Heltay: Szép históriája; Apáczai Cserei János utrechti kiadású Enciklopédiája. Az 30 legértékesebb kézirat közül kiemelkedik: Cserey Mihály Erdéiyország Históriája, Diarium; História Hungarorum Ecclesiastioa három kötete; Baraknyi Borbély János: Orvosságos könyv; Borsos Tamás eredeti kéziratai; Földi Já­nos: Magyar Nyelvkönyv vagy Grammati- ea; Kemény János fejedelem élete (isme­retien kéz másolata); Páriz—Pápai Ferenc: Confessiones; Marosvásárhelyi Szabó Fe­renc: Cronică-ja; Ars medica, orvosságos- könyv a XVIII, századból: Apafi Mihály naplója; Szenczy Molnár Albert feljegyzé­sei, születési adatai, Bőd Péter kézirata, Huszár Pál könyvtáralapitó székely Íródeák remekbekészült másolatai: IJsthenus és Pethő Gergely saját festésű címerei, a ma­gyar diszitömüvészet XVII. századbeli szép megnyilatkozásai; Rosanyai Dávidnak, az utolsó török diáknak jegyezgetései és végül hazafiának ekkora alkotását odáig nem lát­határt Ugyancsak Ő jegyzi meg: „A köny­vek sárga rézdrótból ajtók mögött állanak a karokban, hogy a könyvek elmeit látni lehessen s a szép tolvajsásnak vétetek Így eleje.“ Telegdy János-; Kudlmenta-ja, a rovásírás­ról. A pompás atlaszanyag Atlaszanyaga éppen olyan értékes, mint Piranésl olasz mester metszeteinek teljes gyűjteménye 11 kötetben. Piranési 2000, né­ha méteres nagyságú metszeteket Is készí­tett abban az időben, amikor a fényképezés még Ismeretlen volt. Jansovius amszterdami kiadású Cosmographiáján 1566—1666-ig egész nyomdász nemzedék dolgozott, nagy­apa, apa és fiú. Fel sem becsülhető érték ez a 11 kötetből álló óriási földabrosz. A kancellárnak sikerül megszerezni Bouquer francia festő egyiptomi állat- és növényvi­lágát, sajátkezű színezéssel, amit a művész Napoleon híres egyiptomi hadjárata után, valószínűleg, magának a császárnak szánt. Nagy nevek a könyvtár látogatói között Külön tanulmányt lehetne irm a könyvtár nagy látogatóiról, azok elragadtatásáról, kezdve Kaztnczyval s folytatva Gárdonyi Gézával. Móra Ferenccel, Kuné Aladárral, Kosztolányi Dezsővel, Móricz Zsigmonddal, Hóman Bálint kultuszminiszterrel, stb. Ked­ves helye volt ez Bolyai Farkasnak, Aranka Györgynek, gróf Mikó Imrének. Jókai Mór­nak, akik mindannyian megtalálták kedvenc könyveiket. Kosztolányi Dezső Csokonai egykori dísz- kiadásában (1813) gyönyörködve, szinte fájdalmasan jegyezte meg, hogy az ó 12—15 ezerre menő könyvtára csak könyveket tar­talmaz, de ezek a könyvek értékek. A ro­mán világ „nagyjai", akiknek Gulyás tanár a könyvtár szellemének megfelelően klasszi­kus latin nyelven magyarázott, nem óhaj­tották részletesebben megtekinteni az ilyen tartalmú könyveket, ilyen útbaigazítás mel­lett s így a könyvtár nem lett gyüjtöszenve- délyük áldozata. Akadtak természetesen olyanok is, mint Goga és Jorga, akik nagy szaktudással és lelkesedéssel beszéltek róla. * lŞ01-ben szállíttatta le könyvtárát Becs­ből Marosvásárhelyre Teleki Sámuel gróf s talán nem is gondolta, hogy többé nem is si­mogatja annyi esztendei szorgos munkáji árán szerzett könyveit. Csak hoittetemét hozták haza Sáromberkére 1822-ben. A kan­cellár halála után lényeges gyarapodás nem történt s igy a théka többé nem veheti fel a versenyt az élő, folyton gyarapodó könyv­gyűjteményekkel. így lett a Teleki Könyvtár könyvmuzeum. A könyveken kívül az ala­pitó korán elhalt fiának, Teleki Domokos­nak (1773—1798) szép és értéke.3 ásvány- gyűjteményében is gyönyörködhetünk itt. Külön tárló őrzi a Teleld családra vonat­kozó adatokat és ismét más a könyvtárala­pitó kancellár legértékesebb kézírásait. Te­leki Sámuel könyveinek könyvtárába való elhelyezésére nagy részletességgél adott utasítást s a könyvek ma is olyan elrende­zésben vannak, ahogy annak idején a kancellár elrendelte. Gróf Teleki Domokos, a könyvtár mai tu­dós fögondnoka, modern könyvekből álló gyűjteményt is szervez. KISS PÁL 1942. J V N I V S II tudósítsa a tokiói újságot. Az Országos Ma­gyar Sajtókamara részéről vitéz Kolosra ri- Borcsá Mihály elnök, Gáspár Jenő igazgató- főtitkár és Dániel Áron főügyész személyesen búcsúztak az elvonuló bajtársáktól, A Him­nusz hangjai mellett és sürü kendó'lobogiatás- tól kisérve gördült ki a vonat a pályaudvar­ról. Nagybányai napló A HÖSÖK ÉS LEVENTÉK NAPJÁT fényes külsőségek között ünnepelték meg Nagybányán. A város főterén felvonultak a társadalmi egyesületeken kívül az ösz- S7.es ipari és bányaüzemek alkalmazottai­nak hatalmas csoportjai. Az ősrégi bá- nyászruliák festői látványt nyújtottak. A nagyszámú leventecsapatok közül kitűnt a költői leventék fehér gyolcsba öltözött, á rvalán y ha ja s szakasza. A felvonulás után szavalatok következtek, majd a le­venték esküt tettek. Ezután Fóris Jenő gimnáziumi tanár mondotta el ünnepi be­szédét és a csapatok elvonultak az Or­szágzászló előtt. Délután levente ünnep­ségei rendezlek a sporttelepen, ezt köve- tfíleg pedig hazafias tárgyú előadások zaj­lottak le a ligeti szabadtéri színpadon, A NEMZETVÉDELMI KERESZT kitüntetettjeinek i névsorában igen sok bá­nyavidéki is szerepel. Nagybányáról heten kapták meg a kitüntetést: Gárdonyi Nagy László miniszteri tanácsos, Magyar Leverne a Hungária Rt. személyzeti főnöke, Vajay Imre városi föszámvevö, Horácsek András illatszerkereskedö, Rumpold Imre szeszgyá­ros, Rogozsán Mihály hadirokkant, Szabó József fodrász és Lauber László erdöör. NÉPÜNNEPÉLY ÉS SPORTBEMUTATÓ volt Alsófernezelyen a környék községei­nek részvételével. A sportbemutatót, mely a sport népszerűsítését célozta, a nagy­bányai Munkás főiskola sportosztálya tar­totta a Nemzeti Munkaközpont közremű­ködésével a NMK helyiségében. Utána ün­nepély és sördélután volt. Az ünnepélyen hatalmas tömeg vett részt. A BAJTÁRSI SZOLGALAT szervezetébe tömörült nők megkezdték ál­dásos munkájukat Nagybányán. Legelső- sorban napközi otthont létesítettek. A mun­kásanyák gondozásra beadott gyerekeinek száma napról-napra emelkedik. A gyerekek gondozásánál naponta segédkeznek a baj­társi szolgálat tagjai. Ugyancsak megkezdte a működését a Bajtársi Szolgálat munka­közvetítő hivatala is. Az állástalan szegé­nyeknek díjtalanul szereznek megfelelő ál­lásokat. Junius első napjaiban hulladékgyűjtésre indult a Bajtársi Szolgálat. Karszalagos há­tikosaras asszonyok járták és járják be a város házait és összegyűjtik a háztartásban fölöslegessé vált rongyokat és üvegeket. Az összegyűjtött hulladékokat részben feldol­gozzák, részben értékesítik és az igy kapott összeget szociális célokra használják fel. A Bajtársi Szolgálat ezúton is felhívja tagjai figyelmét arra, hogy megbeszéléseit minden csütörtökön délután félhét órai kez­dettel tartja a polgári leányiskola épületé­nek emeletén. A Bajtársi Szolgálat munka­közvetítői hivitala dr. Forgácsné vezetésével ugyancsak itt működik, minden hétfőn és csütörtökön délután 3—5 óráig. LÉGÓ-G Y AKOR LATOT rendezett az Aurum aranybánya rt. Bor­patakon. A nagyszabású gyakorlatot Tör­pénél Lajos bányamérnök Légó-paranc*- nok vezette s azon megjelentek az össze* bánya vidéki üzemek hadüzemi parancs­nokai és vezetői. A gyakorlaton egy kép­letes légitámadásból származó robbanás és tűzvész pusztításait előzte meg a bor- pataki bányák jól képzett Légó-százada. A gyakorlatnak mind elméleti, mind gya­korlati része kitünően sikerült. A jólsike­rült gyakorlat örömére az üzem vezetősé­ge majálissal kedveskedett a lelkes mun­kásságnak. LEV ENTE-TEM ETÉS volt Alsófernezelyen. Richter Pált, a Hun­gária Rt. alkalmazottját, akit munka közben ért halálos baleset, nagy pompával temet­ték el szülővárosában, Alsófernezelyen. Te­metésén megjelentek levente-társai, vala­mint a levente lányok parancsnokaikkal. A búcsúztatót Pongrátz Zoltán tanító, levente­parancsnok mondotta, majd Berentés László főhadnagy, hadiüzemi parancsnok, aki ép­pen egy katonatemetésröl érkezett, megható beszédben emlékezett meg a harcterek és a munkahelyek hőseiről, Razincky feljegyzései a híres könyvtárról Gróf Teleki Sámuel könyvtárának kataló­gusát is maga szerkesztette négy kötetben (1796, 1800, 1811, 1819). Miután első mátká­jától, Bánffy Ágnestől erőszakkal elszakítot­ták, 1796-ban eljegyezte iktári gróf Bethlen Zsuzsannát s később boldog családi életet élt vele. A kancellár hitvese a magyar könyve­ket gy űjtötte, míg a kancellár az akkori Íz­lésnek megfelelően, a latin és görög könyve­ket kedvelte. A kaneellárné magyar könyv- gyűjteménye a legértékesebb réeae a* egész kfiBjpMiBeJfa. twwwm A »rso^í me íny rt Pusztay Drogériában Wesselényi Miklós utca 2. s'ám alait kü fö dl és betfö d kw öi’egeségek izolid lírák mellett szerezhetők be. \ liadiStidósifó szájad elándSuff a I-eeíeSa arCTonafra Budapest, jupius 10. (MOT.) Szokatlanul elénk volt kedden a késő esti órákban az egyik budapesti pályaudvar, ahonnan a hadi* tuJósitú-zázad korszerűen felszerelt alakulata indult el a keleti arcvonalra. A hivatalos bú­csú már előbb megtörtént, amikor néhány nappal ezelőtt a hon véd vezérkar főnöke meg­szemlélte a már teljesen menetkész hadüudó- sitáacázadot. A pályaudvari búcsúztatáson a . & bajjácak -«sas «tag» j* lent meg és vett búcsút a legmodernebb fel­szereléssel felvértezett haditudóíitószázad tag­jaitól, akik azért mennek az arevonaira, hogy fenntartsák a kapcsolatot az otthon és a har­cosok között. Megjelent a haditudóstlóss-Uad parancsnokán kívül a budapesti japán kato­nai attasé is, mert a haditudósitószásaddal együtt vonul el a keleti hadszíntérre as egyik nagy tokiói lap budapesti munkatársa tuţ&ţaMQgV*1'' honvédség harcairól állandóan Á Teíeki-théka kincsei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents