Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-09 / 128. szám

1942. J Z) M 1 V S 9

Vuorimaa budapesti finn követ bensőséges ünnepségen vette át Szegeden Mannerheim tábornagy diszdoktori oklevelét

Az ünnepséget követően Hóman miniszter nagy- jelentőségű beszédet mondott a nemzetiségi kérdésről

Szeged, junius 8. (MTI). Bensőséges ünnepség keretében folyt le hétfőn délelőtt a szegedi központi egyetem pompásan feldíszített aulájában Mannerheim tábornagy, a finn szabadsághös bölcsészet-, nyelv- és történettudományi diszdoktori oklevelének átadása. Mannerheim tábornagyot a budapesti finn követ képviselte. Az aulát zsúfolásig megtöltötte a nagyszámú előkelő közönség. Megjelent az ünnepségen Hómon Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, Varga József, a kereskedelmi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter, Szily Kálmán államtitkár, a külügyminisztérium képviseletében Rede István követség! tanácsos és az összes magyarországi társegyetemek rektorai.

Az egyetemi énekkar a finn, majd a ma- Jşyar Himnuszt énekelte el, utána Kogutovic? Károly rektor meleg szavakkal ünnepelte a testvéri finn nemzet képviselőjét. Ezután Halasy-Nagy József dr. bölcsészetkari dékán ismertette báró Mannerheim, tábornagy tiszteletbeli doktorrá fogadásának előzményeit és a finn nép legendás hősének tudományos munkásságát, majd a Rektor Magnificus

felkérésére Mannerheim tábornagyai, a bölcsészettudományok tiszteletbeli, doktorává avatta és felruházta mindazokkal a jogokkal és kiváltságokkal, amelyek a törvény erejénél fogva a tiszteletbeli doktort megilletik. Ezután Koyutovicz Károly rektor a. közönség lelkes ünneplése közepette átnyújtotta Mannerheim tábornagy képviselőjének, Vuorimaa, követnek a tiszteletbeli doktori oklevelet. A rektor arra kérte a finn követet, tolmácsolja az egyetem tanácsának, tanári karának és ifjúságának legmélyebb tiszteletét és kérését, hogy a szegedi egyetem diszdoktora a háború győzelmes befejezése után váltsa valóra Ígéretét és látogasson el Magyarországra s keresse fel a szegedi egyetemet is. A rektor magyar és finn nyelven a magyar és finn nemzet éltetésével fejezte be beszédét. A közönség is hosszú perceken át ünnepelte a finn nemzetet és Mannerheim tábornagyot. Az ünneplés lecsilapiu- tával Aarne Vuorimaa finn követ rövid finn nyelvű beszédben köszönetét fejezte ki Mannerheim tábornagy megbízásából a diszdoktori kitüntetésért, majd a tábornagy üzenetét tolmácsolta:

^lannerlaeinn fabornagy üzenete

■— A történelem igazolta, hogy ezt a két egymástól messzire szakadt népet a sors és a rójuk, rótt történelmi feladatok azonossága is egybefüzi. A nyugati kultúra legelőbbre tolt végvárai vagyunk kelet országainak áradata ellenében — mondja Mannsr- heim tábornagy üzenete.

nemzetiségi Iskolatípus bevezetése után a szórványok gyermekeinek iskolai neveltetése magyarul történhessék. Eddig kereken 9200 szórvány-gyermekről van tudomásunk és eddig 8300-nak magyar oktatásáról gondoskodtunk, mégpedig magyar tagozatok felállítása, vándortanltók kiküldése, intemátusok létesítése és családoknál való elhelyezése révén.

— Feladatunk a magyarságnak és vele a magyar állam keretében együtt élő nemzetiségek békés életének és zavartalan fejlődésének biztosítása. Aki nem Illeszkedik bele ebbe a gondolatmenetbe, aki nem tad megférni a közösséggel, annak itt nem lehet hazája, Amiként a magyar társadalom belső problémái, a magyarság és a nemzetiségek együttes problémái is csak szeretettel es megértéssel oldhatók meg. Mindkét fél részéről békét akarunk, nem harcot. A békés munkát kívánjuk elősegíteni és ebben minden honfitársunknak, ha nem is beszéli a magyar nyelvet, egy utón kell velünk járnia. Ahogy a múltban tették nemzetiségeink, hiszem. hogy ezután is meg fogják találni a módját, hogy együtt járhassunk az idők végezetéig.

Höman Bálint végül társai nevében is ünnepélyesen megígérte, hogy Szeged városának és egyetemének minden olyan törekvését, amely a magyar munka végzésére irámNáP

nyúl, teljes szívvel, magyar lélekkel támogatni fogja.

A megjelentek a beszédet általános tetszéssel fogadták és melegen ünnepelték a kitüntetteket,

*

Az egyetem rektora ezután villásreggellt adott az ünnepélyen megjelent előkelőségen tiszteletére, amelyen Hóman miniszter általános lelkesedéstől kísérve a Kormányzó Urra mondott pohárköszöntöt. Kogutowtca rektor pedig a Mannerheim tábornagy képviseletében jelenlévő Vuorimaa finn követet köszöntötte fel. Felszólalt még Varga József kereskedelem- és iparügyi miniszter, aki Szeged magyar hivatásáról beszélt.

A miniszterek a késő esti órákban a „Léi“ termes motoroskocsival visszatértek a fővárosba.

Hóman miniszter beszéde

A Horthy Miklós Tudományegyetem tanácsa. a Mannerheim tábornagyot diszdoktorrá avató ünnepség után ünnepi ülésen átadta Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszternek, Varga József kereskedelem- és iparügyi miniszternek, valamint Szily Kálmán kultuszállamtitkárnak az egyetem alapítása és továbbfejlesztése körül szerzett érdemeiért az egyetem Horthy Miklós emlékérmét. A bronzból készült érem előlapját a Kormányzó Ur domborművű arcképe disziti, a hátlapra pedig az érem elnevezését és a megajándékozott nevét vésik be.

A kitüntetettek nevében Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter mondott köszönetét az emlékéremmel való megtisztelte tésért.

*»A jövőben sem kívánjuk ismerni a nemzetiségi állam fogalmát!“

Beszédének bevezető részében a kultusz- miniszter hangoztatta, hogy a mai gigászi küzdelemben a magyarság csak összes erőinek egyesítésével és céltudatos kifejtésével, a magyar öntudat és a nemzeti önismeret feifokozásával, az átfogó népi egység: és az egészséges magyar közszeüem kialakításával biztosíthatja jövendő életét és nagy nem zetl céljainak megvalósítását. Mindehhez azonban szükséges, hogy művelődésünk tartalmát ^smerjük, színvonalat pedig emeljük.

A miniszter ezután hangoztatta, hogy az egyetemek — sajátos problémáikon kivül — kiterjed a nemzetiségi kérdésre is.

■— A nemzetiségi kérdés tekintetében — mondotta Hóman miniszter — újabban igen zavaros fogalmak lettek közkeletűvé. A trianoni szótárból a magyar köztudatba belekerült egy fogalom, amelyet mi történetírók nem ismertünk azelőtt és nem kívánunk Ismerni a jövőben sem: a nemzetiségi állam fogalma. Magyarország a szentistváni gondolat értelmében is nemzeti állam, mert a Kárpátok medencéjében ennek a földnek nemzetformáló, államszervező, országépitő népe a magyar. Magyarország fajilag Is meghatározott történelmi alakulat és ezen nem változtathat az a tagadhatatlan tény,

hogy az idők folymán népessége Idegen elemekkel gyarapodott és a magyarság számaránya a sok vérveszteség következtében megromlott. A mai országhatárok között körülbelül 71 százalék a magyar. Mellette nagyobb számban hat idegen fajta él: a német, szlovák, rutén, román, szerb és zsidó. Azonfelül kis töredékben más népek is.

— A legnépesebb nemzetiség arányszáma sem haladja meg a 8 százalékot. Nyilvánvaló, hogy ha ebben a nemzeti államban még különféle nemzetiségek is élnek, ez semmikép sem változtat nemzeti jellegén. Ugyanez állott a történelmi Magyarország területén is, ahol a többség magyar volt és a legnagyobb nemzetiség is csupán 18 százalékát érte el összes népességének. A magyar állam nemzeti állam, de mindenkor számol azzal az adott ténnyel, hogy határai között más nemzetiségű népelemek Is élnek. Az árpádházi királyok szellemében elismeri ezeknek a nemzetiségeknek jogát a maguk népi művelődésének ápolására.

— Ma német viszonylatban a gróf Teleki Pál és gróf Csáky István által kötött bécsi egyezmény az, amelyhez hiven tartjuk magunkat, más nemzetiségek viszonylatában pedig a régi magyar tradíció szabályozza ezeket a jogokat. A közigazgatásban biztosítjuk a nemzetiségek számára saját nyelvük használatát, az iskolában az anyanyelv oktatását, de mindenkor csak a szülők kívánságára, mert a család joga meghatározni, hogy mely nemzetiséghez tartozik a gyermek. Ezzel szemben a magyar állam megköveteli a nemzetiségektől a teljes lojalitást és hűséget.

A szórványkérdés

— A magyar állam történelmi jogon kívánja magának az irányítást és a felügyelet jogát a művelődéspolitika minden területén.

— Szorosan kapcsolódik ide az úgynevezett szórványbérdés, a nemzetiségi területeken falvakban élő magyarok és magyar gyermekek gondozásának kérdése. A kultuszkormány mindent elkövet, hogy az tij

.

Az ELSŐ MAGYAR ALT ALÁNOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG erdély- ré6zi ali£razgatósá.ea ezúton is tudatja érdekelt t. feleivel, hogy az Első Erdélyi Általános Biztositó Részvénytársaságtól átvett sorsolással kapcsolatos életbiztosításoknak 1942 junius 6-án közjegyző jelenlétében megtartott nyilvános sorshúzásán a következő betüesoportos kötvények sorsoltattak ki:

F.Q.G, U.T.V. V.1.P, R.W.H. E.O.T.

Mérleg a magyar könyv háromnapos kolozsvári ünnepéről

Ha látszatra kevesebben is mozogtak a sátrak körül, a könyvekre fordított összeg meghaladta a tavalyit

Kolozsvár, junius 8. A magyar könyv háromnapos ünnepe Kolozsváron hétfőn végétért. A könyvnapokról szóló eddigi beszámolóinkban nem egyszer utaltunk arra, hogy a könyv iránt való érdeklődés az idén sokkal lanyhább volt, mint tavaly, aminek az az oka, hogy mélyebben benne vagyunk a háborúban, mint akkor s ezzel együtt a megélhetés is sokat nehezedett. A könyvkereskedők azonban egyébbel is megindokolják s ebben az ügyben — a könyv ügyében — az ő szavuk és véleményük a döntő:

— Az idén sokkal drágábbak a könyvek, mint egy évvel ezelőtt.

Panaszra azonban nem találtak okot. Kolozsvár magyar közönsége tehetsége szerint most is igyekezett megvásárolni a könyvnap kiadványait, mint az elmúlt évben. Ha látszatra kevesebben is mozogjak a sátrak körül, az az összeg, amit könyvvásárlásra fordítottak, meghaladta a tavalyit. Mindenesetre a könyvnap megrendezése ezúttal is elérte nemes célját. Az olvasó három napon keresztül szemtől szemben állhatott kedvenc Írójával, az iró pedig személyesen Is megismerhette olvasókörét.

Hétfőn délután felkerestük a Mátyás király-téren felállított díszes könyvsátrakat, hogy a tapasztaltak alapján összegezzük a könyvnapok eredményét. Elsőnek a Lepage- sátornál állottunk meg, ahol éppen a budapesti könyvnapokról most hazaérkezett Kemény János báró látta el kézjegyével nagy keresletnek örvendő müveit.

— Nincs semmi ok a panaszra — mondották érdeklődésünkre. — Saját kiadványainkon kivül nagy sikere volt valamennyi könyvnapi könyvnek, főként Kuncz Aladár Fekete kolostor cimü regényének, amely az utolsó példányig elfogyott. (Itt jegyezzük fel, hogy Kuncz Aladár „Fekete kolostor“-át nemcsak ebben a sátorban, hanem egyetlen sátorban sem lehetett már megtalálni hétfőn délután. Az is igaz, hogy méltányos ára volt a már világhírűvé vált erdélyi regénynek.)

A Minerva sátrában sem panaszkodnak:

— Szombaton délelőtt órákon keresztül csak a szél forgatta könyveinket — mondják —, mig délután és ma, hétfőn már anr.ál inkább vásároltak. Különösen a diákok tettek ki magukért. Az érdeklődés mindenesetre dicséretreméltó a felnőttek részéröl is, bár tudjuk, hogy ma sokkal drágábbak a könyvek, mint például tavaly és drágább a megélhetés is. Sátrunk előtt kevesebben állottak meg, mint az elmúlt évben, de aki megállóit, az csaknem mind vásárolt is. Ha összeget

akarnánk mondani, csak azt mondhatjuk, nem marad a tavalyi mögött...

A Méhkas Diákszövetkezet könyvsátráhan legjobban a Magyar filet kiadásai fogytak. De sokat adtak el Győrffy: „Magyar nép, magyar föld“ cimü müvéből is. Nagy keletje volt Móricz Zsigmond Rózsa Sándor regény- ciklusa „Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét“ cimü második részének. A Méhkas sátrában találkoztunk a nagy magyar író Erzsébet nevű leányával is, aki hirt hozott Kolozsvárra édesapjáról. Móricz Zsigmon- dot, amint megírtuk, hirtelen súlyos megbetegedés érte s ezért nem is jöhetett le a kolozsvári könyv-napokra. Orvosai véleménye szerint azonban már a jövő hét elejére any- n.vira jobban lesz, hogy leutazhatik Erdélybe. Kolozsvárott, ahol a mult évben olyan jól érezte magát, egy hónapot szándékszik tölteni.

Szentgericzei Jakab Jenő könyvessátrában az utolsó napon is az erdélyi fiatal költők „Üdvözlégy Szabadság“ cimü antológiája vezetett. Utána az igazi magyar népi Írók müvei keltek el sokkal nagyobb számban, mint a tavalyi könyvnapon. Egyes könyvnapi kiadvány az utolsó példányig elkelt szentgericzei Jakab Jenő könyvsátrában.

Az Ellenzék könyvsátrában különösen „Kolozsvár‘‘-diszalbumának sikere, utána pedig Kosztolányi Dezső Ábécé-je vezet. De sok tudományos könyv is elkelt s egytől- egyig elkeltek a humoros regények. A tavalyinál itt is sikerültebbnek mondják az idei könynapot.

Meg kell emlékeznünk még a Vitézi Szék Zrínyi Csoportjának könyvsátráról, ahol a magyar katonaeszményt ismertető es dicsőítő müvek arattak nagy sikert, különösen az ifjúság körében. Király János és Wallentinyi Samu könyvsátrában ugyancsak nagy volt az érdeklődés a Magyar Könyv iránt s a siker ott is kielégítő volt.

Halálos szerencsétlenség érte Daccola müiepülőt

Buenos Ayres, junius 8. (MTI;. A Német Távirati Iroda jelenti:

René Daccola, az ismert mürepülő bemutató repülés során, a rio de janeirói öbölben, halálosszerencsétlenség áldozata lett. Zuhanórepülés közben, repülőgépének mind a két szárnya letörött.

JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

I magyar nyelven, nagy helyeslessel és hosz- szantartó tetszéssel fogadták.

A finn követ szavait, apielyet Szabó Ala- I dár, az egyetem finn lektora tolmácsolt |