Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-27 / 144. szám

JCBtMrxUrsA'a Színház helyett Kolozsvár, junius 26. Kolozsvár városa * két nyári hónapban, amikor a színházi elő­adások szünetelnek, gondoskodni kíván arróf, hogy a v^ros lakosságának az a rétege., amely csak szombat és vasárnap jut pihenéshez, olcsó és kellemes szórakozásban részesüljön, s ezért a Nemzeti Színház művészei ts buda­pesti artisták részvételével a Színkörben szombaton és vasárnaponként vidám műsoros estéket rendeznek. Az első két műsorban: julius 4-én, 5-én és 11, 12-én egy felvond sós tréfák, táncszámok, magánszámok és artista-yiiágszámok szerepel­nek. Fellépnek: Ferencs Anikó, SaHay Kor­nélia, Bázsa Éva. Rajnait EHy, Tompa Sán­dor, Andrássy Márton. Perényi János, Komá- romy Attila, Fülöp Sándor, a kolozsvári Nemzeti Színház művészei, a 3 Water«, lég- tornászak, 2 Gustons egyensulyakrrbaták és Ila Bcnsor labdazsonglőr. Zongorán kisér: Szabó 1'ca, a Nemzeti Színház karmestere. Vidéki körúton vem a gépkocsira szerelt Röntgen-készülék és műtőterem Makó, junius 26. (MTI) A gépkocsira »sereit Röntgen-készülék és műtőterem vi­déki körútja Makóra érkezett s ott alapos orvosi vizsgálat alá veszik a leventéket. Fogkezelésben is részesülnek a leventék. Mindenki törzslapot kap, amely végigkísért a katonaságig. A gépkocsi villamos áram­fejlesztő teleppel is rendelkezik, végigjárja a vármegyét és minden nagyobb helységben elvégzi fontos közegészségügyi munkáját. Rendkívüli segély kiutalását kérte a bányamunkássá^ Nagybánya, junius 26. Az Állami Bánya­it Kohómüvek kötelékébe tartozó munkás­ság még ez év áprilisában beadvánnyal for­dáit az iparügyi minisztériumhoz. Több ké­rés mellett rendkívüli segély kiutalását is kérték. A bányakeriüet igazgatója hosszabb buda­pesti tartózkodás után most tért vissza Nagy­bányára. A munkásság vezetősége ebből az alkalomból küldöttségileg kereste ' fel Heulschy Kálmán miniszteri tanácsos, bánya­igazgatót s az annakidején beadott kérvény erexüílénye után érdeklődött. Heutschy Kálmán miniszteri tanácsos az N'MK küldöttségét a következőkben tájékoz­tatta az eredményről: Fizetésemelést Nagybánya bányaigazgató- sága külön nem adhat, mert ez csak általá­nos országos viszonylatban lehetséges. A kért családi pótlék havonkénti kiosztására a mi­nisztérium eeideig semmi utasítást nem adott. A tüzií^eüátás ügyében olymódon történt döntés, hogy az öl évet szolgáit munkás tűzi­fáját fokozatosan J.943 februárig megkapja, mig a levonásokat részletekben hajtják végre. A munkások által kifogásolt fatalpu bakan­csokat mütalpuakkal cserélik- ki, amennyiben ezek megfelelnek a követelményeknek. Min­den munkás hét napi szabadságot kap termé­szetben. a többit pénzben. Amennyiben vala­melyik munkás megbetegedne, azt a három na­pot, amelyet sem az üzem., sem az ÜTI nem fizet, beszámítják a szabadságba. Az igazgató a továbbiakban azt is bejelen­tette, hogy bevezetik a Bányatársládát ts, mert megvan a kívánt szavazattöbbség. A felvilágosítások után az Állami Bány©- és Kohómüvek munkásainak vezetősége tijabb beadvánnyal fordult az ipar-ügyi miniszterhez .» ismét rendkívüli segély kiutalását kérte. Heutschy miniszteri tanácsos, igazgató meg­ígérte, hogy a kérvényt pártolólag, a legsür­gősebben terjeszti fel Varga József iparügyi miniszterhez. A munkásság ez alkalommal vezetőségi értekezletet is tartott. Több megoldásra szo­ruló kérdés vetődött fel. igy többek között a Fokhagymás gyógyfürdő munkások részére történő igénybevétele is. Ennek érdekében Méhész Géza kerületi N'MK titkár közelebbről U fővárosba utazik. Nagyszerűen sikerültek « Nagybánya környékén rendezett füstiéiért napok Nagybánya, junius 26. A környező falvak leventéi „füsttelen.napokat“ rendeztek és eb­ből az alkalomból 335.69 pengő készpénzt, 62Ö6' darab cigarettát, ezenkívül szivart, do­hányt, gyufát gyűjtöttek össze és juttattak el a járási leventeparancsnokság utján a Magyar Vöröskeresztnek, fronton harcoló honvédeink részére. ___jó ura as Jd wammm W42* J V N I V B 2? Gyulai Pál kolozsvári évei Vösórnap lep Iszik le a református kollégium egykori diákjának és tanárának arcképét Az alábbi sorok közreadására az adott in­dítást, hogy a kolozsvári református kollé­gium pártfogó egyesülete a családdal egyet­értésben megfesti ette a kollégium egykori ta­nárainak képsorozata mellé tanárai egyik legnagyobbikának, büszkeségének, magyar szellemi életünk élharcosának": Gyulai Pál­nak az arcképét. A képet junius 28-án, va­sárnap délelőtt leplezik le ünnepélyesen az idei véndiák találkozó alkalmával a kollé­gium dísztermében. Nem gondolom, hogy_ volna csak vala­mennyire is iskolázott magyar ernoer, aki előtt ismeretlen Gyulai Pál neve. Gyulai Pál egyébként itt született Kolozs­várott: szülőháza ott állott a régi Hídkapu mellett, a mai postaépület táján. Iskoláit a református kollégiumban végezte a betűve­tésről fel egészen az ekkor, az 6 idejében elérhető legmagasabb kiképeztetésig, a ta­nári képesítés megszerzéséig. Az 13-13—41- ik évben elvégezte a jogot, az 1843 —47-ik években a teológiát, majd classicus preeep- torságot vállalt a kollégiumban. Aztán el­jött a szabadságharc, amivel megszűnik egy időre az úgynevezett köztanitóság szorosabb kapcsolata a kollégiummal. Kollégiumi diákéletéről, az iskola évköny­veiben feljegyezve áll, hogy eleitől végig eminens, kitűnő tanuló volt, állandóan juta­lomban részesült, pályadijakat nyert. Említsük meg, hogy bár szülei itt éltek Kolozsvárott, Gyűlni Pál felsőbb osztályos kojában édes apja halála után bennlakó volt az Iskolában. Megtörtént domine Gyulai Pál őkelmévei is, hogy néha-néha elrohant az idő, az estéit órákban különösen és künn felejtette magát az estvéli lustra után, legkivált a r-zinházi előadások idején. Gyulai valósággal lelkese­dett a színházért s ha kistermete nem aka­dályozta volna, a színészi pályára ment vol­na. Megtörtént azután, hogy Gyu’ei Pál uram, elmerészkédett menni néminemű báli alkalmatosságra. Meg is adta az árát, egy- egy kemény pengő forintokkal büntettetek ,meg a feljegyzések szerint, bizonya m meg­érte a mulatság a pengő forintokat. Végeze­tül mondjuk el még azt is, koronájául bű­neinek, hogy a tilalom ellenére egy alkalom­mal szép. színes mellényt szabatott magá­nak. Gondolom azonban, hogy az egyszeri diák példájára csak a.z éjjeli órákban viselte, amikor lefeküdt az ágyban. A szabadságharc lezajlása és néhány évi külföldi utazás után Gyulai Pál Budapesten telepedett meg és a szivéhez nőtt rokon széliem: Petőfi Sándor irodalmi hagyatéká­nak rendezése során, megismerkedett Petőfi özvegyének, ekkor már Horváth Árpád egye­temi tanár feleségének. Szendrey Júliának testvérhugával, a még Szendrey Juránál is szebb, nagymüveltségü, kiváJó szellemű Szendrey Máriával. Rövid ismeretség után, megkérte a kezét. Amint Szendrey/Mária ’levelezéseiből olvassuk. Gyulai Pál 32 élet­évével, kis termetével és hirtelen barna ar­cával nem volt az a kérő, akit „leányálom- nak“ neveznek, Gyulai komolysága, kivált­ságos egyénisége, érzelmeinek őszintesége mégis rokonszenvre, viszonzásra talált nála. Szendrey Juiia készséggel egyezett bele hú­ga tervszett házasságába. Csak aggodalmai voltak, hog^ mit szól a dologhoz édesapjuk, az öreg Szendrey Ignác, akinek, mint tud­juk, Júlia lányának a házassága sem volt ínyére az akkor már országos hirü Petőfi Sándorral sem. Most bizonyára azt fogja ellene vetni a tervezett házasságnak, hogy eleg volt a poé­tákból, elég volt egy sütetből egy lepény. Gyulainak nincs semmi állása: miből fognak megélni? Szendrey Julia azt ajánlotta azért, hogy nézzen Gyulai állás után. Efeletti gondjai, aggodalmai, a fészekrakás között a Gondviselés Gyulai útját Kolozsvárra vezet­te, Itt arról értesült, hogy éppen üresedés­ben van kollégiumunkban egy latin-magyar1 tanári tanszék. Beadta a pályázatát és elő­kelő pártfogói ajánlatára 1S3S jurtius 5-én az elöljáróság! gyűlésen az igazgató, Takács János bejelenti, hogy az egyházi főhatóság az üresedésben levő magyar-latin tanszékre Gyulai Pált választotta meg A bejelentés a jegyzőkönyv szavai szerint ,,kedves tudásul szolgál“. Négy esrtendön át töltötte be Gyulai Pál a.z elnyert tanszéket a kollégiumban 1858- tól 1862-ig. Ez az idő súlyos megpróbáltatás ideje volt magyai hazánkra. A szorosan vett tanítási teendők mellett vállalnia kellett valami más iskolai, úgyne­vezett officiumot, tisztséget is. így néhány éven át végeznie kell a számadásvizsgálat teendőit, ami nem kis munkát jelentett eb­ben az időben, amikor még nem volt elvá­lasztva teljesén a kollégium vagyona a ko­lozsvári egyházközségétől. Mint kollégiumi tanár, tagja volt az egyházközség kormány­zó testületének, a domesticum coasistorium- aak s buzgón rfeetvett esnek a gyűlésein, sőt m mvnéü gyűlésen * -wersőt tMsdSdosé Is megbízták. Mindjárt az első évben meg­bízták a kollégium hatalmas nagy könyvtá­rának kezelésével és itt egészen uj rendet vezetett be a könyvek beszerzése, köttetése, gondozása terén, majd a második évben gondjába vette az ifjúsági olvasó egylet ve­zetését. Természetesen részt vett Kolozsvár szellemi és kulturális mozgalmaiban is. Ek­kor még nincs felállítva az egyetem és a kollégiumok tanál ai az irányítói Kolozsvár kulturális éledének. Munkás tagja az Erdé­lyi Muzeum Egyletnek, Kriza Jánossal részt vett a „Vadrózsák“ szerkesztésében. Ezidőre esik beválasztása a Magyai Tudományos Akadémia levelezői tagjai közé s tanársága alatt irta meg a „Katona József és Bánk Bánja“ című crökértékü nagy munkáját, székfoglaló értekezésül az akadémiában. Azonkívül ezi dobén is keres és talál alkal­mat szép lírai költemények írására. Tanári állása elnyerésével megvalósít­hatta szive vágyát, Szendrey Máriával való házasságát. Még abban a hónapban, hogy elnyerte kollégiumi tanúi i állását, 1858-nán noül vette forrón szer nett menyasszonyát és lehozta Kolozsvárra. A tant rí állással iákért is kapott a Farkas-utcai tanári la­kások egyikében, éspedig a 'most 17—It* sz földszintes lakást kapja. Hát bizony ez a Gyula' házaspárnak1 jutott lakás, mint álta­lában a Farkás-utcai tanán lakások, nem mindenben feleltek meg a mai igényeknek, követelményeknek, mik azonban, akik pá­lyánk kezdetén bejuthattunk ezeknek a la­kásoknak egyikébe, boldogoknak éreztük magunkat, hogy megkaphattuk. Gyulát Pálék is jól találták benne magukat, Schil­lerrel valiván: „Boldog szerelmi szivpár kis kunyhóban is megfér“. Szendrey Mária jól érezte mag^t a Far­kas-utcai lakásban az 0 kis „kémény­seprője" mellett. (így nevezte, igy becézte urát testvéréhez. Szendrey Júliához írott leveleiben). Hamar beletalálta magát uj otthonába és egycsapá3rn meghódította a Farka6-utcai fcoetust, társaságot, amely rendszerint egy nagy családnak érezte ma­gát. Szendrey Mária fiatalos derűjével, rendkívül kedves, mindenkit lekötelező mo­dorával rövidesen központja lett a társa­ságnak. El lehet mondani róla Madách Imre szavaival: „a felmagasztosult női ideál“ volt. A Farkas-utcai lakásban élvezett csendes boldogság öröme csendül ki tanári szolgá­laté, négy éve idejében szerzett költemé­nyeiből, amelyeknek tárgya csaknem min­den esetben ifjú felesége iránt érzett mély­séges szerelme. Házasságuk és a Farkas-utcái tanári la­kásba való beköltözésük második évében, 1859-ben uj örömök forrása nyílt Gyulaiék számára: a Gondviselés leánygyermeknel ajándékozta meg őket. Gyulai kolozsvári tanársága ideje alatt ais fiúcskájuk is szü­letett és igy rövid időn belül boldog gyer- mekzaj töltötte meg a boltíves lakás szo­báit. Az uj családi örömök, családi gondok uj hangokat szólaltattak meg a költő lant­ján: bájos, szép gyermekdalok szerzésére szolgáltak alkalmuk Bármilyen jól érezték is magukat azon­ban nálunk mindketten. Budapest rövid idő múlva visszacsábította őket. Bármennyire szerették, megbecsülték itt Gyulait a szá­mottevő emberek, ismét visszavágyott Budapestre, ami természetes is volt, Erezte, hogy ott run a helye a magyar szellemi élet központjában, ahol együtt lehet a ba­rátaival, a magyar nemzeti élet hozzá hasonló nagy alakjaival: Deák Ferenccel, Arany Jánossal, Kemény Zsigmonddal. Közben az Akadémia is rendes tagjául vá­lasztotta. Elhatározásához nagyban hozzá­járult, hogy apósa: -Szendrey Ignác, Júlia leányának második tragikus házassága miatt sürgette visszatérésükét, sőt házat is vásárolt számukra. így történt azután, hogy négyén szol­gálat után. 1862-ben beadta tanári állásáról való lemondását s indokul az* hozta fel, hogy családi körülményei és másnemű kö­rülmények is úgy kivárnák, hogy Pestre költözzék, ahol szintén jórészt a protestáns iskola érdekeit fogja szolgálni. Lemondó levelében meleg szavakkal vett búcsút az iskola elöljáróságától e.s tanártársaitól. „Az elöljáróság — mondja az elöljáróság jegyzőkönyve — sajnosa« veszi tudtul Gyu­lai Pál atyánkfia lemondását, mert oly fér­fiú távozik, akiben az értelmes és buzgó tanárral a hazai tudományosság és iroda­lom elismert jelentőségű képviselője páro­sul". * • „Távozása — mondja tovább a jegyző­könyv — veszteség az iskolára nézve s az elöljáróság teljes megelégedését fejezi \ki tanári működése felett s kívánja, hogy Omsb irtWBBfcfii mée sokáig ás folyton nö­vekedve munkálkodjék protestáns anya- szentegyházunk. nemzeti tudományos­ságunk, irodalmunk érdekében". Még abban az évben Budapestre költözött é- elfoglalta tanári állását az ottani refor­mátus gimnáziumban. Később nagyértékü irodalmi munkássága elismeréséül a ma­gyar kormány tanári állással és a legna­gyobb kitüntetésekkel ajándékozta meg. Alma Materéhez, kollégiumunkhoz hűsé­ges szívvel ragaszkodott haláláig s ennek bizonyságául kollégiumunknak hagyta vég- rendeletileg nagyértékü könyvtárát. Drága örökség ez, de hagyott ennél drágább, ma­radandóbb értékű örökséget is kollégiu­munkra: örökségül hagyta nemes élete példamutatását, a munka és kitartás köte­lezettségét, a nemes eszmények olthatatlan vágyát s mindenekfelett nemzete nagyjai szellemi javainak Méltóképpen való meg­becsülését. * TARKANYI GYÖRGY • ___________________ — _____________ Mit követel a Newyorkban meg­alakult zsidó tanácsadó szervezet Genf, junius 26. (MTI) A Német Táv­irati Iroda közli: Newyorkból jelentik, hogy Newyorkban tanácsadó szervezet létesül az európai zsidó ügyek számára. Feladata az, hogy a zsidó világkongresszussal karöltve biztosítsa a zsidók igényeit. A szerveset követeli, hogy Európában szüntessék meg az összes zsidó- ellenes intézkedéseket. Követeli a zsidóknak azt a jogot, hogy minden korlátozás nélkül visszatérhessenek azokba az országokba, ahol korábban éltek. Biztosítani kívánja vé­gül a zsidók részvételét a békeértckezleten. AZ ERDÉLYI MAGYAR GAZDASÁGI EGYLET legtevébenyebb s legeredményesebben mű­ködő kirendeltségi felügyelősége Désen működik. Bár a helyenként nemzetiségi vidéken a magyar gazdák száma elég ke­vés, az EMGE-munka egyre emelkedőbb eredményeket mutat. Elismerte ezt gróf. Teleki Béla, aki a vásárhelyi EMGE-köz- gyülésen Káflay Miklós kormány elnök előtt méltatta Antal Dániel körzetvezető érdemeit s öt tb. igazgatóvá léptette elő. Az előléptetés az egész Szamosmentén tel­je« örömet keltett, mert Antal Dániel sze- személye általános szeretetnek és tisztelet­nek örvend. Kisebbségi éveinkben úgyszól­ván titokban végezte nehéz feladatát, a kisgazdák égj bekovácsolását, ezer akadá­lyon át. Felszabadulásunk óta munkája csak fokozódott: íélszáz szamosmenti ma-' gyár gazdakör hirdeti tevékeny és fárad­hatatlan munkásságát. Egyre a falvakat járja, hóban, esőben, napsütésben, olykor kilométereket gyalogol az itt-ott hihetet­lenül rossz, megyei utakon. Ez az igazi falumunUa!-* SZÉKELYFÖLDI LEVENTÉK érkeznek rövidesen a Szamosmentére. A le­venték a Kozárvár, Szentmargita, Szelecske vonalon ütnek tábort, mig az itteni leven­ték, papi és tanári kísérettel a háromszéki tájakon ütnek sátrat. A székely leventék táborozását meleg érdeklődéssel várják Szoi- nok-Doboka vármegyében.-* AZ ÁLLAMI GIMNÁZIUM RAJZ- KÍALLITASAN az alsó négy osztály 200 rajzot mutatott be, a felső négy osztály, amelyekben a raj* csak rendkívüli tantárgyként szere­pel a művészettörténet mellett, mintegy negyedszázat. A növendékek eredeti, ön­álló munkát állítottak ki, ami Mohi Sán­dor rajztanár érdeme. A kitűnő tanár az ablakon való koptrozás (stb.) olcsó fogá­saitól az öntudatos, egyéni munkáig ve­zette a diákságot. * DEÉSI HUBER ISTVÁN á kitűnő nevű dési származású festőművész a nyáron Désen dolgozik. Az országosan is­mért festőművész rég vágyik már a Szá- mospartra, amint azt Désen élő bátyjának, Huber Győző főmérnöknek többszőr irta. * DÉS UJ KÖLTSÉGVETÉSÉT amelynek megtárgyalásán K. Veress Jenő polgármester és Pintér Ferenc számvevő­ségi főnök is résztvett, a minisztériumbán —• kevés változtatással — elfogadták. (Dos, junius hónap.) Lm’X

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents