Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-27 / 144. szám

"n'' .'hi ■■títri/urty.-vvi'f'ú:- -JJ~­JUKI V S ZT <tätniauigaitr<»x!^'a&itoi:*ittac&torjuiti&r...-*'.r.~wnfrrr^ Az indiai mobamedánols is csatlakoznak az „El Indiából“ mozgalomhoz Újabb pófanyag a láthatáron: a kuh/aszö Bangkok, junlua 26. (MTI) A kirnet Táv­irati Iroda közli: A delhii rádió jelentése szerint Raja Go- paiacsari, Madrasz voit miniszterelnöke Sombayban befejezte tárgyalását Mohamed AU Jinna h hal, a pánindiai mozlim liga el­nökével. A két vezető férfiú az indusok és a mohamedánok között fennálló kapcsola­Lisszabon, junius 26. (MTI) Az OFI je­lenti: Salazar portugál miniszterelnök csütörtö­kön rádióbeszédet mondott. Vázolta politi­kai alapelveit. A külpolitikáról kijelentette, hogy Portuyália gondosan megőrzi semle­gességét. A továbbiakban vázolta azokat a nehézségeket, amelyek arra az országra hárulnak, amely meg akarja őrizni semle­gességét — A semlegesség állapota — mondottá — nem kényelmes és csak addig előnyős, ameddig a nemzet érdekeit szolgálja. A semlegesség álláspontja állandóan ki van téve a körülötte hullámzó ellentétes erők­nek, ezért nem lehet szilárd és azt sohasem lehet véglegesnek tekinteni. Inkább a té­nyéktől, mint a szándékoktól függ. A világ háborúban áll és egyre lehetetlenebbé válik, hogy bárki is, bármilyen körülmények kö- ífitt is megőrizhesse semlegességét. tok megjavításáról tárgyalt. RaţW Gopala- csőri azután Vardhába utazott, hogy to­vább folytassa tárgyalásait Mahatma Gan­dhival. Időközben dr. Rajenda Prasarl kon­gresszusi vezér is Vardhába érkezett. A kongresszusi vezetők Vardhában az Angliát India elhagyására felszántó döntésről fog­nak tanácskozni. Hazautazott az ankarai szovjet nagykövet Isztambul, junius 26. (MTI) A Német Távirati Iroda ■ jelenti: Ankarából érkezett jelentések szerint az ankarai ■ szovjet nagykövet csütörtökön Erzerumba utazott, ahonnan folytatja útját Kii jbisevbe. Serrano Suner elutazott Rómából Róma, junius 26. tMTI) A Ştefani Iroda jfelehti: Serrano Suner spanyol külügyminiszter csütörtökön este elutazott Rómából. A pályaudvaron Ciánö gróf olasz külügymi­niszter a quirinali és a szentszéki spanyol; nagykövet, valamint sok olasz előkelőség búcsúztatta. — Jő napot! — köszöntött rám egy ko­mor kinézésű férfi. — Parancsol? Válasz helyett papirosból kigöngyölt egy fehér gyapjú csomagot. — Tudja ml ez? Néztem, néztem, de sehogyan sem tudtam rájönni, miféle szőrzetet tartok kezemben. Se nem gyapjú, se nem nyúlszőr. Azt, mint hozzá nem értó is megállapíthattam. — Mi lehet ez ? tűnődtem magamban. Erős, kemény, fénylő szálakból állt. a göngyöleg. Valóban prima anyag — akár ruhának, akár lópokrócnak. Látogatóm közben be is mutatkozott. — X. T. sport ebtenyésztő vagyok... Ezek után kezdett bennem is derengem a fé.ny. .-— Kutyaszőr! ■— vágtam rá gondolkozás nélkül. Ifi ~ Eltalálta! — kopogta Is a látogatóm. Kincset tartogatok — Kutyaszói' uram! De olyan kutya szór, amilyennek nincs párja a világon! Ez az uj nyersanyag. — Lássa kérem, — folytatta — ilyenek vagyunk mi. Tenyésztünk birkát, argóra nyulat és elfeledkezünk ardól, hogy olyan kutyaállományunk van, ami vagyont ér. Mert nézze csak meg ezt az anyagot... Ujb01: kézbe fogtam és most már hinni kezdtem azt, hogy valóban kincset tarto­gatok. Látogatóm mindezek után felvilágosított árról, hogyan fedezte fel ezt a kincset és miképpen gondolja értékesítem és felhasz­nálni. Munkaruha, lótakaró — kutyaszörböl — Gyönyörű komondoraim vannak. A na­pokban; amint megfürdettem őket, végig keféltem a bundájukat. Hát ez maradt a kezemben. Nézze meg ezt az anyagot! Eb­ből olyan príma munkásruhát, lótakarót és más fontos szövetnemüt lehet készíteni, amilyent a gyapjú nem ad Az egész annyi­ból áll, hogy meg kell nyírni az összes mai gyár kutyákat. De itt csak a magyart — hangsúlyozta látogatóm —, mert a többi kipusztitani való korcs dögnek mégcsak szőre sincsen. Csak a pulinak, amely Azsiá- hól jött ősapáink házőrző állata és a ma­gyar komondornak van. Felemelni az ebadót — Tessék csak kiszámit ani, mit jelent ez országos viszonylatban. Itt Kolozsváron biz­tosan van néhány ezer kutya. Nem mind puli, az igaz és komondor is ritkán akad közöttük, mert a legtöbbje beteg, korcs, használhatatlan öleb. Ezek helyett' él keli rendelni, hogy csak pulit, vágy komondort tarthatnak a kutyaszeretők. De másként is meg lehetne oldani ezt a kérdést. A hasz­nos kutyák adóját két pengőre kellene le­szállítani, a korcsokét pedig 5—10 pengőre felemelni. Mindenki magyar kutyát tartana akkor s ha ráadásul a szőrét is értékesíteni tudná, egy-kettőre áttérnénk az országban a kutyagyapju tenyésztésre is. . . Egy állat egy fúráskor körülbelül egy kiló kutya- szórt ad. Tessék kiszámítani: az ország összes kutyái hány százezer kilő „gyapjút" adnának le évente? Ilyen mádon egy, igep fontos nyersanyagunk pótlásáról gondoskod­hatunk. Gyors cselekvést kérnék pulijaink Ezeket mondta a kutya szőrről látogatóm. Nap-nap után olvashatjuk, hogy. a német vegyi laboratóriumokban csoda dolgokat hoznak létre köböl. vasból, szemétből és egyéb hulladékból. Ki tudja, hátha a kutya- szőr sem lesz utolsó ebben a pótanyagokat kutató kutya világban? * Az ötlet — Így első .hallásra — fantaez- •ttkus. s épp ezért érdemes volna veJe fog­lalkozni. A mai világban nincs lehetetlent... A chilei szenátus visszautasította a tengelyhatalmakkal való szakítás indítványát Amszterdam, junius 26. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: A brit hírszolgálat santiago de chilei je­lentése szerint a szenátus a kommunisták két szavazata ellenében jóváhagyta a nem hadviselési politikát és elutasította a ten­gelyországokkal való diplomáciai kapcsola­tok megszakítására vonatkozó indítványt. A szenátus ugyanakkor jóváhagyta a kor­mánynak Chile nemzetközi helyzetéről tett nyilatkozatát. Egyre lehelelleneblié válik « semlegesség megőrzése — mondolVa n portugál mioiwlerelnoi* A dési fekele-ntotalkósok a kolozsvári ítélőtábla előtt Súlyosabb ifélel és súlyosabb minősítés ? Kolozsvár, junius 26. A Keleti Újság be­számolt, már arról, hogy árdrágítás vissza­élésének büntette miatt nemrégiben ítélte el a. dési törvényszék mellett működő uzsora- bíróság Tallbaum Jakab bátonyi és Grossin- ger Andor szatmári illetőségű dési lakoso­kat, akik zugban 2000 liter motalkót hoztak forgalomba. A forgalmi korlátozások alá eső motalkót Tallbaum szerezte, aki a meg­szabott 77 filléres literenkénti ár helyett 1 pengőért közvetítette Grossingernek, az pe­dig 1 pengő 30 fillérért adta továbo. Az uzsorabiróság Tallbaum Jakabot kéteszten­de! fegyházbüntetéssel és háromévi jogvesz­téssel, Grossinger Andort pedig háromhavi fogházzal és egyévi jogvesztéssel sújtotta. Az Ismét egész sereg tej- és fejtennékhamisitót ítélt el a kolozsvári rendőri büntetőbíróság Kolozsvár, junius 26. A városi rendőri büntetőbíróságot pénteken ismét több tej- és tejtermékhamisitási ügy foglalkoztatta. Schuller József egyetlen délelőtt 15 hami­sítási ügyben hozott marasztaló Ítéletet. Az Ítéletek mértéke a vádlottak vagyoni hely­zetének megfelelően, jobbára mérsékelt. Bodor Mihályné Méra községi lakos 50 pengő pénzbüntetést, vagy 10 napi elzárást kapott, ifj. Kömös Andrásné Méra községi lakost 30 pengő pénzbüntetésre átváltoztat­ható 10 napi elzárással büntették. Kende- ressy Kárólyné Szamos-utca 25 szám alatti lakos 10 pengő pénzbüntetéssel, vagy há­rom napi elzárással úszta meg a tejhamisi- tást, Cam pian Simon szentmártonmaeskási lakos büntetése 100 pengő, vagy 10 napi elzárás, Chioran Miklós magyar macskás: lakos 120 pengő pénzbüntetésre átváltoztat­ható 20 napi elzárást kapött, Cocán Miklós kajántóvölgyi lakos 100 pengő pénzbünte­tés, vagy 15 napi elzárás között választhat, Raru László Fejérd és Török Ferenc Fe­jérd községi, Jakab István szintén Fejérd községi lakosokat fejenként 20 pengő pénz­bírságra átváltoztatható öt napi elzárásra ítélték. Marosán András kajántóvölgyi lakos 40 pengő pénzbüntetést, vagy 5 napi elzá­rást kapott. Marmorstein .Béla Galamb-utca 40 szám alatti lakost 30 pengő pénzbünte­tésre átváltoztatható 10 napi elzárásra, Öav. Szabó Jánosns kerskdombi UköEt 20 Ítéletet mind az ügyész, núnd az elítéltek megfellebbezték. A kolozsvári Ítélőtábla büntető feUébbvi- teli tanácsa csütörtökön tárgyalta az ügyet. Á'tálgyalás 'eredményeként az elsőfokú ité letet mindkét vádlottal szembe’, megsemmi­sítette egyrészt, mert tuienyhének találta, másrészt pedig a minősítés miatt, mely Gros- singer esetében kimondotta, hogy cselekmé­nye a közellátás érdekeit nem veszélyezteti. Az ítélőtábla Tallbaum Jakabot Uéteaztcsidai és hathónapi fegyházbüntetés lén, G.-oasin- gei Andort egyesztendei és halhónapi hőt- tönbüntetésben marasztalta el, ezenkívül mindkettőjüket hat-hatévi jogvesztéssel súj­totta pengőre, vágj' öt napi elzárásra. Tóth Béla Széchenyi-tér 5 szám Alatti lakost 20 pengő pénzbüntetésre, vagy 5 napi . elzárásra. Boanca Valér kolozskovácsi lakost 60 pen­gő pénzbüntetésre, vagy 15 napi elzárásra ítélték, Miklós Gyula Kalauz-utca 17 szám alatti lakost pedig azért, mert nagy víztar­talmú tehéntúrót, hozott forgalomba, 20 pengő pénzbüntetéssel sújtották. Híleíesiféei egfeeményl Itölötl MagY*roistág SiifovaViaTi*! Budapest, junius 26 (MTI) A Magyár királyság és a szlovák köztársaság között kötendő hitelesítést egyezmény előkészítése céljából magyar és szlovák kormánybizott­ság között ez év junius 10-étöl 25-ig Po­zsonyban szóbeli tárgyalások folytak. A tárgyalások eredményeként létrejött egyez­ménytervezetet magyar részről dr. Szondy Viktor külügyminisztériumi miniszteri osz­tályfőnök, szlovák részről pedig dr. Julián Simkó rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter kézjegyükkel látták el. A: egyez­mény az okirat forgalmat lényegesen meg­könnyíti azáltal, hogy a bírói hatóságok, gyámhatóságok és felsőbb közigazgatási hatóságok által kiállított okiratok, valamint közjegyzői okiratok, házassági tanúsítvá­nyok, váltó- és kölcsonovások tekintetében az eddig fennálló hitelesítési és felülhitele­sítés) kötelezettség megszűnik. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A Jó CZLETMESET-NEK Am arany vége A katonai és politikai események vad ro­hanása a szemlélődét nm bizonyos mértékig vakká teszi. Kevesen veszik észre azokat a tüneteket, amelyek az annyit hangoztatott uj világa valóban kialakítják és amelyek az események látványossági jelenségeit moz gatják. Ily en mélyebb jelentőségű kérdés az arány-alap kérdése. Zajtalanul, anélkül, hogy sokan tudomást szereztek volna róla, Európa megszabadult egy á!-istentől, amely évszázadokon keresz­tül valósággal" terrorizálta a munkát és a piaoot. Először, főként a középkorban, disz volt az arany, nőket ékesített, pazar lako­máknak volt a szemtanúja, gazdag különcök nek babusgatott kedvence. Az uj korban Law volt az első, aki az aranyat biztonságos pincékbe rejtette és az arany értékének meg felélő bankjegyekkel helyettesítette. Ettől a pillanattól kezdve az arartv forgalmi érték helyett névleges érték, alap lett. A modern kapitalizmusnak eredete erre az időre nyúlik vissza. A nagy pénzmanővereknek, a szédítő spekulációknak, a nagy vonalú szélhámosok­nak és a munkás népeket kizsákmányoló politikának lett az arany a sötétből hidegen csillogó irányítója. Az arany lett minden el­vont üzleti vállalkozás támaszpontja, fém- súlya mint egy horgony pihent a gazdasági élet tengerének fenekén, melynek felszínén vadul táncolt a viharban az őrült hajó, az utóbbi évszázad individuális kapitalizmusa. Bs most Európa megtagadja az aranyat. Megtagadja, mert az arany rutul visszaélt a beléje helyezett bizalommal. Megtagadja Európa az aranyat, mert felfedezett egy sokkal reálisabb érték-mérőt, a munkát. A látvány, amely Európában napról-napra tisztábban jelentkezik, fejcsóválásra és mély meditációra készteti a klasszikus ritmusra gondolkozó közgazdászt: a kapitalizmus le­rombolását, maguk a kapitalisták kezdték meg és a nép legnagyobb csodálkozására a szociális intézkedések mind fokozottabb ütemben az úgynevezett tőkés osztályoktól indul ki. Ami a legkellemesebb, hogy az ese­mények sem a szereplők, sem a szemlélők között nem vélt ki semmiféle káros vissza­hatást. A vagyonok sokkal ingatagabbak, mint akár tiz évvel ezelőtt, a nincstelenek és a birtokon belüliek közti válaszfal észrevét­lenül, de következetes tervszerűséggel mo­sódik el. A világot, a mi szükebb értelembe vett európai világunkat, már nem érdekli az arany, tekintetét inkább a valódi, kézzelfog­ható értékmérő, » munka felé fordítja. Az egész változásnak erkölcsi vonatkozása is van: a szenvedélyek áthelyeződnek és átala­kulnak. A kapzsiság, a fösvénység, az irigy­ség, a visszaélés sokkal inkább alábbhagy. Néhány év múlva talán a nyárspolgár ara­nyat markoló keze már aem Ingersl fel átló­két, hanem inkább elnéző és szánakozó mo­solygásra késztet. Mindenki az agyában é« a karjai erejében érezheti vagyonát, legfél­tettebb kincsét: teljesítő képességét. Természetesen az arany eltűnése nem elég, ahhoz, hogy minden gazdasági visszásság megszűnjön. Sok verejtéknek és jóakaratnak keli még a jólét felé vezető utat egyengetnie. S ha majd a népek megszabadulnak az arany uralmával együttjárö lelki kényszer- képzetektől is, a bátorság, a nagylelkűség, a hit, a bizalom ismét megkezdheti terméke­nyítő munkáját a szociális igazságok megte­remtésére. N. J. Kolozsvári gazdasági szak tanárképző intézet megteremtését kéri az Erdélyi Párt Kolozsvár, junius 26, Szakemberek'megál­lapítása szerint, a kereskedelmi' iskoláknál gazdasági szaktanárokban igen nagy hiány mutatkozik >s ezért utánpótlásra van szükség. Az utánpótlás termelését a budapesti 'szak­tanárképző intézet nem tudja egyedül -lebo­nyolítani s ezért minden érdek amellett szól, hogy Erdély fővárosában is hasonló intéz- mépyt létesítsenek, A szaktanári pályára ké­szülő erdélyi fiatalok anyagilag »cm elég erő­sek ahhoz, hogy égy’ egész éven ál Pesten ta­nuljanak és vizsgázzanak' s így kézenfekvő, hogy az illetékes körök lépéseket tettek a Kolozsvárott létesítendő gazdaság* szaktanár­képző intézet érdekében. Az ügyet az Erdélyi Párt is felkarolta és a szaktanári utánpótlás biztosítására emlék­iratot intézett a kultuszmimszte-hci. Kérik hogy a kolozsvári Ferenc József Tudomány- egyetem közgazdasági karával kapcsolatosan létesítsenek gazdasági szaklanárképzS inté­zetet­A gazdasági átállítás, — nrnt emlékirat írja, — egyre nagyobb tömegeket' terei a. -gaz­dasági középiskolákba. Így szükséges megfe­lelő tanári-személyzetről gondoskodni. Á szak­tanárképző intézet felállítását indokolt Iá te­szi az a körülmény is, hogy a jsienieg' ér­vé ívben lévő jogszabályok szerint a szakta­nári képesitésf, csak a budapesti József Ná­dor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyete­men lehet megszerezni. A Kolozsvárod vég­zett hallgatóknak Budapesten Icsltene folg- tatniok tanulmányaikat, ez pedig — anyagi okokból — legtöbbjük részére teljesen tehe- teflen s így a gazdasági szaktanári •; álya va­lósággal el,; van zárna előlük. Az erdélyi vi­szonyoktól eltekintve országa* érdekből, is fontos a szak tanárképző Kolozsvárott vad m-jshn-ezósé, mert ezáltal az őrsiig többi részének gazdasági szaktanárokká!, való, ;eüá* tása ií gyorsabb lendületet 'venne,'

Next

/
Thumbnails
Contents