Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)
1942-06-19 / 137. szám
1342* J tJ N i V $ m Aa Egyesüli ICerwsaléoy Memzeti Kiqa kisebbségi naltoszSályá* nak pályázala Kolozsvár, június 18. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga Kisebbségi Szakosztálya önkéntes szellemi munkaszolgálatra faunja a magyar ifjúságot és újabb pályázatot hirdet. A pályázaton résztvehetnek a magyarországi tudományegyetemekre és a műegyetem - tv beiratkozott rendes és szigorló évüket töltő végzett hallgatók, valamint & többi főiskola hallgatói is. A pályamunkák terjedelme nyomtatásban számítva 214—3. ívnél kevesebb nem lehet. A használt forrásmunkák megnevezése kötelező. A pályadijak: 5 pályád íj egyenkint 300 P, S pályadij egyenkint 200 P, 9 pályadij egyenkint 100 P. A pályadijjal nem jutalmazható, de egyébként értékes munkák szorgaknudijban részesülnek. A munka megkönnyítésére a Bizottság minden egyes pályadijra több pályatételt jelölt ki. A gépírásos pályamunkákat a borítékon ,.Pályázat“ jelizóssel, jeligés levéllel ellátva -1942 november l’ig bezárólag az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga Kisebbségi Szakosztályának eimére (IV., Gróf Károlyi-utca 22. sz.) kell beküldeni. A pályázat eredményének közzétételéről, úgyszintén az egyetemeken történő kihirdetéséről a Liga Kisebbségi Szakosztálya gondoskodik. A Liga Kisebbségi Szakosztálya fenntartja magának azt a jogot, hogy bárhol közölhesse, vagy kiadja a pályadijat nyert munkákat. Pályatételek: A romániai magyar kisebbség és Románia ismertetésére vonatkozó tételek 1. A magyarság helyzete Dét-Erdélyben és * Bánságban. 2. Az erdélyi magyar szór* ványgondozás gyakorlati rendszere. 3. A román egyetemi ifjúság 1930—1940 között. Szervezetei, szellemi élete, mozgalmai. 4. A román görögkeleti és román görögkatolikus egyház Erdélyben a román nemzetiségi eszme szolgálatában. 5. A románok< telepítései, különös tekintettel az erdélyi telepítésekre. A felvidéki magyarság és Szlovákia ismertetésére vonatkozó tételek 1. A magyarság helyzete Szlovákiában. 2. Szórványmagyarság a visszatért Felvidéken és e szórványok • gondozásának gyakorlati rendszere kulturális, gazdasági és társadalmi téren. 3. A szlovák egyetemi ifjúság 1930— 1940 között. Szervezetei, szellemi élete, mozgalmai. 4. A szlovák keresztény egyházak a szlovák nemzeti eszme szolgálatában. A horvátországi magyarság, valamint Horvátország és Szerbia ismertetésére vonatkozó tételek i. Á magyarság helyzete Horvátországban. 2. A horvát egyetemi ifjúság 1930—1940 között, Szervezetei, szellemi élete, mozgalmai. 3. A szerb egyetemi ifjúság 1930—1940 között. Szervezetei, szellemi élete, mozgalmai. 4. A szerb görögkeleti egyház a szerb nemzeti eszme szolgálatában. 5. A jugoszláv földreform a visszatért Délvidéken és annak fel* számolása. Gazdasági tételek: 1. A Duna gazdaságpolitikai jelentősége, a délkeleteurópai államokkal kapcsolatban. 2. Ipari együttműködés lehetősége és szükségessége a, Dunamedeneében. 3. A magyar közlekedés fejlesztése a Balkán-államokkal való gazdasági kapcsolat érdekében. 4. Budapest, mint Délkeleteurópa közlekedésének vasúti- és hajózási természetes központja. Műszaki tételek: 1. Műszaki alkotások Erdélyben 1920— 1940. között (vagy műszaki alkotások a Felvidéken vagy a Délvidéken). 2. Erdély vizienergiái s azok célszerű felhasználási módja, ideértve a megszállott területeket is. Egyéb tételek: 1. «1 bolgár egyetemi ifjúság 1930—1941 között. Szervezetei, szellemi élete, mozgalmai. 2. A magyar egyetemi ifjúság szervezetei és mozgalmai az utóbbi években. A jövőre irányuló feladatai. 3. A román ifjúság szerepe és propagandája a külföldi egyetemeken. 4. A magyar ifjúság szerepe és feladatai a külföldi egrtefemelten. 5. Ate ufodälamok értelmiségi ifjúságának szerepe a katonai előképzésben. 6. Testnevelés és sport az utódállamokban 1— a nemzetnevelés szolgálatában. 7, A magyarországi nemzetiségek egészségügyi intézményei (feldolgozhatók külön is. egy nemzetiség egészségügyi intézményei). 8. A kisebbségi magyarság egészségügye és egészségvédelme (feldolgozhatok a határon tuli magyarság bármely «wpörtiirfck egészségügye). 9. A nép szaporodás alakulásának tanulságai különös tekintettel a magyarságra és a környező népekre. 10. Az idegenforgalom jelentősége a Székelyföld gazdasági élete szempontjából. 11. Az 1938. évtől bekövetkezett események hatása a kisebbségvédelemre, különös tekintetteil a határon tuli magyarság helyzetére. Folyó ügyeket tárgyalt a szerdal minisztertanács Budapest, június 18. (MTI.) A kormánytagjai szerdán délután 6 órakor Kállay Miklós miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsra ültek össze. A minisztertanács folyó kormányzati ügyeket tárgyalt és a kéeő eetí órákban ért véget. Külföldi lapok — Magyarországról Budapest, június 18. Petäjäniemi kiváló finn közíró az egyik tekintélyes helsinki: lapban ,,Horthy kormányzó, Magyarország megalapítója és népének nagy kedvence“ címmel hosszú tanulmányban ismerteti Magyarország belső helyzetét. A Kormányzó Ur Öfőméltó- ságáról szólva a cikkíró leszögezi, hogy Magyarország kormányzója széles látókörű államférfidnak, reális politikusnak, cselekvőképes férfiúnak és mindemkeiött nagy hazafinak bizonyult. Az egész nemzet szivébe zárta. Képe még a legkisebb kunyhó falát is díszíti. Országlása mind külpolitikai, mind belpolitikai, valamint gazdasági szempontból igen szerencsés és gyümölcsöző volt. _A cikk ismerteti a Kormányzóhelyettes L'r őfó'méltósága életrajzát is és megállapítja, hogy a légi erők kifejlesztését tűzte ki céljául. A cikk a továbbiakban ismerteti a magyar belpolitikai viszonyokat, a földbirtok- megoszlás kérdését, kiemelve a kormány eredményes munkáját az ármentesités terén. RészBBSBBJ letesen foglalkozik a magyar nép politikai fejlődésével és a pengőt, mint Európa egyik legjobb valutáját dicséri. A „La Suisse“ tekintélyes svájci napilap egyik legutóbbi számában Banme hosszabb cikkben foglalkozik Magyarországnak a Szovjet elleni háborúban való részvéteiével, — Magyarország — írja a lap — elsőnek ismerte a bolsevizmus szörnyűségeit és vette fel a harcot ellene. Magyarország tudatában van annak, hogy a kereszténység védője volt mindig rt most is ott küzd a Szovjet ellen. Magyarország ezt a harcot európai kötelességének tekinti és éppen ezért most, amikor egyesült erővel kell szembeszállni a keleti barbársággal, senkinek sem szabad a fegyvertársak közül olyan kérdéseket felvetnie, amelyeket a küzdelem után barátságosan is el lehet intézni. mmmsmmmmmii ErcI©Syi mrasasilcaferv Az erdélyi ut nem ünneplésnek és főként ne.m ünnepeltetésnek készült. Káliay Miklós a fáradhatatlan aktivitás embere és nem az ünnepel te tésé. Mégis örömmel kellett tapasztalnunk azt a kirobbanó, < lelkes székely hangulatot, ami végigkísérte a miniszterelnököt székelyföldi utján. Ennek az utazásnak legfőbb célja az volt, hogy Kállay Miklós közvetlen érintkezésbe jutva a székelyföld népével, előttük ismertesse azt a munkatervet, amely a lehetőségek határain belül az ország anyagi teljesítőképességének megfeszítésé mellett pő tolni fogja azt a sok mulasztást és hibát, amelynek keserű poharát Erdély népe fenékig ürítette. Amikor a Királyhágón inneni magyarság székely testvéreivel személyes érintkezésbe jut, úgy érzi, hogy olyan e.rös lelki hatás alá került, amit soha senki sem hagyott szó nélkül. A székely nép rendkívüli vitalitása, szaporodása, a családi hagyományok gondos és puritán őrzése, az egyszerűségnek, az igénytelenségnek, a leleményes munkával, a fáradhatatlan delgozniíikarással való párosítása biztosítja ennek a népnek a sorsát a. keleti gránitok tövében. A székely nép történelmi jogok alapján a maga egységében nemes ivadék. Mégis, ha Székelyföldön járunk, soha nem tapasztaljuk a népi osztályok között az elhatároló társadalmi különbséget, mert ha. magasan hordja is a székely ember a fejét, ezt nem társadalmi gőgből, nem bűnös büszkeségből, nem embert-embertől elválasztó fenn héjázásból teszi, hanem, mert székely öntudata van, eszes, leleményes, ügyes, — életre való. De a Királyhágón inneni magyarság mást is tapasztalhat Székely!öldön; összetartást. Sokan hallottuk, akik a felszabadulás után Székelyföldön jártunk, azt a keserű panaszukat, hogy politikai agitátorok akarták megbontani a huszonkét esztendős rabság alatt oly mintaszerűen létrehozott székely összetartást és közös egybeolvadást. Rövid az idő, ami eltelt azóta, de máris látjuk, hogy nincs ott talaja se a túlzó jobb, se a túlzó bal irányzatnak, mert a székely ember, ha meg is hallgatja ráérő idejében a lelkét kívánó agitátorok szavát, nem ugrik be a szólamoknak, hanem megy a maga hiú,:«, nagy viharokban súlyos elnyomatást átélt időkben kialakított józan esze után. S ez a józan ész egységbe kovácsolta és egységben tartja őket. Ezért hasznos az egész magyar nemzetre nézve, ha minél többen megfordulnak a székely nép sorai között s e felismerés után mifelénk is elhozzák azt a szellemet, amelyet ebben a kifejezésben lehet összpontosítani: magyar összetartás. Erdély ügyeinek rendbehozása természetesen egy-két év leforgása alatt nem történhet meg. Oly nagyfoka az elmaradottság, a koz vagyona 4» a köz értékei oty-tereaggoMtdottak, hogy azokat hosszú esztendők munkaprogramjával lehet csak tökéletes helyzetbe juttatni. Ezért a kormány tiz esztendőre programot állított össze, Ennek a programnak főbb pontjait ismertette Kállay Miklós miniszterelnök marosvásárhelyi beszédében. Ebből csupán néhányat ragadunk ki, ezeket is csak mint irányelveket. Nem lehet mindent Budapesten összpontosítani. A jövő feladatai közé tartozik az okszerű decentralizálás. A munkaprogram kiemelkedő jellegzetessége a népi érdekek védelme és a nemzeti érdekek teljes kielégítése, mind ez szociális alapon. A nemzetiségi kérdésben nincs szükségünk korrekcióra. E téren érvényesülnie kell a régi magyar álláspontnak: az egyenlő elbánásnak. A magyar köz- igazgatás és általában a magyar politika sohasem fog erőszakoskodni, mint ahogy ezt a múltban sem tette. Természetesen a magyarság kárára, veszélyére és pusztulásának lehetővététclére nem engedhetünk meg dolgokat. A magyarságot annyi szenvedés és nélkülözés érte, hogy első feladataink közé tartozik őt megillető jogaiba helyezni. Ezt Is természetesen mások sérelme nélkül hajtjuk végre. A magyar földet vissza kell adni a magyar embernek. Tűrhetetlen lenne a jövő magyarsága számára, hogy Erdély székely népe a maga egészséges szaporodását nem tudja saját földjén biztosítani. A székelység terjeszkedésének útja a jövőbeli nem lehet Amerika és Bukarest. Az édes anyaföid elegendő területet biztosit arm nézve, hogy a székely erő kisugárzása megtalálja Erdély területén a helyét. Erdélynek oly mérhetetlen sok természeti kincse van, hogy ezek feltárása és megfelelő felhaszná- | lása messzi idők generációinak boldogulását tuda biztosítani. Kállay miniszterelnök meg is mondotta, hogy a kormány etekintetben milyen ipari és gazdasági munkaterületekre gondol. Gázfurrásokat végzünk a Székelyföld iparosításának üzemanyaggal való ellátása érdekében. A gázt villamos energiára állítjuk át és távvezetékeken eljuttatjuk a villamos erőt a Székelyföld minden részébe. De ott áll kiaknázatlanul a vizierö is. Ez is a köz javát fogja szolgálni a tízéves erdélyi munkatervben. Természetesen, amikor ebben a munkaprogramban elmélyedünk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy Erdély biztosítottsága, nyugalma és békéje legyen irányelvünk mindenekföJött. Ezért a magyar hadsereg fejlesztése ütőerejének fenntartása és kifejlesztése, mindennél fontosabb érdekünk. Kállay Miklós miniszterelnök erdélyi útja óriási eredményt ért el nemcsak azért, mert feltárta a székely nép előtt az elközelgő tiz esztendő muukaprogramját, hanem megerősítette a lelkeket a biztonságérzetben, hogy Erdélyben nem ismétlődhetik meg többé 1316 és 1318, tííSsts TRAGIKUS HALÁLESET keltett részvétet vámiegyeszerte. Komoró - rzy Zoltán körorvos Nagy öcsédén, ragályos betegségek csiráival telitett cigányokat fertőtlenített és ápolt, hogy azok a cigány-vándorlás kövekeztében amúgy is gyakori ragályos betegségeket ne hurcolják a vármegye többi községeibe. A kör- orvos ápolás közben, fertőzés következtében megbetegedett és váratlanul elhunyt. A vármegyei közigazgatási gyűlés most. mint a kötelességteljesités hősi halottjáról emlékezett meg róla. TEHETSfiGKUTATÖ VIZSGÁK kezdődtek a városban. A vizsgákon az elemi iskolát jő eredménnyel végzett falusi gyerekek szellemi képességeit vizsgálják meg. A tehetségkutató vizsgáknak azért van különös jelentősége, mert a vallás- és közok tatásügyi minisztérium jóvoltából hatszáz arra érdemes falusi gyermek folytathatja középiskolai tanulmányait a tehetségkutató vizsgák alapján. BETEG ÁPOLÓ TANFOLYAMOT nyitott Nagysomkuton a Magyar Vörös- kereszt kirendeltsége. A tanfolyam vezető- orvosa felvinci Takáts Sándor dr,, míg elöadónője Juha Adolf dr. egyetemi tanár neje, vöröskeresztes oktatónövér. A* előadásokat, amelyeknek már harminc hallgatója van, a községháza nagytermében tartják. A SZATMÁRI UTCÁK KIMUTATÁSÁT most készítették el Szatmáron a városrendezési mozgalommal kapcsolatban. A kimutatásból kitűnik, hogy a városnak — a tereket is beleértve —- összesen kétszáznegyvennégy utcája van s ezek hossza összesen 85 ezer 544 méter. Az utcák között valóságos idegenforgalmi látványosság lesz az uj Sugárút, amelyet közelebbről nyitnak meg, LEVENTEEGYESULET alakult Szatmáron. Az alakuló közgy űlést Csóka lősz.ló dr. polgármester nyitotta meg, majd a következő tisztikart választották meg: Elnök: Ráez Károly dr. törvényszéki tanácselnök, titkár: Acs István, jegyző: Glatz László, pénztáros: Mogyorós dános, ellenőrök: Dobos Ernő, .Todál Károly, gazda: Farkas Ferenc, könyvtáros: Olajos Béla. A tisztikar megválasztása után Rácz Károly dr. nagy hatású beszédet mondott s az egyesület céljainak elérésére a város vezetőségének és társadalmának hathatós támogatását kérte. A VÁROS ZÁSZLAJÁNAK hivatalos, helyesebben eredeti színei köri)! már régóta vita forog. A vita a visszacsatoláskor kezdődött s annak eredményeként megállapították, hogy a város hivatalos színe a kék-ph-os, vagy a piros-kék. A döntőnek látszó bizonyítékok súlya alatt a város a piros-kék összeállitást fogadta el s ezt a színösszetételt használja már évek óta hivatalos városzászióján. Kiss Ernő a város főlevéltárnoka most. a polgármester megbízásából folytatott kutatásai eredményeként meglepő felfedezésre jutott, és pedig arra, hogy a város sziDe sem kék-piros, sem piros-kék, hanem fehér-piros-kék. Ezt az állítást látszik bizonyítani az a tény is, hogy a város ősrégi hivatalos iratainak összetűzésénél és lepecsételésénél fehér-piros-kék sód rótt zsinórt használtak. A városi hivatalos iratok összetűzésénél abban az időben ugyanis mindén yáros a saját színeiből öez- szeállitott sodrott fonalat használt. A SZATMÁRI SZÍNJÁTSZÁS az erdélyi színjátszás eredetéig nyúlik vissza. Azóta is, egészen a megszállás idejéig a vármegye és a város mindig jönevü színészeket látott a falai között. A város színházépülete, az ugynevezett Kölcsey színház azonban, amely most ünnepli ötvenéves fennállását, jelenlegi mivoltában nrni felel meg a korszerű követelményeknek. Az épületet most korszerűsítik. Az építkezésekbe kereken százötvenezer pengőt fektetnek, A KÖLCSEY-TARSASAG nagyarányú munkát fejt ki Szatmárnémetiben. Legutóbbi ülésükön nehány fontos határozatot hoztak, így elsősorban azt, hogy a magyar helyesírás és irodalomtörténet apó lásának céljából pénzjutalmakat ajánlanak fel az említett tantárgyakból legjobb előmenetelt tanúsító gimnáziumi tanulóknak. A továbbiakban elhatározták, hogy értékes előadásaikat ez ősszel is változatlanul megrendezik. Az egyesület valószínűleg bekapcsolódik abba a már régebbi mozgalomba, amely Kölcsey szülőházának román kezekből való visszavásárlására irányul. I
