Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)
1942-05-13 / 108. szám
19 4 2. Mi A J V S 13 SöfcpPűrt 5 'JJiÜl'CSlCtt Padányi Gulyás Jenő előadása Kolozsvár, május 12. A Művészeti Heteik tdső előadója Padányi Gulyás Jenő volt, aki kedden délután 6 órakor a Mátyás Király Diákházban tartott rendkívül érdekes, vetített képpel szemléltetett előadást „Építsünk szebben, jobban!“ címmel. — Erdély szivéből, aa örök magyar szellem őrhelyéről, ahol egyletünk idegen uralom vakmerő építészetének nyomai még ma is éktelenkednek, szeretném figyelmeztetni és kérni a jövő magyar nemzedéket, hogy építsen szebben, jobban — kezdte az előadó, — mert minden megépített uj magyar épület a magyarság arcát mutatja meg, vagy takarja el a világ szeme előtt.., Az előadó ezután a mult évtizedek mulasztásait bírálta s a mulasztásért mindenek előtt az ország egyetlen építészeti főiskoláját hibáztatta, amelynek nem volt elég gondja és —— Az a zenekar, amely a hétfői est műsorát megoldja, minden feladatra alkalmas!-— mondotta a kolozsvári Művészeti Hetek megnyitása előtt a Keleti Újságnak adott tájékoztatójában Vaszy Viktor, a kolozsvári Nemzeti Színház zeneigazgatója. Ebből a szempontból hallgattuk meg a kolozsvári Művészeti Hetek zenei programját megnyitó hétfő esti díszhangverseny sokszínű, értékes műsorának egyes számait. A kolozsvári filharmonikus zenekar minden szempontból kifogástalan művészi teljesítményekre alkalmas. Ez a megállapitás nem újkeletű s most újra örömmel erősítjük meg a rég kialakult álláspontot. Valóban nem könnyű feladat egy műsor keretében Beethoven III. Leonóra-nyitányát. Mozart C-moll zongoraversenyét, Visky János, Bartók Béla és Kodály Zoltán müveit erővel, lendülettel, színnel győzni s amellett híven éreztetni a klasszikus és a modern muzsika között meglevő világ- és életérzés hatalmas különbségét! A lecke nehéz, de a zenekar ezúttal is „jelesre felelt“, bebizonyítván, hogy mai összetételében és valóban minden feladattal megbirkózik és legyőzi a nehézségeket. Elsősorban a zenekar kiváló teljesítményében rejlik a hétfői hangversenyest nagy művészi értékének titka. A szerzők egyéniségének, alkotásaik más-más szellemének, lelkének, izének érzékeltetése olyan nagy eredmény és olyan magas színvonal, amelyre Kolozsvár büszke lehet. Van azonban a zenekarnak fogyatékossága is. Ez azonban szerencsére csak anyagiakon múló körülmény. Régi panaszunk és régi hiányérzetünk kér szót épp ez ünnepélyes alkalomból, amikor nemcsak az eredmény feletti örömnek, hanem a még magasabb igény követelményének hangja és — talán — bensőségesebb és megszívlelendőbb formában csendülhet meg. Milyen izzó, lélektöl és szépségtől átfűtött teljesitmény volt például a Leonóra-nyi- tány! De mennyire bensőségesebb, teljesebb lett volna az élményünk, ha a vonósok éteri tisztaságú piánói legalább egy tucatnyival több hangszeren szólalnak meg. Ss hallgatván a műsor második felében felvett mai magyar szerzők müveit, felvetjük a kérdést: vájjon elképzelhető-e az, hogy ez a zenekar, mai erőviszonyaival méltóképpen tudja tolmácsolni akár Bartók „Fából faragott királyfi“-ját, akár Wagnert, akár Berlioz bármelyik reprezentatív zenekari müvét? Elég ezekre a feladatokra a zenekar mai fúvós-létszáma? Nem kifogásként hangzik el ez a kérdés. Csak a még nagyobb eredményesség, a még magasabb művészi színvonal: a tökéletes teljesitmény lehetőségének, megteremtésének vágya veti fel most ezt a szempontot, amikor Erdély ügye a Művészeti Hetek alkalmából az egész hivatalos és nem hivatalos magyar közvélemény érdeklödésénea középpontjában áll. Ha a fennti szempontok szerint sikerül majd áthidalni az anyagi nehézségeket és sikerül a kolozsvári filharmóniai zenekart a szükséges számú fúvóssal és vonóssal megerősíteni, Kolozsvár valóban Magyarország második zenei központja lesz Budapest után ... A hétfő esti díszhangverseny műsorának első száma, a IH. Leonóra-nyitány formában és lélekben egyaránt tökéletes megoldás volt. A finálé remek lendülete és ereje lenyűgözően nagyszerű volt. Mozart C-moll zongoraversenyében a zenekar fölényes könnyedséggel oldotta meg eszköze — éppen saját hibájából arra, — hogy ma magyarabb lehessen építészetünk. Utalt arra, hogy szerencsére Erdély már akkor hallatni merte szavát s éppen innen indult ki a helyes magyar építészeti irányzat, melyet tovább is folytatnunk kell. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a többi magyar táj eredeti építészeti formáját spm, mert ezek mind-mind a mi ezeréves magyar örökségünket hirdetik. Padányi Gulyás Jenő ezután vetített képekkel mutatta be a helyes magyar építészet irányzatát, amelynek alapján eljutunk a szebb és jobb magyar építészet megvalósításához. A vetittet képeken lakóházak éppen ezért nem a nagyvárosok monumentális épületeit, de a Dunántúl, Csallóköz, Fertő és más ezeréves ■szinmagyar tájak lakóházait mutatta be szép és hálás szerepét és méltó légkört teremtett a hangversenyest illusztris vendégének, Dohnányi Ernőnek káprázatos zongora- játékához. Egészen más feladatokat kellett megoldania a zenekarnak Visky János, Bartók Béla és Kodály Zoltán müveinek megszólaltatásában. Visky János Balassa Bálint költeményére irt „Enigma“ c. szimfonikus költeménye felfogásban romantikus, lélekben és megmunkálásban már egészen uj és mai magyar muzsika, a forradalmi újítók harmóniai és hangzásbeli túlzásainak mellőzésével. Hősi pátoszát, gyöngéd érzelmességét, dallamban és erőben gazdag szerkezetét nagyon értékes Ígéretnek látjuk. Megértjük Mengelberget, a világhírű holland karmestert, ha külföldre is elvitte az uj magyar zenének ezt az érdekes dokumentumát. Bartók két kisebb zenekari alkotását a zenekar nagy bravúrral tolmácsolta. Kodály „Galántai táncok“ c. szvitjét jól ismerjük. Színgazdagsága és ritmusa most is lenyűgözően hatott. Vaszy Viktor teljes szívvel vezette a zenekart. Minden müsorszámot gondosan kidolgozott s mély átélése teljes értékében hozta ki a lélekben és szellemben egymástól oly messze eső alkotások minden szépségét és jellegzetességét. Képek a kolozsvári Művészei! Helek alkalma* ból rendezett kiállítások mecjnyi lásáról Jobbra: Tusnádi Nagy András, az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács elnöke a Bástya-utcai Erdélyi Muzeum udvarán meg nyitja a Kolozsvári Művészeti Hetek alkalmából rendezett kiállításokat. A kép jobboldalán vitéz Haász Aladár dr. kultuszminisztériumi osztálytanácsos, aki az ünnepélyes megnyitáson a kultuszminisztert képviselte. — Lenn: Tasnádl Nagy András a Redout épületében megrendezett építészeti kiállítás megtekintésére indul. Balra tőle: Inczédy-Joksmann Ödön dr. főispán, jobbra: Bierbauer Virgil dr. és Vásárhelyi László dr. polgármesterheJyettes. (Fotoíilm felv.j A Mátyás király Diákházat zsúfolásig megtöltő közönség nagy lelkesedéssel ünnepelte Dohnányi Ernőt, majd az emelvényen is megjelent Visky Jánost s természetesen Vaszy Viktort. Mi most a nagy és szép jövendőre hivatott zenekar előtt hajtjuk meg az elismerés zászlóját, __ţz__ Tompa László kapta meg ’r a székesfőváros 2000 pengős Szent László irodalmi diját Budapesti székesfőváros törvényhatósági bizottsága Keletmagyarország és Erdély egy- részének visszacsatolása alkalmával tartott díszközgyűlésén elhatározta, hogy egy 2000 pengős Szent László irodalmi dijat és egy 2000 pengős Mátyás Király művészeti dijat ajánl fel olyan erdélyi iró és képzőművész jutalmazására, aki munkásságával erre a kitüntetésre leginkább rászolgált. A székesfőváros nagylelkű felajánlásából ismét kitűnt Kolozsvár iránti gondoskodása és segiteniakará- sa. Éppen ezért határozta el a város vezetősége, hegy méltó keretet ad a székesfőváros által kitűzött dijak odaítélésének s ezért a dijak feletti döntést a mostani kólozsvári Művészeti Hetek programjába iktatta be. A Mátyás király dijat a VI. képzőművészeti kiállítás biráló- bizottságának plénuma elé vitte Keledy Tibor dr. polgármester, hogy a döntés művészi szakemberek minél nagyobb tárgyilagosságával történjék. Ez a bizottság Mátyás király diját, mint említettük, Szolnay Sándor festőművésznek ítélte. A Szent László irodalmi díjban a döntés 12-én délelőtt történt meg. A 2000 pengős irodalmi dijat az értekezlet Tompa Lászlónak Ítélte. Aj. irodalmi dijat odaítélő bizottságban Budapest székesfőváros érdekeit Némethy Károly dr. kulturtanácsnok képviselte, aki beszédében kifejezésre juttatta örömét, hogy a székesfőváros ismét erdélyi költő előtt hajthatja meg elismerésének zászlóját. Annakidején a székesfőváros által alapított Arany János érmet is erdélyi költő kapta meg elsöxz- ben: néhai Reményi Sándor. Az értekezleten Keledy Tibor dr. polgár- mester Kolozsvár város háláját és köszönetét tolmácsolta a székesfőváros képviselője előtt azért az áldozatkész és testvéri gondoskodásért, amely * a Székesfőváros részéről Kolozsvár iránt már olyan sokszor megnyilvánult. Ezt a szeretetet és segítséget nemcsak a visszatérés óta, de a megszállás alatt is érezhette Kolozsvár. — Ma már lehet beszélni róla — jelentette ki a polgármester, — hogy a főváros a megszállás alatt éveken keresztül nagy összegekkel támogatta az Erdélyi Szépmives Céhet s ezzel lehetővé tette, hogy megjelentesse azokat a kiadványokat, amelyek ennek az országrésznek nehéz éveiben hirdethették a magyar kultúrát. A hétfő esti zenekari hangverseny Művészeti szines-fénykép vetítőest a Művészeti Heteken Rövid beszámolóban már hirt adtunk arról, hogy az Egyesült Magyar Amatőr Fényképezők Országos Szövetsége a Művészeti Hetek keretében fényképművészeti kiállítást és művészi szines-fényképversenyt rendez. Külön figyelmet érdeméi a színes-fényképverseny anyagának vetitő-estje, amelyen a magyar fényképező-müvéssek 250 válogatott és világviszonylatban is első helyen álló színes fényképét mutatják be. A fényképezésben ez az uj irány, amely alig néhány éves, forradalmat jelent, a színek a vásznon élő valósággá válnak, a fények plasztikát adnak a képnek. Ennek az irányzatnak még beláthatatlan fejlődési lehetőségei vannak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur különös elismerésképpen három dijat tűzött ki a színes fényképek részére és a bemutató estén mindezek, mind a Szövetség által díjazott képek is vetítésre kerülnek. A művészi színes-fényképek vetitö-cstjét május 13-án és 15-én délután félhat órakor tartja meg a Mátyás Király Diákházban a Szövetség vezetősége. A csütörtöki nap eseménye: Csánky Dénes tárlatvezetése A Kolozsvári Művészeti Hetek programja szerint május 14-én, áldozócsütörtökön délelőtt 11 órakor lesz Csánky Dénesnek, az Országos Magyar Szépművészeti Muzeum főigazgatójának tárlatvezetése a VI. Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon az Erdélyi Múzeumban. Ezt a tárlatvezetést méltán nevezhetjük a csütörtöki nap eseményének. Csánky Dénes főigazgató az, aki kétségtelenül a leghivatottabb erre a feladatra, mert nemcsak a régebbi idők képzőművészeti értékeit, hanem a legújabb festők és szobrászok munkáit is a legjobban ismeri. Csánky Dénes előadásában közclhozza az érdeklődő közönséget a művész alkotásához, meg tudja világítani a közönség előtt, hogy mit kell nézni egy képzőművészeti alkotáson, feltárja a kép, vagy szobor rejtett szépségeit, amiket avatatlan nem vesz észre. Csánky Dénes az, akit valahányszor Budapestre előkelő külföldi vendégek, magas- rangú látogatók érkeznek, felkérnek a tárlatvezetésre. Európai viszonylatban is kiváló szakember, akinek nevét külföld művészkörei is ismerik. Ezért valóságos megtiszteltetés Kolozsvár közönségére, hogy Csánky Dénes tárlatvezetésével tekintheti meg a kiállított művészi tárgyakat. Szakszerű és magas színvonalú tárlatvezetésben lesz részük azoknak, akik a kiállításon megjelennek. Rövidesen megkezdheti a rendes termelést a korszerű* bf* OTSY *ri g^zejyár Kolozsvár, május 12. A törvényhatósági bizottság felhatalmazása alapján a város vezetősége a mult évben elrendelte a gázgyár helyreállítását. A megszállás után a gázgyár olyan elhanyagolt állapotban maradt vissza, hogy sürgős helyreállítási munkálatokra volt szükség. A helyreállítási, illetőleg korszerüsitési munkálatokra 600.000 pengőt irányoztak elő. A tavaly elkezdett munkálatok már a befejeződéshez közelednek. Az uj gáztartót már üzembe is helyezték, az uj gázkemencék elöfütése is megkezdődött, úgy, hogy julius elsejével ezeket is .üzembehelyezik. A város vezetősége utasítást adott a megrongálódott gázvezetékek átvizsgálására és kicserélésére Is. Ennek alapján 23.000 méter hosszú csőhálózatot javítottak ki, úgy, hogy a városnak ez a fontos közüzeme rövidesen megkezdheti a rendes termelést.
