Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-12 / 107. szám

KeddF 1942. m d i U * 12 Ara 12 fillér Z.lCKiYUIiăS KöüYTAR.i /&9&vijclöház könyvtárai vjjjj BUDAP33Î A PARLAKSÜT,EXTERN SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 2.70, NE­GYED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 82 PENG«. — FOSTATAKARÉK- FÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. Lovainak a legközelebbi órákban döntenie kell Franciaország magatartásáról A japánok megszállották a Burma és India közötti határt. 300.000 tonna hajóteret vesztett május első harmadában az angolszász tengeri haderő Súlyos vesarfeséfjeket szenvedett a szovjet légii haderő Berlin, május 11. (MTI.) A Führer fö­19 repülőgépet vesztettek vasárnap az angolok a földközitengeri térségben kereste Huber amerikai tengernagy és kormánya nevében átnyújtotta azokat a követeléseket, amelyeknek célja a francia Antillák jelenlegi rendjének megváltozta­tása. Laval azonnal utasításokat adott a washingtoni francia nagykövetnek és megbeszélést folytatott Tuck cszakama- rifcai ügyvivővel. Washingtonban vasárnap este hangoz­tatták, hogy ha Vichy visszautasítja az amerikai javaslatokat, akkor az Egyesült Államok erőszakot alkalmaz, vagyis meg­szállja az Antillákon lévő francia birtoko­kat. Lisszabonba érkezett jelentések sze­rint a követelések folyományaképpen több amerikai hadihajó a Carihí-tengcrre érkezett. Hoover tengernagy Robert fran­cia kormányzóval való megbeszélése után fenyegető hangú nyilatkozatot tett. Ki­jelentette, hogy az Egyesült Államok csa­patokat tartanak francia Guayana hatá­rán s megszállják Martinique-t és Gua- delopot, még pedig — ha gyors cselek­vésre van szükség, -— minden különösebb diplomáciai előzmény nélkül. Ilyen előzmények után valószínűleg megfelel a valóságnak az a stockholmi diplomáciai körökben elterjedt hir, ame­lyet a ,,Basler Nationalzeihing“ közöl, bogy közvetlen küszöbön áll a szakítás Vichy s az angolszászok között. A svájci lap azt is tudnivéli, hogy egy- nital szoros katonai együttműködésre ke­rül <=or Franciaország és a tengelyhatal­ma U között. A „Nya Daglight Allehanda“ cimü stockholmi berlini levelezőjének jelentése szerint a német főváros diplomáciai kö­reiben feszült figyelemmel várják a né­met—francia kapcsolatok fejlődését és azt hiszik, hogy Laval a legközelebbi órákban határoz Franciaország végleges állásfoglalásáról. A svéd lap azt, Írja, hogy a német diplomácia élénk tevékeny­séget fejt ki, hogy a vichi-i kormányt vi­lágos állásfoglalásra birja. A cél a Né­metországgal való szorosabb együttmű­ködés. süllyesztettek egy 1300 tonnás kereskedelmi hajót. Az északi arcvonalon az ellenség va­sárnap rendkívül sulyos veszteségeket szen­vedett légiharcokban. Német vadászok 27 ellenséges repülőgépet lőttek le, köztük 22 Hurricane gépet. Saját veszteségünk egy gép volt. Harci- és zuhanóharci repülőkötc- lékeink megrongáltak egy nagyobb kereske­delmi hajót Lizzanál és hatásosan bombáz­ták Murmanszk kikötőjét, valamint a mur- manszki vasút berendezéseit. Churchill a Korall-tengeri „győzelemről“ Churchill angol miniszterelnök újból rádióbeszédet mondott, újból szükséges, tick látta, hogy országa közvéleményének látását elköditse azzal a szónoki bűvész­kedéssel, amelynek segítségével hatal­mon tartja magát és Így eszközévé válik a történelmi igazságszolgáltatásnak az angol világbirodalom egyre rohamosab­ban lefelé mutató utján. Ismét azzal kezdte, hogy az angolok mögött sok gonddal, nehézséggel és c.s.<_ lódassal tele idő éti, majd az első világ­háborúra való hasonlattal vigasztalta meg hallgatóit, araikor Anglia ugyan­csak sok vereségen ment keresztül, a vé­gül azonban mégis övé lett a győzelem. Legfőbb vigasztalása azonban az volt. hogy Nagybritánnia nem áll egyedül, hanem a Szovjetre és az Egyesült-Állá. mokra támaszkodik. A következő mondatban azonban már kénytelen volt elismerni, hogy egyik szövetségese, a Szovjet a múlt nyári és őszi hadjáratban olyan veszteségeket szenvedett, amilyenekhez hasonlóak rö­vid idő alatt nem értek egy országoi sem. Előkészítette hallgatóit arra is, hogy Oroszországban rövidesen ismét ,.elsza­badul a pokol", de nem tudjuk — mon­dotta, hogy ez mikor következik be. Utalt arra. hogy többoldalról nyomást gyakorolnak Nagybritánniára, rohanja meg az európai szárazföldet és állítson fel második arcvonalat. — Természetesen — hangoztatta — a második arcvonal kérdését, illetően nem tárhatom fel szándékaimat. Anglia azonban, fejtegette tovább, hü haj társias Sággal viseltetik a Szovjet iránt, kész meghozni a szükséges áldoza. tokát is és nagy hajókaravánokat küld, nem törődve a német tengeralattjárók és rombolók részéről fenyegető veszélv- Jyel. Ezekben a fejtegetésekben valóban hü képét rajzolta meg az angolszász­bolsevista szövetség helyzetének és kap­csolatainak. Elárulta, hogy London és Moszkva egyaránt félelmetes erejűnek tartja azt a támadást, amely német rész­ről fenyegeti a szovjetet és teljes bizony­talanságban van annak időpontja felől. Elismerte azt is, hogy a ,,szövetségesek“ nyomást gyakorolnak Londonra a máso­dik arcvonal kérdésében. Nyilvánvaló ebből, hogy London nem ért egyet a tervekkel, mert hiszen akkor nem kellene reá nyomást gyakorolni. A második arcvonal helyett Churchill az angol hajó­karavánokat ajánlotta föl, de már előre mosta kezeit, ha ezek a német tenger­alattjárók miatt nem tudják elérni célju­kat. Érdekes volt beszédének az a része is, amelyben a távolkeleti kérdésekről be. szélt. Az angolszász hírverésnek megfe­lelően ő is angol-amerikai gyózelemkén* tüntette fel a Korall-tengeri csatát s azt mondotta, hogy a japánok nem engedhe­tik meg mégegyszer maguknak, hogy olyan veszteséget szenvedjenek, mint ebben a tengeri ütközetben. Hogy azon. ban fontosabb adatokat ne várjanak tőle. sietett hozzátenni, hogy a csata részleteit nem ismeri. Nagyon különös, hogy a fejlett angol­szász hirszolgálat mellett is az angol mi­niszterelnök ne tudja egy, szerinte is döntő tengeri csata negyedik napján az események állását, amikor pedig a japán császári főhadiszállás már nem sokkai a csata első fejezetének lefolyása után fontos adatokat közölt az elsüllyesztett angolszász hajóóriásokról. Az a mester­séges köd, amelyet az angoi-amerikai ha­jóhad árasztott maga körül, hogy pusz­tulását és menekülését fedezze —- úgy látszik -— el gomolyod ott egészen' Lon­donig és Washingtonig és reátelcpedett az angolszász hírforrásokra. Részletes adatok hiányában általános­ságban mozgott Churchill. Megállapí­totta. hogy a japánok felhasználták azt a tényt, hogy Nagybritánnia másfelé volt elfoglalva és igy könnyen folytathatta „rablóhadjáratát'', de ma már Japán — szerinte — egyre erösbödö ellenállással áll szemben. A japánok pitianatról-pillanatra meg cáfolják Churchillnek ezeket a szavait. Az egyre erösbödö ellenállást sehol sem tapasztalják. A mult héten verték le véglegesen a Fiilöp-szigeti ellenállást, behatoltak Csungking-Kinába. ott álla. nak az indiai határnál és végül elsül­lyesztették az angolszász flotta öt hatal­mas egységét. Churchillnek különös fo­galmai vannak az egyre erösbödö el. lenállásról". Egyenesen nevetséges az a megállapí­tása, hogy Északamerika szilárdan kéz­ben tartja a japánokat és hogy az USA légi fölénye óriási. Ilyen előzmények után nem csodála­tos, ha beszédét azzal a merész kijelen­téssel fejezte be, hogy az egyensúly az angolszász.bolsevista szövetség javára tolódott el és hogy ez a szövetség ,,bármi következzék még“, a végső győzelem felé halad. Az a „bármi“, amiről Churchill ag­gódó és remegő tudatlansággal beszélt, ebben az évben minden bizonnyal be is fog következni s a világ valóban a végső győzelem felé halad, de ez nem Churchill és szövetségesei, hanem az uj világot építő hatalmak győzelme lesz. Kevéssel azelőtt, hogy Churchill el­mondta volna rádióbeszédét, a német rá­diókon keresztül újból felharsantak a külön jelentéseket bevezető győzelmi harsonák s a német hadvezetőség a világ tudtára adta, hogy a Caribi-tengcren és a mexikói öbölben újból huszonegy el. lenseges kereskedelmi hajót süllyesztet­tek el a német tengeralattjárók, össze­sen 118.000 tonna-tartalommal. Ezzel az újabb büszke eredménnyel a május hó­napban elsüllyesztett ellenséges hajótér már a 300 000 tonna közelében jár. Az amerikai hivatalos közlés is kénytelen újabb 18 szövetséges hajó multheti el­süllyesztését elismerni, s szerinte is az Atlanri óceánon 1 75.re emelkedett az el- Siilly■ " tett szövetséges hajók száma Ja­pan üicibrfíépese óta. Amerika megszállja, az Antillákat A franciaországi események gyors ütemben baladnak a jelek szerint a végső kifejlés, Franciaországnak a mai helyzet­ben egyedül lehetséges és ésszerű állás- foglalása felé. Az Egyesült Államok azután, hogy Anglia megrohanta Madagaszkárt, köve­teléseket támasztott az Antilla-szigetí francia birtokokra, elsősorban Martinique szigetére vonatkozóan. Robert tengerna­gyot, az Antillák francia főbiztosát fel­hadiszállásáról közlik a Nemet Távirati Irodával: A véderő főparancsnoksága közli: A keleti arcvonalon az ellenség nelyl tá­madásait részben kemény harcokban visz- szavertük. Ellentámadásaink eredményesek voltak. Lappföldön ismételt ellenséges tá­madások hiúsultak meg. A Fekete-tengeren fegyveres felderítésre bevetett repülőgé­peink a Keres felé vezető tengeri nton el­A német véderő főparancsnoksága jelenti: Észak-Afrikában kölcsönös felderítő tevé­kenység folyt, A máltai La Valetta kikötő­ben egy hajójavítóban fekvő hadihajót nehéz bambákkal támadtunk. Ennek során kisérő olasz vadászgépek 8 ellenséges repülőgépet lőttek le. Német vadászgépek elkeseredett légi- harcban 9 ellenséges repülőgépeit lőttek le a sziget felett. Két másik ellenséges gépet Észak-Afrikában lőttünk le. Így vasárnap a földközitengeri térségben megsemmisített brit gépek száma 19 volt. Az Alexandriaiéi észak­ra lévő tengerrészen egy harci repülőgépünk felgyújtott egy 5000 tonnás kereskedelmi ha­jót. Számolni lehet a hajó megsemmisítésével. A Nagybritánnia elleni harcban légierőnk nappali támadások során telitalálatokat ért el egy Folkestone melletti gyártelepen és a szi­get déli partvidékén fekvő egyik csapattábor­ban. A Faroer szigeteknél bombákkal megron­gáltunk egy közepes nagyságú kereskedelmi ha jót. Mint már külön jelentésben jelentettük, tengeralattjáróink amerikai vizeken a Karibi­tengeren és a Mexikói-öbölben 21 ellenséget kereskedelmi hajót süllyesztettek el, összesen 118.000 tormatartalommal. Ennek az ered­ménynek elérésénél különösen kitüntette ma­gát Cremer sorhajóhadnagy tengeralattjárója. A tengeralattjáró — noha súlyosan megsé­rült — négy nagy hajót süllyesztett el 35.000 tonna tartalommal, Róma, májns 11. (MTI.) A Ştefani iroda közli az olasz hadijelentés 709. számit közle­ményét : _ A cirenaicai arcemalon tüzérségünk «fűd* Felderíts vállalkozásokban és az orvlövész- bandák elleni harcokban újabb sikereket értek el a honvéd csapatok A Magyar Távirati Iroda jelenti: A szovjet hadszíntéren működő" magyar seregtest arevonalán az elmúlt hét különösebb esemény nélkül, aránylagos nyugalomban telt el. Az ellenség régebbi támadó kísérletei nem ismétlődtek meg és minden erejével ál­lásai megerősítésén dolgozott. Kisebb magyar egységek sikeresen folytatták felderítő' vállalkozásaikat. Az ellen­ség tüzérségi tevékenysége időnként szórványos zavarótiiz formájában nyilatkozott meg, amelyet saját ütegeink és aknavetőink hatásos tüzrajtaütéssel viszonoztak. A légi tevékenység mind a két részről megélénkült. Az arcvonal mögött működő biztosító csapataink szükebh területre szorították az orvlövészbandákat és azok kitörési kísérleteit visszaverték. Veszteségeink csekélyek.

Next

/
Thumbnails
Contents