Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-10 / 106. szám

19 4 2. M A J V S IO XieiErtiír&JXt* Neumann n. olófla Doschán Cíia ruhakereskedése átköltözött Szentlélek-utca 1. szám alá (Mátyás-utca sarok. Óvár) Erdély magyar volta a közoktatáson áll, vagy bukik — mondotta a Tenitóképzőintézeti Tanárok Országos Egyesületé­nek 32. közgyűlésén Illés Gyula dr. tankerületi főigazgató Kolozsvár, májú.-. 9. A magyar jövő érde­kében az hozza a legszebb áldozatot, aki a mai gyermeket és ifjúságot a legjobb igye­kezette l neveli. Ennek az elgondolásnak je­gyében tartotta meg Kolozsváron XXXII, rendes közgyűlését szombaton délelőtt a Ta- nitóképzőintczcli Tanárok Országos Egyesü­lete. Az állami tanítóképző intézet Eperjes-utcai épületének dísztermében megnyíló közgyűlé­sen a minisztérium képviseletében megjelen­tek Késet Kálmán dr. miniszteri osztályfő­nök, Huszka János dr., miniszteri tanácsos, a t-ankerület részéről Illés Gyula dr. tankerületi főigazgató, a tanfelügyelőség nevében Mezei Mihály dr, tanfelügyelő helyettes és szárao- .«an a társegyesületek megbízásából. így Kari János dr. főgimnáziumi igazgató, az Orszá­gé»? Tanáregyesületet, és a római katolikus tanárok egyesületét, Gönezy László kollégiu­mi igazgató a református tanárok egyesületét, Vaskó Dezső kereskedelmi középiskolai igaz­gató a Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Or­szágos Egyesületét, Jeges Sándor dr. igaz­gató, tankerületi főigazgató-ági előadó, az Országos Polgáriiskolai Tanárok Egyesületét, Kürtös János gépipari szakiskolai igazgató az Állami Ipariskolai Tanárok Országos Egyesületét képviselték. Többen levélben mentették ki magukat, közöttük Horváth Fe­renc ezredes, hadtest, vezérkari főnök, aki szolgálati beosztás miatt nem jelenhetett meg a honvédség képviselőjeként. De majdnem ki­vétel nélkül részt vettek a közgyűlésen a ko­lozsvári állami és felekezeti középiskolák és egyéb tanintézetek tanári testületéinek tagjai es igen sokan az ország különböző részében létő tanitóképzőintézetek megbízásából. A szép számban egybegyűlteket Domokos Pál Péter, a vendéglátó kolozsvári tanítókép­ző intézet igazgatója üdvözölte szívből faka- dö szavakkal, majd a helybeli tanítóképző és tanítóképző intézetek egyesített vegyeskara Kodály népdalgyüjteményéből adott elő igen hatásos számot, Nagy István énektanár ve­zényletével. Ezek után Padánvi Frank Antal dr. tanügyi főtanácsos, a budapesti Állami Tanítóképző' Intézet igazgatója, az egyesület elnöke nyitotta meg a közgyűlést. . Az elnöki megnyitó az ember megújhodá­sával foglalkozott. Ez az átfogó kérdés szo­rosan egybefügg a magyar értékek egyete­mes kitermelésével. Mert a jobb jövőhöz uj ember kell. Ehhez a lelki megújhodáshoz Kolozsvár rendkívüli erőt nyújtott a szelle­mi magyar jövő számára. Beszéde további részében az elnök meg­emlékezett korszerű magyar nagyságaink­ról, főképpen Széchenyi Istvánról, akinek születése 150-ik évfordulóját az ország ta­valy egyetemesen ünnepelte, mint eszményi törekvéseink lelki fejlődésének iránymuta­tóját. A jövő pedagógiai céljainak megismerte­tésére intézete egyik növendékének lelki fej­lődését mutatja be az elnök, akit kétségei­ből ez a módszer emelt ki bizonyságául an­nak, hogy a kitartás mindig célhoz vezet. — Nem ő jött felénk — mondotta a mód­szer igazolására, — hanem mi mentünk eléje, hogy követhessen. De sikerült is ez­zel reávezetnünk, amit Himnuszunk és a magyar Hiszekegy egyaránt igazol, hogy a Mindenható és a Haza gondolata a legszo­rosabb kapcsolatban vannak. Hit nélkül te­hát nincsen magyar nemzeti élet. Éppen ezért, aki jobb magyar jövendőt akar, an­nak előbb .jobb, tökéletesebb magyar neve­lésről kell gondoskodnia. Ebben a munká­ba« a nemzet egyetemének nevelői, tanít­ványaink, a népiskolai tanítók tehetnek a legtöbbet. — Abban a tudatban nyitom meg közgyű­lésünket, — mondotta beszéde végén az el­nök — hogy minden törekvésünk, mely a reá háramló rendkívüli kötelességekre és munkára készíti elő a magyar tanitókép- zést, — összhangban az erdélyi lelkiUettcl — az egész magyar ügynek szolgálatára lesz. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Padányi Frank Antal dr. elnök a főhatósá­gok és testvéregyesületek megjelent képvi­selőit üdvözölte és közölte, hogy a közgyű­lés táviratban üdvözlte Hóman Bálint dr. kultuszminisztert, Kósa Kálmán dr. minisz­tériumi osztályfőnököt és Huszka János dr. miniszteri tanácsost. Az üdvözlésekre IHés Gyula dr. tankerü­leti főigazgató válaszolt, különös örömét fejezve ki afölött, hogy az egyesület Ko­lozsváron tartja e közgyűlését. — Nem pusztán véletlen, hogy elsőizben épp a tanítóképző intézetek tanárai látogat­nak el Erdély fővárosába, — mondotta be­szédében. — Kedves eseményen túl Ígéret és biztatás ez.’ Domokos Pál Péter igazgató előadásából valamennyien meg fogjátok most látni, micsoda feladatot kellett vállal­nia a megpróbáltatások éveiben itt Erdély­ben a magyar nevelő munkát végző tanár­nak. Ez a feladat ma sem szűnt meg, csak átminősült, mert Erdély magyar volta köz­oktatásunkon áll, vagy bukik. A tankerületi főigazgató rámutatott a to­vábbiakban, hogy kerületében jelenleg 367 tanítói állás vár betöltésre. Ez azt jelenti, hogy 30.000 tanköteles magyar nevelő nélkül áll. — Gondoljunk arra, hogy ezt az Isten kegyelméből visszakapott földet nekünk kell megtartanunk és gondoskodni arról, hogy a föld valóban magyarrá váljék. Az itt szövődő barátságtól éppen ezért lénye­gesen töbSfct várok, minthogy kedves em­lékként megőrizzék. Kérem tehát, hogy ez a szeretet mindnyájunkat továbbra is me­legítse. A tankerületi főigazgató nagy hatást kel­tő beszédével kapcsolatosan Padányi Frank Antal dr. elnök a tanitóképzöintézeti taná­rok nevelési munkájára vonatkozó kívánsá­gokat vázolta, hangsúlyozva, hogy e mun­ka gyümölcsözővé tételére több megbecsü­lés és elismerés illeti meg ezt a fontos nem­zeti szerepet betöltő nevelői kart. Ezután a különböző társegyesületek kép­viselői közül Kari János dr. főgimnáziumi igazgató, Gönczi László református kollé­giumi igazgató és Vaska Dezső kereskedel­Kolozsvár, május 9. Az Északerdély fel- szabadulása óta szigorúan nemzeti alapra helyezkedett Erdélyrészi Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete, mint érdekvédelmi testület erkölcsi köteles­ségének tartja, hogy a keresztény magyar ipar és kereskedelem fejlesztése és erőtelje­sebbé tétele érdekében kibocsátott kormány rendelctek kellő szigorral való végrehajtása iránt a saját részéröl is megfelelően járjon el. Ezzel kapcsolatosan legutóbb körirattal fordult Erdély valamennyi városának pol­gármesteréhez, főispánjához és alispánjá­hoz, úgyszintén a nagyközségek főjegyzői­hez, akiktől a vezetésük alatt álló törvény- hatóság területén az 550- 1942. M. E. szá­mú rendelet 7. cikkelyének alkalmaztatását kéri mindazon zsidó kereskedőkkel szemben, akiknél a 60 százalékkal csökkent üzleti forgalom kimutatható. A szóba nforgö rendelet ugyanis az Ilyen csökkentforgalmu üzletek igénybevételéről intézkedik. Márpedig — a körlevél szerint — különösen a vas, bőr, cipő, textil, rádió, élel­miszer és piperecikk-kereskedőknél, mely szakmák keretébe tartozó árucikkek legna­gyobb részét zár alá vették, a csökkenés tényleg beállott és könnyű szerrel ki is mu­tatható. Ennélfogva — amennyiben még nem történt volna meg — a rendelet 8. cik­kelyének utasítása alapján az 5777—1941. M. E. számú rerdelet 22% cikkelye szerint az Igénybevételi eljárás lefolytatására és az érintett üzlethelységek elmének közlésére kéri fel az illetékes törvényhatóság vezető­jét. — Elsőrendű nemzeti érdek ugyanis — mondja a körirat, — hogy az önállósulni kí­vánó keresztény magyar kereskedő generá­ciónak lehetőséget nyújtsunk az üzlethelyi­ségekhez való jutáshoz, hogy ezáltal nem­mi középiskola! Igazgató üdvözölték a köz­gyűlésen megjelenteket testvéri együttérzé­sükről biztosítva az egyesületet. A közgyűlési tárgysorozat kővetkező pontjaként Mesterházy Jenő, a budapesti ta­nítóképző intézet címzetes igazgatója tette meg főtitkári jelentését az egyesület eddigi működéséről, beszámolva egészen annak megalakulásától, 1889 április 15-től nap­jainkig. Felidézte a régi nagynevű elnökö­ket: Péteríy Sándort, dr. Baló Józsefet és az általuk meghonosított erdélyi szellem mai hatásait. A főtitkári jelentés keretében beszámolt az egyesület hivatalos lapjának, a tanitóképzöintézeti tanárság szellemi és anyagi érdekeit szolgáló Magyar Tanitó- képzö-nek működéséről, mely ma hatodik évtizedét éli. Titkári jelentését e szavakkal fejezte be: — Az erdélyi szellem és tetterő indította el egyesületünket, e szellemnek tudatában vagyunk ma is, mert e szellem jelenti a munkát, kitartást, igénytelenséget, okos tü­relmet és a szülőföldünkhöz, hazánkhoz való végtelen ragaszkodást. A főtitkári jelentést Domokos Pál Péter igazgatónak nagy figyelmet keltő előadása követte Erdély tanítóképzéséről az idegen megszállás idején. Előadásában párhuza­mot vont a tanítóképző intézet 1918-ban történt átadása és 1940-ben bekövetkezett visszavétele között eltelt idő két ellentétes szelleme közt. Kitért a román tanítóképzés jellegzetességeire, annak Uétlakiságára, mely a külföld előtt nagyszerűnek mutatkozott, az ország népi kisebbségeivel szemben pedig méregként hatott. Domokos Pál Péter előadása után az el­nök hangoztatta, hogy igyekezzünk az ellén- tétes módszerekből mindazokat megtartani, amik saját hazánk javát szolgálhatják. A közgyűlés további pontjaiként .1 öcsik Zoltán dr., a pénztári jelentést és a szám­vizsgáló bizottság jelentését olvasta fel, me­lyeknek egyhangú tudomásul vétele után a jövő évi közgyűlés helyének megállapitá- 1 Sára került sor. A közgyűlés színhelyéül Förhécz József dr., győri római katolikus tanitóképzöintézeti igazgató meghívására Győrt jelölték ki. Az elnök ezután köszöne­tét mondott a győri meghívásért, majd a közgyűlést bezárta az intelemmel, hogy „vi­gyenek erőtöbbletet kincses Kolozsvár leve­gőjéből és intézeteiből“. A közgyűlés záróakkordjaként a kolozs­vári tanitóképzőintézetek előbb szerepelt egyesített énekkara újabb Kodály-dalt adott elő, végül pedig a Himnuszt énekelte el. zetükkel, családjukkal és önmagukkal szem ben teljesíthessék kötelezettségeiket. Ezek­hez az érdekekhez messzemenő közösségi és nemzeti érdek is fűződik. Hiszen a zsidó­ság alapjában támadta meg és támadja ma is társadalmunkat és erkölcsünket, suttogó propagandájával az ellenségnek készíti elő a talajt. Velük szemben nemzetünknek az önálló létalappal rendelkező keresztény ma­gyar kiskereskedő és kisiparos az állami és társadalmi rend legbiztosabb támasza. Ezeknek az indokoknak alapján fordul a törvényhatóságok vezetőihez az Alkalma­zottak Egyesülete és e vezetők keresztény nemzeti gondolkodására bízza fenti kérésé­nek kedvező elintézését. Ezer székeli/ leány napja Marosvásárhelyen Marosvásárhely, május 9. Az Erdélyi Ka­tolikus Nöszövetség rendezésben ma, vasár­nap egész napot betöltő székely kaláka­ünnepet tartanak Marosvásárhelyen: az ezer székely leányok napját. Ezen a kaláka­ünnepen a Maros, a Nyarad és a Küküllő völgyének községeiből ezer székely leány vonul fel a székely fővárosba szinpjmpás A CÍMÜNK uj DE ÁRUINK MINŐSEGE A REGI FODOR TESTVÉREK BOLYAI-U. 4. nemzeti viseletben. Az Erdély lakói előtt már fogalommá vélt ünnepet délelőtt tábori mise nyitja meg. Ezután a résztvevők káprázatos felvonulása következik. A város főterén át a Közműve­lődési Házig, amelynek dísztermében a ma­rosszéki leányok kalákaiinnepréget rendez­nek. Az ünnepi műsort délután 3 orrkor oáró Apor Józsefné, «ószövetségi emöknő, Mikó László -főispán er Jaross Béla pápai prelates beszédei gazdagítják, majd az ifjúság ének­és táncmulatsága fejezi be a székely székek hagyományos' ünnepségét. Gépipari gyakorlattal rendelkező őskeresztény származású műszaki rajzolót keres vezető erdélyi nagy vállalat műszaki osztálya részére. Alánlatokat „Erdélyi nagyválla­lat“ jeligére a kiadóhivatalba kérünk. Hétfőn reggel hajtják ki a kolozsvári csordákat a tárcsái legelőre Kolozsvár, május 9. Török Bálint, a Ko­lozsvári Gazdasági Egylet elnöke és a városi törvényhatósági bizottság tagja CVulder La­jos városi főintéző, továbbá Csiky Sándor, Szilágyi András, Tarkanyi Ferenc, Gynla.y György és Karsay Ferenc, a KGE alelnökei, valamint Szász Ferenc titkár és Gombos Jó­zsef pénztáros szombaton helyszíni szemlét tartottak Kolozsvár városának tárcsái gazda­ságában és megtekintettek annak legelőjét, abból a szempontból, hogy a csordákat mikoi hajthatják ki a legelőre. A bizottság megálla­pította, hogy miután a fii növése kielégítő cs a legelő elégséges táplálékot biztosit, fl csordákat már hétfőn reggel kihajthatják a tárcsái legelőre. A KGE vezetősége tehát fel­hívja az, érdekeltek figyelmét a következőkre: Á Bivalyrétre felvett, tehenek kivételével a többi csordákba beirt, összes állatok hétfőn reggel hét órára felhajtandók a Baromvá- sártérre. Ott az állatokat, csordánként csopor­tosítják. Szükséges, hogy az állattartó gazdák magukkal vigyék állataik be Írási lapját. A KGE gondoskodik arról, hogy a gazdák részéről kísérők legyenek a csordáknak a le­gelőre való kihajtásához. Az egyesület azon­ban arra kéri fel az érdekelteket, hogy ÓH il­láikat a Tekintöig személyesen kisérjék ki, meri addig két naggon rossz útszakasz van s azokon kívánatos, hogy minden gazda maga őrizze állatát. A Bivalyrétre felvett állatokat kedden reg­gel 7 órára kell kihajtani a Honvéd-utca vé­gére. A gazdáknak ide is el kell vinniök az állatok beirási lapját. Akiknek állatai az előző összeírásnál ki­maradtak a legelőkről, pótlólag jelentkezhet­nek szerdán reggel a Baromvásártéren. — Halálos szerencsétlenség történt a nagybányai állami hányában. Nagybányai tudósítónk jelenti: Halálos szerencsétlenség történt a felsőbányái állami bányákban. Több bányamunkás a bányamélyen fejtéssel dolgozott, mikor váratlanul a fejük felett egy nagyobb kőtömeg levált a falról és zu­hanni kezdett. A bányamunkások egyrészé- nek sikerült félreugi ania, úgy, hogy csak kisebb sérüléseket szenvedtek, de Pop De­meter vájárt eltemették a kövek. Orvosi se­gélyben részesítették, .amikor is kiderült, hogy súlyos koponyaalapi törésen kívül, belső sérüléseket és súlyos külső zuzódáso- kat szenvedett. Lábai is több helyen eltö­rött. A közkórházba akarták szállítani, de a szerencsétlenül járt munkás szállítás köz­ben klszenvedett. A szatmári ügyészség el­rendelte a vizsgálatot, hogy megállapítsa, kit terhel a felelősség a halálos szerencsét­lenség ügyében. C/bnehioQ yegye &ui&tcd Sz&zßtni ţogia oüh&nái *________________ * . BP VIII. KARPf CNŞTC IN - U. 2./A Erdélyszerte mozgalmat indított a magántisztviselők érdekképviselete a fiatal magyar kereskedőnemzedék érdekében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents