Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-06 / 102. szám

JKgggtyÍii$-M€k (4) »»<2, ^ Mâl as î.-fn este 8 órakor a Mátyás Király Diákházban raroüO György zongoraestje Műsor: Bach: Cromatikus fantázia és fuga. Beethoven: Szonáta op. 101. Brahms: Capriccio h-moll. Brahms: Intel mezzo es-moll. Chopin: Impromtu gesz-dur. Chopin: Nocturnec-moll. Fauré: Nocturne. Ravel: Jeux d’eau. Ravel: Pavane. Debussy: L’isle joyeuse. Debussy: Feux d’arlice. Dohnányi: F-moll Etude. Bartók: Allegro barbaro. Jegyek elővételben az Ellenzék könyvesboltban. Telefon 11-99. Telefongangszter Esőköpegenyes ur ballag a járdaszélen. Akkora, mint egy torony. Meg-megAU a ki­rakatok előtt és nézdelődik. Nézi a tárgya­kat, az embereket s a nehéz felhőket, ame­lyek sötéten s alacsonyan lebegnek a város felett.. A széles nton autók rohannak és nyo mukban korszerűtlenül egy régi világ sá­padt emlékeivel terhelten, szinte mentege­tőzve s szégyenkezve kocognak a fiákerek. A hegyek felől néha szél sivlt és bár a meg­tárult földek Illatát is hintik szerte s a szűk bérkaszámya udvarok állott levegő­jét felfrissítik, az aszfaltok kényes népe fá­zósan borzong érintésére s gyorsult iram­ban s bosszúsan siet tova. „Enyhe telünk van“ — mondják a szellemeskedők és vala­mi jobbat kívánnak egymásnak köszönés­képpen. A Szent Mihály toronyról fojtottan ter­jed tova a párás levegőben a harang szava: délután, hat óra! A ballagó és szemlélődő ur, megáll, kive­szi zsebóráját s megnézi yajjon csakugyan annyi-e ? Rágyújt és elindul a legközelebbi utcai telefonfülke, felé. Na, ezt megnézem,- gondolom magamban, — megnézem ala­posan és módszeresen, hogyan fest majd abban a remek üvegskatulyában beszorul­va ez az óriás? De, mintha bosszantani akarna, ahelyett, hogy megkezdené a mu­tatványát, csak áil és nézi a pompás alkot­mányt s nem búvik beié. Ja, igen — jut eszembe — előtanulmányokat végez. Persze, erre már előbb is gondolhattam volna. Na, de nem baj, most már csak várjunk itt szép csendesen: álljunk ide a kirakat elé és a fényes nagy üvegből, mint egy nagy tükör­ből figyeljünk csak tovább. Az esőköpenveges óriás pedig csak néz- delödött s habozott. Huzza az időt — gon­doltam. Azért sem tágítok, — határoztam el magamban. Észrevette, vagy megérezte szándékomat, azt nem tudom,, de becses ér­deklődését a telefonfülke helyett szerény személyemre vitte át. Vizsgálni kezdett, „fixirozott“. Éles, szúrós tekintetében min­den benne volt, ami bántó és kellemetlen. S egy pillanatig le nem vette rólam a szemét. Már kezdett az egész ügy tűrhetetlen lenni. Túljárok az eszeden — mondtam magam­ban és beléptem abba az üzletbe, amelyik­nek kirakata előtt állottam. Majd vásáro­lok valamit, alkudozom és válogatok és majd azalatt belülről kifelé nézegetek, de mégis csak megnézlek, hogyan1 férsz be a kalitkába, abba a szép finom alkalmatos­ságba. amelyikbe olyan nehezen akarsz be- bnjni: Alig fordulok meg, a legnagyobb megle­petésemre látom, hogy az én óriásom sietve átvág az úttesten és bemegy a szembeniévé fiiszerüzletbe. Na mindegy — gondoltam — keresek valami más szórakozást! Még néhány percet eltöltöttem az üzletben azzal, hogy sajnálatomat fejeztem ki afelett: ana­nászt és tengeri rákot nem árulnak s újra kiléptem az utcára. Az eső szemergélt, a szól futt s az óra félhetett ütött. Az ámulat szinte mellbelükött: az én esö- köpenyeges barátom fehérkölényben, ltuja- doníővel, kezében egy nagy seprűvel ott áll a túlsó oldalon és sepri a jártlát. Időnként át-átnéz s mint a megbabonázott, le nem veszi szemét a telefonfülkéről. Az eső meg­eredt, neliány lépéssel tovább beállottam egy kapualjban és rágyújtottam. A járókelők szaladlak, vagy úgy cselekedtek, mint én. Csak az óriás állt az esőben, sepert és néz­te a fülkét. Mániákus gondoltam. Már zuhogott és akkor az én emberem, mint a kilőtt nyíl átrohant az úttesten. Egye nesen a telefonfülkének. A fiilkéhe egy fia­talember állt és a telefonkönyv felé hajolt. Az óriás intett és két másik ur megindult felé. Az egyik mellőlem, egy alacsony ra­gyás képű. Mire hozzájuk érkeztem, már el is végez­ték a dolgukat. Tettcnértek és letartóztat­tak egy zsarolót! Fiatal, középiskolás diák volt. Jobb csa­lád gyermeke. Mint ahogy a „Fekete kéz“ ír ■ a-' F "* V- r i i/, _ . FERENC Jl DZSEF v . 1 KESERŰVIZ J-'-•••• - ÜJA-A -te -■ - '■* - - 1 szokta, fenyegető levelet irt egy gazdag hírében álló kolozsvári lakosnak. ... „tegyen a telefonkönyvbe százötven pengőt. A pénz félhét órára ott legyen, ha az élete kedves .. S a zsaroló levélre még egy jelvényt is rajzolt a nagyobb hatás és nyomaték ked­véért. A pénz ott volt. És egy serdülő, szeren­Budapest, május 5. Ismeretes, hogy a múlt­ban a tanszemélyzet tagjainak helyettes ta­nárrá, illetve helyettes szaktanítóvá, vagy helyettes tanítóvá való kinevezésük előtt egy évi próbaszolgálatot kellett teljesíteniük, amely alatt úgynevezett segélydijban részesül­tek. Hóman Bálint miniszter a tanszeméit)* zetnek ezt a próbaszolgálatát 1941, december 31-ivcl megszüntette és elrendelte, hogy a jö­vőben as állami és nem, állami középfoka és szakiskolákban, valamint középiskolákban Ux­Már sötét felhők gomolyognak a budai he­gyek felett, az éjszaka is közeledik lassan, ahogy ott állunk a repülőtéren és várjuk a motorpróbát. A kétmotoros Föcke-Wulf ott áil a beton kifutón, a hajózószeméliyzet és .jó magam is bőrowerallban vagyunk, mert hideg lesz fant, éjszaka a magasban. Felbugnak a motorok ... Hamarosan beszállunk a gepbe, e>helyezke­dünk a vezető ülésben a százados, ea hatul a „géppuskás“ i'igyejőhelyen dugom ki a fe­jem a gépből és nézem a repülőtér épületé­nek és a hangároknak sötét árnyait. Már ég­nek a domboldalakon a vörös jelzőfények, egy fényszóró is kigyullad, .szinte nappali világosság önti el a repülőtér haragoszöid gyepét, aztán lassú döceenéssel megindul a gép. Pár percig még érzem a. zökkenőket, aztán lassan egészen sima úszásba megyünk át & már szállunk is, fel a sötét magasságba. Vakon repülünk az éjszakában Az éjszakai repülés, amelyen, mint a hadi­tudósító század egyik riportere részt veszek, úgynevezett ,,célrepülés“, A fényszórósok', akik éjszaka védik a várost, hogy gyakorla­tilag is alaposan kifejleszthessék készségüket, „összedolgoznak“ velünk, repülőkkel. Helye­sebben, mi segítünk rajtuk, mert a cél- repülőgép két szárnya végén kis jelzőlámpa ég, hogy a fényszórások ne csak a gép mo­torjának bugása után keresgéljék a „tá­madó“ repülőgépet, hanem a két jelzőlámpa is az ő könnyebbségükre szolgál. A felada­tuk. hogy megkeressenek bennünket, akik- most a „támadó“ felet „játszok Bi­zonyos, előre megadott útvonalon fogunk re­pülni, — ezt még lent megmagyarázta a gé­pet vezető százados — és körülbelül két óra­hosszat leszünk fent, az éjszakában. Közben, míg erre gondolok, a gépünk egyre magasabban emelkedik. Már kialudtak a domboldalon a vörös jelzőfények, kialudt a fényszóró is a repülőtéren. Éjszaka ,van már, k&ő, sötét éjszaka. Vakon repülünk a sötét magasságban. A vezető előtt már jó előre kiszámított és felvázolt útvonal fekszik, vagyis a térképre rajzolt- útról iránymeghatározások, azután az egyes, egyirányú útszakaszokról pontos hős*, szuságméret. Mert tudnia kell, hogy ebben az egy irányban, bizonyos sebességgel mennyi ideig kell repülnünk? Mikorra aztán letelik az idő, fordul a gép a következő adat értel­mében. Ha nem látnám alattunk a főváros lám­páinak szikrázó, tündér! fértytengerét, töke- lététen vakrepülés-érzete® lenne. esetlen, rnegtántorodott lélek, egy alig a. gyermekkorból kibújt élet máris lecsúszott. Vértelen, fehér ajka reszket, összeszorult torkán nem tud feltörni a kegyelemért síró könyörgés. A bűn és a büntetés tüzes pe­csété égetni fogja s nyomorult léte terhére lesz a társadalomnak. S egy szegény édes­anya véres könnyeket sir... Most, amikor az apák s nemzet legjobb­jai hadbaszálltak, amikor annyi a magára hagyott család, a szabadjára hagyott gyer­mek, most van fokozottan szükség a társa- dalom sztgom és következetes ellenőrzésé­re. A gyermek és különösen a serdülő korn ifjúság a veszedelmek és kísértések záto­nyai között vergődik. Az utcának, a pony­vának, a külteleknek, a lebujoknak és a jel­szavaknak iélekfertőző hatását távol kell tartani az ifjúságtól. Meg kell előzni a ve- szedelmet. Meg kell akadályozni, hogy a jövő reménységét meg ne fertőzhessék sem lélekben, seni testben. Ebből a szempont­ból a legnagyobb felelősség elsősorban a társadalmat terheli. TURAN LAJOS «—mii ............. ■' .... ........... nări, szaktanítói, vagy tanítói, állás betöltése, kor a pályázókat a próbaszolgálat •mellőzésé­vel közvetlenül helyettes tanárként, helyettes szaktanítóként, illetőleg helyettes tanítóként kell alkalmazni. A rendelet szerint, az iskola­fenntartók kötelesek a próbaszolgálatot telje­sítő tanerőt 1942. jan. l-től kezdődő hatállyal helyettes tanárrá, helyettes szaktanítóvá, illetve helyettes tanítóvá átminősíteni. A próbaszol- gálatba beszámítandó és eltöltött időt a he­lyettesi szolgálatba be kell számítani. Felvillannak az ezüstös fénytévék Ezer méter magasban vagyunk. A hideg, hűvös levegő h.átbakap, ahogy kidugom a fe­jem a géppuskás figyelőhelyén. Lent, a mélyben égnek Budapest lámpái. • És ekkor egyszerre feloülmnak a fény­szórások kévéi, egyik valahonnan a János- hegy felől, a másik is innen a budai he­gyekből. Egy pillanatig kutatva keresnek, tapogat­nak a fények a. felhős, sötét égboltozaton. Keresztezik egymást, viUózva, bizonytalan vibrálással. Aztán ... Be kell hunynom a szememet, mert vakító fénycsóva kapja el a gépünket. Kék és mély­ezüst a színe, mint amikor lic-ggesztőláng csap az ember szemébe. A gép lassan úszik a fényűzőnkén. És felettünk, a felhőkön, egy kis fénykarikában, ott látom a gépünk pa­rányi kis árnyékát. Az is úszik velünk, egy darabig egész lassan, majd megnyúlik, egyre előbbre vetődik, aztán egészen elenyészik. A fényszóró sugárkévéje lecsúszott rólunk, megint tökéletes sötétségben haladunk. Lenézek. Most vagyunk éppen a Duna felett. Pom­pásan ki lehet venni a parti lámpák bosszú ivét, aztán a hidak kontúrjait, aztán a körút kifliforma hajlatát, majd odább az Andrássy. ut sugáregyenes fényesikját. Csak néhány percig gyönyörködöm a nagy­szerű látványban, máris újra fénykéve gyul­lad ki, de most egymásután három: külön­böző helyen is. Annyira vakítanak szera- fájditó kékségükkel, hogy most már végképp be kelil bnzódno*n a gép belsejébe, A gép két kis oldalsó ablakán is besüt az egyik fényiv, fantasztikus árnyak kergetőznek » szürkeszinü falon. Megered a hó is. E’öre megyek a rádióshoz. Figyelem, ahogy' a felvett adatokat jegyzi. Hol irányt kér a repülőtérről, hol meteoro­lógiai adatokat, felhőmagasságot, légnyomást, páratartalmat, hol még a „mi“ hőmérsékleti adatainkat. Most jegyzi fel éppen: — Mínusz két fok. Újra fénykévék fogják közre a gépiinket, most egy egészen élőiről, szembe kap, a gép orránál nagynénién-látom, ahogy apró, fehér foszlányok rohannak nekünk, mintha egyetlen gócpontból indulnának ki. Csodálkozna kérdezem á rádióstól: —- Csak nem hó esik? Bólint: — De még mennyire .., .Valahol a budai hegyek felett járnak Még néha fel-felvillan egy-egy fényesük, aztán a a is elalszik. Tizenegy óra. Készülünk leszállai. Két zöld rakétát lövünk ki: vége a „gya­korlatnak“. Még néhány pere és újra égnek a vörös jelzőlámpák és újra kigyullad a repülőtér* fényvetője. Aztán érzem a kerekek gördülé- sét, újra a földön vagyunk. A fényszórósokra gondolok: mi legalább megyünk aludni, ők virraszthatnak haj* nőiig ■.. At Erdélyi Párt «I kormánytól kéri «** erdélyi «tabadLöinär«» s«k bilele« nevsoránnk közzétételé' Kolozsvár, május 5. Az Erdélyi Párt or­szággyűlési képviselői csoportja a budapesti pártiroda helyiségében Teleki Béla gróf el­nökletével értekezletet túltett. Az értekezlet letárgyalta az időszerű politikai kérdéseket és állás foglalt a közeli jövőben az országgyű­lés elé törvényjavaslatokkal kapcsolatban. Az értekezlet elhatározta, hogy az erdélyi ipar- és kereskedelem még ma is megoldatlan fontosabb kérdéseit interpelláció formájában a kópviselőház elé terjeszti. így Szilágyi Fe­renc az erdélyi ipar igazolványok felülvizsgá­lása tárgyában, Vevesei Antal a székelyföldi faipari munkások bérkérdései és a hadbavonn­iuk táuogatása érdekében. Gaál Alajos a szé­kely faipar keresztényesitéee ügyében, Szabó 3ános nagyváradi OTI egészségügyi viszonyai ellen felmerült panaszok tárgyában, Pólónkét u Tivadar pedig a székelyföldi kisgazdák kér­déseire vonatkozóan jegyzett be interpellációt. Az Erdélyi Párt javaslatára a Ház pénz­ügyi, valamint a vallás és közoktatásügyi bi­zottsága már a felhatalmazási vita alkalmával egyhangúan magáévá tette azt az álláspontot, hogy a magyar lelkészek sorodassanak be a középiskolai tanárok státusába és velük mie­den tekintetben egyenlő elbánásban részesül­jenek. Az Erdélyi Párt erre vonatkozó javas­latot készített, amely mast az országgyűlési képviselői csoport értekezletén a megbeszélés alapjául szolgált. Az értekezlet tárgyalta a magyar lelkészek kongruá.jának törvényes rendezésére, vonatíco. zó javaslatot. Megbízta az elnökséget, hogy a tervezetet véleményezés végett küldje meg az egyházi főhatóságoknak és azután terjessze az országgyűlés elé. Miké Imre képviselő katonai szolgálatra je­lentkezett. Az. értekezlet Ember Géza ország- gyűlési képviselőt bízta meg a budapesti iroda vezetésével. Az értekezlet végül foglalkozott azzal a köz­leménnyel, amely a „Magyarság“ húsvéti sza­mában jelent meg és amelyben Palat mm Jó­zsef a párt több képviselőjét szabadkőmiives- nek tüntette fel. Az Erdélyi Párt — annak tudomásulvétele mellett, hogy a megrágalroa- zottak a független magyar bíróságnál keres­tek védelmet, — súlyoson elitéti az ilyen, po­litikai erkölcsökbe ütköző és átlátszó hátterű rágalmakat s g kormányhoz fordult, hogy ál­lapítsa meg hivatalosan és hozza nyilvános* ságra az erdélyi szabadkő művesek névsorát. Minta p*éfoscsoraaq Dostal piperegyöngyporából. Eredmény măr az első használat után. Az arcbőr tiszta, egészséges, üde és fiatalos tesz. Pattanások, mitesszerek és egyéb aretlsztátlanságok el­tűnnek. Küldjön költségre 40 fillért bélyeg­ben. Kemikália, Újvidék 144/e. Gyógytárak- ban, drogériákban, illatszertárakban ereded doboz 5.20 pengő +• 89 fillér pótfelár. Büntetett eiőé’elit személyekkel c mborólt egy romániai közgazdasági felügyelő Bukarest, május 5. (Búd. tud.) A hivata­los lap közli Antonescu államevezető rende­letét, amely szerint Antonescu N. Ale­xandru belügyminisztériumi közgazdasági felügyelőt azonnali hatállyal elbocsátották. A vizsgálat szerint ugyanis kapcsolatban volt kijárókkal és büntetett személyekkel, akiktől anyagi előnyöket fogadott ei és ez­zel súlyosan vétett a köztisztviselői becsület és fegyelem ellen. Felokoszlotiok Móramaros* szigeten két gyilkos favágót Mára marosszige t, május 5. Ma tarra ros­sz igét közeiében Vgla községben Sztán Ist­ván és Fehér János favágók néhány héttel eeelőt megölték Nyíri Gyulát. Beismerő val­lomásuk után o rögtönitélö bíróság mindket­tőjüket kötéláltali halálra ítélte. Az ítéletet a máramarosszigeti fogház udvarán hétfőn végrehajtották. JÖ ARE ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JO ÜZLETMENETNEK Hóman miniszfer rende?eliî©«| me^szünlelle a lansiemélvzet próbaszol^álalát Éjszakai repülésen a főváros felett \ — A m. Mr. honvéd haditudósító század közlése — *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents