Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)
1942-05-03 / 100. szám
A Filharmóniai Társaság VIL bérleti estje Diákházban! ^ Vezényel Raiter Lajos a Rádió karnagya. Műsor: Bethoven: Egmond nyitány. Vaszy: II. szvit R. Sí ráüss: Don Juan szimfonikus költemény. Brahms: I. szimfónia. Jegyek elővételben az „Ellenzék“ könyvesboltban. Mátyás király tér 9. Telefon 11-99. Neve: Körösi Csorna Sándor, foglalkozása :Magántisztviselő... Állást keres Kolozsvárott a halhatatlan magyar tudós családjának hét nyelven beszélő, sok viszontagságon keresztülment, utolsó élő leszármazottja I Kolozsvár, május 2. A férfi, akivel szemben ülünk nemesak névrokona, hanem „valóságos“ rokona annak a Körösi Csorna Sándornak, aki immár pontosan száz esztendeje ott pihen ezer és ezer kilométerre szülőföldjétől, a dardzsilingi temetőben... A halhatatlan magyar tudós halálának századik évfordulója alkalmából éppen most rendez sorozatos emlékünnepségeket a magyar tudományos világ. És most — száz év után - — készül el a Körösi Csorna Sándor nagyságához méltó emlékmű is, amelyet a székesfővárosban állítanak fel a közeljövőben. »Egyenes leszármazottja vagyok a Körösi Csorna-családnak“ Az élő Körösi Csorna Sándor itt ül velünk szemben ... Arca megdöbbentően hasonlít a nagy magyar tudós egykori képekről ismert elszántságot, erős akaratot és mégis szelídséget tükröző arcához. Erre az arcra néhány pillanattal ezelőtt figyeltünk fel abban • a hivatalban, ahova az emberek munkaalkalmat keresni és találni járnak. Személyi adatait mondotta be nagyon halkan, szinte szemérmesen: Körösi Csorna Sándor. Életkora 45 éves. Foglalkozása magántisztviselő. Családi állapota: nőtlen. — Igen, — mondja -— leszármazottja va gyök a Körösi Csorna-családnak, amely ge- lencei eredetű, de aztán amikor szétszóródtak Gelencéről, felvették azt az előnevet, ahol letelepedtek, mint például a Körösi Csornák. Ebből az ágból már csupán egyetlen férfi leszármazott él. Én. Iratokat tesz elénk az asztalra. Kereszt- levél, keresztlevél és újból keresztlevél be, egészen a család mély-multjáig. Miközben a keresztleveleket nézem, a férfi az asztalterítő rojtjával babrálgat ideges ujjaival s nagyon csendesen mondja: .— Ne gondolja, hogy származásommal akarok dicsekedni, vagy azért szereztem be ezt a garmada keresztlevelet, hogy egykori rokonomhoz, Körösi Csorna Sándorhoz való jussomat bizonyítgassam. Nem, bár mindig büszke voltam erre s vagyok ma is. Ez a sok keresztlevél semmi egyebet nem akar bizonyítani, minthogy öskeresztény vagyok, „ös- szdkeiy“ s ne feledjük el: munkát szeretnék találni!... Világháború, hadifogság, Bukarest... —- Hol dolgozott eddig? — Bukarestben. Huszonegy éven keresztül megszakítás nélkül Bukarestben dolgoztam a legelőkelőbb pénzintézetek egyes osztályainak élén. Életrajzom — dióhéjban — a következő: Kolozsváron végeztem tanulmányaimat, jelesen, a Kereskedelmi Akadé mia felsőkereskedelmi tagozatán. 1914-ben érettségiztem. Utána a budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémiára mentem s egy év múlva ott is szinjelesen végeztem el tanulmányaimat. (Újabb Írásbeli bizonyíték kerül elő.) Már benne éltünk a világháborúban s bár alig múltam 18 éves, kikerültem a frontra. Az összeomlásig Megszakítás nélkül ott küzdöttem az első vonalban. Hogy megállottám helyemet, kitüntetéseim tanúsítják. 1918 októberében francia fogságba kerültem s csak 1920 áprilisában tudtam hazavergődni a már román fennhatóság alatt görnyedő Erdélybe. Szétnéztem, hogy mihez lehetne kezdeni, mert nem akartam éhenhalni. öt nyelven beszéltem már akkor, ma pedig hét nyelvet tudok. Nem sok, az igaz, mert az a „másik“ Körösi Csorna Sándor, akinek ha nem is vérszerinti rokona vagyok, — hiszen nem volt családja és gyermeke — tizenhét nyelven beszélt... Kolozsvárott nem tudtam munkát találni. Bukarestbe utaztam és az egyik világviszonylatban is nagy bankházban kaptam német-francia levelezői állást. Közben megta nultam románul is. 1925-ben már annyira vittem, hogy a román fővárosban már ismertek nevemet és képességeimet is. Hivatalosan megbíztak a Motocultura Romana megszervezésével, amely előbb német érdekeltség volt, de később „romanizálták“ s ezzel tönkre is tették. Újból bankba kerültem, mint devizaosztályvezető. Amikor Raducanu miniszter megalkotta az uj szövetkezeti törvényt, engem is „belekapcsolt“ annak gyakorlati végrehajtásába. Hat uj fiókintézetet szerveztem s ezek vezetését rámbizta Raducanu miniszter. Minden rendben ment 1940 szeptember 6-ig, amig nem köszöntött be a hirhedt vasgárdista uralom. Ekkor már láttam, hogy jó volna ebből az égő katlanból, felzaklatott pokolból elmenekülni, de nem volt rá mód. Károly királyt ezekben a napokban űzték el a vasgárdisták s örizet- bevették az összes eddigi vezetö-politikuso Kolozsvár, május 2. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács Kolozsváron tartotta legutóbbi ülését. Gróf Béldi Kálmán elnök kegyelettel emlékezett meg' a Tanács elhunyt tevékeny tagjának, Telegdy Lászlónak, az Erdélyi Ma- var Gazdasági Egyesület ügyvezető aleinö- kének korai haláláról. Javaslatára a Tanács Telegdy László emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. Az ülés anyagának egyik legfontosabb problémája az erdélyi tüzelőanyag-gazdálkodás kérdése volt. A hazatért keletmagyarországi és erdélyi részeken ugyanis még nem ismerik azokat a korszerű fütöberendezá&ekat, akik közül egyetlen napon hatvannégyet végeztek ki. Azonnali felmondás — revolverrel... — Ezen a napon — mondja Körösi Csorna Sándor, •— bejött hivatalomba Jón Tn- can hivatali főnököm, revolvert szegzett a mellemnek s felszólított, hogy azonnal hagyjam el hivatalomat, Bukarestet, sőt Romániát is ... Fegyveres vasgárdisták kisértek a határig s úgy dobtak át, mint valami gonosztevőt. Mintha nem is nekik kamatozott volna legdusabban 21 éven át tartó szakadatlan munkám és verítékem... Azóta itt vagyok Kolozsváron, húgom kenyerén élek és ez nagyon rosszul esik. Elvégre magam is megtudnám szerezni a kenyeremet, csak volna munkaalkalom. Hónapok óta kilincselek munkáért és még sehol semmi. Szeretnék legalább annyit elérni, hogy a mindennapra-valót megszerezzem. Szak mám a bankszakma s ezenkívül •— mint már említettem, — hét nyelven beszélek és írok. — Csak annyit mondhatok „boldognak“ az életemből, amit itt töltöttem Kolozsvárott, mint diák — jegyzi meg azután. — Ma már 45 éves vagyok s itt szeretnék végleg letelepedni... — öriz-e valami emléket a Körösi Csoma- család a nagy tudósról? — kérdezzük. — Egyetlen adóslevélről tudok — mondja, —- amit Körösi Csorna Sándor hagyott megőrzés végett nénjénél, amikor utrakelt Tibet felé, a nagy magyar titok felkutatására. Édesapjáról maradt ez az adóslevél s ez ma is megvan. Azt is hallottam gyermekkoromban, hogy nénjeinek sok levelet irt haza a távolból, akár Mikes Kelemen, de ezek ma már nincsenek meg. Egy nagytakarításkor tüzbe kerültek ... BÍRÓ JANOS két és fütőmódokat, amelyek a trianoni országban és a nyugati államokban általánosan elterjedtek. Az erdélyi lakások kályhái általában elavultak és a lecsökkent fakészle19 4 2. MÁJUS 3 tek mellett, kívánatos volna a kályháknak modern típusokra való átépítése, mert ezáltal egy-egy háztartás 24—1« százalékot takaríthat meg fában és igy az átrakás költségénél jóval nagyobb összeget takarít meg egyetlen télen. Ugyanez vonatkozik a közhivatalok és közintézmények épületeire is. A már szórványosan elvégzett átépítések egybehangzóan igazolják a nagy megtakarítás lehetőségét, mert a modern kályhák mellett ugyanazok az épületek jóval kevesebb fát fogyasztottak az elmúlt télen, jóllehet ez az átlagosnál sokkal hosszabb és hidegebb volt. A Tanács elhatározta, hogy mindent megtesz egy nagy kályhaátépitési akció előfeltételeinek megteremtése érdekében, mert a jövő tél nehézségeit csak úgy előzhetjük meg, ha még a nyáron lehetőleg minden elavult kályhát átépítenek. Ismételten foglalkozott a Tanács az erdélyi tanoncoktatás és iparosnevelés kérdésével. Rövidesen elkészül emlékirata, amelyben minden kérdésre kiterjedő javaslatot tesz a kormánynak az erdélyi magyar kereskedői és Iparosnevelés elősegítése érdekében. A Tanács foglalkozott Kolozs vármegye főispánjának az erdélyi gazdák megsegítését célzó hitelakcióra vonatkozó javaslaté • val. A Tanács teljes mértékben magáévá tette a nagyjelentőségű javaslatot. Az erdélyi gazdasági élet megsegítését célzó hitelakciók eddigi eredményeinek számbavétele során a Tanács őszinte örömmel értesült arról, hogy a keresztény kereskedelem olcsó hitelellátását irányitó bizottság a közeljövőben fokozott mértékben nyújt lehetőséget arra, hogy a 20 millió pengős hitelkeretből a hazatért keletmagyarországi és erdélyi részek magyar kereskedelme nagyobb mértékben klvehesse megillető részét. Ismételten foglalkozott a Tanács az erdélyi ipari kérdésekkel s ezeknek során az itt mutatkozó energia és nyersanyag lehetőségekkel is. Magáévá tette Hargitaváralja jelképes székely község vezetőségének ilyirá- nyu munkatervét.' Ezek szerint a nyári hónapokban a főiskolai, fökép műegyetemi hallgatók nagyobb munkacsoportja bejárja a hazatért részek legtávolabb eső vidékeit is, hogy lelkes munkájukkal maguk is hozzájáruljanak a kormány tervbevett nagyszabású erdélyi épitőmunkájálioz. Az energiakérdésekkel kapcsolatosan a Tanács felhívja az illetékes tényezők figyelmét arra, hogy Erdélyben a villamosáram« termelés szempontjából a vizierők mellett hasznosan lehet értékesíteni a számos fűrészüzem hulladékát, igy elsősorban az eddig értéktelen anyagnak tekintett ftirész- port. Ezt különben már eddig is eredmény- nyel használta néhány kisebb székelyföld* áramfejlesztő telep. AZ ERDÉLYI LESZÁMÍTOLÓ ÉS PÉNZVÁLTÓ BANK R. T. Kolozsvár április 28-án megtartott rendes közgyűlését kővető igazgatósági ülésen az intézet vezérigazgatójává a Magyar Leszámítoló ős Pénzváltó Bank konszernjében három nagy piac pénzügyi és gazdasági életében jelentős eredményeket elért és illetékes pénzügyi körök által is elismert kiváló szaktekintélyt, Skolák Ernő emléklapon századost, a Kaposvári Takarékpénztár ügyvezető igazgatóját választották meg. Theil József cégjegyzöt aligazgatóvá ős Alexi Lajosné fötisztviselőnőt. pedig eég- jegyzővé léptették elő. Skolák Ernő Aradon, majd Békéscsabán és Szombathelyen bizonyította he rátermettségét. Erdély pénzügyi életében várakozással tekintenek a szépen dekorált vezérigazgató működése elé. MATRAV GÉZA, az Anker Biztositó erdélyi fiókjának igazgatója, akit 5 esztendővel ezelőtt Budapestre helyeztek, visszatért Kolozsvárra, amennyiben intézetei az Anker Általános Biztositó rt. és a Turul Magyar Országos Biztosító Intézet rt. szék hellyel rábízták a visszacsatolt keleti és erdélyi városokban felállított fiókintézetek vezetését. Mátray Géza 15 évig a kolozsvári Minerva Biztositó Rt. ügyvezető igazgatója volt s nevét a biztositó szakmában jól Ismerik. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS A îi APJA A .10 11/1 ETATE VETNEK Gyárak, üzemek, gazdaságos legelőnyösebb gépszijbeszerzési forrása I if j. szemerjai Szász Endre g é p s z i j és műszaki bőrcikkek nagykereskedése, Budapest, V. Visegrádi-u. 2. — Igénylési ügyekben díjtalan felvilágosítás A „BŰVÖS SZEKRÉNY“ II. FELVONÁSÁNAK ZARöKÉPE. Megírtuk már, hogy a budapesti Operaház nagy sikerrel mutatta be Farkas Ferencnek, a kolozsvári Nemzeti Színház fiatal, nagytehetségü kariga/.gutójának és Kunszery Gyulának „Biivös szekrény“ című vigoperáját. Az újdonság fényesen kiállott a a tüzpróbái s az egybehangzó birálatok szerint régen volt a budapesti Operaháznak olyan meleg estéje, mint a „Bűvös szekrény“ bemutatója. A tehetséges magyar szerző újdonsága iránt, nemcsak Soini Oiva, a helsinki-i Operaház igazgatója, hanem Jochum, a hamburgi Operaház főzeneigazgatója és az ehrfuti Operaház egyik vezetője is rendkívüli módon érdeklődött s igy nagyon valószínű, hogy a nagysikerű budapesti bemutatót több külföldi premier követi. Képünkön a „Bűvös szekrény“ második felvonásának zárójelenetét mutatjuk be. Oláh Gusztáv az Ezeregyéjszaka egyik meséjéből merített operához rendkívül stílusos díszleteket tervezett. A nagysikerű újdonságot egyébként Budapest n. hullámhosszán pénteken este a rádió is közvetítette. (Vajda M. Pál felvétele.) A tüzelőanyag-gazdálkodás ^ és a tanoncoktatás kérdéseivel foglalkozott legutóbbi ülésén az Erdélyrészi Gazdasági Tanács Megbeszélték az erdélyi aazdák megsegítésének módozatait is
