Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-30 / 121. szám

I&iawflbaaa 1942. M A J V S 30 Emlékművel álSilanak Marosvás^rhelYen Bethlen Gábornak Marosvásárhely, május 29. Bethlen Gá­bor a nagy erdélyi fejedelem emlékezetére értékes és miivészi emlékmű felállítását határozták el Marosvásárhelyen. Bordy András festőművész, a Közművelődési Ház gondnoka legutóbb Budapesten folytatott tárgyalásokat erről a kérdésről és végleges megállapodásra jutott az emlékmű elhelye­zésére vonatkozóan. A dombormű elkészí­tésével Ispánki József szobrászművészt bízták meg. Ugyancsak sor kerül rövidesen a Köz­művelődési Ház értékes festett üvegabla­kainak helyreállítására is. Bordy András teljes pontossággal összeállította a hiányzó részeket s á munka elvégzését egy buda­pesti flvegfestö-cégre bízta. Kolozsvár h öf^ytársadalma — a kadbavowullak hozzátartozóiért Kolossvdr, május 29. Kolozsvár áldozatkész hölgvtársadalmábó] újabban az alábbiak vál­lalták el egy-egy hadbavonult hozzátartozói­nak gondozását: Balázs Istvánná. Balogh Imréné, Balogh Pálné, Dr. Barabás Béláné, Gr. Bethlen Lászlóné, Bindácz Mihályné, Bodor Bertalan­ná, Deák Istvánná, Deésy Jolán, özv. Dózsa Antalné. Cs. Farkas Istvánná, Friedm-anné Bodó Erzsébet, G'ónezy Lászlóné, Dr. Gyalus Farkasné, Hajdú Zoltánná, Horváth Sándor­rá. Dr. Koleszár Lászlóné, Kovács Rezsőné, Káli Sándorné, Kerekes Istvánná, Keresztes Józsefné, Dr. Kristóf Györgyné, La ár Fe- rettcné, Mestitz Ferenené, Dr. Mezey Mi­hályné, Moldovánné, Dr. Nagy Gézáné, özv. Papp \ id. Ákosné, Pálffy Lászlóné, Pün- lcösti Pálné, Renner Jánosné, özv. Dr. Sey­fried Károlyné, Strobel Jeromosné, Sebész­temé, Dr. Szász Ferenené, Szigety Mihály­né, Dr. Szöllösy Jánosné, Tatár Ferenené, Táncz Györgyné, Tu főnné, Ujvárosy Sándor­né, özv. Wéber Béláné, özv. Zágoni Szabó Mihályné. lhutócz\f tnarosvásárhelyi színigazgató levele Nemrégiben „Egy maros-vásárhelyi szinlap margói ára“ címmel marosvásárhelyi munka­társunk foglalkozott az ottani színház meg­nyitásával. A cikkel kapcsolatban Thnróczy Gyula színigazgató az alábbi sorokat juttatta el hozzánk: „Egy marosvásárhelyi szinlap margójára“ eimü cikket olvasva elszomorodott leiekkel gondoltam arra, hogy itt Marosvásárhelyen micsoda titkos erők működnek ellenünk — a magyar színészet ellen, — micsoda lelkiisme- ref, vezet, embereket, hogy mindent, ami ma­gyar megmozdulás és akarás — elgáncsolja­nak. Mielőtt Székelyföldön megkezdtem működé­seméi. a társulatommal, garmadával kaptam a névtelen leveleket Marosvásárhelyről, hol kérve, hol fenyegetve, hogy be ne merjek jönni a társulatommal ide, mert ők majd megmutatják, hogy nem lesz köszönet benne. Nem vettem figyelembe a póktermészetik, sö­tétben támadásra váró figurák fenyegetéseil, hanem szent elhatározással és akarással men­tem kitűzött célom felé. Nem. kellett figye­lembe. vennem a sötétben ólálkadók fenyege­téséit, mer,t mindenütt, ahol megfordultunk, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklősón, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Szász- régenben ünnepelték a társulatomat, a mű­soromat megbecsülték, lelkesedtek érte. A kritika jogos, ha az objektív — d,e ha nem azf Miért, vtél a cikkíró egy Vaszary előadás után s ha már Ítél, miért nem tudja észrevenni, az előadás erényeit isÎ Miért nem nézett meg legalább három előadástf Miért nem vette a fáradtságot, hogy tüzetesebben tudja mérlegelni a színpadi munkánkatÎ Miért Ítél elevenek és holtak felett meggon­dolás nélkülf Ha alapos, megfontolt ember, utána kellett volna néznie, — érdeklődnie kellett volna, hogy a társulat milyen erőkből állt Milyen heroikus küzdelmet kellett meg­vívnunk itt a Székelyföldön, hogy idáig jut­hassunk. Pécs, Miskolc., Sopron, Győr, Ka­posvár kisebb igényű talán, ment Vásárhely? Ezekbem a városokban működtem, mint igaz­gató két évig s éppen a műsoromért, előadá­saimért kaptam külön jutalmat a miniszté­riumtól. Boldogult Csdky gróf külügyminisz­ter ur miért nyilatkozott a budapesti sajtó­ban elismerőleg az előaddsaimrólf Megfonto­lás miatt madáchi idézettel búcsúzom-: Könnyű törvényt ülni pamlagon, Könnyű Ítélni a felületesnek, De mily nehéz, ki a szivet kutatja Méltányolván minden redöze.tét. XBURÓCZY. GYULA színigazgató. A magyarság mulfs^ázatlbeSa Livándorlásánab ólra a zsidóság gazdasági lerjeszlcedése voJf A képviselőhöz folytatta a zsidó mező- és erdőgazdasági ingatlanok igénybevételéről szóló javaslat tárgyalását TEGNAP , még Átüli Budapest, május 29. (MTI.) A képviselő­ház pénteki ülésén folytatta a zsidó erdő- és mezőgazdasági ingatlanok igénybevételéről szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az iiléfct 7 őrs Tibor fflelnök nyitotta meg. A kormány részéről báró Banffy Dániel föld­művelésügyi miniszter és Lukács Béla tárca- nélküli miniszter jelentek meg az ülésen. Fél 11 óta tájban érkezett a képviselőbázba Kál- lay Miklós miniszterelnök. Jurcsek Béla szólalt hozzá elsőnek a javas­lathoz és Piukovich József aggályaival szem­ben hangoztatta, hogy a törvényjavaslat föld- birtokpolitikái téren a magyar nemzet meg­erősödését szolgálja , Kdllay Miklós miniszter- elnök, aki f'ajvédebni alapon áll, arra a szi­lárd elhatározásra jutott, hogy a reformpo­litika útjára lép. A szóbanforgó törvényja­vaslatban is mutatkozó törekvésével, amely a magyar faj védelmét, szolgálja, észszerütlén- ség lenne szembehelyezkedni bármely párt részéről is- Reméli, hogy a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadják. Biztosította a miniszterelnököt, hogy mind■ addig, amíg Gömbös Gyula politikájának irá­nyában halad, maga mögött találja Gömbös Gyula barátait. A továbbiakban a szónak tör­ténelmi visszapillantást vetett a zsidók gaz­dasági törekvései ellen hozott különböző tör­vényekre. A zsidóság gazdasági hatalmának terjedése folytán indult meg a mult század­ban á magyarság kivándorlása is, A veszélyt minden törvény ellenére a magyarság ösztönö­sen megérezte, ezért a zsidó nálunk sohasem tudott az lenni, mint Nyugaton. Lehetett báró, szerezhetett rangot és vagyont, de Ma­gyarországon csak zsidó maradt. A zsidóság összes veszélyeit a nemzeti összeomlás és a kommunizmus után a magyarság minden tagja felismerte és « szegedi ellenforradalom jegyében egységesen állott vezére mögé a szociális, népi politika megindítására, amelyet zsidómentésén akarunk és ebben elsők vol­tunk Európáiban. A törvényjavaslat a korábbi fajvédelmi törvény szellemében gazdasági téren is faj­védelmi alapra helyezkedik és örömmel kell megállapítani, hogy minden más korábbi tör­vénnyel szemben ez az első törvényjavaslat, amely intézményesen kimondotta, hogy kivé­teleket nem ismer. Ezután a zsidó birtokok eredetére világí­tott rá a szónok, A zsidóknak bérlőkként való meghagyását minden esetben lehetetlennek tartja. A haszonbérleti felszerelés megvásár­lási jogát zárolt számlára kívánja befizettet­Apponyi György gróf, a polgári szabadság- párt vezérszónoka hangoztatta, hogy a javas­latnak a zsidók meghatározására vonatkozó részével nem is kivan vitába bocsátkozni, pártjának álláspontja ebben a kérdésben is- , meretes. Véleménye szerint ez a javaslat az állampolgárok egy részével szemben rést üt a magántulajdon elvén és veszedelmes prece­denst teremt további, földbirtokpolitikai in­tézkedések esetére. A javaslat zavaros és visszaélésekre ad alkalmat. Minthogy kétség­telen. hogy a javaslat törvényerőre fog emel­kedni, két határozati javaslatot nyújtott be a visszaélések kiküszöbölésére. Egyik határo­zati javaslat arra irányül, hogy az e törvény alapján igénybevett ingatlanokat semmi e«ptre se juttassák tényleges állami tisztvise­lőknek, katonáknak, csendőröknek, ország­gyűlési képviselőknek, vagy felsőházi tagok­nak. Másik javaslatában azt indítványozta, utasítsa a Ház a kormányt, hogy minden év április 1-én kimerítő jelentést terjesszen a törvényhozás elé az e törvény alapján igény­bevett ingatlanoknak sorsáról, annak pontos megjelölésével, kitől vették el és kinek adták- Gesztelyi Nagy László, a kormánypárt har­madik vezérszónoka hangoztatta, hogy ez a javaslat tulajdonképpen folytatása annak a birtokpolitikai tevékenységnek és fajvédelmi munkának, amelyet annakidején Gömbös Gyula kezdeményezett. Feltétleniüi igen nagy MA "maTminderiM LIKŐRT TÖLT MAGÁNAK! gondot kell fordítani arra, hogy a mostan! rendelkezés során a föld a kisemberek kesébe kerüljön. Hiányolja, hogy nincs szó a javas­latban arról: mi lesz a jelzálogos hitelezők­kel. Gondot kell fordítani arra is, hogy a* nj birtokosok ház- és egyéb biztosítás tekin­tetében ne legyenek hátrányos helyzetben, mert egy esetleges elemi csapás katasztrófát jelenthet. A javaslatot elfogadja. A legközelebbi ülés kedden délelőtt 10 őrs­kor lesz, amikor is folytatják a zsidók erdő- és mezőgazdasági ingatlanairól szóló törvény- javaslat vitáját. Az ülés két órakor ért vé­get. EGYETEM MOZ.GO P JÓKAI MÓR hires regény-alakja filmen; TRENK BÁRÓ KALANDJAI Főszereplő: HANS ALBERS. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és féltiz órakor Vasárnap d. e. 11 órakor matiné: TRENK BÁRÓ KALANDJAI. A rendkívüli érdeklődésre való tekintettel jegyekről tanácsos elővétel­ben gondoskodni! Átadták az ügyészségnek a lisztjegy** elszámolást hamisitó közélelmezési alkalmazottat és zsidó felbujtóját Eljárás indul ez ügyben hét kolozsvári bodegás és vendéglős ellen is Kolozsvár, május 29. A rendőrkapitány­ság pénteken délelőtt hallgatta ki Lázok Ferenc közellátási ideiglenes alKalmazottat. aki Rozenberg Jenő nevű zsidő felbujtója rábeszélésére liszt jegy-elszámolását meg­hamisította s ezáltal rövid idő alatt — az eddigi vizsgálat megállapntása szerint — egy vagon lisztet vont ki a közellóiásból s hozott forgalomba jogtalan utón. Amint már megírtuk, a zsidó péküzemi alkalnisgott, a szabálytalanul birtokába jutott hatalmas lisztmennyiségböl sütött kenyeret hét kolozs­vári bodegásnak és vendéglősnek adta el s az igy nyert busás haszonból a kisfizetésű közellátási tisztviselőnek is juttatott. A. rendőrségi kihallgatás és jegyzőkönyvek fel- vevése után Ijázok, Ferencet és Rozenberg Jenőt, a rendőrkapitányság a. vizsgálat ered­ményével együtt átadta a királyi ügyészség­nek. A királyi ügyészség elrendelte előzetes letartóztatásukat, hét bodegás és vendéglős bűntársuk ellen pedig ugyancsak megindí­tották az eljárást. ni. Amikor ilyen óriási horderejű kérdés he­lyes megoldásáról van szó és amikor kato­náink emberfeletti harcot folytatnak, a hátsó országrészben is emberfeletti teljesítményt kell követelni minden magyartól. Kéri a Há­zat, hogy hosszas tárgyalásokkal ne nyújtsák el a törvényjavaslat hatálybaléptetését. A minisztertől pedig azt. kéri, hogy már a tár­gyalás .alatt dolgozza ki a törvény végrehaj­tási utasításait, hogy a törvény kihirdetésével egyidőben kiadható legyen és még ennek a gazdasági évnek a végén életbeléphessen. Ezután ifjú Tatár Imre, a Nyilas-keresztes Párt vezérszónoka hangoztatta, hogy ha ez a törvényjavaslat haladást is jelent a magyar .életben, még sem jelenti a teljes felszámolá­sát a zsidóság nagy veszélyének, mert nem segiti elő minden vonatkozásban a zsidókér­dés ma már elodázhatatlan megoldását- Hogy Trianon bekövetkezett, annak oka nagyrészt az 1867 étű törvényben a zsidóknak nyújtott különböző kedvezményekben is keresendő. Követeli, hogy alkosson a törvényhozás olyan törvényt, amely minden vonatkozásban bizto­sítja a falusi magyarság számára a magyar földet és lehetetlenné teszi, a zsidóságnak a magyar földdel való bármilyen kapcsolatát. Olyan törvényt kell hozni ennek a kérdés­nek megoldására, hogy ne kelljen még egy másik törvényjavaslatot hozni. Egyetlen zsi­dó birtokost sem szabad kivételben részesíte­ni. Minden külföldi zsidó állampolgárt, vagv jogi személyiségei a tulajdonában lévő bir­tok előzetes eljárás nélküli átengedésére kell kötelezni. Meg kell vizsgálni a zsidóbirtokok eredetét, hogy mikor és mennyiért vásárol­ták. A szónok a továbbiakban sorra vette a törvényjavaslat egyes rendelkezéseit és azok módosítását kérte. A javaslatot nem fogadta el. Báró Vay Miklós a kormánypárt második vezérszónoka hangsúlyozta, hogy legelsősor- br.n azt kell szemelőtt tartani, hogy a földel ki'kell venni a zsidók kezéből■ Nem földbir­tokpolitikai, hanem fajvédelmi javaslatról van szó. A kivételezéseket a legszűkebb mér­tékre kell szorítani. A javaslatot elfogadja. Két évi feqyhá2ra Ítélték Matosvásárhelyen a kolozsvári Báthory-Aoor szeminárium io*va>át Marosvásárhely, május 29. Varga István kolozsvári lakos volt MÁV alkalmazott fö­lött Ítélkezett pénteken a marosvásárhelyi törvényszék. Varga, aki régi Ismerőse a rendőrségnek, Kolozsváron többször szenet lopott, majd betört a Báthory-Apor ■ szemi­náriumba s onnan a házi kápolnából temp­lomi kelyhet, patenát és oltárteritöt lopott. Ugyancsak Kolozsvárott ellopta Palotis Ida kolozsvári lakos karperecét. Később, ami­kor a hurok szorulni kezdett a nyaka körül, Szeretfalvára tette át működésének szín­terét, ott egy utas bőröndjét kinyitotta és 500 pengő értékű holmit lopott. Később Marosvásárhelyre ment, ahol betört a ferencrendi kolostorba, álkulccsal kinyitotta a hdzfönök szobáját, itt azonban rajtavesz­tett, mert elfogták és átadták a rendőrség­nek. A marosvásárhelyl törvényszék most ítélkezett felette és kétévi fogházra és ötévi hivatalvesztésre\ ítélte. Berlinbe érkezeit a magyar külügyminisztérium sajtóosztá yának helyettes vezetője Berlin, május 29. (MTI.) Zilahi Sebes« Jenő, a külügyminisztérium sajtóosztályá­nak helyettes vezetője csütörtökön rövid látogatásra Berlinbe érkezett. Halóira ítéltek Marseilleben egy !<enyériegyhamisi1ót Vichy, május 29. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: A lyoni állami törvény­szék csütörtökön hozta első halálos Ítéletét az élelmiszerkorlátozási rendelkezések elleni bűncselekmény miatt. A törvényszék egy marseillei kenyérjegyhamisitási ügyben Ítél­kezett. A per fővádlottját halálra, másik vádlottat életfogytiglani kényszermunkára, egy harmadik vádlottat 20 évi kényszermun­kára, a negyediket 15 évi fegyházra, az ötö­diket pedig 5 évi börtönre Ítélték.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents