Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-24 / 117. szám

1942* MÁJUS 24

JKkmflwaSa

Fontos szigeteket szállottak meg a japánok

Tokió. május 23. (MTI. A Nfmet Távirati Iroda közli:

Mint a Domel-lroda az egyik japán hadihajó fedélzetéről jelenti elkésve beérkezett hírek alapján, japán haderők szálltak partra Büsuanga kikötőjében. Busuanga egyike a Calamiales szigeteknek. A japán csapatok nem találtak ellenállásra. A filippino csapatokat, amelyek megadták magukat, lefegyverezték. Ugyanebből a forrásból származó hir szerint japán tengeri haderői patraszálltak Puerto Princessaba, Palawan'sziget fővárosában. A japán csapatok ellenállás nélkül megszállták a város rádióállomását Egy másik japán csapat a várostól délre 25 km-re fekvő Iwabing fegyenctelepre vonult és egyidejűleg megszállta a sziget közelében lévő repülőteret és Cayo szigetet is. A jelentések

különösen kiemelik, hogy Palawan szigetet és Calamiales hadászatxlag fontos pontjait

négy nap alatt foglalták el a japán erők.

Jtinan kínai tartományban egyre jobban terjed a boieri

Kanton, május 23. (MTI). A Német Távirati Iroda közli:

Mint a Domei-iroda jelenti, megbízható jelentések szerint o Burmából Kunmingba menekült sokezer barmai lakos között kolera tört ki. A kolerát széthurcolták a városban és az egész tartományban és a járvány mind nagyobb méreteket ölt. A jünani hatóságok által tulkésön elrendelt rendszabályoknak nincs semmi eredménye és « járvány úgyszólván akadálytalamul terjed.

India, Kína, Irán és Afaaniszlán szÖTel§égéV sürgeti Nehrti

Róma, május 23. (MTI). A Ştefani iroda jelenti:

Kehru a sajtónak adót nyilatkozatában India, Kína, Irán és Afganisztán között, létesítendő szövetség mellett szállt síkra és hozzátette, hogy minden erejével szembeszáll bármely oly mozgalommal, amely India elkülönülését célozza, majd szembeszállt azokkal, akik közigazgatási önkormányzatot akarnak adni az indiai tartományoknak.

kell még tennünk', ami .védelmünk tökéle te sites ét illeti, mondotta.

Az arab vezetők politikai tanácskozásokat folytatnak Berlinben

Berlin, május 23. (MTI.) Illetékes német helyen közük:

Berlini politikai körökben á legtermészetesebbnek tartják, hogy az arabok vezetői, Kattant volt iraki miniszterelnök és a jeru- zsdlemi főmufti Olaszországból visszatérve Berlinben politikai tárgyalásokba kezdtek. Céltalannak és korainak mondják azonban, hogy a megtárgyalt kérdésekről már most nyilatkozzanak.

Idegháboru Törökország ellen

Istanbul, május 23. (MTI.) A Ştefani iro. da jelenti:

A külföldi propaganda néhány nap óta riasztó híreket közöl Törökország élelmezési helyzetéről. E híresztelések szerint Törökországban néhány napon belül nem lesz kenyér és az elsőrendű élelmiszercikkek is hiányozni fognak a piacról. Illetékes török helyen erélyesen megcáfolták ezeket a híreszteléseket,

TEGNAP

MA

múr miivdwÂL

LIKŐRT TÖLT MAOANAK !

amelyek a Törökország ellen megindított idrg- háború kísérleteként foghatók fel.

Angolellenes hét a nemzeti Kínában

Sanghaj, május 23. (MTI). A Ştefani iroda jelenti:

Május 16-tót „angolszász ellenes hét“ zajlott le a nemzeti Kínában. Nankingban, Han- kaubau, Pekingben, Kantonban, Sanghajban és más városokban nagyszabású tüntetéseket rendeztek az angolok és az amerikaiak eileü. A gyűlések szónokai a kínai-japán együttműködést követelték.

Légügyi értekezlet Ottavában

Amszterdam, május 23. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti:

Mint a newyorki rádió közli, Ottawában séget ért a légügyi értekezlet, amelyen 11 szövetséges nemzet vett részt. Északameri- kai-kanadai bizottságot szervezlek, melynek feladata a repülökérdés ügyeinek intézése

Chile külpolitikája az

ország függetlenségének megóvására törekszik

Santiago »II Chile, május 23. 1MTL) A Német Távirati Iroda jelenti:

Pénteken nyitotta meg Rlos chilei államelnök ünnepélyesen a kongresszus rendes ülésszakát. A hagyományokhoz híven üze- retet küldött a kongresszusnak, amelyben beszámol a kormány eddigi működéséről ős ismerteti a további terveket. Chile külpolitikai irányáról a következő nyilatkozató’ tette:

Külpolitikánk követi a hagyományokat és

becsületesen teljesiti a kontinentális összeBOMBAŞI KÉR

íz EGYETEM NOZGÓBAN:

Áz én lányom nem olyan

Főszereplők: TOLNA Y KLÁRI, Turay Ida. Kabos Gyula. Gózod Gyula, Gombaszögi Ella, Rózsahegyi Kálmán, Kajnay Gábor, Ráday Imre, Greguss Zoltán

Vasárnap és hétfőn d. e. 11 órakor: AZ ÉN LÁNYOM NEM OLYAN.

Berlinbe még nem érkezett hívata?os közlés Mexikó állítólagos hadüzenetéről

Csathó Kálmán

elragadó vígjáték a filmen. Zene; S Z L A T I N A Y.

Ipi fakir ja

Berlin, május 23. (MTI). Illetékes német helyről közük:

A Wilhelmstrassen egy kérdésre válaszolva kijelentették, semmit sem tudnak arról, hogy a külügyi hivatalba Mexikóból jegyzék érkezett volna. Bizonyos közleményekkel kapcsolatban, amelyek NémetoriBerliny május 23. (MTI.) Illete'kes német Íselyről közük:

Mint a Wiljielmstrassén kijelentették <V tnartiniquei kérdésben, a rendelkezésre álló hírek nem, mutatnak semmi változásra az eddigi helyzetben, tehát Franciaország és az Egyesült Állanok kapcsolatai nem változtak. Mértékadó német helyen ezzel kapcsolatban azt az elvi álláspontot hangoztatják, hogy a kérdés elsősorban a vkhyi kormányra tartozik.

a i Egyesült-Államokban. A bizottság székhelye Washington. A bizottság gondoskodni fog az északamerikai repülokiképzes helyzetére vonatkozó értesülések kicseréléséről.

Brazilia elismerte

az USA gazdasági gyámkodását

Buenos Ayres, május 23. IMTI.) A Német Távirati Iroda közli:

Mint Rio de Janeiróból jelentik, Brazília elnöke egész sor rendeletet irt alá, amelyekkel jóváhagyta az Egyesült-Államokkal az elmúlt időben megkötött egyezményt. Ezzel formasr.erint Is megerősítik Braziljának ar. Egyesült-Államokhoz való gazdasági csatlakozását, amely valójában már régen megtörtént.

fogásban ráháruló kötelezettséget. Köztársaságunk területét és felségvizeit sem közvetlenül, sem közvetve nem használhatják fel olyan viszálykodásra, amely árthat valamelyik amerikai állam erkölcsi és anyagi érdekeinek. A külkapcsolatok tekintetében a köztársasági elnök gyakorolni fogja az öt megillető alkotmányos hatalmat és abba semmi más szempont nem szól bele, mint a tökéletes függetlenség az ország érdekeinek megóvására és felségjogának csorbítatlan megőrzésére.

szág és Mexikó kapcsolataiban küszöbön álló változásról szóltak, a Wilhelmstrassen utalnák arra, hogy egyelőre csak a sajtöje- lentéaek szólnak a mexikói elnöknek a mexikói kongresszushoz, intézett üzenetéhez és beszélnek Németország elleni hadüzenet lehetőségéről.

Írország veszedelemben rag a Háborii végéig

Amszterdam, május 23. (MTI.) A Nemét Távirati Iroda közli:

A londoni rádió jelentése szerint de Vater" ir miniszterelnök In jelentette, hogy Írország számára továbbra is fennáll a veszély és csak akkor múlik el, ha á háború végei ért. Írország erősebb, mint bármikor ezelőtt, de sokat

Az India és Afganisztán között végighúzódó hegyvidéket, a többé’kevéshbé független törzsek egész sora vallja hazájának. Csupa bátor, lovagias, harcrakész és mindenekelőtt szabadságszerető nép, a ma már csak régészeti ásatásokból ismert történelemelőtti időktől kezdve egészen napjainkig. Ennek a megalkuvást nem ismerő, tettre- és minden áldozatra kész szellemnek köszönhetik, hogy Anglia évszázados imperialista politikájának mind- ezideig nem sikerült igába törni őket — és erre előreláthatólag nem is kerülhet sor többé.

Az itt élő néptörzsek közül számukkal, előrehaladottságukkal és szervezettségükkel vitathatatlanul a vazirik, Yazirisztán lakói vívták ki maguknak a vezetést. Vazirisztánt nyugaton Afganisztán, keleten India északnyugati tartományai, délnyugaton Beludzsisz- tár határolja. Brit-Indiában közvetlen szomszédságában fektzik az indiai szabadságmozgalmak történetéből jóL Ismert Peshauiar, az északnyugati tartomány fővárosa. Itt született a vazirjk független törz.sének vitéz, és tetterős vezére, Ipi fakir ja, akinek neve angol politikai és katonai körökben olyan sokszor váltott ki rémületet. Atyja egyszerű szőnyegszövő volt. A fakir egy kis peshavari mosóban végezte iskoláit, azután pedig, mint polgári neve, AU Naggar mutatja, atyja örö kébe lépett ég szőnyegszövéssel kereste kenyérét.

Ez a mesterség alkalmat adott neki, hogy «»ahad idejét felhasználva a környék törzseinek, a vaziriknek, momandoknak, kak hiteiknek, yisuf zaiknak, afridiknak, shanwariknak st.b. irányadó embereivel összeköttetésbe lépjen. Ezen a néven az angolok minden beavatkozási terveiről idejekorán tudomást szeneit.

Ipi fakirja tettre lép

E hírek hatása alatt érlelődött meg benne az elhatározás, hogy szakit addigi tétlen életével és népe. mellé szegődik az angol beavatkozások «Ileni küzdelmében. Ekkor Ali Naggar már a peehaipari ropnék nagytekintélyű papjaival is -szoros összeköttetésben állott, és amikor az angolok már annyira mentek, hogy befolyásuk további kiterjesztése céljából hadászati úthálózatot akartak építeni, az, ő támogatásukkal a tettek mezejére lépett.

Elhagyta szülővárosát és vazirisztáni területen a Tori-Khel törzs egyik falucskájában telepedett meg. A falu mosójában maga köré gyűjtötte a vaziri fiatalságot és az izlám teológia tanításával karöltve megkezdte gyűjtő beszédeit as angol katonai hatóságok beavatkozási szándékaival szemben. A lelkes vazi- n.sztáni fiatalság •nyomban felismerte benne Anglia megalkuvást nem ismerő ellenségét és akár magánéletéről, akár a közéletről volt szó, készséggel rendelte magát alá irányításának.

Indiában, különösen pedig a szabadságkedvelő északnyugati tartományokban egy tehetséges és okos vezéregyéniség mindig bizton számíthat hűséges követőkre, ha magánéletében is érvényt szerez, a szigorú erkölcsileg és természetes egyszerűség elveinek. Ali Naggar- bam mindezek a tulajdonságok fölös mértékben megvoltak ahhoz, hogy a fiatal vazirikre korlátlan befolyást gyakorolhasson. Abban, hogy polgári neve hamarosan feledésbe ment és mindenütt ,,a fakir“ néven kezdték emlegetni, már az a tisztelet, és nagyrabecsülés jutott kifejezésre, amellyel a nép hivatott vezérének ismerte el.

Ipi egy nagyobb vazirisztáni falu neve; itt működött éppen Ali Naggar, amikor a nép bizalma feléje fordult. így lett Ali Naggar neve törzsében, majd Indiában, végül pedig az egész világon „Ipi fakirja“.

„Annyi angolt kell megölnünk, ahány golyónk van!"

Az ipi fakir Anglia ellen indított szabadságharca megalkuvásnélküli, a vaziriknek azonban nincsenek korszerű fegyvereik. Ennek a fakir is tudatában van, de ez természetesen nem jelenti, hogy nem, merné vállalni 9 nyílt összetűzés kockázatát,

— Igaz ugyan, hogy nincsenek gyorstüzelő fegyvereink, bombáink és repülőgépeink, mmt az angoloknak — prédikálja híveinek — de ez csak orra kötelez, hogy takarékoskodjunk, a golyóval. Csak akkor szabad lőnünk, ha biztosak lehetünk, hogy golyónk talál. Annyi angolt kell megölnünk, ahány golyónk van. Ár angol haderő igen nagy, mi pedig csak kevés embert állíthatunk fegyverbe, úgyhogy egy közülünk tiz brit katonával ál! szemben, Mindazonáltal erkölcsi kötelességünk, hogy ne nyugodjunk addig, amig szent hazánkat. Tor zirisztánt végleg meg nem szabadítjuk az u*alsó angoltól is.

Az ipi fnkirnak tehát nincsen modern értelemben vett hadserege, hanem csak szabad- csapatai, ezeket a szabadcsapatokat azonban az ország számtalan kiesi fegyvergyára bőven cl tudja látni egyszerű, de jól kezelhető fegyverekkel.. Az utóbbi esztendők története megmutatta, hogy elszánt harcosok kezében az egyszerű fegyver is hatásos lehet.

Aki az ipi fakirt és népét ismeri, tudja, hogy a harcot nem adja fel addig, amig ha zája szabad-ágát ki nem vívta. Bizonyos az is, hogy a távolkeleti politikai és katonai helyzet sohasem volt olyan kedvező a fakir tervei számára, mint éppen most és hogy ennek a fakir is tudatában van. Ipi fakirjáról sokat fog még a világ hallani és ez az idő nincsen már messze. (MN)

Berlin szerint a Mgrtinique~kérdés elsősorban a vichyi kormányra tartozik