Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-23 / 116. szám

1942. M A J V S 23 ICeieti MrsJuta. Kormányzói elismerés gróf Teleki Béla főispánnak BUDAPEST, május SS. (MTI). A Kor­mányzó Ur a miniszterelnök előterjesztésére megengedte, hogy vitéz gróf Teleki Béla fő­ispánnak buzgó és eredményes szolgálatáért elismerését tudtul adják. ■ \ A hires német Grönland-exoedició kel életre Herdemerter mérnök mai kolozsvári vetitettképes előadásában Kolozsvár, május 22. 1938. májusának vé­gén hosszú és fárasztó előkészületek után egv expedíció hagyta el a német birodalmat, azzal, •hogy fenn, a- magas északon, Gröndlanban azokat a kutatásokat folytass a, amelyek •évekkel ezelőtt Wegener Kurt dr. halálával elvan tragikus módon befejeződtek. Az expedí­ció a Birodalmi-Vadászul var Göring Her­mann-alapítványa különös védelme alatt ál­lott. Vezetőül Herdemerten Kurt bányamér­nököt jelölték ki, akinek neve Wegener mun­káival, különösen az utolsó expedíció után szoros kapcsolatba került. Herdemerten a Wagner-expedioió vissza­térte után ismét szakmájában tevékenykedett * azonkívül a birodalom minden részében előadásokat tartott a Wegener-expedicióról, hogy ezáltal minden német ember, tudatába vésse az úttörő nevét, mint az ész és bátor­ság jelképét. Az expedíció feladata az volt. bogy Grönd- Iandban a meteorológiai időjóslás és talaj­kutatás terén a jégkorszakbeli állapotokat felkutassa és ezáltal a német tudomány és munka hasznát szolgálja. Az expedíció — külön megbízatásként — omíthologiai kutatásokat is végzett, különö­sen az északsarki sólyom életének megfigyelé­sével, azzal a céllal, hogy a sólyom megint elfoglalja helyét a német vadászsportban. Herdemerten Kurt ma, szombaton este 8 érakor a vármegyeháza disrterrrfében nagy ér­deklődéssel kísért, vetitettképes előadást tart a híres Grönlan d-exped i eióról. Kétszóz halálos áldozata von az equadori földrengésnek Buenos Ayres, május 22. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Mint az equadori kormány hivatalosau közli, a május 18-Iki földrengés összesen 200 halálos áldozatot követelt. Az anyagi károk összege 2 és fél millió dollár. Felemelte az Ítélőtábla a sikkasztó kolozsvári postafisztviselő büntetését Kolozsvár, május 22. 1942. január első fe­lében a kolozsvári első számú postahivatal egy utánvételes esőm e gk ezo lésén él nagyarányú sikkasztásra jöttek rá. Az egyik ide beosztott tisztviselő, Adaváry János az utánvét élezési dijakból befolyó összegekből á január 2-ától 13-ig terjedő időben folytatólagosan őt 11 pengőt sikkasztott. Tettét óként leplezte, hogy az utóbb bevételezett összegekből foko­zatosan federte az előzetesen elvont összege­ket, sok esetben pedig lajstromaiban ki nem váltott darabokként szerepeltette a már át­vett, de részéről el nem számolt csomagokat. A tisztviselő a jelentős összeg nagyobb ré­szét kárti/a szenvedélye kielégítésére fordítot­ta, a csekélyebbik részt pedig magára köl­tötte. Adavaryt a játékszenvedély már rég­óta hatalmába kerítette. Előbbi hivatali állo­másáról Békéscsabáról is azért helyeztette át magát annakidején Kolozsvárra, hogii a játékra ösztönző környezetéből megszabadul­jon, Szerencsétlenségére Kolozsváron hamis­kártyás társaságba keveredett, amely való­sággal kifosztotta minden pénzéből. A hiá­nyok pótlásának kényszere aztán rá vitte a sikkasztásra. Bűntettéért a kolozsvári törvényszék feb­ruár 11-én vonta felelősségre. A bíróság, a tárgyalás eredményeként másfélévi börtönbün­tetésre, valamint öt esztendei hivatal és jog­vesztésre ítélte a megtévedt tisztviselőt. Az ítélet ellen mind az ügyész, mind a védelem felebbezett. A kolozsvári ítélőtábla Farkas Béla dr. el­nökletével ülésező fellebviteli tanács pénteken tárgyalta Adaváry János hivatali sikkasztási bünperét. A táblai tárgyaláson Posch Ede dr. főügyészhelyetles az ügyészség által fel­sorakoztatott súlyosbító körülmények figye­lembevételét kérte, amelyek között főszerepet játszott, a kártya*zenvedély. Huszár Béla védőügyvéd viszont envhitő körülményként az ellenőrzés hiányosságára hivatkozott. Az Ítélőtábla tekintetbe vette a vád állás­pontját és a törvényszék enyhébb ítéletét megváltoztatva két esztendei és két bari fegu- bázbüntrtéshen állapította meg Adaváry Já­nos büntetését. A védő az Ítélet ellen semmi­ség! panaszt jelentett be. \ lengelyliaialnialc retelőinelc az acélszerződés évfordulóján Berlin, május 22. (MTI). A Német Táv­irati Iroda jelenti: A német-olasz barátsági és szövetségi egyezmény aláírásának harmadik évfordulója alkalmából a Führer a következő táviratot küldte III. Viktor Emanuel király és császár­nak: „A két népünket egybekapcsoló barátsági és szövetségi egyezmény aláírásának évfor­dulóján kérem, fogadja Felséged Olaszország dicsőségére, nagyságára, valamint fegyve­reink közös sikerére irányuló jókívánságai­mat.“ A király és császár a következő távirattal válaszolt: „A harmadik évfordulóján ama szerződés megkötésének, amely két népünket felbont­hatatlan szövetségbe kapcsolta egybe, szívé­lyes jókívánságaimat óhajtom Önnek kifejez­ni, egyben legforróbb kívánságomat tolmá­csolom közös harcunk diadalmas befejezé­sére." A Führer a következő táviratot küldte a Dúcénak: „Ezen a napon, megemlékezvén arról, hogy három esztendővel ezelőtt Németország és Olaszország ünnepélyes formában kinyilvání­totta a világ előtt azt az akaratát, hogy fel­bonthatatlan egységben egymás mellett óhajt állani, szívélyes barátsággal emlékezem meg Önről. A nemzeti szocializmusban és a fasiz­musban egyesült népeink törhetetlen győ­zelmi akarata és katonáink fegyvertényei a legbiztosabb kezességet nyújtják a közös győzelemre." A Duce a következő távirattal válaszolt: „Harmadik évfordulóján az acélegyezmény megkötésének, amely Németország és Olasz­ország felbonthatatlan sorsközösségét meg- pecételte és a két népet egyesítette ebben a háborúban, amelyet törhetetlen erővel vívunk minden arcvonalon, legszivélyesebb üdvözle­temet tolmácsolom Önnek és ismét kifeje­zésre juttatom a fasiszta Olaszországnak a győzelembe vetett hitét. Ez a győzelem ügyünk végleges diadalát fogja jelenteni.“ <­Hasonló szellemben üdvözölték egymást az évforduló alkalmából Cia.no gróf olasz kül­ügyminiszter és von Bibbentrop birodalmi külügyminiszter is. Báró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter beterjesztette a zsidók mező- gazdasági és erdőgazdasági ingatlanairól szóló törvényjavaslatot Budapest, május 22. (MTI.) A képviselő­ház pénteken délben ülést tartott, amelyen báró Bánffy Doniéi földművelésügyi minisz­ter beterjesztette a zsidók mezőgazdasági és erdőgazdasági ingatlanjairól szóló törvényja­vaslatot. Tusnádi-A'agy András elnök nyitotta meg az ülést és bejelentette, hogy XII. Plus pápa püspökké szentelésének 25-ik évfordulója al­kalmából a képviselőház elnökségének képvi­seletében Szinyei-Merse Jenő alelnök felke­reste a budapesti pápai nunciust és a képvi- setőház jókívánságait tolmácsolta a pápáinak. A pápa meleg köszönetét fejezte ki a jókí­vánságokért.. Ezután az elnök bemutatta a miniszterel­nök átiratát arról, hogy a Kormányzó Ur Öfőméltósága a külügyminisztérium, vezetésé­vel véglegesen megbízta. (Nagy taps). Beje­lentette az elnök, hogy az állandó összefér­hetetlenségi bizottság Müller Antal összefér­hetetlenségi ügyében az előkészítő eljárást befejezte és a házszabályok értelmében ebben az ügyben az itélőbizottság sorsolását a Ház .június 2-án tartandó ülésének napirendjére kitűzte. Az itélőbizottság az ügy tárgyalását nyomban a sorsolás után megtartja. Több kisebb elnöki bejelentés után Indncsi Pap Elemér beterjesztette a pénzügyi és igaz­ságügyi bizottság jelentését az 1914—1918. évi hadikölcsön rendezéséről és bizottsági tár­gyalásáról, továbbá a pénzügyi bizottság je­lentését a pénzügyminiszter négy jelentésének bizottsági tárgya lábáról. Kyilas Ferenc előadó beterjesztette a köz­élet törvényességét és tisztaságát biztosító egyes büntető rendelkezésekről szóló törvény­javaslat bizottsági tárgyalásáról jelentését. Ezután Kállai/ Miklós miniszterelnök be­nyújtotta Legfőbb Állami Számvevőség elnö­kének az 1939. juüüs 1-től 1940. december 31-ig terjedő 1939—1940 számadási időszak­ban jelentkező hiteleltérésekről szóló jelenté­sét-. Báró Bánffy Dániel földművelésügyi mi­niszter beterjesztette a zsidók mező- és erdő- gazdasági ingatlanairól szóló törvény javasla­tot és bejelentette, hogy a javaslat előadójá­ul Meisner Emilt, helyettes előadójául pedig Zsigra/t Istvánt kérte fel. (Hosszantartó nagy taps.) Keress trs-f'iscb/r Ferenc belügyminiszter beterjesztette a városi orvosokról, községi or­vosokról és körorvosokról kapcsolatos köz­egészségügyi rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot, továb­bá a személyi állapotra vonatkozó közlések és megkeresések tárgyában Budapesten 1941. szeptember 1-én keU magyar—német egyez­mény becikkelyezéséről szóló törvényjavasla­tot, végül Xagvbátony és, Maconka heveáme- gyei községekhez tartozó területeknek Nógrád vármegyéhez csatolásáról szóló jelentését. Ez­után az elnök napirendi indítványára a Ház úgy határozott, hogy legközelebbi ülését má­jus 28-án, esiitörtökön délelőtt 10 órakor tartja és annak napirendjén folytatja az. 1914—1918. éii hadikölcsön rendezéséről, a közélet törvényességét és tisztaságát biztositó egyes biintatáréndrtkezéxokről szóló törvény- javaslat részleteiben való megszavazását, to­vábbá a zsidók mező- és erdőgazdasági ingat­lanairól szóló törvén’/javaslat tárg/ialásdf. A képviselőház pénteki ülése fél 1 órakor ért véget. Â javaslat fontosabb intézkedései A zsidók mező- és erdőgazdasági ingatla­nairól szóló törvényjavaslat az eddigi jog­szabályoknál minden vonaton szigotubb és hatályosabb rendeleteket tartalmaz. Első­sorban is fajvédelmi alapon állapítja meg a zsidó fogalmát s ennek következtében az 1939. évi IV. tc.-vel szemben természetsze­rűen nem tesz kivételeket es az összes zsidó földbirtokosokat érinti. Másik szigorú intéz­kedése a javaslatnak az, r.ogy a zsidó kéz­ből nemcsak a mezőgazdasági, hanem az erdőgazdasági ingatlant is ki lehet venni, il­letve a javaslat rendelkezései folytán el kell venni, sőt bizonyos esetekben az élő- és holt mezőgazdasági és erdőgazdasági eszközök i-s igénybevehetök. Igen fontos rendelkezése a javaslatnak, hogy a kisajátított ingatlanok ellenértékét sématikusan keli megállapítani. A javaslat ezt az eljárást lényegesen meg­rövidíti és meggyorsítja. Nagy jelentőségű rendelkezése és igen szigorú szabálya a ja­vaslatnak, hogy a, zsidó ingatlanáért kár­térítésképpen kötvényekben kapja meg az ellenértékét. Csupán a gazdasági eszközökért fizetendő pénzösszeg, de ezt is zárolt szám­lán kezelik. Fontos rendelkezése a javaslat­nak, hogy az ingatlan átengedése kötelező abban az esetben is, ha a zsidó tulajdonos a kifizetés előtt panaszt terjeszt be. A pana­szos eljárásokban a javaslat megszorításokat alkalmaz és gyorsított ütemet Ír elő. Nagy horderejű rendelkezése a. javaslatnak, hogy a keresztény tulajdonosnak megadja a mó­dot, hogy a zsidó haszonélvező kezéből azon­nal kivegye az ingatlant. A zsidók ingatlan- 1 szerzési képességét az eddiginél fokozottabb mértékben korlátozza a javaslat. A jövőben zsidó már vásárlás utján sem szerezhet mező- és erdőgazdasági ingatlant, kisebb és nagyobb községekben pedig egyéb ingatlant sem. Kivételezéseket a javaslat egyetlen zsidó érdekében sem tartalmaz. Csupán bizonyos, nagyon méltányolt esetre vonatkozólag és megszorítással ad enyhítést. Ez a személyre szóló enyhítés az illető halálával azonnal megszűnik és sem feleségre, sem gyermekre át nem ruházható. Az envhités szigorú fel­tételekhez kötött. Legalább arany vitézségi érem és két ndgyesüst vitézségi érem, vagy 75 százalékos hadirokkantság vehető tekin­tetbe. A javaslat a zsidó fogalmának meg­állapítására az 1939. évi IV. te. meghatáro­zása helyett az 1941. évi XV. te. (úgyneve­zett fajvédelmi törvény) 9—16. 5-sait veszi alapul. A zsidó erdő- és mezőgazdasági in­gatlan átengedésekor a vételár mindenkor az adóalaphoz mérten állapítható meg. A vételár 30 év alat törlesztendő évi 3 és fél százalékos kötvényekben egyenlítendő ki, mezőgazdasági eszközök átvétele esetén pénzben, vagy zárolt ssámlára. JÓ ÁRU ÉS JO HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK TlGNAP aanniiiiimrif finai # LIKŐRT TÖLT MAGANA«! Május 23, 24 4s 25*én zajlik le a kolozsvári Wesselényi Lövész* egyesület céllövő versenye Kolozsvár, május 22. A Wesselényi Lö­vészegyesület május 23., 24., 25.-én meghívá­sos fedettpálya kisöbű“ puskaversenyt ren­dez, amelyre meghiiUa a visszacsatolt keleti és erdélyrészi lövészegyesületeket. A meghí­vásnak nem várt eredménye lett. Eddig tizen­két egyesület jelentkezett tizennyolc csapattal, több mint ötven egyéni versenyzővel. Erdély legkiválóbb lövészegyesületei kelnek verseny­re Kolozsvárott a Honvéd utcai fedett iőpá- lyán. A jelentkezett egyesületek között lát­juk a marosvásárhelyi MÁV csapatát, a dési 1. Rákóczi György' Lövészegyesület csapatát, Szilágysomlyóról a Báthori Lövészegyesületet, Borsaujfalu egy csapatot küldött, a Nagyvá­radi Árpád Lövészegyesület két kiváló csa­pattal vesz részt. A kolozsváriak közül: a KEAO, Gábor Áron Lövészegyesület, a Ko­lozsvári 1)1 ÁV, a Kolozsvári Posta egy-egy csapattal, azonkívül a Wesselényi Lövész- egyésület három férfi és két női csapattal ves>z részt. A Székely hadosztály’ és a Yer- bőczi-század is elküldik csapataikat. Minden résztvevő egyesület számos egyéni versenyzőt nevezett be. A jelek szerint a régi katonavirtus ébredt fel lövészegyesületeink tagjaiban. A rendező­ség igyekszik ezt a lelkesedést úgy is élesz­teni, hogy az értékes érmeken és plaketteken kívül tekintélyes számú sport- és turistafel­szerelést oszt szét a verseny győztesei és he­lyezettjei között. Minden remény meg van arra, hogy óz * pünkösdi találkozó nagy küzdelmet, szép és magas színvonalú versenyt eredményez és n.jabh bizonyítéka lesz a fiatal erdélyi lövész- munka kiválóságának és életrevalóságának. Vitéz Marfon Béla, a Nemzeti Munítaközpont orszá­gos elnöke, látogatást tett a bónyavidéki munkások között Nagybánya, május 22. Vitéz Marton Béla országgyűlési képviselő, a Nemzeti Munka­központ országos elnöke meglátogatta a bányavidék munkásságát. Az országos elnök csütörtökön este érkezett Nagybányái a, ahol tiszteletére másnap nagygyűlést tartottak a. Szent József-otthonban. Az országos elnök bátiyavidéki látogatása annál nagyobb jelen­tőségű; mert az oldani munkásságnak igen sok fontos kérdése vár megoldásra. A pénteki ünnepi gyűlésen Szabó 'Alklós dr., Nagybánya uj polgármestere is meg­jelent. De részt vettek azon a bányaigazgató­ság mérnökei és teljes tisztviselői kara, élü­kön a bányaigazgatóval. Természetesen jelen volt vitéz Marton Béla, valamint a Munka- központ helyi vezetősége, igen nagyszámú tag és számosán a város vezető személyiségei közül is. A gyűlést Treín József kereszthegyi mun­kás üdvözlő beszéde nyitotta meg, majd Pfeipher Tibor, a Nemzeti Munkaközpont nagybányai vezetője mondott beszédet. Vitéz Marton Béla országos elnök ezután érzéstől áthatott hatalmas beszédben ismer­tette a munkásság háború előtti helyzetét és az akkori munkásfelfogásban elkövetett hi­bákat, amikkel ellentétben rámutatott a he­lyes útra. Az egész bánya város társadalmát megmoz­gató munkásünnapség a munkásfőis’'-ola el­nökének, Berentés Lászlónak köszönő szávai­val ért véget. A gyűlés után társasvacsora volt, amelyen a társadalom helyi vezetői is megjelentek. Szombaton vitéz Marton Béla körútra indult a bányavidék üzemeinek meg­tekintésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents