Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-20 / 113. szám

I ill Ülést tart pénteken a képviselőház Budapest, »ljus 19. (MTI), Illetékes hely- I további intézkedések Megtétele céljából .for­rói kapott értesülés szerint a képvisel őt áz I mális ülést tart. május 22-én, pénteken délelőtt fél 12 órakor » f Még a nyári szünet előtt törvényerőre emelik o zsidók erdő- és mezőgazdasági ingatlanainak igénybevételéről szóló törvényjavaslatot M M J V & 20 Kiskunhalasra utazik ez árvízvédelmi kormánybiztos BUDAPEST, május 19. (MTI.) Bár Cray János dr. földművelésügyi államtitkár, az országos árvízvédelem konná.nybiztosa szer­dán reggel Kiskunhalasra utazik. Megtekinti a Kiskunhalason és környékén folyó vizmen- tesitési munkálatokat. A szemleuton részt- ve*z Teleki Mihály gróf nyugalmazott föld­művelésügyi miniszter is. Durtíus elsején utcai gyuités lesz Kolozsvárott a hadbovonultak családtagjainak se gélyezésére Kolozsvár, május 19. Keledy Tibor polgár- mester engedélyt adott, arra, hogy junius el­ás,ión, hétfőn a h adbavonultak családtag jói­nak segélyezésére a Hadigondozó utcai gyűj­tést rendezzen. A gyűjtési mozgalmat az összes Nöszövetségek, a Baross Női Tábor, a MÁV Mansz asszonyai, Szent Cerenc III. rendje, a Katholikus Leányok Országos Szö­vetsége, stb. bevonásával bonyolítják le, ezenkívül sok lelkes és fáradhatatlan uri- asszony és urileány ajánlotta fel közremű­ködését. A város legforgalmasabb helyein 16 központi urnát állítanak fel. Minden köz­ponti urnához nyolc kézipersely taitozik. Előrelátható, hogy Kolozsvár közönsége a legteljesebb mértékben megértéssel fo­gadja, ezt a mozgalmat s a hadbavonulták iránt családtagjaik segélyezésével fejezi ki tiszteletét és elismerését.. A junius elsejei gyűjtés reggel S órától üsté 8 óráig tart. Ki Leli jelenVeni az Ofl-nál a bevonult alLaf mázolták af Kolozsvár, május 19. A helytelen eljárás kiküszöbölése érdekében tisztázták azt a mos­tanában gyakorta felvetődő kérdést, hogy a katonai szolgálatra bevonult alkalmazottat az OTI-nál ki kell jelenteni. Különösen a kis­ipari munkaadók közül sokan úgy értelmez­ték eddig a kérdést, hogy a katonai szolgá­latra behívott segédet továbbra is szolgálat- banállónak kell tekinteni, tehát a társadalom­biztosítási kötelezettség folytonossága is meg­marad. Ezzel szemben a helyes értelmezés az, hógy a katonai szolgálatra bevonult alkal­mazottat az OTI-nál rendes kijelentőlapon ki kell jelenteni és a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni, hogy a biztosított katonai szolgálatra való behívás következtében hagyta el munkahelyét. A katonai szolgálatot telje­sítő biztosított hozzátartozói az OTl által •nyújtandó szolgáltatást hat hónapig vehetik igénybe azesetben, ha a bevonult munkás a bevonulást megelőző egy évből legalább hat hónapig volt biztosított. Három hónapig igényjogosult a bevonu't alkalmazott hozzátartozója akkor, ha a had- bavonult a bevonulást megelőző hat hónap­ból két hónapig volt biztosítva. A bevonult alkalmazott érdekei ellen cselekszik az a mun­kaadó, aki elmulasztja az OTI-nál bejelen­teni, hogy az illető alkalmazott katonai szol- gilaiot teljesít. PÁLYÁZATOT IRT KI A DARÁNYI IGNÁC AGRARTUDOMANYOS TÁRSASÁG Kolozsvár, május 19. Az Erdélyrészi Gaz­dasági Tanács felhívja az érdekeltek figyel­mét arra, hogy a Darányi Ignác Agrártudo- mányos Társaság pályadijat hirdet a kővet­kező tétel kidolgozására: „Bernát István közgazdasági és szociál­politikai tanítása“. A pályamunkák feladata tehát Bernát Istvánnak, a magyar közgazdasági és szo­ciálpolitikai, valamint agrárpolitikai tudo­mányban elfoglalt jelentőségét méltatni, kü­lönös tekintettel azokra az érdemekre, ame­lyeket, mint alapvető szerzett, valamint arra a különleges etikai irányra, amelyet a tudományos Irodalomban is oly nagy erővel képviselt. A pálvadij 1000, azaz egyezer pengő. A jutalmazott pályamunka a Társaság tulaj­donába megy át. Fenntartja magának a Társaság, a jogot, hogy a dicséretben része­sülő pályamunkák közül is egyet 500 pengő, egyet 300 pengő, egyet pedig 300 pengő ju- talomdijjal tüntessen ki. Ezek a pályamun­kák is a Társaság tulajdonába mennek át és ezzel jogot nyer arra, hogy egyes részeiket esetleg a pályanyertes munkába beleilleszt­hesse. A pályamunkák tartama legalább négy nyomtatott ív legyen. A pályamunkákat gé­pelve, három példányban legkésőbb 1943 ja­nuár 15-ig kell benyújtani a Társaság hiva­talába (Budapest, II., Lepke-utca ' 18. sz.) jeligés boriték kíséretében, amely a szerző nevét tartalmazza. A beérkezett munkákat a Társaság bí­rálóbizottsága bírálja el, az eredményt a Társaság 1943. évi közgyűlésén hirdetik ki. Budapest, május 19. A Magyar Élet Falt­ja csütörtökön értekezletre hívja össze a párt törvényhozó tagjait. Az értekezleten Kóllay Miklós miniszterelnök vezetésével a kormány tagjai is megjelennek. Báró Banffy Dániel íöldmivelésügyi miniszter ismertetni fogja a zsidók erdő. és mezőgazdasági ingatlanainak BUDAPEST, május 19, (MOT) A honvé­delmi miniszter által kiépített és a Storm Dénes ezredes, országos felügyelő irányítá­sa mellett működő női honvédelmi szervezet vezető tagjai, szájnszerint 64-en, kedden délben ünnepélyes keretek közt értekezletet tartottak a honvédelmi minisztériumban. A igénybevételéről szóló törvényjavaslat elké­szült tervezetét, A törvény javaslatot mind a képviselőház, mind a félsőház politikai körök számítása szerint még a nyári szünet előtt letárgyalja és annak törvényerőre emelése ts megtörténik. egy képviselőt delegáltak. Már eddig is na­gyon sokan jelentkeztek a gazdaprogram hatalmas szervezetben az önkéntes munka­szolgálatra. A magyar asszonyok megértve az idők követelményeit, óráról-órára nagy számban csatlakoznak a mozgalomhoz. „A kolozsvári nemzeti színjátszás“ Báró Kemény Dános előadása Kolozsvár, május 18. A Művészeti Hetek nyilvános előadásai során kedden délután fél 6 órakor báró Kemény János, a kolozsvári Nemzeti Színház főigazgatója tartott elő­adást a Mátyás Király Diákházban „A ko­lozsvári nemzeti színjátszás“ cimmel. Meg keli jegyeznünk, hogy bár báró Kemény Já­nos előadása rendkívül érdekes és értékes volt, közönsége, amelynek soraiban a Nem­zeti Színház tagjai és néhány színházi szak­ember is megjelent, nem volt túlságosan nagyszámú. Ezzel kapcsolatban rá kell mu­tatnunk arra a hibára, amelyet a Művészeti Hetek programjának előkészítő és véglege­sítő bizottsága akkor követett el, amikor az előadások időpontját délután fél 6 órában állapította meg. Ebben az időben ugyanis annak a közönségnek a zöme, amely az ilyen és hasonló tárgykörű előadások iránt érdek­lődik és arra szívesen elmenne, még hivatal­ban vagy munkahelyen volt. Ezt a jelensé­get tapasztaltuk majdnem minden előadás­sal kapcsolatban, amelyet a Művészeti He­tek során eddig megtartottak a kitűnő elő­adók. Báró Kemény János, a kiváló erdélyi szín­ház-politikus nemrégiben ugyancsak a Má­tyás Király Diákházban tartott előadást a „Kisebbségi magyar színjátszás“-ról s mai előadása, „A kolozsvári nemzeti színjátszás“ tulajdonképpen ennek az előadásnak a foly­tatása s mintegy befejező része volt. Az előadó előadása elején utalt arra, hogy Kolozsvárott is az opera-játszás lépett elő­térbe. — Az opera azonban soha nem lehet any- nyira nemzeti jellegű, mint például a próza — mondotta. — Éppen azért arra kell töre­kednünk, hogy prózánkat, különösen azokat, amelyekben sok a nemzeti vonás és sajátos­ság — mint például az erdélyi írók prózai darabjai — hozzuk újból előtérbe. Előadása során báró Kemény János kitért arra, hogy a kolozsvári Nemzeti Színház már A Kolozsvári Művészeti Hetek alkalmából a kolozsvári református Teológia énekkara és a Mátyás király kórus, Zalánfy Aladár közreműködésével hétfőn délután 5 órakor tartotta egyházzenei hangversenyét az evan­gélikus templomban. A két karvezetö, Bene­dek Kálmán és Nagy József gazdag műso­rát Bach. Händel, Schütz, Kodály és Vikár Sándor kórusmüveiből állította össze. A kö­zös produktumból a Mátyás király kórus vegyeskarának néhány szépen betanult mii­sorszáma emelkedett ki. Zalánfy Aladár, a Zeneművészeti Főiskola kitűnő tanárának orgona-műsora a Bach előtti idők (Sweelinck, Bach) kortár­a Mátyás Király Diáithazban jóelöre több évre kidolgozta müsortervezetél s azt nemsokára nyilvánosságra is hozza. — Azt akarjuk — folytatta, — hogy a templom és iskola magyar hívője a kolozsvári Nemzeti Színházban otthon érezze magát. Tudjuk, hogy a kolozsvári közönség számára a szinházbajárás nem puszta szórakozást je­lent, mert ezt éppen a nehéz, kisebbségi esz­tendők alatt bizonyította be estéről-estére. Éppen azért valljuk is, hogy jó színházat csakis egy igényes közönséggel lehet csinálni, azzal összefogva. Bírálatáért nem haragszunk, mert tudjuk, hogy tanulhatunk belőle. Ez a tanulság a jövő évekre szóló ir.üsortervezet- nél már érvényesül is. Nincs még színház az egész országban, amely a nemzet életében — századokra visszamenőleg, — olyan nagy sze­repet és hivatást gyakorolt volna a nemzet életében, mint éppen a kolozsvári színház.... Báró Kemény János ezután a színészek felé emelte fel szavát, mintegy figyelmeztetésként­— A kolozsvári Nemzeti Színház minden művész-tagja tudatában kell élnie annak, hogy a kolozsvári Nemzeti Színházat nem te­kintheti ugródeszkaként, hanem komoly, igaz magyar munkaterületnek, ahol tehetségén ke­resztül a legszentebb magyar ügyet szolgálja ! Éppen azért, figyelmeztetek mindenkit most, amikor az első sziniévad vége és a második sziniévad kezdete felé járunk, csak az marad­jon ennek a színháznak kötelékében, aki át is érzi hivatását s azt, hogy mit jelent a ko­lozsvári Nemzeti Színház színpadán játszó, ni... A kolozsvári színház,járó közönség nehe­zen melegszik fel, a bírálatra is jogot formál­hatott magának a mult jogán, de azt is tu­dom, mert tapasztaltam, hogv ha egyszer fel­melegedett s ,.színészét“ keblére ölelte, nincs még a világnak egy ilyen hálás közönsége!... Éppen ezért bizakodással tekintek a jövő elé, mert tudatában vagyok annak, hogy mun­kámban, a kolozsvári szinházjáró közönség és kultuszminisztérium támogatásával mindenkor találkozni fogok — fejezte be eladá-át báró Kemény János. sainak (Buxtehude, Lübeck), valamint Bach és Liszt orgonamüveinek légkarakterisztiku- sabb darabjait ölelte fel, a legegyszerűbb Bach-korál előjátékoktól Lübeck szövevé­nyes tematikájú tételsorozatáig. Bár hang­versenyét károsan befolyásolta, hogy az elő­adásra szolgáló orgona, annak romantikus (vagyis felhangnélküli) diszpozíciója és pneumatikus szerkezetéből folyó hang­késése miatt a polifon játékra abszolút al­kalmatlan volt s a tiszta tematikus elő­adásra, főleg Bach és kortársai: Buxtehude és Lübeck örgonafugáinak téma felépítésére nem nyújtott módot, a pianissimo hanghatá­sán alapuló müvek mégis, mint Liszt. „Óra Egyre nagyobb számban jelentkeznek a magyar nők önkéntes munkaszolgálatra srorvezothe a magyar nőt egyesületek egy­pro nobts" c. orgona litániája, amelynek áhítatot sugárzó terepárhuzamai Liszt egy­házzenéjének tiszta célkitűzéseit dokumen­táltak s Bach „Karácsonyi enek“-e, melynek „tremolo“ koráltémája az orgona csipke- íinom regiszterein épült fel, a művészi elő­adás teljes szépségében ragyogtak. Zalánfy Aladárt művészi felfogása, frazeáiő kész­séges és fölényes technikai tudása legelső orgonamüvészeink sorába emelik. G. Nagy Béla Madridba érbeztek a tenţjel'ţ'halalmalc amerikai diplomatái Madrid, május 19. (MTI) A Stefan! Iroda jelenti: A tengelyhatalmak Észak- és Dél- amerikából hazatért diplomatái Lisszabon­ból különvonaton Madridba érkeztek, ahol kartársaik üdvözölték őket. A délutáni órák­ban a különvonat elindult Madridból. A közpénzfórak és postahivatalok május 30-ig fogadják el a nikkelérméket BUDAPEST, május 19. (MTI) Az állami és egyéb ftözpénztárak, tehát a postahivata­lok is az 50, 30 és 10 filléres nikkel érmé­ket 1943 évi május hó 30-ig fogadják el fi­zetésül. A Magyar Nemzeti Bank intézetei pedig ezeket az érméket az 1943 évi junius hó 30-ik napjáig cserélik át acélérmékre. Ismét felhívják a közönség figyelmét ar­ra, hogy az említett nikkelérmék sürgős át­cseréléséről minél előbb gondoskodjanak, mert az említett határidőket nem fogjak meghosszabbítani. Vidéki postahivatalok a szóbanforgó nikkel érméket az 1943 évi má­jus 30-ik napjáig nem csak fizetésül logad- ják el, hanem acélérmékre át is cserélik. Miért nem akart a pénztárkész etlel elszámolni az egykori kolozsvári szocialista szakszervezet pénztárnoknője ? Kolozsvár, május 19. Munkáskörökben nagy érdeklődésre számot tartó per tárgya­lását kezdte meg kedden a kolozsvári tör­vényszék; a régi szociáldemokrata szakszer­vezetek bőripari, textilipari és ruházati cso­portja egykori pénztárnokának, Heinz Tc- réznek állítólagos sikkasztási bünperét. A vád szerint Heinz Teréz 1940 októberé­ben megtagadta a mintegy 313.000 lejt ki­tevő pénztárkészlet kiszolgáltatását az átté­tellel a katonai parancsnokság részéről meg­bízott Munkakamara és a Nemzeti Munka­központ képviselőivel szemben. A vádlott kihallgatása során azzal véde­kezett, hogy csak az átvétel végett megje­lentek felelős tényezői voltát vonta kétségbe és éppen ezért a rováncsolásszerü azonnali átvétel helyett csupán rendszeres teljes el­számolásra volt hajlandó. A bíróság az ügyre vonatkozólag eskü alatt kihallgatta a bőripari szakszervezet nemzeti alapon újjászervezett szakmai cso­portjának jelenlegi titkárát, Abrahám La­jost, Venozel Antal országgyűlési képviselőt, mint a Nemzeti Munkaközpont kolozsvári vezetőjét, Kilin Sándor munkást és Zsom­bora László dr. ügyvédet, munkakamarái ügyészt, akik az átvétel a'kalmával vala­mennyien jelen voltak. A bíróság a tárgyalást julius 7-re napolta el azzal a végzéssel, hogy a vádlott vallo­mása és a bizonyítási eljárás szükségessé teszi az átvételnél szintén jelenlévő Szerényi János államrendőrségi detektív és a könyv- szakértők véleményének meghallgatását is, azzal kapcsolatosan, hogy az átadás megta­gadása hogyan történt, illetve áll-e fenn penzLarhiány * Egyházzenei hangverseny

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents