Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-17 / 111. szám

I

Tar» i fóti I «i «y

Albrecht kir. f(»hercegné, az egyik fővárosi napilapban Irt cikkében, mint volt magyar néptanító szólott ahhoz a sorsdöntőén fontos és nagyon is időszerű magyar problémához: lesz-e elég megfelelő ember, akikre rálehessen bizni a magyar nép gyermekeinek nevelését, tanítását? Lesz-e elég hitben, tudásban, akaratban emberebb-ember, akiket a most kialakuló magyar jövendő sürgeti akik nélkül uj magyar életet nem lehet felépíteni, lesz-e elég magyar tanitó!

A főhercegnő — bár Írását „csak visszaemlékezés régi életkörülményeimre, kínlódásaimra és félbenmaradt munkámra“ megjelöléssel tárta a nyilvánosság elé, minden szavával súlyos igazságokat mond. A kérdést a váló élet nyers közelségéből nézi, a nevelő-tanitó munka értékelését korszerű meggondolások s elvek alapján állítja a magyar közélet elé: Szavával azonban azzal emelkedik ki azok közül, akik ebben a kérdésben eddig a nyilvánossághoz szólották, amikor világos és egyszerű összefoglalásban javaslatokat tesz és elmondja, milyen feltételeket tart alkalmasnak arra, hogy „a tanítóság a nemzet közösségében arra a helyre jusson, amely munkateljesítménye értékének megfelel.“

„... mondjuk meg nyíltan, — írja a főhercegné — ez a pálya (a tanítói) nemcsak hivatás, hanem megélhetés is.“

Igen! Megélhetés! Itt kezdődik minden. Meddő dolog minden szépitgetés és a nagy szavak hangoztatása az élet nyers, kíméletlen igazságával szemben. Emberek, akikre szent és nagy közös érdekeket szolgáló feladatok: elvégzését bizzák és tőlük a legtöbbször mindenben munkatöbbletet követelnek, joggal elvárhatják, hogy a nemzet közösségében munkateljesítményük értékének megfelelő erkölcsi és anyagi elismeréshez jussanak,

A leglángolóbb lelkesedést is elfojtják az anyagi gondok és nagyon sok életsors bi- csaklott el s lerdült veszélyes irányban, mert nem kapott megérdemelt elismerést s megbecsülést a társadalomtól.

Tanítónak nem való akárki! Különös lelki és testi adottságok, veleszületett és kifejlesztett készségek szükségesek ahhoz, hogy' valaki „igazi“ tanitó lehessen. A tanitó lelki alkata a művészé. Élőnek kell lennie benne a próféták s rajongó hívők érzésvilágának. Efre a pály ára csak szabad elhatározásból, meggyőződésből s hittel eltelten léphetnek emberek és csak az ilyenektől lehet joggal elvárni, hogy a reájuk bízott kincset! amely egy nép reménysége, lelkileg s testileg gondozni fogják s belőlük jobb s nemesebb embereket nevelnek.

A néptanító munkájának hatása felmérhetetlen és visszaható ereje végigrezeg egy nép egész életén. Az egyén lelki életében döntően és eredményesen csak a tiz-tizen- kétéves életkorig lehet beleavatkozni. Azok a-z értelmi és érzelmi hatások, amelyeket a gyermek a népiskolákban a tanitó munkája folytán kapott, végigkísérik s döntően befolyásolják egész életén keresztül. Ebben a tényben sűrűsödik a népnevelés ügyének lényege. Ebből a tényből indult ki az a korszakalkotó nagy tudományos munka, amelyet a németek fejlesztettek ki az utolsó húsz esztendő alatt és amely'nek nyomán egészen uj tudományágak keletkeztek. Ez alkalommal csak az Alkatkutató intézet < Konstitutions-forschung) és a Néplélektani intézetek munkájára keli utalni s megemlíteni azt, hogy ezeknek az intézményeknek tudományos eredményei adták a tudást és erőt a német nevelő tanítóknak ahhoz, hogy „a népi lényeg felismerésével a népi egységet megteremthessék és az uj mai német néptipust kifejleszthessék“.

Ma sorsdöntőbb versengés van a népek között abból a szempontból, hogy melyiknek van jobb és megfelelőbb népnevelése, azaz kltünőbb tanítója, mint — mondjuk — melyiknek van több aranya, gazdagsága. Sokkal fontosabb s nagyobb dolgok dőlnek el az oktatók kérdésén, a jövőt illetőleg, mint a múltban. A ma embere előtt állandóan hangoztatják az uj élet, uj ember, uj

30 perc rnarosvásdrhelvj

perc nagyvárad

perc Budapest REPÜLŐ GÉPPEL. A Magyar Légiforgalmi r. t.

MALERT

$

Iégijdratai vasárnap is közlekednek Sóelőre gondoskodjék

h elfoglalásról

Mátyás I* irály-tér 7 sz.

Telefon: 35—96

V. •;

’ iafsádálöm Jelszavait, de annál hevesebb szó esik arról, kik is legyenek azok, akik az uj élethez hozzáérett embert kialakítják. Megváltoztatunk berendezkedéseket, intézményeket, kicserélünk régi. meggyőződéseket, de nem gondolunk kellő mértékben arra, hogy ehhez az uj átalakuláshoz hozzá kell nevelnünk gyermekeinket. A gyermekről feledkezik meg legkönnyebben a társadalom. Csak amikor rikítóan s fenyegetően mutatkoznak a bajok, csak akkor kapnak észhez és kapkodnak a mentőkötelekért.

Nekünk, erdélyieknek, kegyetlen és véres ieckét adott az élet s megtanított a nagy igazságra: egy nép élete azon dől el, hogy miképpen neveli gyermekeit. Ha valaha ebből a szempontból próbát állott ki valamely nép, akkor Erdély népe kiállotta azt. Nekünk külön-kiilön, egyénenként kellett harcolnunk gyermekeinkért, elsősorban gyermekeink leikéért. Mi tudjuk, mit jelent a tanító-névelő munka és mit jelent a magyar iskola. De tudjuk, hogy a magyar iskolára, az erdélyi magyar tanítóra milyen rettenetesen nagy és emberfeletti erőt. igénylő különleges feladatok hárultak és hárulnak ma Is. Ml tudjuk, hogy fennmaradásunk s létünk milyen nagymértékben függ az ő áldozatos munkájuktól. Erre a munkára a legderekabb, legtisztább s legjobban képezett emberekre van szükségünk. S most legjobbjainkat gyötri annak a gondja, honnan s hogyan verbuváljuk össze azt a tömeget, a fiatal tanitó erők légióját, akikre föltétlenül szükségünk van.

Mondjuk meg nyiltan: nincsen elég tanítónk jelenleg és nincsenek jelentkezők sem kellő számban.

Most az iskolaévek végén, az ifjúság pályaválasztásának idején, kiált fel a legdrágább életek, a kis magyarok érdekébe, az uj magyar élet szent reménységének nevében minden magyar édesanya, tisztalelkü, becsületes, igaz magyar embereket keresek, embereket, akikre rábízzam szülötteimet, gyertek, vigyázzatok reájuk, neveljétek és tanítsátok, hogy legyen belőlük becsületes, okos, szorgalmas, boldog magyar.

Sok-sok derék magyar tanítóra van szüksége a magyar,hazának és Erdélynek...

ITJKAN LAJOS

//

MEGNYÍLT

LORINCZ BÉLA

női divatüzlete

Mátyás király tér 16. sz.

Tavaszi divat újdonságok nagy választékban.

Á legszigorúbban be kell tartani a magángépkocsik forgalmára vonatkozó

korlátozásokat

< ■ •

Visszaélés esetén azonnal visszavonják az „E“ belül

BUDAPEST, május 16. (MTI.) Az üzemi anyagokkal való takarékoskodás kényszerűsége miatt az elmúlt évben többször csökkenteni kellett a magángép kocsiknak kiutal ható motalkóménnyiséget, azonkívül a személygépkocsik legnagyobb részét ki kellett vonni a forgalomból.

Minden egyes korlátozáskor illetékes hely figyelmeztette a gépkocsitulajdonosokat, akiknek gépkocsiját termelési'érdekből, vagy más közérdek szempontjából a háborús nehézségek ellenére is forgalomba hagyták, hogy a gépkocsit kizárólag arra a célra vegyék igényire, amelyre engedélyt kaptak. Az

említett kocsik használatát állandóan ellenőrzik s visszaélés esetén visszavonják a for- ‘ galomra jogosító engedélyt.

Tavasszal, különösen a közeli ünnepekre való tekintettel illetékesek újra a legnyomatékosabban figyelmeztetik a gépkocsitulajdonosokat, hogy a kocsik használatára vonatkozó rendelkezést a legpontosabban tartsák be. A kocsit kizárólag az engedélyhez kötött célra használják és semmi esetre sem magántermészetű útra — például kirándulásra. A hatósági szervek a legszigorúbban ellenőrzik a kocsikat és visszaélés esetén azonnal visszavonják az „E“ betűt.

Vajdrágitás miatt a nagybányai uzsorabíróság is elítélte Gacsi László Jánost

Két másik árdrágítót internáltak

Nagybánya, május 16. A nagybányái élelmezési hivatal1 emberei állandó harcot folytatnak az árurejtegetők és áruuzsorások ellen, akik talán az ország egy városában sem üzérkednek olyan nyilt merészséggel, mint Nagybányán. Az élelmezési hivatal ellenőrei legutóbb a Kolozsvăroţt is jólismert Gacsi László János füszerkereskedöt érték tetten, amint a vaj kilóját két pengővel drágábban árulta vevőinek a megengedett árnál. A törvényszék uzsorabirósága a kereskedőt, akit egyébként már elitéltek egyszer árdrágítás miatt, háromszáz pengő pénzbírságra és politikai jogainak egyévi felfüggesztésére Ítélte.

Ugyancsak tettenérték Izsák Miklósné nagybányai péket, aki a falusiak kenyérje- gyével üzérkedett. A rendőrség megállapította, hogy Izsák Miklósné többizben törvényellenes kihágást követett el. A rendőrség eljárást indított Hub Dávid kereskedő ellen is, aki árpát árult vetőmagnak a falusiak részére, de jóval a megengedett áron felül. A rendőrség mindkét esetben internálási határozatot hozott.

3unius végén nagy ünnepséggel avatják fel a kolozsvári egyetemi sportparkban épülő kispuska- és pisztoly-lőteret

Lelkes hangulatban alakult meg a Nagyszalontai Lövészegyesület

Kolozsvár, május 16. Verböczi Kálmán alezredes, az Országos Magyar Lövész Szövetség ügyvezetője, a magyar lövészsport megszervezője és felvirágoztatója jelenlétében a napokban alakult meg a Nagyszalontai Lövészegyesület. A lelkeshangulatu közgyűlésen, amelyet, mint korelnök Szalonta város főjegyzője vezetett le, fővédnökké egy hangulag Hadady Imre dr. polgármestert, védnökökké Arday Aladárt, Balogh Ferencet, Bálnás László dr.-t, Hornya Sándort.

Székely Miklós dr-t és Zelk Gusztávot, elnökké Balaton Zoltán dr-t, ügyvezető elnökké Zsadányi Nagy Árpádot, alelnökké Szabó Zoltánt, Zlinszky Béla dr-t, Pétery Lajost,

Simonfay Lászlót és Buhaia Máriát, fótit*

kárrá Tóth Lászlót, titkárrá Wagner Ferencet, a céllövö szakosztály intézőjévé Bordás Lászlót, ügyészszé Mérész Ignác dr-t, orvossá Szemes Péter dr-t választották.

A választások után Verböczi alezredes nagyhatású beszédet mondott, melynek során a svájci szolgálaton kivüli lövészetet ismertette, majd a finn győzelmek titkára mutatott rá. Ezután Soltész Kálmán dr., a nagyváradi Árpád Lövészegyesület nemzet- védelmi feladatairól beszélt, majd Balaton Zoltán dr. bezárta a közgyűlést. A közgyűlés után a megjelentek kivonultak a városi sportpályára s ott az Ideiglenes lőtér kiépítését és biztonsági berendezését tárgyalták meg.

1942. M A J Wt S 17

Verböczi alezredes Nagyszalontáról Kolozsvárra látogatott el. Megtekintette a Wesselényi Lövészegyesület fedett löterén folyó edző munkát Lénárd Eduár erdélyi lövész csapatkapitány kíséretében és kiváló oktató előadást rögtönzött. Meglátogatta a Gábor Áron Lövészegyesületet is. Verböczi alezredes kolozsvári látogatásának tulajdonképpeni célja az egyetemi sportparkban épülő 24 lőállásos kispuska és pisztolylötér megtekintése volt. Egyidejűleg megbeszélést- folytatott vitéz Berde Károly professzorral, a KEAC elnökével a junius 27-, 28. és 29. -rs tervezett nagyszabású avatási ünnepségek rendezéséről.

Kik kérhetnek utalványt cipővásárlásra és Vafpalásra V

A kolozsvári közellátási hivatal cipőt»**- táljának figyelmeztetése a közönséghez

Kolozsvár, május 16. A közellátási mi- nisztérium mellett müködö Lábbeli Központ, a Kolozsvár részére kiutalható készeipö- mennyiséget 50, a talpkvótát pedig 75 százalékkal csökkentette. Ennek ellenére a város közellátási ügyosztályában több cipő- és talpigénylést adtak be, mint eddig. A közellátási hivatal cipöosztálya természetesen az igénylések legnagyobb részét elutasítja, mert a megengedettnél nagyobb cipő- éa; talpmennyiséget ném utalhat ki.

Tekintettel arra, hogy a sok igénylés felülvizsgálása, elbírálása igen megnehezíti a cipőosztály munkáját, a város közellátási hivatala arra kéri az igénylőket, hogy csak abban az esetben kérjenek cipövásárlásra, vagy talpalásra jogósitő utalványt, ha köz- tisztviselők, közforgalmi alkalmazottak, ipari, vagy mezőgazdasági munkások, vagy pedig iskolásgyermekeik számára igényelnek. Más foglalkozású igénylők kérését a cipőosztály nem veszi figyelemoe.

György Lajos dr. kolozsvári egyetemi tanárt tagjává választotta a Tudományos Akadémia

Budapest, május 16. (MOT) József királyi herceg tábornok élnöklésével pénteken délután tartotta a Tudományos Akadémia tagválasztó nagygyűlését az akadémiai tagok igen nagyszámú részvételével. Már az előzőleg megtett jelölések alapján a következőket választották meg:

Az I. osztály rendes tagjai lettek a B. alosztályban György Lajos dr., a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanára és Zsigmond Ferenc.

Levelező tag lett az I. osztály A. alosztályában Gáldy László, a báró Eötvös József Kollégium tanára. Az I. osztály B. alosztályában levelező tag lett Eckhardt Sándor budapesti egyetemi tanár és Kerecsényi Dezső dr, egyetemi magántanár, valamint Márai Sándor iró. A II. osztály rendes tagja lett az A. alosztályban Moor Gyula budapesti egyetemi tanár. Levelező tagok a II. osztály A. alosztályában Gajzágó László dr, rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter, Molnár Kálmán dr., a pécsi Erzsébet Tudományegyetem rendes tanára. A III. osztály A. alosztályának rendes tagjaivá választották Marek József igazgatóiilési rendes tagot, Moritz Béla igazgatóiilési rendes tagót, Limermann Ágoston egyetemi tanárt és Mi- kóla Sándort. A- III. osztály B. alosztályában rendes taggá választották Dudutz Endre eddigi levelezőtagot, az ismert élettaniról. Levelezőtag lett az A. alosztályban Jáky József dr. egyetemi tanár, a B. alosztályban nemes Borbáth Ernő dr. egyetemi tanár, Johann Béla dr. államtitkár, Soós Lajos dr., a Magyar Nemzeti Muzeum állattárának nyugalmazott igazgatója.

Vitézi eskütétel Kolozsvárott

Kolozsvár, május 16. Szombaton, májúé 16-án délben 12 órakor újabb vitézek tették le az esküt a vármegyei Vitézi Széknél. Gtrsey (Gerstenbrein) Arthur épitész, tartalékos főhadnagy és ifj. Szabó Lajos tanitó várományos tettek esküt. Vitéz Benkö Béla ezredes, vitézi törzskapitány megnyitó szavai után felhangzott az „Eskühöz!“ vezényszó és a vármegyei vitézi széktartó által felolvasott esküt, annak minden szavát mélyé» átérezve mondta el a két jelölt, akiket ezután a vitézi törzskapitány a vitézi jelvénynyel diszitett fel. Majd vitéz Kun Iván tábori esperes üdvözölte az uj vitézeket, kiemelve beszédében azt, hogy a vitézség nemcsak jogokat, hanem igen súlyos kötelezettséget is jelent és kétszeres munkát követel az ország és a nemzet érdekében. A* eskütétel a Kormányzó Uf őfőméltóságA éltetésével ért yéget,

T