Keleti Ujság, 1942. május (25. évfolyam, 98-122. szám)
1942-05-16 / 110. szám
1942. H A J O S IS fl Műim. Vflltf kersíerü vezetésit! if IfBIm A \ IM1 zenekara közremüködé I«gW I III IV szombat este 9 órakor FVUtlill, R OllVil sévei megnyílik. A magvar állameszme és a magyar élettér alapvető kérdései A Magyar Nemzeti Szövetség kiküldöttjeinek előadásai Kolozsvár, május 15. Kevésszámú, de válogatott hallgatóság előtt tartották meg előadásaikat csütörtökön este a városháza tanácstermében a magyar Nemzeti Szövetség Kolozsvárott megjelent képviselői: Ferdi- náridy László dr. ügyvéd. Pest vármegye tb. tiszti ügyésze, a Magyar Nemzeti Szövetség Társadalomtudományi Szakosztályának elnö ke, Kemény Boldizsár báró és Pajzs Ödön szerkesztő, szövetségi főtitkár, aki Parragi György értekezését olvasta fel. A tanácsterem falaira ez alkalomból érdekes színes grafikonokat függesztettek ki a szentistváni Magyarországról annak Trianon után bekövetkezett területi változásairól, amelyekén szemléltetően ábrázolták az elve- fiiitett és megmaradt ősi magyar értékeket. Jelen Gyula dr. megnyitó beszéde A Magyar Nemzeti Szövetség megbízásából az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület által megrendezett előadásokat Jelen Gyula dr., az EMKE alelnöke nyitotta meg, aki üdvözölte a megjelent előadókat és a budapesti vendégeket: Ferdimndy Mihály dr. egyetemi tanár, történészt, Ajt.ay József dr.-t, a Nemzeti Szövetség alelnökét, Pajzs Ödön szerkesztő-főtitkárt és Hazai Árpád miniszteri tanácsost, a Szövetség kulturszak- osztályának elnökét. Megnyitójában Jelen Gyula dr. megemlékezett a már 5S-ik éve működő EMKE feladatáról a magyar nemzeti öntudat fejlesztése szolgálatában, amely a Magyar Nemzeti Szövetséggel egybekapcsolja. Ez a Szövetség a Területigénylő Liga ölökébe lépett, mely beleolvadt a Szövetségbe, amelynek elnöke Perényi Z-igmond báró koronaőr. Ismertette ezután a Szövetség magasabb céljait az ország felépítésére és felemlítette az idegen uralom. alatt Erdélyben hasonló céllal létesült Magyar Szövetségei szellemi, kulturális és anyagi értékeink megóvására. E Szövetség keretében Jósika Sámuel báró, I. Ferenc József egykori személy- körüli minisztere fogta össze elsőiében a széteső elszakadt magyarságot, ám a hatóságok működését betiltották. — Ereztük, hogy sokan és sokat lesznek érettünk, — mondotta a kettészakadt magyarság e két azonos alakulata között vont párhuzama után az EMKE a'eLnöke és arra kérte az előadókat, hogy illetékes helyen hálánkat tolmácsolják. e A Szent Korona állameszméje Ezután Ferdinándy László dr. tartotta meg „A magyar állameszme“ oimü előadását. A más magyar. állam a Szent Korona ál- la<m'esztnéjén áll, — fejtegette ennek során. Helytelen azonban saentistváni állame-zméről beszélni, mert a magyar állameszme, bár an- nak gyökerei ősibb keletűek, jóval később alakult ki. A'magyar politikai gondolkozást rnár a honfoglalás előtti elveink visszatükrözik a fejedelem^ hűsége a nemzethez é.~ a nemze^^zabad»ágához s népünknek a feje- delem®Kzemélyéhez való ragaszkodásában. Amikor engedtünk az eredeti magyar politikai gondolkozásból, abból mindig romlás származót/ az országra. Tgy volt ez 191%-ban. amikor a francia forradalom eszméinek egyoldalú érvény esi tébéi-e az ország úgyszólván napok alatt széthullott. A Szent Korona állameszméje magában hordozza az államhatalom, egészséges megoszlását, nemzetnek és királynak egymásrautaltságát, a közhatalmak eredetének kölcsönösségét. A Szent Korona azonban nemcsak szimbólum. A magyar nemzet vallásos milhosza veszi körül ezt a koronázási ékszert, amelynek királlyá avató ereje van, amit semmi más nem; pótolhat. A népi mithosznak t felfogásával már ázsiai kultúránkban találkozunk. A Szent Korona gondolata ezenkívül az egész Dumamedencére kisugárzó és azt egységbe tartó államalkotó szimbólum. n ţjM »ny»\ w *■<» X« \ 4 \ * iby* »G-.S.V iXttr.v vk>>..ttyo IKv, v»v* *• vv*V.*7 pţ'Utf, V.v 'tvvrii ft (vet'fSt'i *%K> VoVirr, u. Ez az ösztémszerü örök magyar törekvés szintén hozzátartozik a Szent Korona misztikumához, óriási biológiai erő van nemzetünk történelmében, melyet racionális okoskodással nem tudunk megmagyarázni. Korunkban különben is a pusztán racionális állameszmék bukását tapasztaljuk. Ma minden állam mithoszokhoz folyamodik, igy a mai Németország a vér mithoszához. Az Isten kegyelméből való királyság is mithikns államrendszer volt és az utóbbi másfél évszázad katasztrofális megrázkódtatásai nagyrészben tulajdoníthatók annak, honit as európai államok szakítottak régi mUhikus állameszméikkel és pusztán racionalista állam- eszméket próbáltak megvalósítani. A magyar Szent Korona mithikus eszméje már kiállotta, az idők próbáját. -Jelentősége abban van, hogy múltúnk fejlődése ebből sarjadt, jövőnk sem képzelhető el tehát enélkül, rugalmasabb, mint az anyanyelven, vagy származáson felépülő nyugat-európai nemzeti eszme. A Szent Korona tagságának alapja turáni gondolat: az érdemszerzés kapcsolata. Annak, hogy valaki ebben a közösségben résztrehes- sen, előfeltétele az érdemszerző, odaadó hiiség ehhez az államhoz, mely azonban mindenki számára egyenjogúságot biztosit. Aki azonban nem teszi magáévá ezt az állameszmét, az itt idegen, az nem kívánhat a maga számára egyenjogúságot, még kevésbé különleges jogokat, hanem tartsa szerencséjének, hogy egyáltalán megtűrik ebben az országban. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Kemény Boldizsár báró „A magyar jövő és a nemzetiségek“ címmel beszélt az ország ezeréves feladatáról és a jövő alakulásának kérdéséről. E sorsdöntő kérdések megoldását fel világosit ó munkával érhetjük el. A nemzetiségi kérdésben nem szabad, hatalmi, vagy presztízs-kérdést látnunk, mert. az ,,ma már társadalmi kérdéssé vált“ — ahogyan Teleki Pál a maga globális vonatkozásában megállapította. Ennek a kérdésnek igen nagy az állambomiíisztó ereje, de mi nem fogjuk soviniszta alapon megoldani. Visszakell térnünk az Eötvös-féle törvényre, hogy közös erővel munkálkodjunk a szebb jövő érdekében. Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk, hogy ma már történelmileg megállapított tény: a Középdunamedence államalkotó népe a magyar, ez az államfenntartó elem, amely erejéről már bizonyságot tett, a többiek csak vendég jogon bekérezkedett népek az Őslakossággal szemben. Éppen ezért mindeniküknek alkalmazkodniok kell állainesz.méiukheZ. Magyarország és különösen Erdély már nem egy példát mutatott a múltban arra, hogy nem gyenge ennek elérésében. Magyar élettér a Dunamedencében Parragi György előadását, amely a lluna- medence magyar életteréről szólott, Pajzs Ödön olvasta fel. Az előadás ismertette az élettér igazi értelmezését, majd a térnek a nemzetek élete szempontjából való jelentősége felismerésére tért rá. Friedrich Ratzel néonet földrajztudós nevéhez fűződnek ezek . a geopolitika néven összefoglalt földrajzi politikai nézetek, melyek a népek életében a nép életterének tulajdonítanak legnagyobb jetentő-éget. „Politische Geografie“ oimü hires munkájában d jelölte meg a geopolitika alapdogmáját. Ezt a könyA Kolozsvári Művészeti Hetek keretében a Végh-vonósnégy es Dohnányi Ernő közreműködésével áldozócsütörtökön este tartotta ka'marazenehangversenyét a Vármegyeház dísztermében. A kitűnő együttes, élén a fiatal zeneakadémiai tanárral, az európai viszonylatban is kiváló Végh Sándorral, továbbá tagjai sorában Zöldy Sándorral, Jan- zer Györggyel és Szabó Pállal, reprezentativ magyar műsorát Bartók, Kodály és Dohná- nyi egy-egy kamaramüvéböl állította össze. Minden vonósegyüttes, mely Bartók valamelyik vonósnégyesét tűzi műsorára, rendkívüli feladatokat vállal magára. Bartók Béla 1921-ben komponált II. vonósnégyese (op. 17) a tiszta polifónia legvarázsosabb hangzásaihoz jut el. A bartóki „harmadik alkotókorszak“ eme kiemelkedő és korszak- alkotó müve már szigorú zene! koncentrációt s a szólamok tematikájának legtömörebb egységét mutatja. A kifejezőeszközök nagyarányú, szinte végsőkig fokozott kibővítése, a bartóki vonóshangszer-használó eszközök felsorakoztatása, a külvilágtól való teljes elvonatkozás s csak a belső „expresz- sziv“ élet kutatása: ezek főjellemvonásal a teljes bartóki érettség eme „harmadik" vet a l&ndesbergi várfogház kis könyvtárában 1924-ben a vár egyik foglya igen sokat forgatta. Ezt a foglyot, Hitler Adolfnak hívták. Hitler, mint ismeretes, a landsbergi várban diktálta Mein Kampf eimü müvét, melynek politikai vonalvezetésén lehetetlen észre nem venni a térnek s német nép jövőjében tulajdonított szerepét. Az előadó itt közbevetőieg megjegyezte, hogy Teleki gróf, a nagy magyar földrajztudós 1940 elején élesen szembeszállt a geopolitikával, mint tudománnyal, mert szerinte a geopolitikából hiányzik a. geográfiának és igy a geopolitikai földrajznak legfontosabb sajátsága: a szintézis. „Neon a geopolitika, hanem a politikai földrajz az. amely az emberek és dolgok megértésére, minden cselekedet egyetlen helyes alapjára vezethet bennünket“, — állította Teleid Pál gróf. Az előadás ezután a szűk térség kiterjesztésére irányuló dinamikus politikát ismerteti, amelynek követői Németország, Olaszország és Japán. E politika tanait Haus- hoffer foglalta egybe, mig Alfred Rosenberg, a német nemzeti szocialista párt ideológiai vezetője, konkréten megjelölte, a Németország életterének tartott területeket. Ezek: Kcleteurópo, s Baltikum és Ukrajna. Az élettérről szóló német, tanítás egyre fejlődött, mostani formájában megkülönböztetünk népi, gazdasági, honvédelmi és a magyar szempontból legfontosabb történelmi életteret. A történelmi élettér doktrínája — mely a magyarság dunavölgyi élettere integrációjának biztosítéka — 1939 március 15-én alakult ki, amidon Hitler elindította csapatait Prága felé. Ez bizonyítja, hogy az ezeréves Dunamedencei magyar élettér helyreállítása nem ütközik bele az uj euró piai rendet formáló erőkbe, még kevésbé az uj európai rendbe. A német példa igazolja, herrv egy nép életterének határát nem, szabhatja meg az illető nép etnikai kiterjedése, a duna- medencei magyar élettér helyreállításánál is érvényesül»lók kell. tehát a népi, gazdasági, stratégiai és történelmi tényezőknek. Ha ezek bármelyikéi elhanyagolják, a Duna medence nem nyerheti vissza egyensúlyát. A magyar élettér teljességének bizonyítására ezután történelmi példákat sorol fel, hangsúlyozva, hogy a magyar élettérnek nemcsak materiális előfeltételei vaunak megadva, hanem az eszmei előfeltételei is. Ez az eszme a szentistváni gondolat, amely befelé békét, együttműködést, kifelé pedig a magyar függetlenséget, a magyar szvverénitást jelenti. A magyar élettér teljessége nem képzelhető el a szentistváni gondolat nélkül. A szent- istváni gondolat gyakorlati megvalósítása első lépés a magyar élettér teljes megcalósi- iása felé. Az előadások elhangzásával Szathmáry Lajos dr.. az EMKE ügyvezető igazgatója mondott köszönetét az előadóknak és kérte Kolozsvár, szellemi vezetőit, akik az utóbbi két esztendőben ezt a várost öntudatositják, hogy a továbbiakban tekintsék feladatuknak a vidék öntudatositásáf is. alkotókorszakának. A föld, a természet és az elemi emberi indulatok erői már szabadon törnek itt utat a zene és a hangzás minden eszközével. Az első tétel pontos szonátaformája már a mü elején megmutatja annak szigorú, szinte klasszikus célkitűzését, az pzt követő Scherzo-allegro pedig a bartóki őstermészeti és ősemberi indulatok szmte alig fékezhető erejét szűkítik egyetlen gyors tételbe. A befejező adagio-tétel „misztikus", | éjszakai hangulata, melyet olykor egy-egy szekvencia féktelen gesztusa, majd az egymásmellé lépő pianisszimó kismásodok hang- szerentuli hangjai és a hangszereken at- átfutó apró dallamtöredékek felsorakoztatása teszik teljessé, különös, felfoghatatlan lelki mélységeket és indulatokat önt zenei hangokba és csodálatos vallomásokat tesz. A kitűnő vonósegyüttes, a legmagasabb zenei kultúra birtokában, minden tekintetben kitünően oldotta meg feládatát s a bartóki polifónia áttetsző szépségét hiánytalanul érvényesítette. A szólisztikus lehetőségekre alkalmat adó mü az együttes minden egyes tagjának komoly művészi készültségéről tett tanúságot. Művészi érettségnek ily magas fokát csuk a legkisebb aprólékosságig ki-. terjedő munka és abszolút hangszerben tudás produkálhat. A további müsorszámok: Kodály: II. vonósnégyes és Dohnányi: c-moll zongoraötös előadása a kitűnő együttesnek már nem jelenthetett különösebb erőpróbát. Az ifjúkori hatásokat elvető és önálló népi hangját végleg megtaláló Kodály II. vonósnégyese (op. 10.) a népdal és a magyaros „impresszió" indulatainak és dinamikájának sajátos kettősségén épül föl. Sóhajok és kiáltások hangzanak itt, egy nép lélekzetét (érezzük, olykor felvillanó táncrészletek, majd egy magyar népballada hegedűre illő különös siralma jár a hangszerek fölött. Mindezek a sajátságok a magyar népiéleknek igazi keresztmetszetét adják. Dohnányi Ernő ifjúkori (17 éves korában irt) c-moll zongoraötötes (op. 1.) az utóromantíka rap- szódikus világában fogant, de szigorú klassc- szikus formákban irt rendkívüli wormaérzék- röl tanúskodó alkotás. A zongora és a vonóshangszerek szinte a zenekar hanghatásáig fokozott crcscendóinak és eséseinek váltakozása egészen más feladatok elé állították itt az előadó együttest. A mü előadása valóban tökéletes élményt nyújtott; szerzője részvételével, ki lelket é.s áradó életet teremtett abban. Dohnányi Ernő, aki nemcsak a ma élő legkiválóbb előadóknak, de legkiválóbb kamarazenészekn is egyike, hangszerével csodálatos Ízléssel és dinamikai arányossággal illeszkedett bele a kamaraegyüttes keretébe. Az utolsó rondo-tétel egyik, epizódjaként szereplő fuge is úgy olvad bele a homofon dallamárudaiha. akár a fiatal érzelembe a gondolat. Dohnányi Ernő páratlan kocentráltságának és művészt átélésének ezúttal is — bár egei zen más művészi téréi. — tökéletes példáját nyújtotta. A hangversenyen megjelenő előkelő közönség — Kolozsvár társadalmának színe* java — lelkes tapsokkal jutalmazta és nősz* szasan ünnepelte Dohnányi Ernőt és az együttes minőén egyes tagját. C. A agy Belet Állami vásárlások a VI, Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon A vallás- és közoktatásügyi miniszter a VI. Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon az Országos Szépművészeti Muzeum számára megvásárolta Jobbágyi Gatger Miklós „önarckép“, Heintz Henrik „Szent László harca a kunokkal", F. Ferenczy Julia „Akt", Andrássy Zoltán „Akt" és Gy. Szabó Béla „Kicsi szoros Bözödön" cimü müveit. A további állami vásárlások későbbi időpontban fognak megtörténni. Az állami vásárlásokkal egyidejűleg a nagyközönség részéről Is nagy érdeklődés nyilvánul meg és a magánvásárlások sorát Jánossy József igazgató nyitotta meg, aki Boldizsár Istvánnak Magyarország Kormányzójáról készített rézkarc portréját vásárolta meg. Több képet vásárolt Hoffmann Ferenc budapesti műkereskedő. A Népművelési Bizottság is bekapcsolódik a Művészeti Hetek eseményeibe A Művészeti Hetek kiállításai és művészi vonatkozású előadásai nagyszerű alkalmat nyújtanak arra, hogy a Népművelési Bizottság hallgatói a kiállításokat tanulmányi kirándulásokon, szakszerű vezetés mellett, megtekinthessék és a művészeti előadásokat látogassák. A Népművelési Bizottság ezért csoportos látogatások megrendezését vette tervbe s azokra a résztvevők kedvezményes belépési jegyet válthatnak. A színházi előadásokra érvényben vannak a 12 iskolai körzet igazgatóinál igényelhető, féláru erkélyjegy váltására jogosító igazolványok. Ilyen igazolványokat a va.sár- nap délutáni és hétfő esti előadások kivételével bármely előadásra lehet kérni, A Mátyás Király Diákházban hirdetett összes előadásokra népművelési csoportok részére az 50 filléres belépési jegy személyenként 30 fillér, a 20 filléres jegy pedig 10 fillér. A képzőművészeti, könyv-, fényképészeti és építőművészet! kiállítások megtekintésére szóló 50 filléres jegyek helyett a Népművelési Bizottság csoportjainak résztvevői személyenként 20 fillérért mind a négy kiállítást megtekinthetik. A Népművelést Bizottság a csoportos látogatások időpontját a hírlapokban közli. Tárlatvezetés A Népművelési Bizottság ma délután 4 órakor csoportos látogatást rendez a Bástya-utcai régiségtárban lévő szépművészeti kiállítás megtekintésére. A tárlaton Szopos Sándor festőművész vezeti végig a résztvevőket. Belépési dij 20 fillér (Ez az összeg a többi kiállításokra is érvényes). Gyülekezés háromnegyed négykor a Bástya-utcai Erdélyi Muzeum udvarán. olöppon mmmeíi mm v A Véqh-vonósnégyes hangversenye
