Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-12 / 82. szám
19 42. AVUI CIS 12 KiezJSTrUkiVJva 99A román nép régebbi9 mint a rómaiak és azok ősei“ Lupu dir. román származási elmélet« Egy titkos leadó, orne'y utón 100.000 rendőr nyomoz Minden este pontosan tiz órakor, dclhi-i óra szerint, valahol az Indus és a barmai határ között hang szólal meg egy titokzatos rá- dióleadón, melyre felfigyel minden indiai mohamedán, és indus, vallásra és társadalmi osztályra való tekintet nélkül: — Az óra elérkezett! A japán hadsereg Mandalay előtt áll! Nemsokára átlépi a Bra- maputrát és Calcutta kapuit döngeti! India népei, feledjétek el vallási és társadalmi ellentéteiteket! Brahmanisták vagytok, vagy mohamedánok* Mindegy. India :ügyetlenséget akar! Ki Ázsiából az elnyomottal! A bemondó Chandra Bose nevében beszél 350 millió hindunak. A hang kemény. Ostorozza a hindu nép cgyrészének izlámi falatü- miseit, másrészének brahman ista lemondását. Gandhi és az ö béke-politikája a múlté. Bőse ma negyvenöt éves. Szakálatlan arcával még fiatalabbnak tetszik. Domború szemüvege mögül szúrós szemei a fényképekről is hipnotikus erőt sugároznak. Gondolkozó típus, de hosszú orra és előrehajló álla a lettek emberére vall. Nagy nacionalista volt, amikor étin tűit Chambridgerbe, alvói tanulmányait végezte, s rácáfolva az angol egyetemekben rejlő demokratizáló képességekre, még nagyobb nacionalistaként tért vissza hazájába. Otthon, mmt Calcutta polgármestere, a Hindu Nemzeti Kongresszus titkára, a Nemzeti Tanács elnöke, a Forward Bloc, a radikális hindiik szövetségének vezetője, szolgálta népe érdekeit. Az angolok négyszer tartóztatták le és négyszer Ítélték el. Fiát at életének egy harmadát a penészes angol cellákban töltötte. Két fogság között beutazta Európát: Genf- ben megalakította India bárdijainak társaságát, kihallgatásra jelent meg Mussoliniméi, előádásokat tarlóit Németországban. Utolsó lecsukatása 1940 júliusára esik s csak 1941 júniusában, egy zendülés nyomására bocsátják szabadon. Néhány hónappal később lerázta magáról az Intelligence Service árgus szemét s nyomtalanul eltűnt. S most ismét felbukkant jellegzetes alakja a távol-keleti politika véres színpadán: éppen olyan veszedelmes ellenfele W au ellnek, mint a .japán haderő. A titokzatos Bőse este tiz órakor rendületlenül beharsogja India óriási fülébe az uj hitvallást: India függetlenségei akar! Sir Axwell rendeletére hiába kutat százezer rendőr a titkos leadóállomás után: egyelőre még elnyeli a dzsungel áthatolhatatlan homálya, * 1757-ben Indiát egy kegyetlen forradalom seperte végig : a siipoj-iázadás. A zendülés eredményeképpen a brit Empire kénytelen volt bizonyos engedményeket tenni az indiai fejedelmek javára. Soha forradalomnak nem volt olyan nevetséges oka európaiak számára cs olyan halálosan komoly a hinduk számára. Az angolok uj puskákkal szerelték fel a bennszülött csapatokat. Az uj puskák karbantartására disznózsírt osztottak szét • a bennszülött katonák közt. Hogy mit jelent a disznózsír ilyennemü felhasználása, azt felesleges külön ismertetni. Mikor az első katona, egy brahmanisfa xi- poj, felfedezte a szentségtörést, a gyakorlótéren, az egész zászlóalj ssemeláttára, szuronnyal álszurla a parancsnokié őrnagyot. Ez az eset 1757 január 94-én *árUnl Barak- purban, a következő nap estéjén az egész lak-, tanya lángb ab örült. A fegyelem rohamosan romlott, annyira, hogy az angol parancsnokság kénytelen volt egész zászlóaljakat szabadságolni. Május 5-én kitört, a lázadás. Delhi megnyitotta kapuit a felkelők előtt, akik a brit börtönökből kiszabaditotiák a thvgs-okal, a hivatásos gyilkosokat. Pár óra leforgása alalt Delhi angol lakosságának felét korra és nemre való tekintet nélkül legyilkolták, majd az arzenált rohamozták meg, de azt Willoughby főhadnagy hclyörsépestől a levegőbe röpítette. A kék lótuszvirág. a bosszuál.á> istennőjének virága kczről-kézre járt. benaresi és az allahabadi garnizon szintén megtagadta az engedelmességet. Kegyetlen elszántsággal készültek fel az angolok a forradalom vérbe- fojtására. Semmit nem kímélve, négy hónapi szakadatlan harc után, sikerült a angoloknak Delhi kapui alá jutni és elkeseredett ostrom után a várost bevették. A nvgt,óriásuk méltóak voltak az angol gyarmatosító politikához. Százezer hindut mészároltak le vagy akasztottak fel. át Hindu hagyomány szerint az angol vi'ág- bxrodalom indiai uralma a brit fennhatóság második centennáriumán fog bekövetkezni. Egy tucat év nem nagy tévedés. 1757—1957? 1757—1943? Milyen mindegy. A Civil Service, mély eddig korlátlanul uralkodott Indiában, valószínűleg egy újabb nevetséges ok miatt adja át a helyét az arra hivatott vezetőknek. N. J. A „Kisebbségi Körlevél“ márciusi száma ban Pusstai-Popovics József rendkívül érdekes cikkben foglalkozott Nicolae Lupu dr. bukaresti orvos tanulmányával az uj román származási elméletről. Tekintettel arra, hogy a tanulmány nemcsak a román, hallom az egész európai tudásvilágban igen nagy feltűnést keltett, érdekesnek tartjuk Lupu dr. uj elméletének jellegzetesebb szakaszait Erdély olvasóközönsége előtt ismertetni. Lupu dr. tanulmányát a „Kisebbségi Körlevél“ cikkírója a következő sorokkal vezeti be: A román fővárosban, Bukarestben dr. Nicolae Lupu tollából „A románok származása“ címmel kis könyvecske jelent meg, amely a szerzőnek a „Curentul“ 1941 szeptember. 29 és ílO-iki számában megjelent, nagy feltűnést keltett cikkét tartalmazza. Azért keltett a könyvecske nagy feltűnést, mert a szerző ebben a románok származásának uj elméletét állította fel, amely ellentétben áll a románok származásáról szóló összes eddigi román cs külföldi felfogással s a románok eredetét teljesen uj történelmi megvilágításba helyezi. Érdekes tanulmányában dr. Nicolae Lupu mindenekelőtt ismerteti azokat az okokat, amelyek könyvecskéjének megírására késztették és szószerint a következőket Írja: Miként a külföldi történészek, úgy a lengyel iskola növendéke, Miron Cosi in is azt mondja, hogy mi Rómából, Trajántól és gyarmatosaitól származunk, akiket győzelmes háborúi után Dáciába hozott. Mások viszont azt mondották, hegy Traján, Róma fogház-söpredékét hozta ide és mi ezektől származunk. Végül a balázsí'alviak, akik Rómában jártak és bámulatba ejtette őket az a hasonlatosság, amely a román és a latin nyelv közölt van, valamint a Traján oszlopán lévő képek és Erdély lakosai között van, megerősítették azt az elméletet, hogy Traján Dáciába hozott gyarmatosai és mindhárom légiója alkotják a román népet és magyarázzák meg nyelvének származását. Es volna a román nép ' ssármasána: dákoromán! Ezt a tételt végérvényesen elfogadtuk és most ebben a kiszemben élünk Aurelianus visszavonulása után, mint a víz a fö'd alatt, úgy tűntünk el az, erdőkben és rejtek helyeken éltünk körülbelül tiz évszázadig, amely idő alatt a magyarok elfoglalták Pannónia ,és Erdély szabad területeit. A hava sokban, születtünk, egyesek szerint Erdély nyugati hegységében, vagy Moldo- Valáhin kárpátjaiban; mások szerint a Balkán-félszigeten, a jelenlegi Szerbiában. Horvátország ban és Dalmáciában. Vájjon valóban így volna! Vagy dokumentumok hiányában — meri a dákoknak nem volt Ilerodotjuk és Titus Li viusuk — az észnek, a logikának, a komponálásnak nincs más kutatási lehetősége, amelv elhitetné velünk, hogy más, lehet, hogy még alaposabb magyarázatok, js vannak a mi származásunkról és az általunk elfogia.f területekről. Mindenekelőtt csodálatos dolog, ániei.y mégsem nyugtalanított senkit és amelynek magyarázatát senki sem kutatta Köztudomású, hogy az összes úgynevezett neo-latin nyelvek közül a román az. amely a legközelebb áll a népies latin nyelvhez, sót a másik (irodalmi) latin nj'elvhez L. A mondattani formaszeliiség nálunk megmaradt, az olaszoknál, franciáknál, stb. eltűnt. Szavakat megőriztünk, írásoknál eltűntek. M't'on Costi n szerint egy történész. Cavatiu mondja: „Csodálatos, hegy a moldvaiak és a havas- elviek nyelve, több szava római, mint olasz, bár az olaszok és a rómaiak ecy területen vannak“. Mivel trhel ast a reudkiviiU dolgot megmagyarázni, hogy a rovtán vuehben nine* egyetlen, de egyetlen égy szó sem « dák nyelvből? Amikor a rómaiak által meghódított összes népeknél nyelvi alapelemek, sőt egész nyellek (kelta, Britanniában és Írországban) maradtak meg, — Dáciában minden eltűnt? A dákok nem voltak éppen nagyon kicsiny nép. Nagyszámú nép voltak, amelynek megdöntésére maga Róma császára jött és csak három háború után tudta az legyőzni. A dák nép, amelynek előrehaladott civilizációja volt, elérkezett az, egy Isten elismeréséhez, monoteista volt. egy prófétája volt Zamolxe, Kitt a lélek hallhatatlanságában, ismerte a földművelést, szőlőtermelést. A dákok okosak és harciasak voltak, életrevaló típus volt, amely olyanannyira mélyen megmaradt az erdélyi románok és más románok arcán, amelyek a Traján oszlopán lévőkre hasonlítanak. Engedjetek, hogy Petru Grozea barátom kis szakállatnövesszen magának, fejére (boneta frigiana) fej kötőt tegyen és kész Dece- bál. Ismerek Barladról va’q moldvait, aki Nagy Istvánra (Stcfán cet Mare-ra), egy másikat, aki Husiról való és Drágos vajdára hasonlít! Hogy lehet, az, hogy egy ilyen nagyszámú nép eltűnjön a-nclkül, hogy egy szó maradt válna utána? Sehol sem beszélnek róla és lehetetlenség volt nagy tömegben való ki~ pusztitása. Nemes büszkeségében és kegyetlenségében csak Decehál szúrta magába a kardot, nehogy Cézár győzelmi kocsijához kössék — milyen fenséges örökség ez a mi népünk számára! Érthetetlen és lehetetlen. Dáciának három olasz légió (azok is heterogének) által 155 év alalt való romanizálása, egy mithosz, egy lehetetlen tünemény, amely nem is létezhetett. .1 dák nyelv teljes eltűnése ugyancsak elfogadhatatlan. Hát a trákoóiMirek, akik a Balkán-félszigetet elfoglalták, milyen nyelvet beszéltek? ők is teljesen eltűntek nyelvükkel együtt s nem hagytak hátra egy sz.ót sem ? Hát a maeedour románok? Őket nem gyarmatosították a rómaiak. Vadon hegyeiknek nem volt aranya, mint Erdélynek, hogy a rómaiakat csalogassa. Milyen nyelvet beszéltek Sándor és Fülöp, akik csak kultúrájuk révén voltak görögök, egyébként „barbarosok“ voltak. Hát azok a barbárok milyen nyelvet beszéltek? Vájjon tízezer év óta valamiképpen nem a mai kueo-oláh nyelvet beszélték? Természetesen, még ósdibbat. Nagyon valószínű, hogy trák-illírek, dákok, gálák, szittyák, még pedig nagyszámú szity- tjfák, (akik nyelvükből egy szót sem hagytak hátra), macedónok laktak, azok a népek, amelyek az. egész Balkán-félszigeten, Pannóniában, Morvaországban, egész Dáciában, Ukrajnában olyan népek egyazon nyelvet beszéllek és ezekről mondja Herodot az egyik helyen, hogy olyan nagy számban voltak és o’yan bátrak voltak, hogyha egyesültek volna, az < gesz világot uralták volna! A román népnél, bárhonnan' való is, az Isten anyjának álma szerint. (?) a legnépszerűbb könyv az „Alexandria“, Makedón Sándor életéről, aki régi yerrokona és aki, hogy megbosszulja a szittyákat, rokonait, akiknek országát Da mos, Hystaspes fia feldúlta, háborút üzent annak és őt megsemmisítette. Milyen nyelv volt az, övé, milyen nyelv- csoporthoz tartozott? Meat azt, hogy teljesen eltűnt volna, azt nem lehet elfogadni. Meg- maiv.Jtftk a gall és baszk nyelv, amelyet a kis népek beszéltek és eltűnhettek volna olyan nyelvek, amelyeket nagy népek beszéltek? Xe.n. Az, általaik beszélt nyelv a mai latin nyelv anyja volt. Nem lehet,' sem rómainak sem latinnak nevezni, mert sem Latium, sem Ttóma álkor még nem vall. A történelmi egyenes leszármazás ez lehetett. A nagy pusztulás után (amely egy jól meghatározott geológiai periódusnak felel meg nagy anyagleülepedésscl) Iránban szaporodni kezdtek az emberek, akik a szanszkrit nyelvet lieszélik. Megszaporodva szétszóródtak a föl dön (Európa a maga keleti részében szomszédos föld volt) és egymástól eltávolodva, a nyelvek differenciálódtak. (Bibliai Bábel torony). Két kis gyermek: a görög t - a balti nyelvek s három nagv gyermek született a sz»nszkrit- ből: a re’mán és az északi nyelvek (gólok, oszt ragótok, vizigótok, alánok, stb., stb.) a szláv nyelvek keleten és prae-latin nyelvek. Ehhez a praerlatin nyelvhez tartoztak a fentebb felsorolt népek, amelyek között vannak a mi őseink, a dákok, a tráko-illírek és szkíták. Nicolae Densnsi an írnak, a meg nem érdemelten elfelejtett történésznek igaza volt a „Dacia Preistorica“ (A történelemclőtti- Dáoia) eimii munkájában.« Ebből a központból, de különösen Pótmamából, Dáciából, Trákó-Illiriából ter jedlek el a prae-latinok és gyarmatosították Barnát. Az arianizmus (árjaság) a térségben pro- gresszive haladt, illetve terjedt Keletről Nyugatra, És nem Aeneas atyának a tiz, vagy busz csónakja gyarmatosítottak egy félszigetet é- alkottak egy7 népet! Ezek hozták a görög kultúrát. Lakossága, a zöme a földön jött Keletről Nyugatra és Északról Délre. Nem jöttek az, emberek az iráni mezőkről repülőgépekkel, hogy7 egyenesem Rómában, vagy Lati um ban teleped jetiefc !e! A Traján-csoda csak egy sokkal későbbi epizód. Mi régebbiek vagyunk, mint a rómaiak és azok ősei. Ezeket a tényekei és véleményeket, amelyeket már régóta hordok az eszemben és a lelkemben, szükségesnek tartottam már régóta, hogy megismertessem a világgal. Amiket itt elmondottam,, azokat transzcendentálisán érzem. Ezer és ezer generációból.’ mintha csak azt mondaná nekem: „Miért engeded, hogy kigyunyoljanak“. Amint egyszer ezen tények megismeréséhez jutottál és ez lett a meggyőződésed, tedd meg a kötelessége det. Nem gőgből és nem ki tudja milyen más célokból, hanem intuícióból, ösztönből cs kötelességből Írtam ezeket. Kívánságom az, hogy kortársaimat meggyőzném azokról az igazságokról, amelyeket felsoroltaim, nevezetesen: 1. Hogy a román tér kiterjedése és a mat románok száma sokkal nagyobb, mint azok a számok, armelyeket a földraj, a történelem és a politika nyújtanak. 3. Hogy azok a múltban végtelenül nagyok voltak. 3. Hogy a dák és a tráká-illir nyelvek már nem ismeretes nyelvek, amelyek az évszázadok során nem hagytak volna nyomot, maguk után, hanem- esek a mi tulajdon nyelvünk és vérünk, 4. Hogy a római örökség, bár nagy volt, nem régibb és nem nemesebb, mint a mi őseinké. Hogy egyike vagyunk az Európái alkotó nagy népeknek és hogy üldöztetésünk szűnjék meg. Fel a szivekkel, régiek vagyunk, nagyon régiek és van mivel büszkélkednünk! És itt voltunk állandóan és itt is fogunk maradni mindörökké. A kutatók ezen, az alapon induljanak útnak. Az a benyomásom, hogy nemzeti történelmünknek nagy átalakításra van szüksége és sok hibát- kell kijavítani, amelyek nemzeti öntudatunkat és presztízsünket, sértették. Jóllehet nem vagyok professzionista történész, mégis sokat foglalkoztam az emberi öntudat ezen ágaival. És mivel bizonytalan időket élünk és egy pillanatban egy bomha elveheti lelkünket és vele együtt hitünket, nettem megjelentetni ezeket az oldalakat. * Ezzel fejezi be érdekes fejtegetéseit dr. Nicolae Lupu, akinek uj elmélete a román tudományos körökben valóságos forradalmat idézett elő. Az uj, román származási elmélethez elsőnek loan Brateseu V.inesti szólott hozzá, aki a „Curentul“ cimü bukaresti román napilap 1941 november 28-iki számában nyilt levelet intézett dr. Nicolae Lupuhoz. A nyilt levélre Lupu dr. a „Curentul“ 1941 december 18-iki számában ugyancsak nyilt levél formájában válaszolt és ebben újabb „bizonyítékokat“ hozott fel elméletének alátámasztására. Beleszólt a vitába A. Boldur román egyetemi-tanár is, aki a „Curentul“ 1941 december 20-iki és 21-iki számában részletesen foglalkozik a románok uj származásával. A. Vasi'eseu és Aurel Tita kísérletet tettek arra is, hogy állásfoglalásra birják a Lupu-féle elmélettel kapcsolatban Carlo Tagliviani ola.sz professzort, a padovai egyetem tanárát, azonban Tagliavinl kijelentette, hogy még nem ismeri az u,j elmélet hiteles szövegét. ígéretet tett azonban arra nézve, hogyha ez rendelkezésére áll majd, az ügyben nyilatkozni fog. PUSZTAI-POPOVITS JÓZSEF * A „Kisebbségi Körlevél“ cikke ezután megjegyzi, hogy legközelebbi számában a román tudósok hozzászólásait ismerteti, azután pedig köeü a magyar tudósok állásfoglalását is PAMOIA BUD/PESt, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekites. * Ko kem/eiem SZÁLLÓ Fqjfóawj«! szoba1» 6*— P-tő! 12- P-h Kétá vjas szoba1» cv— p„tő! 18'— P-jn Éttermében Veres VároV és c qány- zenekara muzsikál. Mism?rte? kiváló konjjha. Polgári árak
