Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-12 / 82. szám

19 4 2. A PU I CIS )2 radt- -egy—ép alkatrésze a krónikás vereke­dések után. Ekkor tortent, hogy Pite Flube, Yeílow-Kid horogütésétöl indíttatva, hátsó­részével kiütötte ivóvíz tartályunk elzáró csapját. Ez volt áz első viz, amely felmosta erősen koszosodó hajófedélzetünket. Jobb hijján nekiestünk rum-készletünknek. Minél többet ittunk, annál szomjasabbak voltunk. Már mélyen bentjártunk a Csendes-óceá- toon, mikor hirtelen Yellow-Kid felorditott: . — A sziget! Látom! Egy meztelen benn­szülött nő integet felénk. . r—- Igen, — erősítette meg Pitc-Flube, vi- Iragfüzé.r van a nyakán. — Úgy van, — biztosított mindnyájunkat a. professzor, — a jobb szemfoga hiányzik. fis én a szercncsétlén vak flótás, nem lát­tam egyebet, csak a rumoß üvegeket cs a tántorgó matrózokat. S ekkor történt a dolog ..,-* i— MegáHapitom a hajó helyzetét, — je- kntette ki Pite. Felment a parancsnoki szobába és sex- tánssal a kezében számlásokat végzett. Mi a kabinokban maradtunk. Bizarr csend ha­talmasodott el rajtunk. Majd hallottuk a lépcső csikorgását, a súlyos léptek Pitere hallottak s a következő másodpercben belé­pett a marseillei. — A szigeten vagyunk! Csak ennyit mondott. Mikor kérdően te­kintettünk rá, magyarázni kezdett: — Nem értitek, állatok, a szigeten va­gyunk, pont a sziget felett? Értitek? Mintha villám sújtotta volna az egész tár­saságot. *— Hát a sziget? A sziget?... Hői van az gz átkozott sziget ?!... — Hátha tévedésből rosszul végezted a számítást, ,— próbált segíteni Yellow-Kid a reménytelen helyzeten. Zümmögő méhkashoz hasonlított a hajó, csak Kleofás, a tanár ur. őrizte meg nyu­galmát. ,— Lehet, hogy vulkánikus szigec volt és eltűnt a hullámokban, magyarázta szaksze­rűen és a térkép fölé hajölt.-— Várjatok, bajtársak! És mutatóujjával elfricskázta a térképről Szent Heuréka-szigétét. A térképen nem maradt más, mint a Csendes-óceán végtelen kiterjedése. — A ti pontotok, — mondotta a profesz- Bzor, a ti kincsetek, a ti szigetetek egy já­tékos kedvű, bohó légy fekete tréfája volt. S mintegy multszázadbeli rozsdás horgony öSszebogott láncának csikorgása, olyan han gon röhögött. Mereven néztük Kleofást, a tanár Urat. Kleofás, á tanár ur, elhallgatott. Örökre elhallgatott... Beledobtuk az óceánba. Erre egy kicsit megkönnyebbültünk. * S ezek után, hölgyeim és uraim, szedjék össze ponyvaregényeiket és ponyva-novelláikat, dobják a tűzbe, vagy inkább szolgáltassák be a hulla- dékpapir gyűjtőhöz. Ne vegyenek több ilyen „irodalmi alkotást“ a ke­zükbe s engem, ne kövezzenek meg!. NAGY JÓZSEF Pedagógiai szemináriumot nyitnak a marosforda vármegyei fanitóság számára Marosvásárhely, április 11. A megyei tan­testület tagjai szombaton délben Kelemen József dr. tanfelügyelő helyettes vezetésével a közművelődési házban iskolafelügyelöi ér­tekezletet tartottak. Kelemen József tanfel­ügyelőhelyettes megnyitó beszédében a taní­tóság kötelességeire mutatott rá és Körösi Csorna Sándor példáját állította a tanítóság­nak eszményképül. Hangoztatta, hogy most, amikor viharfelhők gyülekeznek Európa egén, a tanítóságnak fokozottabb munkát kell kifejtenie és ápolnia kell az összetarto­zás érzését. A szombati iskolafelügyelöi ér­tekezleten elhatározták, hogy az egész me­gyében pedagógiai szemináriumot nyitnak meg a tanítóság számára, a tanítóság to­vábbképzésének érdekében. A közeljövőben ezek a továbbképző szemináriumok már meg is kezdik működésűket. Megjelent a textilközpont felállítá­sáról szóló rendedet Budapest, április lí. (MTI.) A Hivatalos Lap vasárnapi száma közli a közellátásügyi miniszter rendeletét a textilközpont felállí­tásának és működésének szabályozásáról. A textilközpont feladata a polgári lakosság el­látására szükséges textilárukról való gon­doskodás, a feldolgozatlan áru felosztása az iparosok között, a textiláruk gazdaságos felhasználásának irányítása, a fogyasztók szükségleteinek megállapítása, a textiláruk­nak a forgalombahozó kereskedők között való elosztása és a ruházati akciók lebonyo­lítása. MkzBT.r IlrsníG. Ga liléi- emlékünnep Kassán KASSA, április 11. (MTI) A kassai Olasz Kulturintézet Galilei hálának 300. évfordu­lóján a kassai társadalmi egyesületekkel együtt pénteken este emlékünnepet rende­zett. Az ünnepségen a város vezetőszemélyi- ségeivel az élén nagy közönség jelent meg. Francesco Marioli dr., a kassai Olasz Kul­turintézet igazgatója üdvözölte a megjelen­teket — Galilei — mondotta — olasz föld szü­löttje, de tudományos megállapításai az egész emberiség közkincsei. m Buczkó Emil dr. megemlékezett arról, hogy Galilei annak a nemzetnek fia, amely- lyel Magyarország a múltban és a jelenben is szoros kapcsolatban áll. Stolpa Károly, dr., a kereskedelmi főiskola igazgatója ve- titettképes előadásban ismertette Galilei tu­dományos munkásságát. Madarász István dr. megyéspüspök ,,A Galileukérdés és a keresztény világnézet“ cimü előadásában azokkal a történelmi ha­zugságokkal foglalkozott, amelyeket a Ga- lüei-kérdés terén az Egyházzal szemben fel­vetettek. Az Egyházat elmaradottnak és a tudomány ellenségének akarták feltüntetni. Nem lehet, azonban csodálkozni azon, ha a hivatalos egyházi tényezők abban az időben a Kongregáció álláspontját foglalták el. Az Egyház elismeri, hogy a Kongregáció félre­I-----rTTT— értette a Szentirást, amikor szembehelyez­kedett Galilei tanításaival. Ez a tévedés azonban nem az egyház, hanem egyes egy­házi emberek tévedése volt. Történelmi ha­zugság az is, hogy Galileit a Kongregáció megkinazta. Galileit semmiesetre sem lehet az istentelenség. a vallástalanság, a szabad- gondolat cégéréül beállítani, mert ö soha­sem beszélt az Egyház ellen. Az őszinte magyar—olasz baráti kapcsola­tok jegyében lefolyt magasszinvonalu ünne­pély Buczkó Emil dr. zárószavaival ért vé­get. Heghalt Varga Béla dr. egyetemi tanár, volt unitárius püspök Kolozsvár, április 11. Nagy gyásza van Er­dély és egyben az egész ország tudományos életének: a szombatra virradó hajnalon tüdő­gyulladás következtében meghalt Varga Béla dr. volt unitárius püspök, egyetemi tanár, a mayyaj tudományos élet egyik legkiválóbb egyénisége. Varga Béla dr. 1886-ban született Tordán, középiskolai tanulmányait Kolozsvárott az unitárius kollégiumban, egyetemi tanulmá­nyait. pedig részint Kolozsvárott, részint pe­dig külföldön végezte. Kolozsvárott szerzett középiskolai tanári diplomát és bölcsészetdok. tori oklevelet. Teológiai tanulmányait is Ko­lozsváron végezte. 1907—tői) 1924-ig tanára volt a kolozsvári unitárius kollégiumnak, 1924-től kezdve pedig a teológiai fakultáson a bölcsészet , és a neveléstudomány előadója volt. 1938 januárjában püspökké választot­ták meg a lemondott Boros György dr. örö­kébe, d£ 1940-ben, amikor egyetemi tanárrá nevezték ki, lemondott. A kolozsvári egyete­men a neveléstudományt adta elő. Varga Béla rendkívül gazdag tudományos munkát fejtett ki. Tudományos müvei egész könyvtárra tehetők. Kiemelkedőbb müvei: „Valóság és érték“ (Í715), „Logikai ériék problémája“ (1922), „Subsistenda fajai“ (1928), „Az individualitás kérdése“ (1932). Tudományos munkásságának elismeréséül Kormányzó Utunk 1940-ben Corvin-koszoru- val tüntette ki. Varga Béla dr. tagja volt a Magyar Tu­dományos Akadémiának, az Erdélyi Muzeum Egyesület bölcsészeti szakosztályának, az Er­délyi Irodalmi Társaságnak, az Unitárius Irodalmi Társaságnak és több más testiilet- , nek. Halálát felesége dr. Varga Béláné született Márk Lenke, fia Varga Iván és nővére Varga Ilona gyászolják, de gyászukban osztozik az egész magyar tudományos vijáír és társadalom. Varga Béla dr. temetése hétfőn délután 4 órakor lesz az unitárius templomban tartandó gyászszertartás után a házsongárdi temető­ben. Varga Béla dr. egyetemi tanár halála al­kalmából a Magyarországi Unitárius Egyliáz képviseló'tanácsa a következő szövegű szomo- rujelentést adta ki: „A Magyarországi Unitárius Egyház kép­viselőtanácsa az egyház nevében mély fájda­lommal jelenti, hogy volt püspöke: Varga Béla a kolozsvári Ferenc József Tudomány­egyetem ny. r. professzora, a Magyar Tudo­mányos Akadémia tagja, több egyházi egyer sülét és tudományos intézet tagja, illetve el­nöke Kolozsvárt 1942 április 10-én este el­hunyt. A komoly gondolatok és nemes érzések lé­lekbúvára,' a keresztényi szeretetnek ékesszavu apostola, az ifjúság melegszívű barátja és ne­velője szállt vele korai sírba. Drága emlékéi kegyelettel fogjuk megőrizni, míg csak Isten éltet.“ A halálesetről gyászjelentést adott ki az Erdélyi Irodalmi Társaság is. Termeljünk zöldsége! minden ValpaSailnyS helyen ! Győrffy-Bengyel Sándor közellátásügyi mi­niszter még husvét előtt utasította a székes- főváros vezetőségét arra, hogy a rendkívüli közellátási viszonyok következtében minden­nemű gazdaságilag megművelhető területen zöldség és főzelékféléket termeltessen. Isme­retes, hogy Budapest területén az utasítás végrehajtása már megkezdődött és igen nagy területeket müveinek meg. A közellátásügyi miniszter most leiratot intézett valamennyi törvényhatóság első tiszt­viselőjéhez, amelyben utasította őket, hogy hívják fel a közönség figyelmét a zöldség­es főzelékféléknek műiéi nagyobb területeken való termesztésére. A miniszter utasítása részletesen intézkedik arra nézve, hogy az egyes törvényhatóságok területén az ingatlan­tulajdonosok figyelmét is fel kell hívni arra, hogy az eddig mezőgazdasági művelés alá nem vont területeken, házhelyeken és telkeken konyhakerti véleményeket termeljenek. Ha az ingatlantulajdonosok a felhívásnak eleget nem tennének, a parlagon hagyott, ingatlan hasz­nosítása céljából gondnokot rendelnek ki. A közületek területén, a nyilvános és magán­kertekben minden rendelkezésre álló hely ki­használásával a virágok és dísznövények he­lyett konyhakerti veteményeket kell termelni. Az. ingatlantulajdonos, kereskedelmi és ipari vállalatok a művelésre alkalmas tulajdonu­kat képező parlagterületeket saját maguk használják fel kerti vélemények termesztésé­re, vagy pedig megfelelő nagyságú terület- j részre felosztva, engedjék át azokat munká- . saiknak konyhakerti megművelés céljára. A közellátásügyi miniszter intézkedett ói­ról is, hogy a közületek és az ipari vállalatok vitaminkertet létesítsenek, amely szakszerű és gondos művelés által példaként szolgálhat a zöldség- és főzelékfélék termelésével foglal­kozni kívánó közönségnek. Azokon a helyeken, hol városi kertészet, van, a kertészet vezetőjét kell megbízni azzal, hogy a zöldség- és fő­zelékfélék termelését irányítsa, és a közönsé­get a szükséges szaktanácsokkal ellássa. A lehetőséghez képest gondoskodni kell arról is, hogy a közönség termelését kedvezményes áru palánta- és vetőmagakcióval támogassák. Az ilyen módon termelt zöldség, stb. Téléket a közellátásügyi miniszter minden igény bevétel alól mentesíti s azzal tulajdonosaik szabadon rendelkezhetnek. A közellátásügyi miniszter végül elrendelte, hogy a zöldség- és főzelékfélék fokozottabb termelését célzó felhívását minden rendelke-> zésére álló eszközzel közhírré kell tenni és a közönség legszélesebb köreinek tudomására kell juttatni. , Rendeled a széna* és szalmakészle- lelt xár alá helyexéséWil BUDAPEST, április 11. (MTI.) A Bu­dapesti Közlöny április 12-i száma közli a m. kir. minisztérium rendeletét a széna- és szalmakészletek zár alá helyezéséről és igénybevételéről, továbbá a széna- és szal­maprések bejelentési kötelezettségéről. A bejelentés alá eső szénát és szalmát a ren­delet hatálybalépésének napjától kezdve csak a közellátásügyi miniszter engedélyé­vel lehet felhasználni. Szénát, vagy szalmát csak szállítási igazolvánnyal, vagy a Ma­gyar Mezőgazdák bélyegzőjével ellátott fu­varlevél alapján szabad szállítani. A perenkivüli illetékeket kell alkalmazni az elide- genitett ingatlanok iránti kártérítési keresetekben Kolozsvár, április 11. A kolozsvári ügy­védi kamara beadvánnyal fordult a pénz­ügyminisztériumhoz, rendelkezést kérve arra vonatkozólag, hogy milyen összegű il­letéket kell leróni azokra a kérvényekre és tárgyalási jegyzőkönyvekre, amelyeket az 1918. évi október hó 28-ik napjától az 1940.' évi szeptember hó 15-ig napjáig terjedő időben ingatlanaikat elveszített tulajdono­sok, a tőlük kényszer folytán elidegeníteti tulajdonjogukért az 1440/1941. M. E. számú rendelet alapján perenkivüli eljárásában kártérítési igényük érvényesítésére benyúj­tottak. A pénzügyminisztérium utasítására a ko­lozsvári pénzügyigazgatóság ezzel kapcsola­tosan az alábbiakról értesítette az ügyvédi kamarát: Az eljárás megindítását célzó beadvány egy-tekintet alá esik az 1914. évi XLni. t. c. 2. pontjában említett egyéb birói eljárásban benyújtott beadványokkal. így a* ellenérté­két az ilyen beadvány után az idézett cik­kely 1. 6. pontjában foglaltak szerint kell leróni. ■— Az eljárás folyamán kötött egyezség, amelyet a bíróság jogerőn végzéssel tudo­másul vett, jogerős biről ítélet hatályával bir. Az ilyen egyezség Után Járó illetéket a fentidézett 1914. évi XLIII. t. c. 20. cikkelyé­ben foglaltak szerint kell leróni. . Ha az előbbi bekezdésben említett egyez­ség meghiúsul s a bíróság az eljárás alapjárt a kérelemmel érvényesített kártérítés érde­mében végzéssel határoz. Az ilyen határom zat illetékköteles birói Ítéletnek tekintendő. Az egyezség meghiúsulása esetén tovább folyó eljárás során benyújtott előkészítő irat, tárgyalási jegyzőkönyv, valamint fel­folyamodás szintén a már idézett t. c. 2. pontjában említett bírói eljárásokban be­nyújtott beadványokkal esik egytekintet alá s igy utánuk a fentjelzett 1/b és a 23. cikkely I. 2. pontjaiban foglaltak szerint kell az illetéket leróni. A pénzügyminisztérium az ügyvédi ka­marának a fentiek szerint járó illetékek bé­lyegfeljegyzése mellett történő utólagos le­rovására irányuló kérelmét, — közli a hely­beli pénzügyigazgatóság végzése :— nem ta­lálta teljesíthetőnek. Megengedte azonban, hogy a kamara tagjai az ilyen eljárás, ne­vezetesen az 1440/1941. M. E. számú rende­let 9. cikkelyén alapuló eljárások soráa Te- róvandó, de leróni elmulasztott illetékeket az 1942. évi május hó 1-ig felemelt Illeték nélkül utólagosan is leróhassak.

Next

/
Thumbnails
Contents