Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-12 / 82. szám
Vasárnap j1942. április l2 í. oh az ago V ol 33 kő:« \r ?A ?a "c1 ^ópviaeiohls könyvtára»w A v: .1 A BÜŰAP33Í V '.f-í paelamswtsxíseríj ' ;^v>y 4ra 26 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3.70, NE- QVED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 33 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- '’ÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 82. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELELŐS SZERKESZTŐ: NYIRÖ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA INDIA VÉGLEGESEN VISSZAUTASÍTOTTA AZ ANGOLSZÁSZ JAVASLATOKAT Cripps ma hazautazik Angliába — Az indiai nemzeti vezetők Kalkuttába utaztak — A ceyloni tengeri csata csak bevezetője volt a nagy japán hadműveleteknek A német csapatok a keleti barcvonalon megsemmisítettek több körülzárt szovjet badcsoporlot Líbiában a tengely haderői fiz kilométert nyomultak előre Egyiptom felé Kilencvennégyezer fonna hajóterel süllyesztettek el ismét az amerikai partok előtt a német tengeralattjárók India nemet mondott az angolszászoknak — Az indiai nép szabadság nélkül nem vállalhatja a felelősséget, .— ezzel a mondattal utasította vissza az indiai nemzeti kongresszus végrehajtó bizottsága az angolszász javaslatokat. A felelősséget -csak azzal a lényeges és alapvető feltétellel vállalhatták volna, ha In. dia teljes szabadságot kapott volna és a hindu népet azzal a feladattal bízták volna mag. hogy szabadságát megtartsa és megvédje. — Szükség van arra, — mondja az indiai határozat, hogy intézkedéseink a lakosságban a lelkesedés visszhangjára találjanak, ezt a lelkesedést azonban a felelősség és szabadság teljes hiányával nem lehet felkelteni. Szabadságot pedig India egyáltalában nem kapna, amint az az angol javaslatokból világosan kiderül. A világnak minden szabadságszerető, a haza és a nemzet fogalmait megbecsülő népe számára megnyugvást és örömet okozott az a tény, hogy az angolszász mesterkedéseknek nem sikerült megejteniük India vezetőit és a további rabszolgatartás terveivel szemben hinduk és muzulmánok egyséaesen odamondották a kemény nem-ef. Pénteken még az angol, szász hírirodák azt kürtölték viíágqá. hogy a megegyezés útban van. az indiai vezérek megelégszenek címekkel és zsíros állásokkal és ezért feláldozzák a történelmi pillanatot népük fölszabadítására. Korai volt London és Washington híresztelése. Cripps és Johnson egyesült ármánykodásainak sem sikerült a tőrvetés és India méltó feleletet adott. Ez a válasz, az angolszász hatalmaknak ez a kudarca kétségtelenül felér egy csata- vesztéssel. India népének századok óta van alkalma az angol módszerek megismerésére. Ha a londoni hírverésnek igaza lenne és az angol gyarmatosító politika áldást jelentene a brit birodalom népeire, akkor nem is lett volna szükség az indiai tárgyalásokra. India népei ugyanazzal a készséggel és áldozatossággal vetették volna oda magukat a j-ir.án haderő elé az őket boldogító Nágvbritánnia érdekében, mint amellyel válási fanatizmusukban odafeküsznek az áldozati szekér alá. Ehelyett azonban India minden aL kaimat fölhasznált arra legy megszabaduljon a brit uralom áldásai alól és most határozottan kijelentette hogy szabad ság nélkül nem vállalja Anglia érdekében a harcot, ha pecig szabad lesz. maga fogja megítélni, hogy kivel szem ben kell megvédenie függetlenségét. Nagyon valószínű, hogy a szabad India ezt a függetlensége*' akkor '-em a japánoktól. hanem Nagybrnánniától féltette volna 'és London ezért nem mert tulmenni-a „nesze semmi, fogdd meg jól“ politikáján. Cripps szombaton délután lemondó- hangu hosszabb nyilatkozatban számolt be tanácskozásainak „fejleményeiről“ s arról a tényről, hogy állandóan módosított javaslatait India véglegesen vissza-" utasította. Magatartásának igazolására azt hozta fel, hogy ,,az ország védelmi felelősségének az indusokra való átruházása veszélyeztette volna India közvetlen védelmét, márpedig aj egységes parancsnokság Waweli vezetése alatt föl. tétlenül szükséges“. A nemzet! kormány megalakítása ugyancsak ,,roppant bonyolult alkotmánymódosítást“ tett volna szükségessé. — Mindent megtet'űnk — mondotta Cripps, — hogy megegyezésre jussunk, de kudarcot vallottunk. — Ne kérdezzék, ki a hibás — tette nozzá színpadi gesztussal a bolsevista lord — engedjék meg, hogy minden hibát magamra vegyek. Éppenezért visszavontuk javaslatunkat és visszatérünk ahhoz az állapothoz, amely akkor uralkodott, amikor idejöttem. , Cripps Angliába, a.z indiai vezérek Kalkuttába utaznak Cripps -végül bejelentette, hogy vasárnap elutazik Indiából és visszatér Angliába, Nagyon téved azonban Cripps, lra azt gondolja, hogy ugyanazt az állapotot hagyja Indiában, ami megérkezésekor uralkodott. A japán szárazföldi, tengeri és légi haderő már nemcsak ott kopogtat, hanem Ott dörömböl India kapuján. A bengali öbölben folyó nagy tengeri csata első fejezetét a japánok nyerték meg — amint azt az angolszász hírforrások is elismerik. A Ceylon előtti ha jóelsül y- lyesztések végzetesen meggyengítették az angol erőt. Csütörtök óta — mondják a londoni és washingtoni hírirodák — nem érkeztek hívek az Indiai Oeeán-i hadihelyzetről. Ez. másszóval azt jelenti, hogy nem merik közvéleményük tudomására hozni azokat, az újabb veszteségeket, amiket szenvedtek, mert !nár az előzetes közlések is a borúlátás valóságos viharát váltották ki az angolszász államokban. A japán haditengerészet szóvivője pedig kijelentette, hogy a Ceylon körüli hadműveletek csak bevezetői azoknak a japán hadivá!-' led kozó soknak, amelyeknek célja az angolszász szövetségesek indiai befolyásának megszüntetése. Az angolok indiai hajóhadát máris megsemmisítő csapás érte. Hangsúlyozta, hogy a háromheti almi egyezmény államai a közös arcvonalon közös harcot viselnek ellenfeleikkel szemben és ezt. a harcot, tovább vívják, egésze» a végső -győzelemig. Kétségtelen, hogy a Tiengáli-öbölben elszenvedett vagy angol vereség komoly hatással volt az indiai vezetők döntésére. A vereség .éppen abban a pillanatban következett be, amikor Anglia katonai erejét és fölényét akarta elhitetni Indiával. E helyett India vezetői világosan meglátták, hogy semmilyen biztosítékot sem jelenthet az a nemzet, amely szinte naponként a legsúlyosabb vereségeket és veszteségeket szenvedi. Az indiai nemzeti vezérek Újdelhiből Kalkuttába utaztak, abba, a városba, amely talán hamarosan a japán támadás hatókörébe kerül. Ennek az utazásnak is van valami jelképes jelentősége. Nines kétség aziránt, hogy India nemzeti mozgalmai a felkelő nap Ázsia égboltján való egyre magasabb emelkedésében a magtik szabadságának felragyogását is látják, amint azt Bőse, az elmenekült hindu vezér, — akit India ma is legjobb fiának ismer el, — világosan megmondoita, Litvinov elismeri a bolsevistaangolszász klikk végzetes helyzetét Litvinov Philadelphiában előadást tartott az állam és társadalomtudományi akadémián és ebben teljes őszinteséggel elismerte a tengelyhatalmak fölényét. — Németország — mondotta — arra kényszeríti ellenfeleit, hogy tanakodjanak, vájjon hol támadja meg őket legközelebbről. Maga az tény, hogy tépelődéseink számára ilyen tág tér nyílik, mutatja, hogy milyen előnyös a tengelyhatalmak helyzete és hogy arra kényszerítenek, hogy érőinket szétforgácsoljuk. Ezután ismét éles szavakkal követelte, hogy az angolszász államok indítsanak támadást Németország ellen. — Nem lehet miénk a győzelem, —- mondotta — ha egyik állam — értsd a Szovjetet — hadi vállalkozásokban kénytelen kimerítem erejét, míg a másik — az angolszász barátok — későbbi időpontban óhajtja végrehajtani vállalkozását. Még nem találtuk meg a helyes utat, gyorsan kell cselekednünk, mert könnyen elzárhatják elölünk, mielőtt rálépnénk. A tengelyhatalmakat nem lehet sem Németország elszigetelésével, sem... német városok bombázásával legyőzni, hanem csakis harctéri megütközés utján. A legfőbb csatatér e pillanatban a Szovjetunió, ahol azonban Németországból és a vele szövetséges államokból változatlanul elsöprő erejű haderőket vonnak össze. Litvinov beszédénél kétségbeesettebben nem lehetett volna jellemezni az angolszászbolsevista tábor helyzetét. Kiérzik belőle a közelebbről meginduló nagy támadás előli Berlin, ápdilis II. (MTI) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Iro- dáuak: A véderő főparancsnoksága közli: A Kercs-félszigeten az ellenség nagy veszteséggel végződön támadásainak összeomlása, rettegés, a biztos vereség megérzése, de az a tudat Is, hogy az angolszászok nem segítenek, nem segíthetnek, hiszen még a helyes utat sem találták meg. A mai hadvezetés pedig nem olyan, hogy a helyes ut megtalálásától a tett végrehajtásáig egyetlen pillanatra, vagy akárcsak néhány napra, néhány hétre volna szükség. A ma harcterein roppant hadseregek küzdenek és kétségbeesett „ad hoc“ vállalkozásokkal nem lehet zavarba hozni és megingatni olyan messzenézö és mindenre számitó hadvezetöséget, mint amilyenek a háromhatalmi egyezmény államaiban dolgoznak. Az egységes, döntő támadássorozat megindulása előtt Berlini katonai körökben a keleti arcvonal jelenlegi helyzetéről elvi megállapításokat tettek. A kezdeményezés az arcvonalokon teljesen német kézben van, a mostani harcok az eddigi arcvonalat egyengetik ki és megteremtik az eljövendő hadműveletek feltételeit. A szovjet hadvezetőség máris kénytelen átcsoportosítani erőit s valószínűleg védekező állásokat készit, hogy ezekben kísérelje meg a német támadás feltartóztatását. Németországban az a benyomás, hogy a véderő nemcsak uj hadakat, hanem nagyszámú és a legkorszerűbb támadó fegyverzetet fogja alkalmazni az arcvonalakon s előreláthatólag újból döntő jelentősége lesz a páncélos fegyvernemnek. Az északafrikai harctérről a német és az olasz hivatalos jelentések felderítő osztagok csatározásairól és a tengely légi haderejének tevékenységéről adnak hirt, kairól jelentés azonban már úgy tudja, hogy a tengely- csapatok nagy erősitésekkel és újult erővel támadnak s az arvonalat mintegy 10 kilométerrel előbbre vitték Egyiptom irányában. Úgy látszik, hogy a háromhatalmi egyezmény államainak nagy tervei szerint több arcvonalon egyszerre indul meg a támadás az ellenség legyűrésére. Az angolszász—; bolsevista közvéleményre egyszerre, illetőleg rövid egymásutánban fognak rázuhogni a rossz hírek pörölycsapásai. A bolsevizmus ellen fölvonult a világtörténelem legjobban felszerelt hadereje, ugyanakkor Málta és Alexandria állandó bombázása és a líbiai harcok megélénkülése mutatják, hogy a Földközi-tenger környékén ugyancsak a leg komolyabb események készülődnek; a japán tengeri haderő ur a Csendes óceán déli részén és az Indiai óceánon s úgy Ausztrália, mint az indiai partok minden pillanatban várhatják a partraszállö japán csapatokat. Az angolszász-bolsevista együttes nem sok bizakodással nézhet 1942 eseményei elé. április 9-e óta, már nem folytuk említésre- méltó harcok. Az elpusztított páncclkoesik szánva' 72-rc, a hasznavehetetlenné tett páncél, kocsik száma pedig 29-re emelkedtek. A Fekete-tenger partján német harci repülők megrongáltak két nagyobb kereskedelmi hajót. A A keleti harcvonalon a németek több bekerített szovjet harccsoportot semmisítettek meg /
