Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-11 / 81. szám

1942, AVUI CIS 11 ÍCejl&tm UrsAia Erett-e India a szabadságra? » Jrtor Pândii Teraehand Roy Anglia az utolsó három évtized alatt so­hasem szűnt meg hangoztatni, hogy Indiá­ban „szent küldetést“ teljesít, melynek vég­ső cél ja Indiát éretté tenni az önkormány­zatra. Azonban ugyanilyen következetesség­gel hangoztatja az angol propaganda azt a tételt is, hogy ennek a küldetésnek óriási nehézségek állanak útjában és a jelenlegi indiai viszonyok közepette Anglia saját lel­kiismeretével kerülne összeütközésbe, ha a kormányzás gyeplőjét az őslakosság kezébe engedné, át. Bzt a tételt Churchill még most sem hajlandó ele jteni, amikor a világbiroda­lom épülete az összeomlás komoly veszélye előtt áll és csupán annak megvizsgálását Ígérte meg, hogy a háború után milyen for­mában lehet, lehetne Indiát sorsának inti-zé­sében bizonyos szabadsághoz juttatni. En­nek a vizsgálatnak végrehajtása volt Sir Stafford Cripps indiai utjának bevallott oélja. Az indiai szabadság állítólagos akadályai sorában Anglia elsőnek mindig a kasztrend­szerre hivatkozott. Ezzel az ellenvetéssel szemben azonban rá kell mutatni arra, hogy a kasztrendszer nem politikai, hanem val­lási és szociális berendezés, melynek a po­litikai vezetéshez és közigazgatáshoz sem­mi köze sincsen. A legalacsonyabb kasztok tagjai is elérhetik a legmagasabb hivatalo­kat, sőt még a páriák előtt sincs a politikai érvényesülés útja elzárva. Barnda és Graiior fejedelmek, például a negyedik kaszt tagjai. Dél-India magasran- gu városi tisztviselői közül igen sokan ép­penséggel csak páriák. Maga Gandhi sem az első. sem a második, hanem csupán a harmadik kasztba tartozik. Ám a hinduizmus reformmozgalmainak munkája következtében a kasztrendszer elő­írásainak érvénye vallási és szociális szem­pontból is sokat vesztett és India egyes ré­szeiben gyakorlatilag már rég megszűnt. A második leggyakrabban emlegetett ki­fogás arra utal, hogy India népei nem ke­vesebb mint 222 nyelven beszélnek, India egységét az angol nyelv összekötő ereje nél­kül tehát elképzelni sem lehetne. Ebben az állításban különösen feltűnő a tények tuda­tos meghamisításának szándéka. India benn szülött lakossága kilenc nyelven beszél, 222- re csupán ennek a kilenc alapnyelvnek nyelvjárásai rúgnak. Ám a kilenc nyelv kö­zül a hindosztáni nyelv maga is 140 millió ember anyanyelve és természetesen máso­dik nyelvként India más anyanyelvű lakos­ságának legnagyobb része is beszéli és meg­érti a hindosztáni nyelvet. Az angol nyelvre ilyenformán az egységes Indiának semmi szüksége sincsen, sőt használ sem venné: India . 100 milliós lakosságából kizárólag 5 millió járatos az angol nyelvben. Az indiai szabadság ellenségei gyakran hivatkoznak. arra is, hogy ha Anglia leven­né kezét Indiáról, a hinduk és mohamedá­nok nyomban egymásnak rontanának és In­diát polgárháborúba döntenék. Ennek az ervnek támogatására Anglia gondoskodott arról, hogy a két csoport véres összetűzé­sei lehetőleg kiadós feltálalásba kerüljenek a világ nyilvánossága elé. Ezek a zavargá­sok azonban korántsem természetes ellenlé­tekből fakadnak, hanem az angol kormány­zat tervszerű bujtogató munkájának követ­kezményei. Mi sem jellemzőbb erre, mint az, hogy a mohamedánok és hinduk közötti összetűzések szinte kizárólag csak azokra i a területekre szorítkoznak, melyek közvet­len angol uralom alatt állanak, a több ön­állósággal rendelkező fejedelemségek terü­letén ellenben a legújabb időkig teljesen is­meretlenek voltak. Az angol aknamunkának legkedveltebb eszközei az iskola könyvek voltak. A hindu tanulók színes leírásokat tanulhattak a moz lim mogul-uralom barbárságáról, a hinduk . szent helyeinek megszentségtelenitéséröl stb., a mohamedán tanulókat pedig ugyart- ckkor gondosan kioktatták ezek a „törtá- r.elem‘'-könyvek, hogy a fényes mogul-biro­dalom bukásáéit kizárólag a hinduk voltak felelősek. A másik nagy sikerrel és ügyes­séggel kezelt eszköz a politikai intrika volt. Hogy aktuális példát említsünk, a Reuter- iioda legutóbbi Delhiből keltezett híradásai aüg leplezett elégtétellel számolnak be ar­ról, hogy a kongresszusi párt elnöke, Azad, nagyon komor arckifejezéssel távozott á Cyipszszel való találkozásról, míg Jiiinali, a .Mnzlim-Liga elnöke megelégedést sugárzó arce»! jelent meg az újságírók előtt. ( ripps tehát még ebben a döntő ólában is a»- indiai angol politika régi játékát foly­tatja és a mohamedán kisebbséget akarja kijátszani a hinduk ellen. Gyakran emlegetik az angolok azt az ér­vet is, hogy az indiaiaknak nincs elég szer­vezőképességük arra, hogy országukat a sa­ját erejükre hagyatva rendben tarthassák. Ezzel szemben azonban elég arra az Euró­bán sajnos nem ismert tényre rámutatni, hogy az indiai fejedelemségek, mint Baroda, Maisur, Haiderabad. Trai ancore stb. kizá­rólag bennszülöttektől vezetett közigazgatása színvonalban és alaposságban messze fölötte áll a Brit-India közigazgatásának. A közvetlen angol gyámság alatt álló te­rületeken indusoknak csak kivételképpen nyílik alkalmuk képességeik bemutatására, de hogy ilyen esetekben jól megállják he­lyüket, maguk az angolok is nem egyszer beismerték. Seely professzor írja például: „A hinduknál magunk sem vagyunk ügye­sebbek. Szellemi képességeink nem nagyob­bak, vagy gazdagabbak az övéknél.“ Mor- ley lord szerint a magasrangu indiai híva- talnokok képzettségben a Withehall legjobb angol tagjaival is felvehetik a versenyt. És végül, hogy egészen uj példát említsünk, 19.''.9-ben a kormányzók a visszalépett kon­gresszusi kormány tagjainak kiváló műkö­désükért legteljesebb elismerésüket fejez­ték ki. Ha India szabad lenne, az indiai minisz­terek, mint 1937 júliusától 1939 szeptembe­réig bőven bebizonyították, minden téren gyorsan elvégeznék azt az épitönuinkát, melyre Indiának oly nagy szüksége lenne. Azonban Anglia éppen ezt nem akarja. Anglia Indiában piacot és nyersanyag­forrást iát, iparosodását tehát nem tekinti érdekében állónak és éppen igy a közok- - tatásügy fejlesztését sem. Évszázados angol uralom után Indiában ma is csak a fértiak 14 és a nők 2.1 százaléka tud írni és olvas­ni. Az indiai angol kormány mindig azzal az ürüggyel utasít el minden kérelmet a köz- oktatásügy hiányosságainak pótlására, hogy a szükséges anyagi eszközök nem állanak rendelkezésére, ugyanakkor azonban az In­dia állítólagos védelme címén fenntartott hadsereg töméntelen összegeket emészt fel. I Az óriási adók és az ország gazdasági erői­nek szándékos elnyomása következtében In­dia, mely egykor a világ leggazdagabb or­szága volt, most' a világ legszegényebb föld­je. Milliók halnak évente éhen és a munka­nélküliek száma eléri a 30 milliót. Aki az indiai helyzetet ismeri, az tudja, hogy India népe akkor, amikor a szabadsá­got követeli, nemcsak eszmei ideálokért küzd, hanem egyúttal talán prózaibb, de mindenesetre sokkal életbevágóbb követe­lésért is: az emberhez méltó élei jogáért. (MN.) A Kormányzóhelyettes Ur elvállalta az Országos Nemzeividelmi Szövetség fővédnökségét Budapest, április 10. Az Országos Nemzet­védelmi Szövetség a napokban közgyűlésen elhatározta, hogy fővédnökét;': a Kormányzsd- helyettes Urat héri fel. A Szövetség kápta­lanjának tagjai küldöttségben keresték fel a Kormány zóhelyettest, aki elvállalta a fövéd­nökséget. — Isnterem a szövetség munkáját. Kiben a: orsságépitö m im kába n nagy lelkesedéssel akarok teszt atuul. Minden munkában rés; f- Vessek, ami magyar hazánk és mat/t/a r ■fuj~ tank érdekeit szolgálja — mondotta. „A torié nőimet a népek és a vezérek csinálják, de az ujsácfirók készifik elő“ Megnyílt Ve'ercéfcen o Nemzeti Ujsógiióegyesületek Szövetségé­nek' első kongresszusa — Magyarország képviselői előkelő szerepet játszanak a Szövetség munkájában Velence, űprili- 10. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Pénteken délelőtt a Üogt -palotában a: othss kormány és a velencei városi tanács képviselőinek jelenlétében lő nemzet, több mint 3U0 újságírójának részvételivel ünnepé­lyesen megnyitották a A erezeti ljság-iróegyer sáletek Szövetségének első kongresszusai. A megnyitó iile* a Doge palota -zonátnsi termében : folyt le. Az elnöki he’yct lUeis.-, százados foglalta el.- Magyar részről Kolos- váry Borosa Mihály és /immer Fernte forr iáit helyet az elnöki emelvényen. Először Ve­lence polgármestere, majd a velencei újság­író képviselője üdvözöl’ e az egyhogyült új­ságírókat, azután IVeiss eluöl mondotta el megnyitó beszédét. Üdvözölte a tagállamokat s közöttük Xc/neloruzág és Olaszország alán elsőnek- említette meg Magyarországot, Hangoztatta, hogy a Nemzetközi Újságíró Unió megalakításával kifejezésre akarják jut­KÓRUS LIKŐR« Székelyföld növényekből ké­szíti az Erdély rész' Hangya I nin­es Likőrgyár. !Varosvásárhely látni azt, hogy az uj forrada'mi újságírást ears, világ választja el a zsidó ár ni ok rác'áh sajtójától. A most kifolyó kongressz«« során mindenki meggyőződhet majd azokról a bű­nös módszerekről, amelyekkel a zsidó ka nta- lisla újságírás a népeket háborúba us.itatta. A velencei kongresszus 'tiUai./.zá*t jelent a katmérgezö újságírással szemben, tiltakozás a hasâg sajtó ellen, (ii- újságírók munkájúnak nyerészkedők általi kihasználása és végül a sajtó elssidósodása ellen, amely alapvető be­tegsége volt az egész nemzetközi újságírásnak. Hosszú beszédet mondott a megnyitáson Rai-asio a fasiszta párt helyettes titkára s ebben kifejtette a kongresszus jelentőségét és horderejét. — Xcmcsak sajtó kantarák < - egyesületek kiküldöttei rogyunk — mondotta — hanem a-z uj világrend szolgálatában illő újságírás rendszerén! 1: k épviselni. I: -i j - színek fö'd/c mindig Európa volt. Az „újvilág“ csak a nevében uj. mert egyébként nem tesz egyebet, inhit átveszi és túlzásba viszi az óvilág téve" fi esc it. ( tengely mozgalmai még esni- «»c in. dúltak meg — folytatta Ravasio a Ugua- gyobb feladatuk még a hahóra után várnak, •megoldásra. Kárpótolni kell a népeket a• hír ontott vérért, meg kell szabadítani Európát a francia forradalom és u marjc'zmus maradvá­nyait ól,, a mely o.z aj eszmék diadalát késlel­teti. Ezekben a feladatokban rind.kieiil fontos szfrep cár az újságírókra, nur' a történelmei- a népek és vezérek csinál jók, de "z újságíró készíti elő. .4: átalakult újságírás — mon­dotta — nemcsak az uj politikai rendet kép­viseli. hanem az uj erkölcsi rendet is, amely megveti a népek uj életének e: kölc«i és tár­sadalmi alapjait. A kongresszus keretében Ó Under ma un né­met törzsvezető előadást tartott „Két világ a haditudósitásba/n“ címmel. Siiudennanu az egykori francia, a brit és a szovjet vezérkar hivatalos haditudoaitáaaival szembeállította a tengelyhatalmak főparancsnokainak közlemé­nyeit. Ezek a közlemények akái sikerekről számoltak be. akár veszteségeket jelentettek, mindig őszintéknek és megbízhatóknak bizo­nyultak. A német haditudósító- .19411. március -3t-lg összesen 3800 hadit-udósitót állított a német sajtó rendelkezésére. A «t-jtófényképé- ■ zek pedig több mint egymillió felvételt ké szitettek (T harcokról., .1 felhasznált -f.il mtsza-l- lag hossza 3.120.000 méter. A Nemzetközi Újságíró Unió tlnöksége csütörtökön elnöki tanácsülést tg-oott. A ta­nácsülésen magyar részről résztvett. vitéz Téolosváry-fí-orrsa Mihály és ■> mer Ferenc. A/ elnöki tanács az Unió• működésivel kap­csolatos folyó ügyeket tárgyalta, majd pedig elhatározta, hogy hétfőn is ülé.-f tart és ell­nek kóvetkeztélien az elnöki tanács tagjai egv nappal kc-őhhen utazpnk haza Velencé­ből. Az ülésen kidolgozták azt-n naeiircndi ja­vaslatot, amelyet az elnökség nevében Kolns- ráry-Borcsa Mihály az Un'ó -ttichdikc ter­jesztett V plenum el'. Eredményes tárayalások a Vatikán és Finnorszáq között Ráma, április ló. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Finnország és a Vatikán között a rendes diplomáciai kapcsolatok felvételére irányuló tárgyalások, mint azt a Vatikánból jelentik, jó utón haladnak. MA: KIÁLLÍTÁSOK: Keleti művészeti kiállítás az egyete­mi könyvtár épületében. MÚZEUMOK: Botanikus Muzeum a Botanikus Kertben. (Majális-utca.) Negyvennyolcas Ereklye MUzeum a városi Vigadó épületében. Megte­kinthető d. e. 10—1-ig. d. u. 4 -6-ig. Erdélyi Nemzeti Muzeum (Bástya­utca 2. sz.) Nyitva: d. e. 9 1-lg, d. u. 3—6-ig. Megtekinthetők: őskori, római, népvándorlás- és honfoglalás­kori gyűjtemények, római és közép­kori kőtár. (Képtár, fegyvertár es éremtár rendezés alatt.) A NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSAI: Este S órakor a ,.Vig özvegy" elő­adása. MOZIELG ADÁSOK: • CAPITOL: Az elsodort ember. EDISON: Életre Ítéltek. (Magyar.) EGYETEM: Megvédtem egy asz- szonyt. (Magyar.) RIO: Szüts Mara házassága. (Ma­gyar. ) / ROYAL: Vaskorona. tO.asz.) URÁNIA: Mindenkit érhet szeren­cse. SZOLGÁLATOSGVOOTSZKKTAKAK: Egyszarvú gyógyszertár. Mátyás király-tér 9. Távbeszélő: 32-23. — Kereszt gyógyszertár (Demetej ) Mussolini-ut 2. Távbeszélő: 13-49. Hargita gyógyszertár, Horthy-, Miklós-ut 1. Távbeszélő: 21-55. Pádun i Szent Antal (Cseresznyés űr.) Bocskai-téi 13. Távbeszélő: 31-10. — Leégett Aeatjutla salvador! táros. Buenos Ayresböl jelentik: A salvadori Acat- jutla kikötőben csütörtökön kitört tüzet nem sikerült megfékezni. Majdnem az egész vá­ros teljesen leégett. 2500 család maradt' haj­lék nélkül. — SZERENCSÉS SZAMOK Az Osztály- sorsjáték mai húzásán 30.000 pengőt nyert a 91.146-os, 10.000 pengőt a 13.459- és a 19.K3R- as. 2.000 pengőt az. 54.946-08, 1000 pengőt a 61.484-es. a 71.918-as és a 72.Ml szánni sors­jegy. (Felelősség nélkül.) MEGHÍVÓ! Az ..Alfa“ SzÓveflce/.et 1942 március 29*én tartolt rendes közgyűlé­sének határozata értelmében f. év április ’V» IS-án d. e. 10 órakor, határó/ntképf eten.-éSf esetén' pedig f. év április hó '-’fiúin d. e. 11 órakor a szövetkezet Uuió-u. 11. sz. a'atti hí- vataIns helyiségében alap- zobálgmodosifá rendkívüli közgyűlést, fart. Napirend: 1. Alapszabály 2. §-áivak módosítása: a rég- szövegben az „ALFA" névuek „A.KAHAŢ."- tal való helyette®itésí>, ,2. Alapszabály ű. §-ának módo-nt a belépési díjnak 5 pen gölten való megállapítása. Igazgatóság. — Egy kisközség nagy áldozata. Miskolc ról jelenti a Magyar Távirati Iroda: Biikk- zsért kisközség bajtársi szolgálatában öt ezer cigarettát gyűjtött és a község asszo­nyai és leányai nagyobb mennyiségű leve-' tésztát készítettek a honvédek számára. — Kigyulladt a huonos-ayresi kikötőben egy angol teherhajó. Buenos-Áyreshől jelenti a Magyar Távirati'Iroda: A kikötőben hor­gonyzó Prono Star angol fehérhajón tűz tá­madt. amelyet eddig nem tudtak megfékezni Unitárius istentisztelet. Az Unitárius Nők szövetsége által rendezett leánynépfö- iskola megnyitásával kapcsolatban ünnepé­lyes alkalmi istentisztelet lesz 1942 április 12-én d. e. 10 órakor az unitárius templom­ban. Alkalmi egyházi beszédet mond ümű- si József püspöki titkár. — Továbbra is ny itva marad a Keleti Ki­állítás. Március 15-én nyílt meg az egyete­mi könyvtár kiállítási termében a ..Keleti Kiállítás“. A rendkívül gazdag, változatos anyagú kiállításnak azóta a közönség kőié­ből rengeteg szemlélője volt, különösen.' olyankor, amikor Felvinczi-Takács Zoltán előadásokban ismertette a kiállítás anyagát. A nagy érdeklődésre vak' tettel a ..Ke­leti Kiállítás" további intézkedési- nyitva marad.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents