Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-09 / 79. szám
194 2. AVniClS 9 Ifeaw UtsjXg Ili tisztikart válasz Vadászok Országos Szövetsége Vitéz nogybceoni Hogy Vilmos ny. vezérezredest a szövetség egyik társelnökévé választották CbrtßhjLöe visgye Ib-úi&vcd Székeim ß&cfja otthonját * B(? vm KARPfENSIEíN -Ü. 2/A Budapest, április 8. Most zajlott le Budapesten a Turáni Vadászok évi rendes közgyűlése, amelyen a kiküldöttek tízezres tömege Jelent meg s ezért a díszes, népes közgyűlést valósággal seregszemlének lehet nevezni. A közgyűlést vitéz Sipos Árpád m. kir. titkos tanácsos, ny. vezérezredes, országos elnök nyitotta meg. Az elnök a közgyűlés hódolatát fejezte ki országgyarapitó Kormányzónk és Kormányzóhelyettesünk iránt. A közgyűlés táviratilag is üdvözölte Kormányzó Urunkat és Helyettesét. Ezután, a számvizsgáló bizottság nevében KoBlg Oszkár terjesztette elő az elmúlt esztendő szárszámadását és a következő év költ ségvetését, majd Bartha János országos főtitkár tette meg jelentését. Hangoztatta, hogy tizenöt éve már, hogy a Turáni Vadászok nemzetvédelmi szervezete megkezdte áldozatkész munkásságát a magyarság nagy sorskérdéseinek megoldására. Ma 44 vármegyében 838 helységben sikerült a Turáni Vadászok toborzása, legutóbb pedig ErKolozsvar, április ö. .Erdély földjén már a múltban mély gyökeret vert a szövetkezeti élet. A megszállás évei alatt szövetkezeteink jelentették a magyar kisebbségi gazdasági élet vérkeringését. Az akkor gyűjtött tapasztalatokat a felszabadulás utáni szabad légkörbe átmentve, kezdődött meg tulajdonképen az erdélyi szövetkezeti élet igazi kert moly munkája. E munka megkönnyebbítésére 1941 április havában miniszterelnöki rendelet biztosította az erdélyi szövetkezeteknek, hogy régi központjaikba tömörüke tovább folytathassák az Erdély közgazdasági életében reájuk háramló munkát. Ez a bizonyos fokú önkormányzat nem jelentette az ország szövetkezeti életétől való különválást. Ellenkezőleg, újabb feladatokat rótt az erdélyi szövetkezőkre, akiknek alkakmi nyílott pótolni most mindazt a sok kényszerű mulasztást, amire annakidején az idegen uralom késztette. Bár az uj határmegvonás érzékenyen megcsonkította a 22 éves megpróbáltatásban izmosodott- törzset, életképességét mégsem veszítette el, sőt az egész ország szövetkezeti életének erősbbitésére állandóan újabb és újabb hajtásai, szö-oetkesetei sarjadtak a központi hálózatban. 1940 december 31-én e hálózathoz 267 tag- szövetkezet éspedig '134 hitelszövetkezet, 111 tejszövetkezet, 22 vegyestárgya szövetkezet tartozott. Egy év múlva, 1941 év végén már 303-ra emelkedett a bejegyzett tagszövetkeze-, tek száma, amelyből 355 hitelszövetkezet, 319 te.jezövetkezet és 34 vegyes tárgyú szövetkezet volt. tehát a szaporulat az elmúlt évben 41 újabb szövetjcezetet jelentett. Erről a fejlődésről, a végzett munka edel gi eredményeiről adott számot ez évi április hó S-án, kedden délelőtt a kolozsvári vár- megyeháza gyüléstermében tartott 19-ik évi rendes közgyűlésén a „Szövetség“ néven működő Gazdasági és Hitelszövetkezetek központja. A közgazdasági, mezőgazdasági és pénzügyi ölet vezetőrétegének .képviseletében több százan jelentek meg e nevezetes alkalomra, nemcsak Erdély legtávolabbi zugaiból, de az anyaországból is. A közgyűlést, amelyen 359 leigazolt szavazat megbízottai vettek részt, dr. Bethlen I-ászló gróf elnök, országgyűlési képviselő nyitotta meg. Az elnöki asztalnál Bethlen László gróf mellett dr. Jeszenszky Ferenc kormánybiztos, Glatz György dr. kormány biztoshelyettes, Elekes Béla vezérigazgató, Korparich Ede, az Erdéiyrészi Hangya Központ elnöké, továbbá Zoltánt Pál sárom- berki református lelkész-alelnök, Teleki Béla gróf, az EMGE ügyvezető elnöke, dr. Karja Ferenc és Jánossá József igazgatósági tagok, Halmágyi Albert és Pál Dénes felügyelőbizottsági tagok foglaltak helyet. Az elnök megnyitójában elsősorban ä megjelent Inczédy-Jöksman Ödön főispánt üdvözölte és gyéresi Balogh Vilmos dr*. miniszteri tanácsosnak, a földművelésügyi midélyben, a Székelyföldön és a Bácskában kapott nagy erőre a Turáni Vadászok munkássága. Bartha Jánosné a Női Tábor jelentését olvasta fel, mely után dr. P. Abra- hám Dezsőné a Női Tábor elnöke is felszólalt. Hortobágyi Jenő, a sajtó-osztály vezetője köszönetét fejezte ki a sajtónak a nemes támogatásért, majd Keszeg! Latos az ország minden részéből egybesereglett vadászok nevében fejezte ki köszönetét a központ irányításáért és munkásságáért. A Turáni Vadászok közgyűlése a lemondott elnökség helyett megválasztotta az uj tisztikart. Országos elnök: vitéz Sipos Árpád m. kir. titkos tanácsos, ny. vezérezredes, társelnökök: vitéz nagybaconi Nagy Vilmos ny. vezérezredes é3 vitéz baráthl Huszár Aladár dr. felsőházi tag. Országos alelnö- kök: vitéz Görgey György ny. vezérőrnagy, vitéz Boér Tibor gyárigazgató, Kertész Róbert dr. főszerkesztő és F. Szabó Géza ny. főispán. A központi igazgatóság tagjai tettek: Kállay Zoltán dr. pénzügyi államtitkár, vitéz Kiss János ny. altábornagy, vitéz nisztérium erdéiyrészi kirendeltsége vezetőjének, valamint a Magyar Nemzeti Bank szintén jelenlevő képviselőjének, dr. Tarján Vilmosnak mondott köszönetét a „Szövet- ség“-gel szemben kifejtett támogató tevékenységükért. Köszöntötte továbbá a testvér- intézmények és testületek eljött képviselőit és üdvözlő táviratok küldését javasolta az ország miniszterelnökéhez, a pénzügy- és földművelésügyi miniszterekhez, azért az értékes támogatásért, melyben a szövetséget részesítették. A javaslat elfogadása után Bethlen László gróf e illik beszámolt arról a munkáról, melyet a szövetség a felszabadulás óta eltelt első, teljes üzleti évében kifejtett. — A húsz évvel ezelőtt megalapított Szövetség és tagszövetkezeti hálózatának munkájára és eredményeire méltán büszkék leKÓRUSUKORi Székelyföld növényekből készíti az Erdély részi Hangya Fura- és Likőr gyár, Marosvásárhely hétiünk anakidején, a nehéz kisebbségi időkben, — mondotta Bethlen László giőf. — De anyagi elesettségünk, a politikai nyomás és egyéb megkötöttségek miatt az elérhető gazdasági eredmények akkor igen korlátozottak voltak, szövetkezeteink, működése pedig olykor csak az önfenntartásra és védekezésre irányulhatott. Egy nagy és mindennél maradandóbb értéket kitermeltünk azonban: az igazi szövetkezeti gondolkodást, az önsegélybe vetett hitet, a szerény eszközök megbecsülését, a gyengébben való .segíteni tudást és a fegyelmet. — Most — folytatta Bethlen László gróf —, amikor a változott helyzetben és egy év tapasztalatai után nemcsak arról van már szó, hogy a régi szerény keretekben fenntartsuk kiépített hálózatunkat, hanem módunkban áll azt lényegesen kiterjeszteni és megerősíteni, elsőrangú kötelességünk a reánk váró feladatok megoldása is. De ezt a célt csakis úgy érhetjük el igazán, ha múltúnkból áthozott erkölcsi értékeinket maradéktalanul megtartjuk és erre, mint alapra, építünk tovább. A mostani helyzetünkben rendelkezésünkre álló és ezután mobilizálható komoly töke és az a nagy erkölcsi támogatás, amelyben részesülünk, belső szövetkezeti életünkben nem jelenthet változást. nem faraghat belőlünk egyoldalii kapitalista gondolkodású embereket. Ellenkezőleg: ezek az adottságok több munkát és felelősséget jelentenek mindnyájunkra nézve. A továbbiakban kifejtette, hogy az eddigi lehetőségeknél még fokozotabbafi kell a segítségre szoruló támogatására sietni és szükséges olyan problémákkal is foglalkozni, amelyekre régebben nem is gondolhattak. Batvay Imre ny. vezérőrnagy, dr. Kis« János ny. orvos-tábornok, Fabinvi István dr. földművelésügyi miniszteri osztályfőnök, báró Szentkereszty Béla országgyűlési képviselő, nemes Padosa Jenő ny. ezredes és Zsilinszky István ny. őrnagy, földbirtokos. Országos ügyész: Bessenyei László dr. ügyvéd. Főtitkárrá ismét Bartha Jánost választották meg. A megválasztottak nevében vitéz Huszár Aladár dr. mondott lelkes beszédet: — Mi nem akarunk egyebet, mint hazánkat teljesen önzetlenül szolgálni’.... Az egykori gyászos összeomlás megmutatta, hogy hazánkban nem hihetünk senkinek, csak a magunk fajtájának! Ml, Turáni Vadászok azért dolgozunk, hogy Magyarország a magyaroké legyen és magyarok maradjunk. .. Vitéz Sipos Árpád elnök zárszavai után a főtitkár bejelentette, hogy a belügyminisztérium jóváhagyásával a Turáni Vadászok Országos Egyesülete jövőben a Turáni Vadászok Országos Szövetsége elnevezést fogja viselni. Ezek közé tartoznak: a falusi kishitel kérdésének teljes megoldása, különösképpen a Székelyföldön, a szétszórtan élő magyarság hitelkérdése, a földvásárlások támogatása, a telepítések, hol rögtöni segítséget és gyámo- litást kell nyújtani az uj otthont alapítók ügyes-bajos dolgaiban. Az alap azonban mindig az egészséges fejlődést nyújtó önsegély marad. A szövetség másirányu tevékenységeire utalva az elnök szintén néhány lényeges szempontra mutatott rá. így a tejszövetkezetek helyzetére, az Európaszerte válságban lévő tejtermelés kérdésének megoldására. Főképpen a tagszövetkezetek figyelmét hívja fel azokra a lehetőségekre, amelyek a tejtermelés értékesítése terén Erdélyben, esetleg a háború után közel Keleten mutatkoznak. A Szövetség a mult év végén belekapcsolódott a székelyföldi erdöközbirtokos- ságok szövetkezetesitésébe is. Az a felismerés eredményezte ezt, hogy a múltban a Székelyföld egyik legjelentősebb értékét képező fa tulajdonképpeni kereskedelmi hasznát úgyszólván teljes egészében csaknem kizárólag idegen vállalatok és cégek élvezték, akik évtizedeken át milliókat kerestek ezen, mig az erdőtulajdonos kisembereket alig fizették meg. A földművelésügyi minisztérium hozzájárulásával a gyergyói medencében megalakult első ilyen fakitermelő és értékesítő közbirtokossági szövetkezet 600.000 pengős üzletrész tökével rendelkezik. Az Erdélyi Ipari Munkaszervező Intézet pedig — komoly hitelkeret biztosítására — i millió pengőt bocsát rendelkezésre. Az elérendő cél érdekében azonban éles harcot kell vívni azokkal a piacról leszorult nagytőkésekkel, akik eddig a székelység fájából éltek. Ez az ellenfél fegyvereiben és eszközeiben nem válogatós. Aknamunkájukat konkrét esetek bizonyítják. Az elnöki beszéd végén a biztosítások, főképpen a tűzbiztosítások kérdéséről emlékezett meg, kiemelve, hogy a magyar nép iránt való kötelességet teljesítünk a tűzkár ellent biztosítással. A magyar társadalom saját erőfeszítésének példáján okul a múltban a lángok martalékává vált Zetelaka és Jósseffalva esetében, amely községeket újra fel kellett építeni. Társadalmunk helyzete — a háborús viszonyokra való tekintettel — ma sem könnyebb. Befejezésül Bethlen László gróf elnök meg emlékezett a szövetség egyéb üzletágairól, háziipari tevékenységéről, az Iskolaszövetkezetekről és hangsúlyozta, hogy nem annyira újabb alakulatok felállítására, mint inkább a meglévők fenntartására és kiterjesztésére van szükség. Régi óhaj teljesül ennek szellemében, amidőn Csik- és Háromszék-me- gyékben kirendeltségeket állítanak fel, a maros vásárhelyi és udvarhely megyei kirendeltségekét pedig megerősítik. —Szövetségünk hivatása magaslatán áll — szögezte le végül az elnök —, de azzal is tisztában kell lennünk, hogy hazánk hd- borubalépésévet súlyos idők előtt állunk, amelyeket nem tétlenséggel, beletörődéssel, hanem fokozott munkával és fokozott felelősségérzettel kell áthidalnunk. * Amint a legnagyobb viharban megtaláltuk egymás kezét, úgy most sem kérek egyebet, e kiterjedt népi intézményünk tagjaitól, minthogy őrizzük meg egységünket és a keservesen megtanult fegyelmet. Ha pedig két másik nagy népi intézményünkkel, az Er- délyrészi Hangya Központtal és az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylettel egyuton haladva, teljesen bekapcsoljuk azt a hatalmas társadalmi erőt, amit ez a három intézmény jelent magyar népünk életében, akkor méltóak leszünk a harctéren küzdő dicső hon- védőinkhez, akik életük árán, mi pedig lelkiismeretes munkával szolgáljuk istenáldotta hazán l-ot. Az elnök mindvégig zajos tetszéssel kísért beszédének befejeztével bejelentette, hogy Mlkó László és Vékás Lajos igazgatósági tagok táviratilag kimentették távolmaradásukat, majd pedig az évi jelentés meghallgatására kérte fel a közgyűlést. A jelentés részletesen ismertette a hitel- oszjály, az ellenőri és felügyeleti osztályok működését. A legtöbb taghltelszövetkezet az elmúlt évben üzletrész tőkéjét többszörösére tudta felemelni, ami a legbeszédesebb bizonyítéka annak, hogy a kishltelszövetke- zetekben Is lüktető étet Indult meg. A Nemzeti Banktól december 31-ig t millió 980 ezer 233 pengő összegű visszle-rzámitolást vettek igénybe. Az ellenőri osztály az 1341-ik üzleti évben összesen 372 vizsgálatot tartott. A vizsgálatokra felhasznált napok száma együttesen 865 napot tett ki. A 2150/1941. M. E. számú rendelet az erdélyi szövetkezeti központokat és szövetkezeteket mind a szövetség felügyelete alá utalta. A nem tagszövetkezetek felügyeletét a szövetség a kebelében működő választmány utján gyakorolja. Ez a választmány, a rendelet előírásának megfelelően. 1941-ben megalakult és működését megkezdte. A munkaprogram további részében a ms- rosvásárhelyl, székely keresztúri és baráti tejfeldolgozó telepek, a Gsikszentsimonban létesült burgonyakeményitő- és szörpgyár s a „Pitvar" háziipari és népművészeti szakosztályának működésével foglalkozott. Ez utóbbi már a román időkben elért kezdeti sikereit még inkább fokozta s az elmúlt évben háziipari termékeket és kerámiai cikke két exportált Németországba, mindinkább növekvő eredménnyel. Mellette működik a „Pitvar“ szövőiskola. Beszámolt a jelentés it kereskedelmi osztály felállításáról és a szövetség hivatalos lapjára, a Szövetkezeti 'Értesítőre váró fel adatokról, úgyszintén a ygügyl osztály és a tisztviselői segélyalap rendeltetéséről. A jelentés elfogadását indítványozó Pál! Dénes siménfalvi unitárius lelkész, felügyelő bizottsági tag háláját és elismerését fejezte ki az elnök és az elnökség fáradhatatlan munkásságáért, amit a beszámoló elhallgatott. Egyben köszönettel vette tudomásul a kormány tapasztalt jóindulatát Desbordes Viktor, az Alfa szövetkezet nevében köszönte meg a szövetség vezetőinek mindenkor segíteni kész jóindulatát és a Székelyföld fokozottabb támogatását szorgalmazta. Zoltán Sándor homoródszentpáli unitárius \ lelkész szakképzett ügyvezető könyvelők beállítását kérte, valamint mezőgazdasági gépszövetkezetek megvalósításáért emelt szót. Oswald Pál tasnádi római katolikus plébános és Hadliázy Sándor voltak a további felszólalók, akik a konverzió-kérdésről és a tisztviselők kifejtett munkájáról emlékeztek meg. * A közgyűlés ezután megadta a régi vezetőség felmentvényét, majd az uj vezetőség kiegészítésére került sor. Ezalkalommal a sorsolás utján kiesett Teleki Béla grófot és Karda Ferencet újólag beválasztották az igazgatóságba. Uj tagokként pedig Horváth Béla kalotaszentkirályi, Kiss János magyar- décsei és Pál Dénes siménfalvi lelkészeket választották be. Ez utóbbi helyét a felügyelő bizottsággal Oláh Tamás gyergyőszárhegyi kiküldöttel töltötték be. A tárgysorozat következő pontjaként Zoltán! Pál alelnök az 1942. évi költségvetést ismertette. Majd a nyugdíj-tartalékalap felemelésére és alap létesítésére hoztak határozatokat. A tárgysorozat befejeztével dr. gróf Bethlen László elnök mondott köszönetét, a megjelenteknek, majd az egybegyűltek a Himnusz eléneklésével fejezték be az erdélyi magyar gazdasági ólet e kiemelkedő megmozdulását. JÖ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Nagy fejlődésről és szép eredményekről számolt be a „Szövetség" Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja „A múltúnkból áthozott erkölcsi értékünk alapfán építünk tovább“ — mondotta dr* gróf Bethlen László elnök
