Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-08 / 78. szám

1942. AVUI CIS 8 t*—■—— ­Mem kallódik el többé egyetlenegy tehetséges falusi fiu sem •Hómon Bálint kultuszminiszter tájékoztatója a kormány tehetség* kutató és tehetségpártoló politikájáról különösen a mai lakásinséges időkben van jelentősége. A visszacsatolások után a be­iratkozott főiskolai hallgatók elhelyezése az államnak jelentett újabb feladatot. Mig tíz esztendővel ezelőtt az összes magyar diák­otthonokban 3686 férőhely volt, addig a je­lenlegi 5536 hely is kevés. Az elmúlt évben a kultuszminiszter által szervezett gróf Te-* leki Pál Diákotthont főleg erdélyiek, a Gömbös Gyula Diákotthont délvidékiek és felvidékiek, Szegeden pedig a Zrínyi Miklós Diákotthont és Zrínyi Ilona leányotthont főleg a visszacsatolt területekről származó diákok veszik igénybe. Az otthonok fenn­tartására tavaly a kultuszminiszter 1,827.820 pengőt fordított. A diákotthonokat feltétlenül tovább kell fejlesztési. Legutóbb a református társada­lom hozzáfogott a Darányi Kálmán diákház létesítéséhez és társadalmi utón igyekeznek ehhez a megfelelő összeget előteremteni. A Néptanítók kezdik a tehetségkutatást A szegénysorsu, tehetséges diákok felku­tatásáról Szombatfalvy György minisztert osztálytanácsos számolt be a sajtó képvise­lői előtt. Előadásából kiderült, hogy a mi­nisztérium a tehetségek felkutatására orszá­gos szervezetet létesített. A néptanítókat utasították, hogy iskoláik­ban figyeljék, kik azok a tehetséges, sze­génysorsu gyermekek, akiknek az iskolázta­tás magasabb érdekből fontos lenne. Az Így kiszemelt gyermekeket minden tavasszal, tanév végén, az országban felállított egyes kerületi központokba küldik, ahol szabályos tehetségvizsgán, képességvizsgálatokon es­nek keresztül. Akikről tudományos módsze­rekkel is megállapítják, hogy megérdemlik a továbbtaníttatást, bejuttatják a rendelkezés­re álló ingyenhelyekre. A vidéki gimnáziumok mellett működő fiuintemátusokban egyelőre igen kevés üres ágy van. A tehetséges szegény gyerekek is­koláztatása azonban csak internátusi alapon képzelhető el. Egyelőre alig ezer hely áll ren­delkezésre, ezért az elégtelen és gyengeelég­séges előmenetelü tanulókat — az előbbi csoportból 1000, az utóbbiból 2500 van ösz- szesen az internátusokban — kitelepítik az internátusokból, hogy igy a jó előmenetelü, tehetséges, szegénysorsu diákokat juttassák hozzá a tanulási lehetőséghez. Ilymódon összesen 4600 helyet lehet biztosítani. Ez a módszer azonban nem kielégítő, ezért is szükség van további diákházak építésére. A cél: évi hatszáz tanuló iskoláztatása Az anyagi fedezet első részét a tavaly ki­adott kultuszminiszteri rendelet alapján ki­vetett külön iskolai járulék révén teremtik elő. Ezt a járulékot az iskoláztatott gyerme­kek beiratásakor fizetik. Egy szegénysorsu diák iskoláztatása egy évre 600 pengőbe ke­rül, a járulékalap mintegy félmillió pengő évi bevételt biztosit, tehát évente 833 növen­dék iskoláztatását teszi lehetővé. Ez azt je­lenti, hogy évente mintegy 140 tehetséges fiút lehet kiemelni az elkallódó tömegből. A jelenlegi számítások szerint évente év- járatonkint 1000 fiút kellene iskoláztatáshoz juttatni. Ez már jelentős szám lenne, az évi 140 azonban igen kevés. Gondoskodni kell a fedezet növeléséről. Évente legalább 600 uj Uj csec«semővédo intézőire ''ran «ziilesé<90 KoIo?«rárnalc legmodernebb igények szerint építik fel ezt az oj, korszerű diákotthont. A kultuszmi­niszter a sajtó képviselői előtt hangoztatta, hogy az állam minden lehetőt megtesz a diákszociális helyzet javítására, a diákott­honok létesítéséhez és íentartásához azon­ban hathatós társadalmi segítségre is szük­ség van, mert anélkül nem koronázhatja si­ker ezt a munkát. A diákházak mellett a menzák a legfon­tosabb jóléti intézmények. Jelenleg tinen- egy menza működik, amelyeket vagy az ál­lam tart fenn, vagy támogat. Az elmúlt év- l>en 368.000 pengőt fordítottak erre a célra és 5000 diákot részesítettek a menza ked­vezményében. Diákvédő Irodák az egyetemeken A diáksegélyezést a decentralizáció elve alapján szervezi meg a minisztérium. Az egyes egyetemeken diákvédö iroda működik. Ezt fejlesztették tovább Kolozsvárott, ahol megszervezték a mintaszerű Egyetemi Di­ákvédő Hivatalt, amely három tagozatban működik: 1. diákjóléti, 2. diákegyesület!, 3 egyetemi végzettek ügyeit intéző csoportok­ban. Az első tagozathoz tartozik a Diákjó­léti és Diákvédö Iroda, amely alá tartozik az öt diákotthon, a menza és a Mátyás ki­rály Diákház. A hivatal élén álló tanárelnök közvetlenül a miniszter alá van rendelve tanulót akarnak iskoláztatni, ez azt jelenti, hogy a jelenlegi bevételi forrás az 1943—44. tanév végéig nyújt fedezetet, azontúl hat éven keresztül évi negyedmillió pengővel kell az alap bevételét növelni. Az évi 600-as keret — még mindig nem teljes megoldás, de már mégis igen jelentős eredmény a ve­zető réteg felfrissítésére — azt jelenti, hogy nyolc év múlva majdnem négyezer tehetsé­ges falusi szegény tanul a magyar gimná­ziumokban. A tehetségmentő munkát felosztották az állami, községi és felekezeti gimnáziumok között. Az idén a sárospataki református gimnáziumban évek óta kipróbált képesség- vizsgálat alapján, protekció és minden ide­gen szempont kiküszöbölésével, folytattak tehetségkutató kísérletet. A tanítók által adott jellemrajz és kömyezetrajz alapján a gimnáziumi versenybizottság előbb rostálta a jelentkezőket, majd az alkalmasnak Ját­szókat behívták az együttes versenyvizsgára. Több megfigyelő tanár birálja és osztályozza az eredményeket, megfigyelik a gyermek magatartását munkaközben és szabad idejé­ben, szórakozás és pihenés alatt. 1942 nyarán kezdődik az országos munka Az idén az első kísérletek közben az álla­mi iskolákban 87 tanulót vettek fel. Az ed­dig megvizsgáltak közül, hetvenen jelesrendü- nek és kitűnőnek bizonyultak. Ez 80.4 száza­lékot jelent és az előzetes vizsgálatok helyt­állóságát bizonyltja. A hitfelekezeti gimná­ziumokban szintén 84 tehetséges falusi ta­nulót oktatnak, hasonló sikerrel. Jelentős és messzemenő kezdeményezés ez a tehetségkutatás és iskoláztatás. A kultusz- kormányzat akciója a társadalom egészséges irányú fejlődését segíti elő, a magyar értel­miséget felfrissíti és kiegészíti a falusi nép­rétegek tehetséges gyermekeivel. Hónran Bálint, a magyar történet nagy tudósa nagy­szerű, modern társadalmi újjászületést in­dit el. A rendszeres országos tehetségkutató munka már az idei tanév végén megkezdő­dik és igy ősszel az iskolák padjait már be­népesítik a kiválogatott tehetséges szegény­sorsu gyermekek. Budapest, április 7. Hóman Bálint vallás­os közoktatásügyi miniszter legutóbb fáji iFáy István és Szily Kálmán államtitkárok jelenlétében fogadta a budapesti napilapok képviselőit és ismertette előttük az ifjúság diákjóléti kérdéseit. Ezzel kapcsolatban ki­tért arra, hogy a falvak népének tehetséges, Ide szegény fiúgyermekeit már a jövő tan- révtől kezdve intézményes utón bejuttatják VL magasabb iskolákba. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a törté­nelem során mindig megvolt az egészséges felszivárgás az alsóbb néposztályokból a fel­sőbb rétegekbe. Ez a folyamat azonban idő­vel megakadt és jelenleg a felsőbb rétegek ■számára hiányzik a felfrissités az alsóbb néposztályokból. A felfrissítést akarja lehe­tővé tenni, amikor tízesztendős kultuszmi­niszteri tapasztalatai segítségével a tavaly megszavazott töltényben nyert felhatalma­zás alapján megszervezi a diákjóléti Intéz­ményeket. Egyrészt az egyetemi tandij re­formjával, másrészt ösztöndijakkal, tanul­mányt segélyekkel, jóléti intézményekkel (kollégiumokkal, intemátusokkal, diákhá­zakkal) és megfelelő tehetségkutatással a szegényebb osztályok tehetséges gyerme­keit magasabb iskoláztatáshoz juttatja és ezekkel a friss erőkkel nyitja meg a magyar közép- és felső rétegeket. Bevált a progresszív tandijrendszer A miniszter bevezetése után Budai Re­zső miniszteri osztálytanácsos, a kultusz­minisztériumban most létesített uj ifjúsági szociális osztály vezetője ismertette a diák­szociális helyzetet. Az ügyek központi meg­szervezését az egyes egyetemeken felállított diákjóléti irodák révén végzik el. Ezeket az irodákat ifjúsági vezetőkkel, egyetemi ta­nárok felügyelete mellett szervezik meg. A kolozsvári iroda — amely minta a további munkákhoz — közvetlenül a kultuszminisz- Kfcer alá tartozik. Az első világháború kezdetéig a főiskolá­kon a jóléti kérdések a segítő egyesületek feladatkörébe tartoztak. A háború után if­júsági kezdeményezések követték egymást, amelyek a diákszoeiális kérdéseket korsze­rűbb módon akarták rendezni, végül tiz esztendővel ezelőtt Hóman Bálint vette ke­zébe az ifjúság ügyeinek irányítását. Hosz- 8ZU, gondos előkészítés után progresszív alapon megreformálták a főiskolai tandíjat t ez a reform — ma már el lehet mondani nagyszerűen bevált. A reformrendelet felemelte ugyan a tan­dij teljes összegét, de lényegesen szaporí­totta a kedvezményes kategóriák számát, mégpedig Vt, % és% kedvezményekkel. A visszacsatolt területekről származó hallga­tók részére a háromnegyed kedvezményben belül három fokozatot létesítettek. Ezt az úgynevezett progresszív tandij- Tendszert a középiskolákban vezették be elő­ször és miután ott bevált, vitték át az egye­temre. Az uj rendben sokkal több egyetemi hallgató kap tandíjkedvezményt. A kedvez­mény odaítélésénél a tanulmányi előmene­tel mellett mindig figyelembe veszik a csa­lád szociális körülményeit is. Az ösztöndíjak Az ösztöndíjak és tanulmányi segélyek között legjelentősebb az 1937-ben létesített Horthy Miklós-osztöndijaiap, amelyből 200— 360—600 pengős ösztöndíjakat kapnak azok a tehetséges, szorgalmas magyar fiuk és lányok, középiskolások és egyetemisták, il­letőleg díjtalan egyetemi gyakornokok, kik­nek szociális helyzete az odaítélést indokolt­tá teszi. Előnyben részesítik a földművesek, kisbirtokosok, kisiparosok és kiskereskedők, valamint hadirokkantak, vitézek és tűzhar­cosok gyermekeit és a hadiárvákat. Az egy­ezer elnyert ösztöndíjat mindaddig élvezi a tanuló, amíg arra érdemtelenné nem válik. Az idei költségvetés alapján 1843 ösztöndí­jat osztanak ki. Az ösztöndíjasok 22.4 szá­zaléka földműves, 24.3 százaléka kisiparos és kiskereskedő gyermeke. A Horthy Miklós-ösztöndijat élvezők leg­nagyobb része sokgyerekes családból szár­mazik; három testvére van 146, négy test­vére 105, öt testvére 47, hat testvére 49 ösztöndíjasnak, de tiz vagy annál több test­vére is van nyolcnak közülük. Az ösztöndíj mellett az alap tankönyv- és ruhasegélyt is oszt. A diákotthonok és a társadalmi segítség A legfontosabb diákjóléti feladatok egyi­ke a nyugodt tanulás biztosítása, amit diák otthonok létsitésével segítenek elő. Ennek Kolozsvár, április 7. Kedden délután meg­jelentek a vármegyeházán Inezédy-Joksman Ödön dr. főispánnál a négy nöszövetség e'- nöknöi két-két taggal és Bodor Bertalanná által előterjesztették kérésüket a vármegye és a város főispánja előtt egy uj csecsemő- gondozó intézet felállítása érdekében. Elő­adja a nöszövetségek szószólója, hogy Ko lozsváron ezidőtájban az uj klinikán van egy 60 férőhelyes csecsemögondozó s ezenkívül még egy működik a vakok intézetében, de ez a 120 férőhely elenyészően csekély a vá­ros lakosságának számarányához mérten. Inezédy-Joksman Ödön dr. főispán jóindu­lattal meghallgatta a nöszövetségek előter­jesztését s egyben biztosította is őket arról, hogy már legközelebbi budapesti útja során tárgyalni fog illetékesekkel egy uj csecsemő- védő, illetőleg csecsemögondozó intézet léte­sítéséről. Dr, Tuccy Giuseppe római egyetemi tanárt a kolozs­vári egyetem tiszteletbeli doktorává avat'ák Budapest, április 7. A Kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére megengedte, hogy a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem dr. Tuccy Giuseppe ró­mai egyfctemi tanárt a Tibet-kutatás terén szerzett tudományos érdemeiért a bölcsé­szettudományok tiszteletbeli doktorává avassa és számára a tiszteletbeli doktori ok­levelet kiadja. JKkaBBrlTwate VMvIsa e* ov"íiWÖ Apri Its 16-án ‘ül össze a képviselőház összeférhetetlenségi bizottsága Budapest, április 7. (MTI) A képviselőház állandó összeférhetetlenségi bizottsága ápri­lis 16-án ülést tart.. Az ülésen Juracsele Béla országgyűlési képviselő önmaga ellen beje­lentett összeférhetetlenségi ügyét és vitéz Korniss Elemér gróf országgyűlési képviselő által Müller Antal országgyűlési képviselő ellen bejelentett- ' összeférhetetlenségi ügyét tárgyalják. Kaganovics szovjet közlekedési népbiztost menesztették Bern, április 7. (Búd. Tud.) Mint Moszkvá­ból jelentik, Kaganovics közlekedésügyi nép­biztost felmentették állásától és a szállítás- ügyi népbiztosság helyettes elnökévé nevez­ték ki. Az uj közlekedésügyi népbiztos Chrulev lett. Kairóhan felrobbant eqy elkobozott olasz bajó Kairó, április 7. (MTI) Az OFI jelenti: Egy lőszerrel megrakott hajón, amelyet az olaszoktól koboztak el, kirakodás közben robbanás történt. 22 egyiptomi munkás és 8 brit katona életét vesztette, 80 munkás sorsáról még semmit sem tudnak. A robba­nás Szuez közelében történt. Egy év alatt tizenhétézernál több látcgatáia volt a Gyilkos-tónak Sepsiszentgyörgy, április 7. (MTI) A Szé­kelyföld leghíresebb és leglátogatottabb he­lyének, a Gyiikostónak látogatottságáról érdekes kimutatást készítettek. Eszerint as elmúlt év márciusától es év márciusáig n.J,88 belföldi és 55 külföldi látogatója volt a Gyilkos-tónak. Átmeneti vendégként, egy napnál rövidebb időre 4108-an fordultak meg a Gyilkos-tónál. Feltűnő a budapesti látoga­tók nagy száma. Az elmúlt évben összesen 12.826 budapesti érkezett ide, több mint Gyergyószentmiklós egész lakossága. „Kutyából nem lesz szalonna . .^ Marosvásárhely, április 7. Megírtuk már, hogy Farkas József volt városi gyepmestert, és vadházastársát, Gábor Máriát zsebmet­szés miatt letartóztatták. A., vizsgálat során derült ki, hogy Farkas tettestársként kőzre- 'müködött abban a betörésben, amelynek so­rán Klein Bernát ssássrégeni kereskedő lakásából 50.000 pengőt vittek el. A tör­vényszék emiatt bűntársával együtt fejen­ként másfélévi elzárásra Ítélte, tekintettel arra azonban, hogy családfentartó, feltétele­sen szabadlábra helyezte, ameddig bűntársa kitölti büntetését. Szabadlábra helyezése után zsebmetszést követett el és házát, me­lyet az említett betörés miatt zároltak, el­adta. Farkas ellen most sikkasztás miatt is eljárás Indult. \ fernes aroma * kitűnő zamat Kóros Likőr !

Next

/
Thumbnails
Contents